Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Rejtett tartalékok „Természe íesen Elkészülték a prototípusok a Győri Vagongyárban a Rába—Mann Diesel-motorral fel­szerelt speciálgépkocsikból. A különböző külföldi bemutatókon igen nagy sikert arattak a camion, nyergesvontató és tartálykocsik. A prototípusok elfogadása után jövőre meg­kezdődik a kis széria gyártása e* különleges gépjármüvekből. Képünkön a nagy t Vierbí- rású 10 tonnán felüli gépkocsikon könnyen hozzáférhető a motor, egy ember segítségével felhajtható az egész kabin Üzemről üzemre /Vem lehet ellentmondás A cipőiparban használatos Józsefné váltotta fel a szalag pálmatex ragasztó egyik alko­tóeleme a toluol, amely az oldószer szerepét tölti be. A toluol egyszerű benzolszárma­zék, színtelen, émelyítő sza­gú folyadék, s van még egy kellemetlen tulajdonsága, hogy illékony, egyben mérge­ző anyag is, amely hatását akkor fejti ki, ha légzéskor a levegőből bejut az emberi szervezetbe. Zábrddi Sándor- né, a Favorit Cipőipari Ktsz nagyoroszi üzemének dolgozó­ja, így emlékezett vissza arra a napra, amikor egészen kö­zelről megismerkedett a to- luollal. Hogyan kezdődött? — Ügy éreztem, mintha a lábamból egyszercsak kiszállt volna az erő... Aki átélt már hirtelen rosszullétet, gondol­hatja, milyen is volt. Fájt a fejem, hányinger kerülgetett, szédülni kezdtem. Azt hittem, nyomban lefordulok a szék­ről. A látásom kezdett elhomá­lyosulni. A munkatársaim vették észre, kikísértek leve­gőzni az udvarra, ahol egy kicsit összeszedtem magam. Német Józseffel, az üzem vezetőjével már körbejártuk a munkatermeket, amikor a bel­ső teremben, ahol a pálma­tex ragasztót használják, meg­kérdeztem: mi a véleménye a toluol okozta rosszullétekről? Mert sajnálatos módon, mint több forrásból értesültem róla, nem ez volt az egyetlen eset, amely az üzemben előfordult, hanem hasonló események so­rozata keltett már-már pá­nikszerű hangulatot az üzem­ben dolgozó asszonyok köré­ben. — Valóban több rosszullét fordult elő az üzemben — is­merte el. — Azt már nem tudnám megmondani, hogy ez mennyire írható, s mennyire nem a toluol számlájára. Két­ségtelenül, egy időben a mű­szerek a megengedettnél na­gyobb mértékű toluol szeny- nyeződést mutattak ki a le­vegőben, s volt, aki érzé­kenyebben, mások szinte egy­általán nem reagáltak rá. Mi megengedtük, hogy aki fejfá­jást, szédülést érez, kimehes­sen levegőzni az udvarra... Ez mellett a különösen kritikus ponton. Ök maguk is tartha­tatlannak találták az akkori helyzetet, pedig a toluol nem szerzett számukra különöseb­ben kellemetlen perceket Az orvos Dr. Windegy György üzem­orvos mondta el: — Az üzemben a múlt év májusában kezdődött meg a termelés. Már akkor a pál­matex ragasztót használták, de ennek veszélyessége a nyá­ri időszakban nem mutatko­zott meg. Az ablakok tárva- nyitva álltak, működtek a ventillátorok, a helyiség lég­cseréje többé-kevésbé kielé­gítő volt. A problémák a hű­vösebb napok beköszöntésével hány nap múlva az eredmény­ről Fónyad Béla tájékoztatott: — Talán egy évnél is ré­gebbi ügy ez már — bocsá­totta előre. — Ez év elején végeztünk először méréseket az üzemben, a levegőben ak­kor 200—360 milligramm to- luolt találtunk, holott a meg­engedett felső határ 50 mil­ligramm. Néhány hét múlva felszólítottuk az üzemet, hogy az előírásos védőbéreiidezésf szereljék fel. Közben kitava­szodott, s a meleg napokkal lehetővé vált a termek ter­mészetes szellőztetése, a szo­kásos rosszulléti panaszok megszűntek. Az ősz azonban ismét készületlenül találta az üzemet, á mérgezési panaszok va tartani. ütköztek ki, amikor az abla- szama egyszerre Ugrásszerűen kokat már nem lehetett nyit- megemelkedett, sorozatban fordultak elő a rosszulletek. Tudomásom szerint négy—öt dolgozót kellett kórházba szál­lítani. Kiszálltunk a helyszín­re és haladéktalanul elren­deltük az üzem leállítását. Er­re négy napon belül felsze­Az üzemorvoshoz, aki egy­ben a község körzeti orvosa is, egyre többen fordultak pa­naszukkal. Az első komolyabb mérgezési esetet ki-ki szájíze szerint még megpróbálta így relték a védőberendezést... is, meg sűgy is rriagyarázni. Ennek szenvedő részese egy _ ,, , terhes mama volt, akit a ba- into példa lassagyarmati kórházba szál­lítottak, s ott abortált. Egye­sek úgy érveltek, hogy eh­hez semmi köze a toluolnak, sőt az eseteket az illetéke­seknek kötelességszerűen je­lentő üzemorvosra is görbe szemmel kezdtek nézni. a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövet­kezeteket a jövőben sem lehet a sorsukra hagyni. E termelőszövetkezetek gazdálkodása még hosszú ideig agrárpolitikánk fontos problémája marad. Ezek az üzemek megkü­lönböztetett támogatás nélkül nem tudnák fejleszteni gazdálkodásukat, é nélkül szorgal­mas, hozzáértő munkával sem bitosíthatná- nak maguknak, az itt élő embereknek megfe­lelő jövedelmet. Éppen ezért e szövetkezetek megkülönböztetett állami támogatását fenn kel) tartanunk. Az állami támogatás rendel­tetése továbbra is elsősorban a személyes jö­vedelemben országosan mutatkozó túlzott kü­lönbségek csökkentése, főként a termelőte­vékenység fejlesztése révén. De nem feladata az eszközellátottságban, s a gazdálkodás kü­lönböző mutatóiban jelentkező különbségek megszüntetése.” Ezeket a mondatokat Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Ag­rár- és szövetkezeti politikánk időszerű kér­dései címen elhangzott előadásából idéztem. Megyénket különösen érinti mindaz, ami a mostoha körülmények között gazdálkodó tsz- efe megerősítésére és talpra állítására vonat­kozik, hiszen a hegyvidéki viszonyok és a nagyarányú erózió következtében igen sok tsz-ben hiányoznak azok az adottságok, ame­lyek nemcsak a bővített újratermeléshez, ha­nem sok esetben az egyszerű újratermelés­hez is hiányoznak. Állami támogatás nélkül elképzelhetetlen lenne ezeknek a szövetkeze­teknek fejlesztése. Megyénkben nagyon hatá­sos eszköznek mutatkozott az árkiegészítő do­táció, amely a termésátlagok és -hozamok növelésére ösztönöz. Mindez nem jelenti azt, hogy az állami segítség önmagában mindent megold, mert az állam minden segítő intéz­kedése feltételezi a tsz-tagság és a vezetők szorgalmas és hozzáértő munkáját, nagy kö­rültekintését, mindenre kiterjedő fokozott igyekezetét. Jól tudjuk, és szövetkezeteink eddig közismertté vált idei eredményei is azt igazolják, hogy a tsz-tagság többsége szorgal­masan helytáll és a gazda gondosságával, pontosságával és lelkiismeretességével fára­dozik azon, hogy földjének termőerejét nö­velje és okos gazdálkodással szebbnél szebb eredményekkel viszonozza államunk hozzájá­rulását. Egyidejűleg a mezőgazdaság irányításával, támogatásával, érdekeinek képviseletével megbízott szervek is mindent elkövetnék, hogy hasznos, megfontolt javaslatokkal köny- nyítsék, segítsék a mostoha viszonyokkal küszködő tsz-ek erőfeszítéseit, fáradozását. Vitatta a kérdést és javaslatokat állított össze a Pásztói járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, más járásokban is vizsgálatokat vé­geztek, s már az év elején terjedelmes tanul­mányt terjesztett a végrehajtó bizottság elé a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya. Azóta a tanulmány magasabb fórumokat is megjárt, a vb és a tanács ész­revételei alapján némi módosításokat hajtot­tak végre rajta, s ma már minden érdekelt­nek rendelkezésre áll a megyei pártbizott­ság első titkárának előszavával a csaknem száz gépelt oldalas, A Nógrád megyei kedve­zőtlen adottságú tsz-ek helyzete című ta­nulmány. S nyugodtan állíthatjuk, hogy eb­ben a tárgykörben ez eddig a legalaposabb, legkörültekintőbb, minden részletet figye­lembe vevő munka. Nem alkalmas az itt rendelkezésre álló terjedelem a tanulmány elemzésére, egyéb­ként is egy korábbi alkalommal már részle­tesebben kitértünk rá. viszont nagyon tanul­ságos néhány elvi jelentőségű megállapítás é.- tapasztalat megemlítése. így többek közt figyelemre méltó különb séget tesz már a történelmi visszatekintésé nek szánt bevezetőben is „gyengén gazdál­kodó” és „kedvezőtlen adottságú” termelőszö­vetkezetek között. Mint a tanulmány meg:', lapítja, a kezdeti években szubjektív ok/, miatt gyenge eredményt elért tsz-ek na része megerősödött. Tehát a vezetésben, vedelem-elosztásban, a vezetők és tagok /•- dekeltségében létrehozott változtatások ön­magukban is«javítottak a szóban forgó gyenge tsz-ek helyzetén. Más és nehezebb feladat várt és vár azonban a vezetőkre és tagokra egyaránt azokban a tsz-ekben, ahol objek­tív okok miatt nem lehet a termésátlagokat, hozamokat más tsz-ekkel egyenlő ütemben növelni, ahol a belterjes gazdálkodásnak meg­annyi természeti és közgazdasági akadálya van. Márpedig megyénkben az úgynevezett gyenge tsz-ek közül az ilyenek vannak túl­súlyban. Ám de, amint ez a tanulmányban is olvasható, a korábban a gyenge kategória ha­tárán ingadozó tsz-ek (adottságaik alapján) tartósan gyengének minősülnek, támogatás­ban részesülnek, így gazdasági megszilárdulá­sukra nagyobb lehetőség van, mint korábban VU/nnf ehhez még azt is hozzátenném, VISEUUl hogy a tapasztalatok megfele­lő elemzés*», kicserélése arra is módot nyújt, hogy a kedvezőtlen adottságok közt is elér­jék tsz-eink az optimális termésátlagokat, megközelítsék az optimális árbevételt, illet­ve jövedelmet. Valljuk be ugyanis, hogy van­nak még rejtett tartalékok kedvezőtlen adott­ságú szövetkezeteinkben is, hiszen ha csak az állami támogatást nézzük, azt sem haszno­sítják egyenrangúan — többek kört az ide: hozamok, termésátlagok is arról tanúskodnak Van ok tehát elemzésre, az egymástól való tanulásra, a tapasztaltak mielőbbi, gyors át­ültetésére. Ezért is tekintünk nagy várako­zással a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium és a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társasága szerve­zésében Salgótarjánban megrendezésre kerü­lő, csütörtöki országos tanácskozás elé. amelynek vitaindító előadása a következő, hosszú címet viseli: A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek állami támogatásának Nógrád megyei tapasztalatai és továbbfejlesz­tésének időszerű kérdései. Ismételt alkalom ez arra, hogy országos összehasonlítások alap­ján, országos vezetők és szakemberek vélemé­nyét meghallgatva egy újabb lépést tegyünk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdálkodá­sának fejlesztésére. Lakos György A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy a munkate­rem levegőjében átlagosan 42 milligramm toluol található, ami a dolgozók egészségét már nem veszélyezteti. Az ügy tehát, úgy tűnik, végre lezá­rult, néhány közérdekű tanul- Mindenesetre erőszakolt, ság levonására azonban fel­fejtetőre állított okfejtést té- tétlenül módot nyújt, telez fel, ha lappangó formá­ban is, szembe kerülhettek egymással az iparpolitikai célkitűzések és a munkások egészségvédelmi követelmé­nyei. Fontos feladat a vidéki ipartelepítés, lehetőséget, ked­vet kell csinálni hozzá az üzemeknek, de helytelen és káros az a szemlélet, hogy ennek érdekében mindent le kell nyelni, s aki nem ezt te­szi, gáncsot vet az élképzelé- sek elé. Az események menete azo­kat igazolta, akik úgy ítél­ték meg, hogy az iparpoliti­ka és az egészségvédelem kö­zött nem lehet ellentmondás. Az üzemben találkoztam a A dolgozók egészsége nem lehet alku tárgya. Helytele­nül cselekszik az a gazdasá­gi vezető, aki erre a célra saj­nálja a forintot, de azok is, akik a helyes cél elferdített politikumába burkolózva a nyilvánvaló mulasztásokat hallgatólagosan tudomásul ve­szik. A nagyoroszi toluol-ügy legyen intő példa, hogy ha­sonló eset, éppen a dolgozó emberek érdekében — se itt, se máshol ne ismétlődhessen meg. Kiss Sándor Útban yan a törmelék A KPM Egri Közúti Igaz­gatóság salgótarjáni kiren­deltsége és az Egri Közúti Építő Vállalat építésvezető­sége közös levélben fordult hozzánk, hogy a salgótar­jáni déli csomópontban levő ház bontása és a törmelék késedelmes elszállítása miatt az út építését nem tudják befejezni. Sürgős in­tézkedést kémek, hogy az útban levő törmelék elszál­lításával a terület szabad­dá váljon, s ígéretükhöz hí­ven az utat decemberben átadhassák a forgalomnak, már csak azért is, mert a jelenlegi forgalom-elterelést csupán szükségmegoldásnak lehet tekinteni, huzamosabb időn keresztül ezt az álla­potot fönntartani nem le­het. a kedvezmény koránt­sem oldotta meg a problé­mákat, mint az egyik asszony Közegészségügyi és Járvány­elmondta, „jó, jó, menjünk ki az udvarra, de mi teljesít­ményben vagyunk, akkor mi­kor fogunk keresni?”. Zábrá- di Sándornét rosszulléte után Jánosné és Marton ügyi Állomás munkaegészség­ügyi laboratóriumának mun­katársaival, akik aznap a munkatermek levegőjének to­luol tartalmát mérték. Né­Iparhatósági jogkör A községi tanácsok jogkö­rének kiterjesztését jelenti az a megyei tanács vb-határo- zát, amely Kisterenyének és , .... , Nagybátonynak iparhatósági rancslapujto es Nagybarkany községi tanács önállóan dönti el kinek, milyen iparengedélyt ad ki. Január elsejével Ka­jogkört adott Ez azt jelenti, hogy az előbb említett két is megkapja jogkört. az iparhatósági Új világítótestek Az Üvegipari Művek első ízben irt ki a világítótestekre, állólámpákra és csillárokra országos pályázatot, az Üveg­ipari Műveknél dolgozó tervezők részére. Salgótarjánból a három tervező: Takács Géza, Váradi Jánosné és Erdei Sándor tervező ÍZ—12 pályamunkával szerepel. Képünkön: néhány érdekes asztalilámpa NÓGRÁD — 1969. december 3., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom