Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

A népművelési konferencia előtt

A könyvtárfejlesztés

A könyvtárosok Salgótarjánban megrendezett országos tanácskozásán sok $zó esett a könyvtárhálózat fejlesztési gondjairól. Kojnok Nándorral, a megyei Balassi Bálint könyvtár igazgatójával azt kutattuk, miről kell feltétlenül beszélnünk, ha Nógrád megye tanácsi könyvtárhálózatáról szólunk. E hálózat helyzete általában megegyezik az országos állapotokkal. A hálózatban az utóbbi években végbement alakulás, változás (szándékosan nem írtuk: fejlődés, mert nem egyértelműen az) is hasonló. E változás lényege ugyanis az, hogy az I960—65 közötti ugrásszerű eredménynövekedés (olvasók száma, forgalom, kötetszám) lelassult. Sőt, megállt!

— Miért?

— Lényegében azért, mert a könyvtárakra fordított ösz- szegeik nem emelkedtek, a könyvbeszerzésre adott keret csökkent — mondja Kojnok Nándor. — Ha Nógrád megyében megnézzük, évenként mennyit fordítottak könyvbeszerzésre, szemléltető képet kapunk. Ez az összeg például 1965-ben 971 159, 1968-ban 850 835 forint volt. Ugyanakkor emelkedett a könyvek ára. De van más ok is. Ebben az időszakban egy-két könyvtár kivételével (megyei könyvtár, szécsényi, pásztói, járási könyvtár) intézményeink elhelyezési körülményei semmit sem változtak, nem fejlődtek. Arról van szó, hogy szűkös, nem megfelelően berendezett könyvtárak maradtak: Nem növekedett továbbá .a könyvtárak nyitvatartási ideje, nem gazdagodott a könyvállomány, lényegében a választék csökkent.

Az elmondottak, s a következmények szemléltetésére néhány adattal is szolgál az igazgató. Eszerint Nógrád megyében a beiratkozott olvasók száma 1965-ben 42 390, 1968-ban 41 944 volt. ,A

csökkenés legnagyobb arányban a salgótarjáni járásban történt, ahol 1965-ben 10 248, 1968-ban pedig már csak 8997 beiratkozott olvasó volt. Hasonló a helyzet, ha a* forgalmat vizsgáljuk. A nyitvatartási idő nem kielégítő voltára jellemző, hogy a megye 125 községi könyvtára közül 13-ban hetenként csak egyszer nyitnak ki, nagyrészt két órára, f'2 helyen heti két alkalommal van kölcsönzés. Alig hihető, hogy heti két. vagy négy órában megfelelő könyvtári munkát lehet végezni. Nyilvánváló, hogy nem lehet. De adjuk vissza a szót Kojnok Nándornak.

— Én a teendőkről szólnék. Mindenekelőtt javítani kellene a könyvtárak elhelyezési körülményeit a salgótarjáni és a balassagyarmati járási könyvtárak, valamint a salgótarjáni városi gyermekintézményeink már régen kinőtték kereteiket, a könyvek elhelyezésére, az olvasók kiszolgálására nincsen lehetőségük. A jelenlegi állapotok között e helyeken elképzel7 -hetetlen a könyvtárfejlesztés. Továbbá a salgótarjáni járási könyvtárban, amely Kisterenyén működik, nem .lehet eleget tenni az 1965-ös könyvtárakról szóló törvény- erejű rendeletnek, miszerint abban a községben, ahol a járási könyvtár működik, külön községi knöyvtár nem létesíthető, hanem a járási könyvtárnak kell a községi szolgáltatásit biztosítani. Jelenleg Kisterenyén hely hiányában nem lehet végrehajtani az összevonást. S még nem is szálltam a könyvtárak berendezésének hiányosságairól. E helyeken bizony még messze vagyunk a szabadpolcos kölcsönzéstől, a helyben, olvasás lehetőségének megteremtésétől. S itt van a már említett nyitvatartási idő, amelynek növekednie kellene. Legalább kétszer ki kellene nyitni hetenként a falusi könyvtárakat. Sőt, a községek nagyságától függő- toző települések könyvtári elelképzeléseinket, amelyek a jövőben, reméljük, fokozatosan megoldhatók lesznek, s ez öröm. A Nógrád megyei tanács például még 1969-ben 140—160 ezer forintot ad a könyvtárosok tiszteletdíjának növelésére. (1967-ben 276 000 forint körül volt a tiszteletdíj, a kilátásba helyezett összeg tehát számottevőnek ígérkezik.) Ez lehetővé teszi nemcsak a könyvtárosok anyagi megbecsülésének javítását, de egyúttal a nyitvatartási idő növelését is.

A megyei könyvtár igazgatója ezután az állományról beszél. Elmondja: amikor

1958-ban a községi tanácsok kezelésébe kerültek a könyvtárak, mindegyik „helyből” kaipta a könyvbeszerzési keretet, így csak minimális mennyiségű új könyvet tudtak beszerezni, hiszen a rendelkezésre álló összeg is kicsi volt. Ezért nem megfelelően alakult a könyvtárak állománya. Ezen nemcsak úgy lehet segíteni, hogy a helyi költségvetéseket növeljük, hanem a könyvtári hálózat átszervezésére is szüfkség van. Erre ad lehetőséget a körzeti könyvtárak megszervezése.

— Mi a helyzet a körzetesítéssel Nógrádban?

— Ez kétféleképpen oldható meg. Az egyik lehetőség: különálló községi tanácsok szerződést kötnek egymással a könyvtári szolgáltatások biztosítására. A másik: a közös tanácsú községekhez tarén, nem lenne sok a

heti hatórás nyitvatartás sem’. Nem lenne sóik? Minimális lenne! Nyilván, ha a nyitvatartási idő emelkedik, a könyvtáros munkaideje is nő, akikor pedig tiszteletdíját is

látását a körzeti könyvtárak működési modellje szerint szervezzük meg. A mi megyénkben az utóbbi megoldás tűzhető napirendre.

Kojnok Nándor szavaihoz hozzátesszük, hogy jelenleg

növelni kell. Eddig havi ,00 SSSTS^vtár NógródmeT

—150 forint tiszteletdíjat kaptak községi könyvtárosaink. Végül megjegyzem, hogy a könyvtáraknak rendelkezniük kellene olyan állománnyal (s ez a legkisebb könyvtárra is vonatkozik!), amely megfelelő választékot nyújt, válogatásra ad alkalmat az olvasó rétegek igényei szerint. És tartalmazza a legfrissebb irodalmat is. Most szinte egy községi könyvtár sem elégíti ki ezt az igényt.

— Eddig inkább csak a gondokról esett szó. Vajon, örömeink nincsenek?

— Természetesen, a gonkönyvtár esetében. Ezek az dók megoldására kidolgoztuk

gyében a közös tanácsú községekben sem működik. (Az 1969. július 1-i állapot sze lint a megyében 13 közös tanácsú község van.) Terv sze riot 1970-ben befejeződik a közös tanácsok szervezése. Ezt sajnos, a könyvtárhálózat szervezeti átalakításának üteme nem követi. A célkitűzések azonban napirendre kerülitek a megyei tanácson és a járásokban is. A negyedik ötéves terv könyvtárfejlesztési programja, a benne foglalt célok elérése esetén, megoldja a ma még fájó gondokat, de úgy véljük, megoldásük reményében sem volt érdektelen szólam róluk.

T. E,

Levegőben a „fecske"

V)

Tanuld az embert...

V

Néhány perc leforgása alatt kétféle nézettel ismerkedem a salgótarjáni Stromfeld Aurél gépipari technikum igazgatói szobájában: mindkét nézet a KISZ-választással kapcsolatos, ha eltérőek is — közös vonásuk a felelősségérzet.

— Nem biztos, hogy minden tekintetben jó a KISZ tisztségviselőinek „egységes!- ■ tett” megválasztása. A kampány nincs tekintettel a tanintézetek sajátos belső ütemére — mondja Kőszegi Jenő igazgató.

— Azért előnye is van a minden területen nagyjából

életévei, munkájával, igazén szép és jelentős eredményeivel. „Jó iskola” — ez a két szó lakonikus rövidségével is rangot jelent, végeredményben nem is kell, nem is lehet többet mondani az igazán eredményesen működő iskolákról.

Az elméleti és a gyakorlati oktatás előrevivő harmóniáját rendkívüli mértékben erősíti az a politechnikai tanműhelysor. amelyet mostanra — nagyrészt a mindenkor: diákság segítségével — sikerült kialakítani, s amely hovatovább egy közepes méegyidőben zajló választásnak retű üzemhez válik hasonló— teszi hozzá Ruzsányi .János pártösszekötő tanár —, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy a képesítőre készülő negyedikeseket a KlSZ-munká- ban felváltsák a fiatalabbak. Még a második félév kezdete előtt. ..

Húszéves tanintézet

A tanév végén ünnepli a ..gépipari” két évtizedes jubileumát. Szerényen, nagy hang nélkül készül a felnőtt kort elért intézet a jelentős évfordulóra.

— Jó iskola — mondják a Stromfeld Aurél gépipari technikumról mindazok, akik valamikor itt tanultak, vagy

vá. És jelenleg is folyik a fejlesztés — eddig egy híján ötvenmillió forint értékű beruházás „fekszik” a gépipari technikum épületeiben, felszereléseiben — a kollégiumot is ideszámítva. Ha már szóba került az építésfejlesztés, érdemes egyetlen jellemző mondatot idézni az igazgatótól:

— Anélkül, hogy a főfalakat kimozdították, kibővítették volna, a gépiparisták any- nyi belső munkát végeztek, amellyel egy gimnáziumot lehet felépíteni.

Ezek szerint a gépipariban van egy gimnázium, is! A hasonlat megállja helyét: tizenkét tanteremmel nyílt az iskola — most tizenhat tantehogy az elődöm. Tóth József, szinte mindent egyedül csinált. Először is ezen kellett változtatni. .. Másokat munkára ösztönözni sem egyszerű feladat, egyáltalán nem mindegy, hogyan fog hozzá az ember. Kezdetben elég sok problémám volt a hangnememéi.

A városi iskolák között elsőnek a gépipari technikumban alakították ki az évfolyamfelelősök rendszerét. A mozgalmi munka szervezésében, lebonyolításában, a társadalmi feladatok, a kis csoportok és a nagy közösség rendezvényeinek szervezésében a felelősök rendkívül sokat segítettek az iskolai K1SZ- vb tagjainak és természetesen Papp Miklós titkárnak is.

— Nekem negyven beosztottam van — neked több mint háromszáz! Ehhez mérd a felelősséged, de ehhez mérten kérj segítséget is.

Ezzel indította útnak Kőszegi Jenő igazgató két esztendeje az akkor újonnan megválasztott titkárt, aki akarattal, személyes példamutatással elérte, hogy nem egyedül dolgozik, emberi vónat- kozásban sok értékes ismeretet szerzett, ebben segítette az „indító mondat”, amelynek legjelentősebb tartalma a bizalom.

más módon ismerkedtek meg rémben tanul a több mint T> .

hatszáz diáik. Külön klubjuk Keggellg rBJZOl

A minap egy Ipoly-völgyi " jómódú faluban jártam. hogy a művelődési élet intézőjével beszélgessek. A falunak impozáns, szép művelődési otthona van, alig néhány esztendeje, jelentős anyagi ráfordítással épült — régi közóhaj valósult meg vele.

Igazgatóját most hiába keresem. A tanácsházon azt mondják: férjhez ment, eltyasávhapi jegyzet Kultúrélet

— feltételek híjén?

vagy szolgálhatná sokkal jobban, színesebben és gazdagabban az eddiginél — ha volna miből és mivel. A gazdaság közömbösségéből azonban lassan még a Déryné Színház is elmarad, mert az előadások ára nem futja a bevételből.

— A termelőszövetkezet elnöke — mondja védelmezőn a tanácselnök — hajlott arra, hogy segíteni kellene a művelődési munka anyagi

költözött a faluból —, pedig

igazán sajnálják. Megelége- zömét a bérek, a fűtés, vilá- Megkaptam rá a feleletet, désre tevékenykedett, életet gítás költségei emészik fel, A klubkönyvtár kialakításá- ^ejét, de az a helyzet, hogy

vitt a falak közé, szerették beruházásokra — példáulhoz a járási könyvtár bérén- a vezetőség leszavazta az inaz emberek. De mit tehet- társas szórakozási eszközök- dezést adott, a járási műve- dítványt. tek? Kötéllel mégsem tart- re, folyóiratokra, újságokra, lődési ház játékfelszerelést, hatták a helyén, hát elment.* csinosításokra melyek az új Persze, nem kell nagy dol- És most?... kívánalom szerinti klub- gokra gondolni: a berende— A tisztség pillanatnyilag könyvtár kialakításának el- zés néhány polc, asztal, a betöltetlen. Igaz, ez a pilla- sőrendű feltételei volnának játék egyetlen időtöltő alkal- natnyiság lassanként hóna- — nem igen telik. Az egyet- matosság, de ez is valami, pok óta tart, de mit te- len, amit hosszú idő keser- Nincs viszont az otthonnak

Ilyen álláspont mellett mi sem természetesebb, mint az, hogy tetemes összegeket — és itt már megyei, sőt országos méretben is nyugodtan beszélhetünk — néhány.

gyünk, ha nincs alkalmas vés takarékoskodása után sem televíziója, sem magnó- alig nyújtó tái7 l - • r .!. ,. saskiruccanas emeszt el nevallalkozo? felmutathanak, hogy 15 ezer ja, sem lemezjátszója, s ezek mes célok rendeltetések elöl

A tanácselnök tanacstala- forintért hangszereket vettek nélkül eleven klubéletet ma f á - . '

inti széttárja karját, s tré- a fiataloknak. De a muzsi- már nehezen képzelhetünk , • y’ L ,°. ° me9 mi illával próbálja feloldani a kádason kívül számos olyan el. És persze, az ajándékpol- j ?..° ,.a

gondot. A titkárára jelez: igény mutatkozik még, me- cokra az újságok, folyótra- ...... ’ .. ra ls e e

— Majd te átveszed a dől- lyeknek betöltése az adott tok. mellett könyvek is kelle- - 9 ... °~osse9 *7°™'

got. anyagi feltételek között nének. S voltaképpen lehetne jdZk vaüaná U9yenek-gond'

A titkár mosolyog. Mind- megoldhatatlan gondja an- is miből. Ha lehetne, ketten tudják, hogy nem lesz nak. aki a művelődési élet A helyi termelőszövetkezet- As általános kép ma még könnyű utódot találni a mű- vitelére vállalkozik. így te- nek az idén például 30 ezer sajnos, mást mutat. Lehango- velödési otthon élére. A fize- hát nem csoda, ha nem tűié- forint kulturális alapja van. lóbbat. A reméltető az, hogy tés a függetlenített státusz kednek a vállalkozók, ha Erről kérdezem a tanácsia- néhol már kedvező jelek is után elfogadható összeg senki nem akar csödött val- kát. (S azért csupán őket, találtatnak — és ezek lesz- ugyan, de a támogatás, amit lani a feltételek híján való mert a gazdaság felelős em- nek a holnap egészséges fa- az otthon a költségvetés ke- elgondolásaival. béréi épp a megyeszékhelyen iusi kultúrájának meghatároretében és a községfejlesztési Joggal akadhat kérdező: gyűléseznek.) Tehát: ad-e zói. alapból kap, évi 9 ezbr fo- mint vélekedik a körűimé- valamit a téesz?... De bi- rint, s ebből bizony még a 23 nyékről az illetékes járás, zony még egy szöget sem. ezer forintos bevételi terv mint a helyi közösség gazda- Pedig hát az ő fiataljaiké az teljesítésével sem lehet túl- sági bázisa, a termelőszövet- otthon, az ö művelődésüket, ságosan rugdalózni. A pénz kezet? szórakozásukat szolgálja.

van a pedagógusoknak (a kabinet-rendszerű oktatási forma bevezetésével feleslegessé vált a tanári, azt alakították át nagyon szép klubbá!) és külön klubhelyisége van a fiataloknak is. De a zsúfoltság, s a nagyfokú terhelés még így is jelentkezik: az iskolai átlag — negyven fős osztálylétszám és nem egy pedagógus tanít heti harminchat órában. — Kiváló tanulmányi és nem kevésbé kiváló gyakorlati eredmények — ezek jellemzik a város szélén két évtizede működő iskolát.

Hátrány vagy előny?

Pontosabban szólva: bizonyos mértékű hátrány, amely előnnyé is válhat. Ehhez azonban kitartásra, akaratra és sok-sok leleményre van szükség. A tanintézeti KISZ- titkár — talán nincs ebben semmi túlzás — az fjúsági mozgalmi munka legnehezebb területén dolgozik. A nehézséget a sokat és sokféleképpen emlegetett tanár— diák viszony jelenti és az a körülmény, hogy a pluszmunka jelentősen megrövidíti a tanulásra szánt időt. Hogyan sikerült ezekkel megküzdenie Papp Miklós gépiparista KISZ-ttitkárnak? Papp Miklós most negyedikes. Az iskolai vezetőségválasztás november 17-én lesz.

— Két éve választottak, s őszintén szólva, nagyon tartottam ettől a feladattól. Megfelelni!' a tanulmányi követelményeknek nem kis dolog, ugyanakkor láttam azt is.

Ez csak így elmondva ilyen egyszerű. Kiváncsi voltam a titkár egy napjára:

— A reggeli szilencium idején, még a kollégiumban, átnézem a napi anyagot. Az Iskolában beszélgetés közben is a könyvre figyelek, másként nem lehet. A hetedik órában vb-ülést tartattunk, bosszankodtam, mert nem sikerült. .. Üjra össze kell jönni, a fizikai dolgozók gyermekeiről és a Magyar Ifjúság előfizetési kampányáról tárgyalunk. Szeretnénk elérni és túlteljesíteni az előirányzott 78 példányt! Délután a harántgyalu gépekről készítettem egy jegyzőkönyvet, tanultam a következő napra, előtte készítettem egy számolólécet. ebéd után pauszpapír után szaladgáltunk, de nem kaptunk az egész városban, este hat után, kis megszakítással, hajnal fél négyig szak- rajzot készítettem egy két fokozatú fogaskerekes hajtómű tervéről.

— Nagy „étvágyad” van.

— A feladatok hozzák. Rájöttem. hogy egy sereg fontos dolog van az életemben, s arra is. hogy van erőm...

Miskolcra készül az egyetemre. de szeretné elvégezni a jogot is. Ez az „első vonal” több lépcsővel. A második?

— Hallottam valamit a „sárkány gépesek”-ről. Ér. dekel a legmodernebb technika. És az emberek. Egyik tanárom azt mondta: — Tanuld az embert, ismerd meg! — Ehhez tartom masam.

Pataki László

NÓGRÁD — 1969. november 2., vasárnap