Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

Dél-Vietnam Jubileumi ünnepség Prágában NAPI KOMMENTÁRUNK Az angol alsóházban hétfőn megkezdődött a külpoliti­kai vita. Mint Ismeretes, az egész nyugati világban éppen az angol sajtó foglalkozott a legrészletesebben a My Lai- ban történt amerikai tömegmészárlással, így a brit közhan­gulat az utóbbi betekben ismét élesen Amerika-ellenessé vált. Ennek fényében érthető, hogy az alsóház külpolitikai vitájában a vietnami kérdés szerepelt az első helyen. Igaz, hogy a Wilson-kormány vietnami politikája 196:57 arányban többséget kapott, de az is igaz, hogy a munkáspárti képviselők nem csekély része fellázadt saját pártja, ázaz kormánya vietnami külpolitikája — az Egye­sült Államok vietnami politikájának kritikátlan támogatása — ellen. 40 képviselő tartózkodott a szavazástól, a kor­mányt gyakorlatilag ezúttal a konzervatív ellenzék mentet­te meg a leszavazástól. A közvélemény és a sajtó jó része elégedetlen Wilson kijelentésével: „nem a mi feladatunk, hogy vizsgálatot indítsunk vagy másokat eleve megbélye­gezzünk”. Ez a kissé opportunista álláspont már csak azért sem helytálló, sőt túlhaladott, mert nem kisebb személy, mint az Egyesült Államok elnöke is elismerte, hogy a My Lai-i tömegmészárlás — csakugyan tömegmészárlás volt. Hétfői sajtókonferenciáján Nixon „nevén nevezte a gyermeket” a bűnösök megbüntetését kilátásba helyezve. További' ameri­kai csapatkivonásokat is megígért, ugyanakkor elégedetlen­séget keltett az a kijelentése, hogy egyelőre nem nevezi ki Cabot Lodge utódát a Párizsban folyó vietnami tárgyalá­sok amerikai részről való vezetésére. Bizonyos fokú elégedetlenséget tükröz — és jogosan — a varsói Trybuna Ludu keddi száma is, mégpedig ezúttal az NSZK új kormányával szemben. Brandt legújabb nyilatko­zatában ugyanis megintcsak megkerülte az Odera—Neisse- határ elismerésének kérdését. Illetve, ami feltűnőbb és sú­lyosabb, tulajdonképpen a Kiesinger-kormányzat formuláját használta, azt mondván, hogy e határ végleges rendezését „csak a békeszerződés keretében történő átfogó rendezés teszi lehetővé”. Brandt kancellárrá választása után adott kormánynyilatkozatában legalább két lépést tett előre, ezt a nyilatkozatát azonban aligha értékelhetjük másként, mint egy hátrafelé tett lépést. Ausztria és a Közös Piac Az osztrák minisztertanács kedden rendkívüli ülést tar­tott annak a válasznak a ki­dolgozására, amelyet Ausztria a Közös Piac kapcsolatfelvéte­li javaslatára adni készül. A Közös Piac miniszteri tanácsa ugyanis megbízta az Európai közösségek Bizottságát, hogy tegyen eleget az osztrák kor­mány — immár több mint 10 éve válaszolatlanul hagyott — kérésének, és állapítsa meg az Ausztria és a Közös Piac kö­zötti tárgyalások megkezdésé­nek feltételeit. Ezzel egyidejű­leg Pedini olasz külügyminisz- tériumi államtitkár kijelentet­te: a Dél-Tirolt illető olasz— osztrák tárgyalások előrehala­dására való tekintettel Olasz­ország visszavonja a Közös Pi­acnál emelt osztrákellenes vé­tóját | Csa pa í mozfll ula tok Ciliiében Eduardo Frei chilei köztár­sasági elnök a kormány hét­fői rendkívüli ülése után, amelyen a hadsereg három fegyvernemének parancsnokai is részt vettek, több chilei vá­rosban csapatmozdulatokat rendelt el, miután a főváros­ba olyan jelentések érkeztek, hogy zsoldjukkal elégedetlen katonatisztek több helyen gyű­léseket tartottak. Hivatalos közlés szerint most vizsgálják, hogy e gyűléseken mi történt és azokon kik vettek részt. A Reuter santiagói tudósí­tója szerint feltehető, hogy a tisztek Roberto Viaux tábor­noknak a követői, akik az ok­tóber 21-én a fővárosban ki­tört rövid életű lázadás élén állt. Az akkori lázadás — ve­zetőinek közlése szerint — nagyobb zsoldokért, jobb el­látásért, valamint a hadügy­miniszter és a vezérkari fő­nök leváltásának kieszközlé­séért tört ki. A húszórás fel­kelés Viaux tábornoknak és társainak kapitulációjával ért véget. A Reuter tudósítója szerint a csapatmozdulatok nyomán olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy katonai puccs van készülőben, politikai meg­figyelők szerint azonban az október 21-i felkelés kudarca valószínűtlenné teszi, hogy egy ilyen államcsíny sikerrel végződne, annál kevésbé, mi­vel Viaux lázadását az ország lakossága szinte egy ember­ként elítélte. (MTI) Támadás Tay Ninh közelében Dél-vietnami szabadság- harcosok keddre virradó éjjel megtámadták az amerikai „pacifikációs” csapatok Tay Ninh közelében létesített tá­borát. A támadások egyik cél­pontja az amerikai légilovas­ság 1. hadosztályának Pnuoc Vinh melletti támaszpontja volt. A támaszpont területén öt darab 122 milliméteres ra­kéta robbant. A támaszpont Közel-Kelet környékén már 15 napja foly­nak a harcok az amerikai egységek és a szabadságharco­sok között. Saigonban kedden bejelen­tették, hogy az elmúlt hét vé­gén Köntum közelében lelőtt amerikai helikopter utasai kö­zött volt George Miller ezre­des, katonai tanácsadó is. Az ezredes életét vesztette. (MTI) Egy elvetett terv... A Szíriái fegyveres erők kedden megakadályozták, hogy az ország izraeli megszállás alatt álló területének déli ré­szén az izraeliek katonai erő­dítményeket építsenek. A szí- riaiak tankágyúból nyitottak tüzet az izraeliekre- — és mint a damaszkuszi Al-Baath című lap jelenti — megsem­misítettek négy buldózert, és harcképtelenné tettek 10 iz­raeli katonát. + Izraeli sugárhajtású va­dászgépeik kedden délelőtt a Jordán folyó völgyének észa­ki része ellen intéztek légi­támadást: a jordániai légelhá­rító ütegek tüzet nyitottak az izraeli gépekre. A bejrúti An-Nahar című lap keddi száma forrásmegje­lölés nélkül közölte az izraeli helyzet rendezésére előterjesz­tett 10 pontos amerikai tervet Ismeretes, hogy a tervet az EAK már korábban visszauta­sította. Az An-Nahar szerint a 10 pontos amerikai terv főbb ja­vaslatai a következők: — a felek megállapodnak az EAK területén állomásozó iz­raeli csapatok visszavonásának időrendjében és ezzel az EAK és Izrael között megszűnik a hadiállapot; — a felek elismerik és tiszte­letben tartják egymás határa­it; — demilitarizált övezetek lé­tesülnek és hatékony intézke­désekkel szavatolják a szabad hajózást a Tiran-szorosban, amelyet nemzetközi vízzé nyil­vánítanak; — szabad áthaladást biztosí­tanak az izraeli hajóknak a Szuezi-csatomán; — a menekültproblémát Jor­dánia számára is elfogadható­an rendezik; — Izrael és az EAK kölcsö­nösen elismeri egymás szuve­renitását. Milliárdos szovjet rendelés äz JNSZK-tól A düsseldorfi Mannesmann Vállalat nyilvánosságra hozta annak a megállapodásnak a részleteit, amelyet egy szov­jet külkereskedelmi vállalat a nyugatnémet céggel kötött. Eszerint a PRONSZIRJO- 1MPÖRT 1,2 millió tonna sú­lyú csövet rendelt, amelyet földgázvezeték céljára hasz­nálnak fel. A csövek külső átmérője 1,42 méter. gyal. A hitel értéke mintegy másfél milliárd márka. Ezt az összeget a Szovjetunió föld­gázszállításával fizeti vissza. Mint ismeretes a szovjet föld­gáz szállítására vonatkozó egyezmény már létrejött. A Mannesmann Vállalat képviselője hangoztatta, hogy nyugatnémet cég ilyen „szu­per-megrendelést” még soha­sem kapott (MTI) « Nincs szabadság a Szovjetunió nélkül Stabil gazdasági együttműködés A csehszlovák—szovjet ba­rátsági, kölcsönös segélynyúj­tási és. háború utáni együtt­működési szerződés aláírásá­nak 26. évfordulója alkalmá­ból hétfőn a prágai Nemzeti Színházban ünnepi estet ren­deztek,' amelyen jelen volt Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság Elnökségé­nek többi tagja, a Központi Bizottság titkára, a szövetsé­gi és a cseh kormány tagjai és más hivatalos személyisé­gek. Az ünnepi beszédet Sonja Pennigerova, a szövetségi gyűlés első elnökhelyettese, a népi gyűlés elnöke mon­dotta. Visszatekintett a cseh­szlovák—^-szovjet barátság fej­lődésének különböző mozza­nataira, az 1943-ban megkö­tött csehszlovák—szovjet szer­ződés jelentőségére, s megál­lapította, hogy a szerződés eredményeként a csehszlovák katonák elsőnek álltak a Vö­rös Hadsereg mellé a közös ellenség, a hitleri Németor­szág elleni harcban. Ezek a nehéz esztendők jelentették a barátság és a szövetség leg­jobb próbáját. A közös har­cok, az együtt kiontott vér és a közös győzelmek egyszer s mindenkorra összeforrasztot­ták népeinket a Szovjetunió­val — hangsúlyozta Pennige­rova. — A háború után .eltelt idő­szak, a szocializmus építésé­nek időszaka, minden hiba és eltévelyedés ellenére, csak megerősítette azt a történel­mi tapasztalatot, hogy a szo­cialista Csehszlovákia népei számára nincs szabadság, sem függetlenség a Szovjetunióval való szövetség és barátság nélkül. Ennélfogva teljesen törvényszerű volt, hogy a műit évben minden ellensé­günk, minden nyílt és titkos ellenforradalmár fő támadása elsősorban a csehszlovák- szovjet szövetségi viszony el­len irányult. — A nyilvánosságra került tények ma már világosan bi­zonyítják, hogy a Szovjetunió nemcsak 1945-ben, hanem 1968 augusztusában is hatá­rozott tettekkel váltotta való­ra a barátsági, kölcsönös se­gélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés alapgondolatát — jelentette ki a szónok. A múlt év eltévelyedéseiről szólt ezután, majd a csehszlo­vák—szovjet gazdasági kap­csolatok előnyeit fejtegetve megállapította: — A hosszú lejáratú egyez­ményeken nyugvó stabil gaz­dasági .együttműködés gazda­ságunk fejlődésének döntő biztosítéka. A Szovjetunióban gyors ütemben valósul meg a technikai fejlődés, a tudomá­nyos vívmányainak felhasz­nálása, a modern technológia meghonosítása és inkább a mi hibánk, hogy nem tudjuk maradéktalanul felhasználni ezeket a tapasztalatokat. — Ma Csehszlovákia ismét a szocialista tábor szilárd tagja. Ez azonban nem jogo­sít fel bennünket arra, hogy csak az együttműködés elő­nyei): élvezzük, hanem köte­lezettségeket Is ró ránk. Álla­munk a szocializmus legnyu­gatibb határán fekszik. Hatá­rainkon túl van az imperia­lizmus, _ Nyugat-Németor- szág erős újfasiszta és revan- sista mozgalmakkal. Hadse­regek állomásoznak ott, ké­szen arra, hogy támadást in­tézzenek a szocialista közös­ség ellen. Most meghiúsult a belső bomlasztás, amelyet az imperializmus éveken át terv­szerűen készített elő Cseh­szlovákiában. Nem vagyunk azonban annyira naivak, hogy azt higgyük, egy vereség visz- szariasztja őket a további próbálkozásoktól. F6 köteles­ségünk a szocialista tábor, a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom iránt a szocia­lista Csehszlovákia erősítése politikailag, gazdaságilag, ideológiailag — mondotta be­szédét befejező szakaszában Pennigerova és ismételten le­szögezte: e nemzetközi köte­lezettségünket csak a Szov­jetunióval való testvéri szö­vetségben teljesíthetjük. A csövek szállítását a Man­nesmann Részvénytársaságnak 1970 júliusában kell megkez­denie és 1972 végéig az egész mennyiséget le kell szállíta­nia. A most parafáit megegye­zés végleges aláírása azután történik meg, miután megkö­tik a hitelszerződést, amely­nek részleteiről a szovjet kül­kereskedelmi bank egy nyu­gatnémet bankcsoporttal tár­Húszéves a mesterséges termékenyítő főállomás Jubileumi ülés az évfordulón Nixon sajtóértekezlete (Folytatás as 1. oldalról) ben.” A „vietnami háború be­fejeződik majd, függetlenül at­tól, hogy mi történik a tárgya­lóasztalnál. Ez a befejezés an­nak a tervünknek eredménye­ként jön létre, amelynek so­rán az amerikai csapatokat vietnami alakulatokkal váltjuk fel” — mondottá. A „vietnamizálási” program Nixon szerint „a vártnál jobb eredményekkel járt”, ezért „még ebben a hónapban, való­színűleg két—három hét múl­va újabb csapatkivonásokat je­lenthetünk be” — hangoztatta az amerikai elnök. Nixon nem közölte a kivonásra kerülő csa­patok számát, azzal az indok­lással, hogy még nem született végleges döntés. A párizsi tárgyalásokról szól­va kijelentette: a tárgyalások útján létrejövő rendezés kilá­tásai nem jók. „Az ellenfél to­vábbra is merev magatartást tanúsít” — állította az elnök — „és jelen pillanatban nem lá­tok lehetőséget a haladásra” — fűzte hozzá. Kijelentette, hogy „a vietnamizálási program et­től függetlenül tovább halad.” Nixon közölte, hogy Thai­föld és Dél-Korea egyelőre nem tervez csapatkivonásokat Dél-Vietnamból. Elismerte, hogy az USA jelentős összege­ket fordít a zsoldoscsapatokra, bár túlzottnak minősítette azt a hírt, hogy Thaiföld egymil- liárd dollárt kapott csapatai kiküldéséért a vietnami hábo­rúba. „A thaiföldiek önkéntesek és a magam részéről szívesebben fizetek ki valami pénzt, mint hogy helyettük amerikai kato­nákat kelljen harcba vetni” — mondotta. A My Lai tömegmeszárjásról szólva Nixon beható vizsgála­tot helyezett kilátásba, de azt mondotta, hogy adott esetben nem tartja szükségesnek egy pártatlan polgári vizsgáló bi­zottság kiküldését. ^ A Helsinkiben folyó sz*et —amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban az elnök kijelen­tette: az amerikai fél által je­lenleg javasolt halasztás csu­pán az álláspontok pontos megfogalmazásához szükséges. „A haladás véleményem sze­rint biztató. Mindkét fél ko­moly fórmában terjesztette elő álláspontját es nem akar eb­ből propagandát csinálni. Ezért úgy vélem, hogy mindkét fél a stratégiai fegyverek korlá­tozását óhajtja, s így megvan a megállapodás lehetősége. 2 NŐGRAD — 1969. december 10., szerda Természetesen ehhez hosszabb időre van szükség. A fegyver- kísérletek betiltását és a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek meggátlását célzó egyez­mény fontos lépés volt, de csak perifériális kérdést érin­tett. Most viszont az Egyesült Államok és a Szovjetunió biz­tonságának alapvető kérdésé­ről van szó” — mondotta, hangsúlyozva: az eddigi hala­dás kielégitő és a megegye­zés távlatai ma jobbak, mint a tárgyalás kezdetekor. Nixon® sajtókonferenciáján nem foglalkozott az európai biztonsági konferenciával, il­letve a legújabb európai fejle­ményekkel. Belpolitikai kérdésekről szól­va Nixon megfenyegette a kongresszust, hogy rendívüli ülésszakra hívja össze a tör­vényhozókat, ha karácsonyig nem fogadja el költségvetés programját. Közölte: az inflá­ciós veszély miatt nem hajlan­dó törvényerőre emelni a sze­nátus által elfogadott adócsök­kentési programot, illetve az öregkori szociális segély fel­emelését, s ugyanebből az ok­ból nem fogadja el az éhezés problémájával foglalkozó ta­nácskozás javaslatait sem, ame­lyek a minimális jövedelem felemelésére és az élelmiszer­segélyek megnövelésére irá­nyultak. (MTI) Tegnap ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a ba­lassagyarmati Mesterséges Termékenyítő Főállomás fennállásának 20. évfordulójá­ról. Az ünnepséget a Nógrád megyei Növényvédő Állomás székházának dísztermében tar­tották. A jubileumi tanácsko­záson megjelentek a mezőgaz­dasági üzemek képviselői, a megyei tanács vb képviseleté­ben Tóth Béla Gergely, a vég­rehajtó bizottság elnökhelyet­tese. Jelen volt a termékenyítő állomás megteremtésében so­kat fáradozó, dr. Mészáros Ist­ván, Kossuth-díjas egyetemi tanár. Az ülést Horváth De­meter, az állattenyésztési igaz­gatóság vezetője nyitotta meg, majd Tóth Béla Gergely mon­dott ünnepi beszédet. Megemlékezett arról a tá­mogatásról, amellyel a kor­mány segítette megyénk fej­lődését. Ennek a támogatás­nak tulajdonította, hogy a me­gyében az utolsó öt esztendő­ben 7 százalékkal emelkedett a szarvasmarha-állomány. A közös gazdaságokban a szarvasmarha 31 százalékkal, a tehénállomány 32 százalék­kal növekedett, minőségben javult, a juhállomány 8 szá­zalékkal nőtt. A minőségi ja­vulást bizonyítja, hogy a gyapjútermelés tíz százalékkal emelkedett, és ezzel együtt javult a juhok hústermelő ké­pessége is. A sertésállomá­nyunk a szinten maradt, de minőségi változás tapasztalha­tó a malacszaporulatban és takarmányértékesítő képesség­ben. Az állattenyésztésben elért eredményeket jelentősen se­gítette a megtermékenyítő ál­lomás létrejötte. Az első idők­ben megnehezítette munkáját a régi, hagyományos tenyész­téshez való ragaszkodás. Húsz esztendővel ezelőtt mindössze 200 tehenet vontak mestersé­ges termékenyítés alá, ez 10— 11 községet érintett. A gazdák fenn^artásssal fogadták az új termékenyítési módszer beve­zetését Ez gátolta a fejlődés kibontakozását. Az állomás dolgozóinak kitartó munkája hozta meg a bizalmat és az eredményt. Az ötvenes évek közepétől már rohamos fejlődésről tud­tak beszámolni. 1956-ban 6 ezer 300-ra, 1958-ban 14 ezer­re, 1960-ban 18 ezerre emel­kedett az inszeminált állatok száma. 1961-ben sikerült' fel­oldani a régi szemléletet, és a megye tehénállományának 95 százalékára terjesztettéit ki a mesterséges termékenyítést. Azóta a balassagyarmati Meg­termékenyítő Főállomás az or­szág élen járó állomásai között szerepelt. Az elmúlt 20 év vemhesülési átlageredménye 85 százalékos volt. Az állomás tevékenységének nagy jelentősége, hogy sikerült kilépnie a maradi formákból, és utat mutatnia1 az állatte­nyésztésen belül is az új módszerekhez. Ezzel elkezdő­dött egy új tudományág kibon­takozása, a biológiai lehetősé­gek széles körű alkalmazása. Technikailag lehetővé vált. hogy a legértékesebb tulaj­donságokkal rendelkező egye- dek javító hatásként alkalma­zásra kerüljenek. 1957 óta szervezetten vizs­gálják az utódokban az apa­állatok genetikai hatását Megállapították, hogy a hús­termelő képesség a korábbi 900—950 grammos napi súly- felvételről jóval 1000 gramm fölé emelkedett. A genetika > hatások eredményeként az ei múlt évben 186 vagonnal töb:, húst, 60 ezer hektoliterrel töb b tejet vásároltak fel megyénk ben mint 10 évvel korábban. Az eredményekben mag' szerepet játszottak az állo­más dolgozói, akik közül töb­ben már 20 esztendő óta, so­kan 15 év óta dolgoznak a mesterséges termékenyítéséri A jubileumi ülésen dr. Göi gey Béla a mesterséges ter­mékenyítő főállomás vezetőj< részletesen beszámolt a mun­kájukról. Felszólalt dr. Mé száros István is, aki á bioló­giai tudományok terén eléri eredményekről adott számol Az ünnepségen dr. Görge' Bélának, az állomás igazgató jának és Török János gondo­zónak a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést adoma nyozták. A megyei tanács vb elnöke az állomást elismerő oklevéllel tüntette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom