Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

A népművelési konferencia előtt A könyvtárfejlesztés A könyvtárosok Salgótarjánban megrendezett országos tanácskozásán sok $zó esett a könyvtárhálózat fejlesztési gondjairól. Kojnok Nándorral, a megyei Balassi Bálint könyvtár igazgatójával azt kutattuk, miről kell feltétlenül beszélnünk, ha Nógrád megye tanácsi könyvtárhálózatáról szólunk. E hálózat helyzete általában megegyezik az or­szágos állapotokkal. A hálózatban az utóbbi években vég­bement alakulás, változás (szándékosan nem írtuk: fejlő­dés, mert nem egyértelműen az) is hasonló. E változás lé­nyege ugyanis az, hogy az I960—65 közötti ugrásszerű eredménynövekedés (olvasók száma, forgalom, kötetszám) lelassult. Sőt, megállt! — Miért? — Lényegében azért, mert a könyvtárakra fordított ösz- szegeik nem emelkedtek, a könyvbeszerzésre adott keret csökkent — mondja Kojnok Nándor. — Ha Nógrád me­gyében megnézzük, évenként mennyit fordítottak könyvbe­szerzésre, szemléltető képet kapunk. Ez az összeg példá­ul 1965-ben 971 159, 1968-ban 850 835 forint volt. Ugyanak­kor emelkedett a könyvek ára. De van más ok is. Ebben az időszakban egy-két könyv­tár kivételével (megyei könyvtár, szécsényi, pásztói, járási könyvtár) intézménye­ink elhelyezési körülményei semmit sem változtak, nem fejlődtek. Arról van szó, hogy szűkös, nem megfelelően be­rendezett könyvtárak marad­tak: Nem növekedett továbbá .a könyvtárak nyitvatartási ideje, nem gazdagodott a könyvállomány, lényegében a választék csökkent. Az elmondottak, s a követ­kezmények szemléltetésére néhány adattal is szolgál az igazgató. Eszerint Nógrád megyében a beiratkozott ol­vasók száma 1965-ben 42 390, 1968-ban 41 944 volt. ,A csökkenés legnagyobb arány­ban a salgótarjáni járásban történt, ahol 1965-ben 10 248, 1968-ban pedig már csak 8997 beiratkozott olvasó volt. Hasonló a helyzet, ha a* for­galmat vizsgáljuk. A nyitva­tartási idő nem kielégítő vol­tára jellemző, hogy a megye 125 községi könyvtára közül 13-ban hetenként csak egy­szer nyitnak ki, nagyrészt két órára, f'2 helyen heti két al­kalommal van kölcsönzés. Alig hihető, hogy heti két. vagy négy órában megfelelő könyvtári munkát lehet vé­gezni. Nyilvánváló, hogy nem lehet. De adjuk vissza a szót Kojnok Nándornak. — Én a teendőkről szól­nék. Mindenekelőtt javítani kellene a könyvtárak elhe­lyezési körülményeit a salgó­tarjáni és a balassagyarmati járási könyvtárak, valamint a salgótarjáni városi gyermek­intézményeink már régen ki­nőtték kereteiket, a könyvek elhelyezésére, az olvasók ki­szolgálására nincsen lehe­tőségük. A jelenlegi állapotok között e helyeken elképzel7 -hetetlen a könyvtárfejlesz­tés. Továbbá a salgótarjáni járási könyvtárban, amely Kisterenyén működik, nem .lehet eleget tenni az 1965-ös könyvtárakról szóló törvény- erejű rendeletnek, miszerint abban a községben, ahol a járási könyvtár működik, kü­lön községi knöyvtár nem lé­tesíthető, hanem a járási könyvtárnak kell a községi szolgáltatásit biztosítani. Je­lenleg Kisterenyén hely hiá­nyában nem lehet végrehaj­tani az összevonást. S még nem is szálltam a könyvtárak berendezésének hiányosságai­ról. E helyeken bizony még messze vagyunk a szabad­polcos kölcsönzéstől, a hely­ben, olvasás lehetőségének megteremtésétől. S itt van a már említett nyitvatartási idő, amelynek növekednie kellene. Legalább kétszer ki kellene nyitni hetenként a falusi könyvtárakat. Sőt, a községek nagyságától függő- toző települések könyvtári el­elképzeléseinket, amelyek a jövőben, reméljük, fokozato­san megoldhatók lesznek, s ez öröm. A Nógrád megyei tanács például még 1969-ben 140—160 ezer forintot ad a könyvtárosok tiszteletdíjának növelésére. (1967-ben 276 000 forint körül volt a tisztelet­díj, a kilátásba helyezett összeg tehát számottevőnek ígérkezik.) Ez lehetővé teszi nemcsak a könyvtárosok anyagi megbecsülésének ja­vítását, de egyúttal a nyitva­tartási idő növelését is. A megyei könyvtár igaz­gatója ezután az állományról beszél. Elmondja: amikor 1958-ban a községi tanácsok kezelésébe kerültek a könyv­tárak, mindegyik „helyből” kaipta a könyvbeszerzési ke­retet, így csak minimális mennyiségű új könyvet tud­tak beszerezni, hiszen a ren­delkezésre álló összeg is ki­csi volt. Ezért nem megfele­lően alakult a könyvtárak ál­lománya. Ezen nemcsak úgy lehet segíteni, hogy a helyi költségvetéseket növeljük, hanem a könyvtári hálózat átszervezésére is szüfkség van. Erre ad lehetőséget a körzeti könyvtárak megszervezése. — Mi a helyzet a körzete­sítéssel Nógrádban? — Ez kétféleképpen oldha­tó meg. Az egyik lehetőség: különálló községi tanácsok szerződést kötnek egymással a könyvtári szolgáltatások biztosítására. A másik: a kö­zös tanácsú községekhez tar­én, nem lenne sok a heti hatórás nyitvatartás sem’. Nem lenne sóik? Minimális lenne! Nyilván, ha a nyitva­tartási idő emelkedik, a könyvtáros munkaideje is nő, akikor pedig tiszteletdíját is látását a körzeti könyvtárak működési modellje szerint szervezzük meg. A mi me­gyénkben az utóbbi megol­dás tűzhető napirendre. Kojnok Nándor szavaihoz hozzátesszük, hogy jelenleg növelni kell. Eddig havi ,00 SSSTS^vtár NógródmeT —150 forint tiszteletdíjat kaptak községi könyvtárosa­ink. Végül megjegyzem, hogy a könyvtáraknak rendelkez­niük kellene olyan állo­mánnyal (s ez a legkisebb könyvtárra is vonatkozik!), amely megfelelő választékot nyújt, válogatásra ad alkal­mat az olvasó rétegek igé­nyei szerint. És tartalmazza a legfrissebb irodalmat is. Most szinte egy községi könyvtár sem elégíti ki ezt az igényt. — Eddig inkább csak a gondokról esett szó. Vajon, örömeink nincsenek? — Természetesen, a gon­könyvtár esetében. Ezek az dók megoldására kidolgoztuk gyében a közös tanácsú köz­ségekben sem működik. (Az 1969. július 1-i állapot sze lint a megyében 13 közös ta­nácsú község van.) Terv sze riot 1970-ben befejeződik a közös tanácsok szervezése. Ezt sajnos, a könyvtárháló­zat szervezeti átalakításának üteme nem követi. A célkitű­zések azonban napirendre kerülitek a megyei tanácson és a járásokban is. A negye­dik ötéves terv könyvtárfej­lesztési programja, a benne foglalt célok elérése esetén, megoldja a ma még fájó gondokat, de úgy véljük, megoldásük reményében sem volt érdektelen szólam róluk. T. E, Levegőben a „fecske" V) Tanuld az embert... V Néhány perc leforgása alatt kétféle nézettel ismerkedem a salgótarjáni Stromfeld Aurél gépipari technikum igazgatói szobájában: mindkét nézet a KISZ-választással kapcsolatos, ha eltérőek is — közös voná­suk a felelősségérzet. — Nem biztos, hogy min­den tekintetben jó a KISZ tisztségviselőinek „egységes!- ■ tett” megválasztása. A kam­pány nincs tekintettel a tan­intézetek sajátos belső ütemé­re — mondja Kőszegi Jenő igazgató. — Azért előnye is van a minden területen nagyjából életévei, munkájával, igazén szép és jelentős eredményei­vel. „Jó iskola” — ez a két szó lakonikus rövidségével is rangot jelent, végeredmény­ben nem is kell, nem is le­het többet mondani az igazán eredményesen működő isko­lákról. Az elméleti és a gyakorla­ti oktatás előrevivő harmó­niáját rendkívüli mértékben erősíti az a politechnikai tan­műhelysor. amelyet mostanra — nagyrészt a mindenkor: diákság segítségével — sike­rült kialakítani, s amely ho­vatovább egy közepes mé­egyidőben zajló választásnak retű üzemhez válik hasonló­— teszi hozzá Ruzsányi .Já­nos pártösszekötő tanár —, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy a képesítőre készülő ne­gyedikeseket a KlSZ-munká- ban felváltsák a fiatalabbak. Még a második félév kezde­te előtt. .. Húszéves tanintézet A tanév végén ünnepli a ..gépipari” két évtizedes ju­bileumát. Szerényen, nagy hang nélkül készül a felnőtt kort elért intézet a jelentős évfordulóra. — Jó iskola — mondják a Stromfeld Aurél gépipari technikumról mindazok, akik valamikor itt tanultak, vagy vá. És jelenleg is folyik a fej­lesztés — eddig egy híján öt­venmillió forint értékű beru­házás „fekszik” a gépipari technikum épületeiben, felsze­reléseiben — a kollégiumot is ideszámítva. Ha már szóba került az építésfejlesztés, ér­demes egyetlen jellemző mon­datot idézni az igazgatótól: — Anélkül, hogy a főfala­kat kimozdították, kibővítet­ték volna, a gépiparisták any- nyi belső munkát végeztek, amellyel egy gimnáziumot le­het felépíteni. Ezek szerint a gépipariban van egy gimnázium, is! A ha­sonlat megállja helyét: tizen­két tanteremmel nyílt az is­kola — most tizenhat tante­hogy az elődöm. Tóth József, szinte mindent egyedül csi­nált. Először is ezen kellett változtatni. .. Másokat mun­kára ösztönözni sem egyszerű feladat, egyáltalán nem min­degy, hogyan fog hozzá az ember. Kezdetben elég sok problémám volt a hangneme­méi. A városi iskolák között el­sőnek a gépipari technikum­ban alakították ki az évfo­lyamfelelősök rendszerét. A mozgalmi munka szervezésé­ben, lebonyolításában, a tár­sadalmi feladatok, a kis cso­portok és a nagy közösség rendezvényeinek szervezésé­ben a felelősök rendkívül so­kat segítettek az iskolai K1SZ- vb tagjainak és természete­sen Papp Miklós titkárnak is. — Nekem negyven beosz­tottam van — neked több mint háromszáz! Ehhez mérd a felelősséged, de ehhez mér­ten kérj segítséget is. Ezzel indította útnak Kő­szegi Jenő igazgató két esz­tendeje az akkor újonnan megválasztott titkárt, aki aka­rattal, személyes példamuta­tással elérte, hogy nem egye­dül dolgozik, emberi vónat- kozásban sok értékes ismere­tet szerzett, ebben segítette az „indító mondat”, amelynek legjelentősebb tartalma a bi­zalom. más módon ismerkedtek meg rémben tanul a több mint T> . hatszáz diáik. Külön klubjuk Keggellg rBJZOl A minap egy Ipoly-völgyi " jómódú faluban jár­tam. hogy a művelődési élet intézőjével beszélgessek. A falunak impozáns, szép mű­velődési otthona van, alig néhány esztendeje, jelentős anyagi ráfordítással épült — régi közóhaj valósult meg vele. Igazgatóját most hiába ke­resem. A tanácsházon azt mondják: férjhez ment, el­tyasávhapi jegyzet Kultúrélet — feltételek híjén? vagy szolgálhatná sokkal jobban, színesebben és gaz­dagabban az eddiginél — ha volna miből és mivel. A gaz­daság közömbösségéből azon­ban lassan még a Déryné Színház is elmarad, mert az előadások ára nem futja a bevételből. — A termelőszövetkezet elnöke — mondja védelme­zőn a tanácselnök — hajlott arra, hogy segíteni kellene a művelődési munka anyagi költözött a faluból —, pedig igazán sajnálják. Megelége- zömét a bérek, a fűtés, vilá- Megkaptam rá a feleletet, désre tevékenykedett, életet gítás költségei emészik fel, A klubkönyvtár kialakításá- ^ejét, de az a helyzet, hogy vitt a falak közé, szerették beruházásokra — példáulhoz a járási könyvtár bérén- a vezetőség leszavazta az in­az emberek. De mit tehet- társas szórakozási eszközök- dezést adott, a járási műve- dítványt. tek? Kötéllel mégsem tart- re, folyóiratokra, újságokra, lődési ház játékfelszerelést, hatták a helyén, hát elment.* csinosításokra melyek az új Persze, nem kell nagy dol- És most?... kívánalom szerinti klub- gokra gondolni: a berende­— A tisztség pillanatnyilag könyvtár kialakításának el- zés néhány polc, asztal, a betöltetlen. Igaz, ez a pilla- sőrendű feltételei volnának játék egyetlen időtöltő alkal- natnyiság lassanként hóna- — nem igen telik. Az egyet- matosság, de ez is valami, pok óta tart, de mit te- len, amit hosszú idő keser- Nincs viszont az otthonnak Ilyen álláspont mellett mi sem természetesebb, mint az, hogy tetemes összegeket — és itt már megyei, sőt or­szágos méretben is nyugod­tan beszélhetünk — néhány. gyünk, ha nincs alkalmas vés takarékoskodása után sem televíziója, sem magnó- alig nyújtó tái­7 l - • r .!. ,. saskiruccanas emeszt el ne­vallalkozo? felmutathanak, hogy 15 ezer ja, sem lemezjátszója, s ezek mes célok rendeltetések elöl A tanácselnök tanacstala- forintért hangszereket vettek nélkül eleven klubéletet ma f á - . ' inti széttárja karját, s tré- a fiataloknak. De a muzsi- már nehezen képzelhetünk , • y’ L ,°. ° me9 mi il­lával próbálja feloldani a kádason kívül számos olyan el. És persze, az ajándékpol- j ?..° ,.a gondot. A titkárára jelez: igény mutatkozik még, me- cokra az újságok, folyótra- ...... ’ .. ra ls e e — Majd te átveszed a dől- lyeknek betöltése az adott tok. mellett könyvek is kelle- - 9 ... °~osse9 *7°™' got. anyagi feltételek között nének. S voltaképpen lehetne jdZk vaüaná U9yenek-gond' A titkár mosolyog. Mind- megoldhatatlan gondja an- is miből. Ha lehetne, ketten tudják, hogy nem lesz nak. aki a művelődési élet A helyi termelőszövetkezet- As általános kép ma még könnyű utódot találni a mű- vitelére vállalkozik. így te- nek az idén például 30 ezer sajnos, mást mutat. Lehango- velödési otthon élére. A fize- hát nem csoda, ha nem tűié- forint kulturális alapja van. lóbbat. A reméltető az, hogy tés a függetlenített státusz kednek a vállalkozók, ha Erről kérdezem a tanácsia- néhol már kedvező jelek is után elfogadható összeg senki nem akar csödött val- kát. (S azért csupán őket, találtatnak — és ezek lesz- ugyan, de a támogatás, amit lani a feltételek híján való mert a gazdaság felelős em- nek a holnap egészséges fa- az otthon a költségvetés ke- elgondolásaival. béréi épp a megyeszékhelyen iusi kultúrájának meghatáro­retében és a községfejlesztési Joggal akadhat kérdező: gyűléseznek.) Tehát: ad-e zói. alapból kap, évi 9 ezbr fo- mint vélekedik a körűimé- valamit a téesz?... De bi- rint, s ebből bizony még a 23 nyékről az illetékes járás, zony még egy szöget sem. ezer forintos bevételi terv mint a helyi közösség gazda- Pedig hát az ő fiataljaiké az teljesítésével sem lehet túl- sági bázisa, a termelőszövet- otthon, az ö művelődésüket, ságosan rugdalózni. A pénz kezet? szórakozásukat szolgálja. van a pedagógusoknak (a ka­binet-rendszerű oktatási for­ma bevezetésével feleslegessé vált a tanári, azt alakították át nagyon szép klubbá!) és külön klubhelyisége van a fia­taloknak is. De a zsúfoltság, s a nagyfokú terhelés még így is jelentkezik: az iskolai átlag — negyven fős osztály­létszám és nem egy pedagó­gus tanít heti harminchat órában. — Kiváló tanulmá­nyi és nem kevésbé kiváló gyakorlati eredmények — ezek jellemzik a város szélén két évtizede működő iskolát. Hátrány vagy előny? Pontosabban szólva: bizo­nyos mértékű hátrány, amely előnnyé is válhat. Ehhez azonban kitartásra, akaratra és sok-sok leleményre van szükség. A tanintézeti KISZ- titkár — talán nincs ebben semmi túlzás — az fjúsági mozgalmi munka legnehe­zebb területén dolgozik. A nehézséget a sokat és sokfé­leképpen emlegetett tanár— diák viszony jelenti és az a körülmény, hogy a pluszmun­ka jelentősen megrövidíti a tanulásra szánt időt. Hogyan sikerült ezekkel megküzdenie Papp Miklós gépiparista KISZ-ttitkárnak? Papp Mik­lós most negyedikes. Az isko­lai vezetőségválasztás novem­ber 17-én lesz. — Két éve választottak, s őszintén szólva, nagyon tar­tottam ettől a feladattól. Meg­felelni!' a tanulmányi követel­ményeknek nem kis dolog, ugyanakkor láttam azt is. Ez csak így elmondva ilyen egyszerű. Kiváncsi voltam a titkár egy napjára: — A reggeli szilencium ide­jén, még a kollégiumban, át­nézem a napi anyagot. Az Is­kolában beszélgetés közben is a könyvre figyelek, más­ként nem lehet. A hetedik órában vb-ülést tartattunk, bosszankodtam, mert nem si­került. .. Üjra össze kell jön­ni, a fizikai dolgozók gyer­mekeiről és a Magyar Ifjú­ság előfizetési kampányáról tárgyalunk. Szeretnénk elérni és túlteljesíteni az előirány­zott 78 példányt! Délután a harántgyalu gépekről készí­tettem egy jegyzőkönyvet, ta­nultam a következő napra, előtte készítettem egy számoló­lécet. ebéd után pauszpapír után szaladgáltunk, de nem kaptunk az egész városban, este hat után, kis megszakí­tással, hajnal fél négyig szak- rajzot készítettem egy két fo­kozatú fogaskerekes hajtómű tervéről. — Nagy „étvágyad” van. — A feladatok hozzák. Rá­jöttem. hogy egy sereg fontos dolog van az életemben, s arra is. hogy van erőm... Miskolcra készül az egye­temre. de szeretné elvégezni a jogot is. Ez az „első vonal” több lépcsővel. A második? — Hallottam valamit a „sárkány gépesek”-ről. Ér. dekel a legmodernebb tech­nika. És az emberek. Egyik tanárom azt mondta: — Ta­nuld az embert, ismerd meg! — Ehhez tartom masam. Pataki László NÓGRÁD — 1969. november 2., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom