Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XXV. ÉVF. 286. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969 DECEMBER 10., SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? Balassagyarmat nagy napja Együttes tanácsi és népfrontülés a jubileumi érfordulón A Balassagyarmat felszabadulásának negyedszázados évfordulójával kapcsolatos ünnepségek sorát kedden reggel a Magyar Kábelművek telepén, az első dróthúzó gépsor ünnepélyes átadása nyitotta meg. Nem sokkal ezután, a városi tanács nagytermében együttes ünnepi tanácsi és Hazafias Népfront-bizottsági ülésre került sor. A tanácstagokon, s a meghívott vendégeken kívül megjelent ezen V. M. Ljubi- mov elvtárs, a várost felszabadító egységek parancsnoka, nyugalmazott alezredes, Szoó Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Az elnökségben helyet foglaltak még a csehszlovákiai Nagykürtös város, a balassagyarmati városi-járási pártbizottságok, tanácsok, a HNF, a fegyveres testületek és a Balassagyarmatra telepített budapesti üzemek vezetői. Géczy Imrének, a városi pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Lombos Márton, a városi tanács vb elnöke mondott ünnepi beszédet: — Balassagyarmat több évszázados történelme számos kiemelkedő eseményt ismer, de nem akad köztük egy sem, amely a város sorsát, társadalmi fejlődésére gyakorolt hatását tekintve összehasonlítható lenne 1944. december 9-évél. A felszabadulás utáni időszakról beszélve, ezeket mondotta: — Nyomasztólag hatott, hogy az ellenséges német csapatok az Ipolyon túli hegyekbe ásták be magukat, és ami súlyosbította a helyzetet: a kommunista pártnak nem volt lehetősége a kibontakozás szervezésére. Az első reménysugár 1945. január 2-a volt, amikor Salgótarjánban megalakult az MKP megyei szervező bizottsága. Később Balassagyarmaton is létrejött a járás és a város baloldali érzelmű dolgozóiból a járási és városi pártbizottság, melynek taglétszáma alig érte el a 100 főt. De ez a kis létszámú pártszervezet harcolt, sokszor megszégyenítve a városban bőven jelenlevő reakció mesterkedései ellen. Szerveztünk, agitáltunk, és minden egyes ember meg- nverését egy-egv gvőzelemnek könyveltük el. Emelte tekintélyünket. hoev az 1947-es választások előtt, a kommunista nagygyűlés szónoka. Kádár János volt. Amikor 1965. nyarán Kádár elvtárs újra városunkban járt, nagyon kellemesen emlékezett vissza erre a nagygyűlésre. A város nehezen induló gazdasági fejlődésének az iparosítás utóbbi időben elért eredményeinek vázolása után Lombos elvtárs így folytatta beszédét: Más ez a város, mint 1945-ben volt. Mások az emberek és másként gondolkodnak. Balassagyarmat, mely a történelem folyamán annyiszor elbukott, most végérvényesen és visszavonhatatlanul talpra állt. — De nem vagyunk elbiza- kodottnk. Ismerjük gondjainkat, bajainkat. Tudjuk, hogy a megváltozott szociális és társadalmi helyzet új módszereket, új feladatokat követel. Mindezek szem előtt tartásával készítjük elő a IV. ötéves tervet, melyet már januárban megtárgyal a városi pártbizottság. Meg kell győznünk a város lakosságát, hogy mindenki tehetségének megfelelően vállaljon anyagi terheket is. Nem ígérjük, hogy a következő öt esztendőben megoldjuk minden problémánkat, de azt ígérhetjük, hogy a város lakossága megtalálja a fontossági sorrendet és ez összhangban lesz a megye, az ország érdekeivel. Ezután került sor a város két vendége. V. M. Ljubimov és Kovács P. István díszpolgárrá fogadására, majd a „Balassagyarmatért Emlékérem” kiosztása következett. Ezt Zentai Ernő, Bárány István és Teke László, a Balassagyarmatra települt, a letelepítésben nagy szerepet vállalt fővárosi vállalatok igazgatói kapták meg. A résztvevők a zeneiskola tagjainak ünner': műsora után, a szovjet hős: emlékműhöz vonultak, itt a BM Határőrség Központi Zenekarának műsorától kísérve először Ljubimov elvtárs. maid a megyei pártbizottság és tanács, a járási és városi pártbizottságok és tanácsok, volt városi vezetők. Nagykürtös, a Hazafias Népfront és a fegyveres testületek, a KISZ és a város üzemeinek képviselői helvezték el koszorúikat. Az ünnepi műsor Balassagyarmaton tegnap este nagyszabású tűzijátékkal ért véget. Bíztató kilátás Helsinkiben? Nixon sajtóértekezlete Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:. Nixon elnök hétfői sajtókonferenciáján közölte: az Egyesült Államok folytatni ldvánV ja a háború „vietnamizálá- sát” és az amerikai csapatok kivonását. Az elnök kilátásba helyezte, hogy két—három héten belül újabb bejelentést tesz a csapatkivonások mértékéről. Nixon tömeggyilkosságnak nevezte azt, hogy az amerikai csapatok My Lai faluban békés lakosokat pusztítottak el és kilátásba helyezte a bűnösök felelősségre vonását, ugyanakkor azt mondotta, hogy ez „elszigetelt incidens.” Az elnök sajtókonferenciáján megelégedéssel nyilatkozott a Helsinkiben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokról és azt mondta, hogy az eddigi előrehaladás biztató, bár nem várható gyors siker. Nixonnak ez volt a nyolcadik sajtókonferenciája. A vietnami háborúról szólva azt mondta, hogy „nagy különbség van a katonai helyzet(Folytatás a 2. oldalon) Kormányhatározat az állattenyésztésről J A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent az állat- tenyésztésről — elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, a vágóállat- és állati termék termelés, -feldolgozás és -forgalmazás fejlesztésének kérdéseiről — szóló kormányhatározat. A határozat — a sajtóban már ismertetett intézkedéseken túlmenően — egyebek között kimondja, hogy az állattenyésztés. a tej- és húsfeldolgozás bferuházásaira a mezőgazdasági üzemekben és r. feldolgozó iparban továbbra is a más ágazatokénál nagyobb, megkülönböztetett beruházási hitelt kell biztosítani. A hús- és tejipari vállalatok az amortizáció teljes összegét visszatarthatják. A határozat szerint az állat- és állati termék termelés értékesítési biztonságának érdekéiben meg kell teremteni azokat az állami, pénzügyi feltételeket, amelyekkel minden időben biztosítani lehet a többlettermékek felvásárlását Ez nagy segítséget ad ahhoz is, hogy a háztáji kocaállomány a kívántnak megfelelően alakuljon. A határozat kimondja még, hogy meg kell teremteni az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges korszerű technológiák, berendezések és épületek széles körű elterjesztésének műszaki feltételeit. (MTI) Karácsony után is... A hadászati fegyverek korlátozásával foglalkozó előzetes tárgyalásokat szerdán folytatták a Szovjetunió helsinki nagykövetségén a szovjet és az amerikai küldöttek — jelentik a hírügynökségek a finn fővárosból. Ezt az ülést — amely sorrendben a 8. lesz — eredetileg már hétfőn meg akarták rendezni. Késedelmet azért szenvedett, mert az amerikai delegáció Washingtonból új utasításokat kért és kapott. Az amerikai küldöttség köreiben egyébként cáfolták azt a fel- tételezést, mintha a rövid késedelem valamiféle tárgyalási nehézségnek a következménye lett volna. A UPI tudósítója szerint az előzetes megbeszélések érdemi részével a tárgyalófelek már végeztek és z most sorra kerülő tanácskozások tárgyköre: hol és mikor szervezzék meg a széleskörű, konkrét tárgyalásokat. Vezetők és beosztottak (3. oldal) I Jogi tanácsadó (4. oldal) Milyen a jó vezető? (5. oldal) Halászat horgászat 16. oldal) Salgótarjáni sportkörök (7. oldal) Munkaerőgondok, hérprohlémák a MA l áttál Vizsgálatot folytatott a XNE8 Legutóbbi ülésén a Minisztertanács megtárgyalta a KNEB-nek a vasúti forgalom biztosításáról, a MÁV személyi állományáról, a vasutasok munkakörülményeiről szóló jelentését, s határozatokat hozott a munkakörülmények, a szociális helyzet javítására, a béraránytalanságok kiküszöbölésére, az oktatás, és a továbbképzés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző münka javítására. A népi ellenőrök vizsgálata a MÁV Vezérigazgatóságáról, igazgatóságairól kiindulva 20 vasúti fővonalra, 51 csomópontra és állomásra, 18 fűtőházra, pályafenntartási és távközlő-biztosító berendezési főnökségre terjedt ki. Megállapították: á vasút utaskilométer teljesítménye az elmúlt három évtizedben mintegy hétszeresre, árutonna-kilométer teljesítménye pedig hatszorosára nőtt. Jóllehet az utóbbi időben gyorsuló ütemű fejlesztéssel javították a vasúti közlekedés biztonságát és zavartalanságának műszaki feltételeit a személyi feltételek nem javultak, sőt romlottak. Egyes területeken aggasztó a létszámhiány. 1969 első félévében a mozdonyvezetők optimális létszámából 464, és az 5500 mozdonyfütőből 330 hiányzott, 98-cal volt alacsonyabb a forgalmi szolgálattevők és térfelvigyázók száma a szükséges 3100-nál, s ezenkívül 346 váltókezelői és 525 kocsirendezői hely is üres volt. Mindez befolyásolja a forgalom zavartalanságát, veszélyezteti biztonságát. A létszámhelyzet — állapították meg a népi ellenőrök — a vasútnál elsősorban a nem megfelelő munkakörülmények és a munkahelyi szociális ellátottság, másodsorban a más népgazdasági ágakhoz viszonyított alacsonyabb kereset miatt alakult kedvezőtlenül. Joggal tartják sérelmesnek a vasúti dolgozók, hogy például a forgalmi dolgozók havi átlagos munkaórája 1968-ban 220 volt, a vontatási utazóké 243. Gyakori a 260—300 órás munkaidó is. A MÁV rendelkezésére álló 14 200 lakás 60—70 százalékában laknak csak aktív szolgálatot teljesítő alkalmazottak, a többiben olyanok, akik már eltávoztak a vasúttól vagy nyugdíjasok. A vasutas dolgozok keresete alaposan elmarad a népgazdaság más területeinek átlagbérétől: kirívó példa, hogy a szakmunkás képzettségű mozdonyvezetők nagy figyelmet és pontosságot igénylő, felelősségteljes munkájukkal 1968-ban — havi 240 órás szolgálattal, éjszakai túlóra- pótlékkal — átlagosan csak 13 forint órabért kaptak. Fájlalják a MÁV dolgozói, hogy képesítésük — amit csak hosszas tanulással, s nagy gyakorlattal lehet megszerezni — csak a dolgozók egy részének ad szakmunkás-minősítést, nagyobb hányadában betanított munkásként kezelik őket, s többek között ez is egyik oka alacsony bérszínvonaluknak. Felölelte a népi ellenőrök vizsgálata a vasúti irányító és ellenőrző munkát is. Többek között megállapították: jogos követelmény, hogy egyszerűsítsék az utasításokat, tartalomban és terjedelemben egyaránt. Az egyik forgalmi utasítás például 609 szabályt tartalmaz, a dolgozóknak 3000 oldalas anyagot kel! elsajátítaniuk, mégpedig állandó változtatásokkal. A balesetek alakulása 1960- tól 1964-ig mind a személyt sérüléssel, mind a csak anyagi kárral járó baleseteknél — emelkedő, 1965-től csökkenő tendenciát mutatott. Mindamellett a balesetek következtében meghalt, illetőleg megsérült személyek száma 1968-ban 20 százalékkal magasabb volt mint 1960-ban. Az anyagi kár értéke kétszeresére emelkedett, annak egyik oka, hogy egyre értékesebb vasúti járműveket állítanak forgalomba és ezek megsérülése nagyobb népgazdasági kárt jelent. Csökkent — 1960—1968 között 33 százalékkal — a vonatok összeütközése és a vonatkisiklások miatti balesetek száma. 70 százalékban a vasút hibájából történtek a balesetek. Az okok között legtöbbször a forgalmi személyzet mulasztását, az utasítások be nem tartását állapították meg. Kétségtelen viszont, hogy a vasút hibájából történt balesetek száma az elmúlt öt évben 42.8 százalékkal csökkent. (MTI) Levegőben a híd Kedden déleiőttig a salgótarjáni új vasúti aluljárónál egy 33 méter hosszú ideiglenes hídon haladt a vonat. A MÁV vasútépítői két hatalmas gőzdaruval eltávolították a 35 tonnás ideiglenes szerkezetet és így a vasútépítők most már a rendes vasúti felüljáró munkáin dolgozhatnak. (Koppány György felvétele) I
