Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

r*-----AZ OlAJASOK]

Versenyfelhívás megyénk női dolgozóihoz

Mi, a Salgótarjáni öblösüveggyár mérőhenger üzem szocialista brigádjának, illetve műhelyének nő dolgozói azzal a felhívással fordulunk megyénk leányaihoz és asszonyaihoz, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját november 1-tól szocialista tm unka v ersenny el ünnepeljük 1970. december 31-ig.

Ez a szocialista munkaverseny eredményezze a még kollektívabb összefogás alapját) a szocialista munkaerkölcs fejlesztését, a minőségi munka megjavítását és nem

utolsósorban az üzemekbe jövő új dolgozókkal való foglalkozást és azok nevelését.

E felhívással azért fordulunk megyénk dolgozó leányaihoz és asszonyaihoz, hogy ezzel is hitet tegyünk azokra a lenini forradalmi eszmékre, amelyeknek szellemében szabadult fel hazánk, és amely forradalmi eszmének értelmében akarunk dolgozni, a jövőbén is.

Mérőhenger üzem szocialista brigádja: Csirke Mária Tágliber Ferencné Vágvölgyi Jánosné

Vannak véletlenek...

A közelmúltban az egyik községi NÖGRÁD-nap során János bácsi is előadta panaszát, melyet úgy összegeztünk, hogy utánanézünk a kérdezett rendeletnek és értesítjük tennivalóiról. János bácsi indult volna is már a tanácstitkári szobából, meg nem is. Láttuk van még mondanivalója számunkra, s miután erre bátorítottuk, előhúzott zsebéből egy köteg békekölcsön kötvényt. Letette elénk az asztalra a következő szöveg kíséretében:

— Mondja meg nekem aranyos lelkem, ha meg nem sértem, hogyan létezhet évek hosszú sora óta olyan sorsolás, hogy én ezekből még egy fillért sem kaptam vissza?

Válaszra nem volt időnk. A tanács titkára precizitásának köszönhettük, hogy az eddig , megtartott sorsolások hivatalos jegyzékét fellapozta. Átvizsgálta tételesen János bácsi sárgult kötvényeit.

S hogy a véletlenek játéka mennyire megtréfált mindannyiunkat, mi sem bizonyította ékesebben, minthogy János bácsi egyik kötvényének számára akadtunk, melyet 200 forint névértékben sorsoltak ki még 1967-ben. Együtt örültünk a szerencsének. János bácsi pedig kifejezésre juttatta: — jó ez a NÓGRÁD-n'ap. kétszáz forint, kétszáz forint.). Ezért érdemes volt lejönni a községházára! — Mikor lesz nálunk újból NÖGRÁD-nap?- tj Szerkesztői

üzenetek

B. L. ("Balassagyarmat): A

felmondási idő tizenöt naptól

hat hónapig terjedhet. E kereten belül a felmondási idő mértéket a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. Ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő: a dolgozó által munkaviszonyban töltött 10 év után négy, 20 év után öt, 30 év után. hat hétre emelkedik.

B. I. (Szügy): Az egyedülálló dolgozónak egy gyermek után havi 140 forint, kőt gyermek után havi 340 forint összegű családi pótlék jár.

K. B. (Kistenenye): A név- változtatással kapcsolatos kérdésére az alábbiakat közöljük. A kérelmet az anyakönyvi hivatalokban kapható nyomtatványon kell benyújtani, megjelölni benne a kívánt nevet és csatolni kell az érintett személyek születési és házassági anyakönyvi kivonatait, valamint fizetni keli ötven forint illetéket.

Árszínvonal és -támogatás a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság valameny- nyi szektorára vonatkoztatott felvásárlási árszínvonal az 1958. évhez képest tíz év alatt 43 százalékkal növekedett. A vizsgált időszakban bekövetkezett emelkedés lényegében három periódusra osztható:

1. Az 1958—1960-ig terjedő időszak, amikor az árszínvonal lényegében változatlan,

2. 1961—65-ös évek, amikor az árak elsősorban az „automatikus” árszintnövelő tényezők és az évenkénti árfelülvizsgálat alapján végrehajtott intézkedések eredményeként következett be az emelkedés,

3. az 1966—68-as árreform bevezetésének és végrehajtásnak időszaka.

A bekövetkezett árszintnövekedés szektoronként, főágazatonként — állattenyésztés, növénytermesztés — és termékenként differenciálódott.

Felvásárlási és beszerzési ár

A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalán kívül a mezőgazdaságban fel- használásra kerülő ipari termékek ára körülbelül 14 százalékkal növekedett. Az átlagon belül a gépberuházás 17 százalékkal, az egyéb beruházás 22 százalékkal, a gépkarbantartás és -javítás 24 százalékkal, az üzem- és kenőanyag 40 százalékkal, a műtrágya 30 százalékkal, a gépi munkadíj pedig 48 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdasági árszínvonal gyorsabb ütemű növelése ellenére is bizonyos mértékű diszparitás érvényesül. Hozzávetőleges számítások szerint az ipari termelői árak színvonala körülbelül 6—10 százalékkal magasabb, a mezőgazdasági árak színvonala viszont körülbelül 15—25 százalékkal alacsonyabb a társadalmi ráfordítások . szintjét kifejező úgynevezett eszmei árhoz képest. A diszparitás megszüntetése — legalábbis enyhítése — és az önálló gazdálkodás anyagi feltételeinek biztosítása érdekében a mezőgazdaság 1968-ban körülbelül 12—13 millió forint állami támogatásban részesült. Közgazdasági értelemben ez nem tekinthető támogatásnak, mert a mezőgazdaságnak adott dotáció, vagy. annak nagy része nem egy másik népgazdasági ágban megtermelt — legfeljebb ott realizált — jövedelem elvonásának az eszköze, hanem az egyes termékeknél meglevő ár- diszparitás szükségszerű következménye.

A viszonylag számottevő támogatás ellenére egyes szakemberek szerint is a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ipari termékek tényleges — átlagosan 30—32 százalékkal támogatott — beszerzési árszínvonala a mezőgazdasági termékek felvásárlási árához képest még jelenleg is magasabb. Véleményük szerint ez az egyik alapvető oka annak, hogy a nettó termelési érték növekedési üteme rendkívül lassú és a szektorban végzett beruházások hatékonysága a kívánt szintnél jóval alacsonyabb.

Egyszerűbb és hatékonyabb

A jelenleg kialakult árarányok mellett a mezőgazdaság támogatásának fenntartása szükségszerű. Az alacsony ipari termelékenységen, a jelenlegi bel- és külföldi árszínvonalon kívül a mezőgazdaság támogatásának létjogosultságát számos szocialista és kapitalista ország jelenlegi gyakorlata is bizonyítja. A szocialista országokban kialakult mezőgazdasági termelői árak — amennyire megállapítható — csak az átlagos termelési ráfordításokat fedezik. A különbséget juttatások és elvonások révén- próbálják kiegyenlíteni. Az áron kívüli támogatások fenntartása, a mezőgazdaság fejlesztése a népgazdaság szempontjából is indokolt. Hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy az árszínvonal emelése önmagádban a mezőgazdaság fejlesztését csak korlátozott mértékben segítené, mert a termelők a többletbevételből elsősorban személyes jövedelmüket növelnék és csak kisebb részét fordítanák üzemfeilesztésre. A viszonylag elmaradott termelési módszereket elismerő áremelések többek között azért is konzerválnák a mezőgazdaság jelenleg alacsony színvonalát, mert vámokkal és egyéb pénzügyi intézkedésekkel korlátozzuk a hazainál jóval alacsonyabb világpiaci árak érvényesítését.

A jelenlegi árkiegészítések megszüntetését, illetve egy részüknek az árba való beépítését akadályozó korlátok miatt azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a dotáció mértéke és főleg rendszere nem változtatható. Továbbfejlesztését a gazdasági tisztánlátás biztosítása az igények és reális szükségletek összehangolása és szabadabb, a körülményekhez rugalmasabban alkalmazkodó feltételek megteremtése egyre inkább megköveteli. Azt azonban alapelvként el kell fogadni, hogy a módosítás nem ler hét öncélú — nem az egysze- rűs(tés; hanem a hatékonyság növelése a cél — és csak olyan javaslatokat tartalmazhat, amelyek elősegítik a piaci hatások fokozott érvényesülését, növelik a vállalatok önállóságát, csökkentik a központi intézkedések szükségességét, növelik a jelenlegi közgazdasági ösztönzők hatékonyságát,

ugyanakkor — legalábbis az egyenleget tekintve — az elkövetkező időszakban nem növelik a mezőgazdaság árszínvonalát.

Egyéni javaslatok

Ebből az alapelvből kiindulva a dotáció jelenlegi rendszerénél a következő változtatásokat tartanám indokoltnak:

a) a termékeket lehetőleg csak egy címen dotáljuk;

b) a támogatás segítségével a beruházásokat és egyéb anyagi ráfordításokat a legnagyobb hatékonyságot biztosító gazdaságokban koncentráljuk;

c) a megfelelő jövedelmet biztosító ipari anyagok, például a műtrágya felhasználását, különösen korlátozott mennyiség esetén — ne, vagy csak kisebb mértékben dotáljuk;

d) a túlzott magas és a kellő mérlegelésre nem ösztönző dotációs szinteket csökkentsük;

e) a támogatás megadását a kívánt termelési cél teljesítéséhez kössük;

f) a lehetőségekhez képest a dotációval a specializálódás folyamatát az eddiginél nagyobb mértékben ösztönözzük:

g) a támogatások mértékét csökkentsük, kivitelezési módját pedig egyszerűsítsük;

h) az alacsony ipari termelékenységből származó árkiegészítést ne a mezőgazdaság, hanem az ipar kapja. '

Véleményem szerint a beruházási támogatások egy részét, a folyamatos anyagfelhasználáshoz nyújtott kedvezmények és az egyéb támogatások többségét — az import takarmányt _ és a kedvezőtlen adottságú üzemeket kivéve — célszerű megszüntetni és az árija beépíteni. Különösen vonatkozik ez azokra a támoga fásokra, amelyeknek hatékonysága. a termékekre svakor >lt ösztönző hatása minimális.

Or. Kerek Zoltán

G. B. (Homokterenye): Az

új munkakőnyv kiállításáért tiz forint, az első munka- könyvmásodlatért ötven forint, a második és minden további másodlat kiállításáért száz forint díjat kell leróni illetékbélyegben.

H. N. (Salgótarján): A fel- vonótkulcs használatáért kulcsonként és havonként húsz forint díjátalányt kell fizetni.

V. S. (Palotás): A kijelölt háztáji föld használatának év köziben történt megszűnése esetén a tsz-tag részére meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befektetés értékét. Ha a háztáji föld- használat közvetlenül a termés betakarítása előtt szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a termés betakarítására.

JAK-E A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IDŐTARTAMÁRA NYERESEGRÉSZESEDÉS?

„Tíz kismama” aláírással kaptunk levelet, és abban azt írják, hogy aiaért fordulnak hozzánk tanácsért, mert több gyermekgondozási segélyben részesülő asszony ebben az évben kapott nyereségrészesedést, ők viszont nem. Azt kérdezik, hogy a gyermekgondozási segély a gyermek 3 évea koráig, vagy a szülési szabadság l hónappal előbb kivett napjától számit-e?

A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt az anya fizetésnélküli szabadságon ván. Minit már többszőr írtuk, a gyermekgondozási segélyben részesüllő anya munkabérben, munkád!jban nem részesülhet, és más jövedelmet biztosító kereső foglalkozást sem vállalhat. Így bedolgozást sem. Abban az esetben, ha az anyának másodállása vagy mellékfoglalkozása is van, és a főfoglalkozás után kapja a gyermekgondozási segélyt, ezt a másodállást vagy mellékfoglalkozást nem láthatja el ebben az időben. A rendelkezés szerint ugyanis bármilyen kereső foglalkozás esetén a gyermekgondozási segély kifizetését meg kell szűntetni.

Ami a nyereségrészesedés iránti kérdésüket illeti, sajnos, nem tudunk kedvező választ adni. A szülő anyát is csak a ledolgozott idő után illeti meg a nyereségrészesedés.

A gyermekgondozási segély folyósítására kivett szabadság idejére nyereségrészesedés a szülő anyának nem adható.

További kérdésükre pedig azt közöljük, hogy a gyermekgondozási segély a .20 hetes szülési szabadság befejezésétől számítva a gyermek 36 hónapos korának betöltéséig jár.

A SZOMSZÉD JOGOKRÖL

B. N. olvasónk kérdésére: a Polgári Törvénykönyv 10«. §-a azt mondja, hogy a háztulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogai gyakorlását veszélyeztetné. Ebből az általános szabályból nem lehet arra következtetni, hogy szomszéd telekre néző ablakot a saját portáján nem nyithatna, s így ebben a kérdésben nem tudunk igazat adni olvasónknak. Az Országos Építésügyi Szabályzat sem tartalmaz olyan előírást, amelyből a mellékhelyiségeken való ablaknyitást megtiltaná. Sőt féloldalas beépítés esetén megengedi a konyha és mellékhelyiségek szellőző ablaknyílásainak elhelyezését is. Ez most azt jelenti, kérdezhetné olvasónk, hogy akadálytalanul beláthatnak egymás udvarára? Nem azt jelenti, bár vidéki viszonylatban ez a kérdés nem ilyen egyszerű, ahol sokszor csupán sövény vagy drótkerítés választja el a két portát egymástól- Az egymás „tányérjába” való belelátás ellen is van védekezés, mert az építésügyi hatóság az ablakok létesítését különleges feltételekhez (pl. szomszédos telekre az átlátást megakadályozó tábla vagy áttetsző, illetve rögzített ablak Létesítése stb.) kötheti.

Olvasónk panaszolja azt is, hogy szomszédja a kerítés tövéhez leállított egy háromlábú üstház tűzhelyet, és annak kéményét félig az ő udvarára helyezte, úgy, hogy az kikötve nincs, és a kémény egész nap szórja a füstöt olvasónk bosszantására. Panaszt is tett a tanácshoz, azonban eddig még intézkedés nem történt.

Ügy látjuk a panaszból, hogy az építésügyi rendelkezések megsértésével építette a szomszéd a kéményt, nem is beszélve arról, hogy ezen felül magatartása az előbb említett §~ba ütközik. Ezért ha a tanács nem intézkedik, olvasónk jogosult a járásbíróságon a Ptk. 100. §-ára alapítottan szomszédja ellen keresetet indítani é® kérni, hogy a bíróság tiltsa el őt az indokolatlan zavarástól,! és kötelezze az egyébként is szabálytalan építmény lebontására

MENNYI TÁPPÉNZ JÁR KORHÁZI ÄPOLÄS IDEJÉRE!»

Id. L. J. olvasónk hosszabb idő óta betegállományban van, majd ez év júliusában kórházba került. Amikor ki- ’ jött, a táppénz 80 százalékát megkapta, mivel felesége nem dolgozik. Következő táppénzfolyósításkor levonták a 30 százalékot, mondván: a felesége nincs 60 éves.

, Olvasóink szeretné tudni, jogosan vonták-e le a 30 százalékot; szerinte téveditek, mivel az eltartott után is jár a 80 százalék.

Ha a dolgozónak eltartásra szoruló családtagja nincs, táppénzének felét, 50 százalékát kapja kórházi ápolás idejére. Ha eltartásra szoruló családtagja van, táppénzének 80 százaléka jár a kórházi ápolás alatt. Eltartásra jogosult családtagok közül eltartásra szorulónak azt a családtagot kell tekinteni, aki a 16. életévét még nem töltötte be, vagy iskolai tanulmányokat folytat és 24. életévét nem töltötte be, vagy 60. életévét már betöltötte, vagy állandóan keresőképtelen,

Minthogy olvasónk felesége sohasem dolgozott, és munkaiképtelen állapotát sem állapította meg semmiféle orvosi bizottság, az illetékes társadalombiztosítási szervek ’ nem követtek el hibát. Olvasónknak kellett volna olyan orvosi igazolásokat szerezni, és a társadalombiztosítási szerv részére eljuttatni, amelyek alapján a munkaképtelenség megállapítható lett volna. Ebben az esetben már nem vonták volna le a 30 százalékot, hanem a 80 százalék táppénzt kapta volna meg. 1

M. O. (Sálgótarjén): Az éjszakai pótlék mértéke tíz százalék. Kollektív szerződés — különösen huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetére — ennél magasabb mértékű éjszakai pótlékot is megállapíthat. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható.

,,s„„sssssmsssss?s*s*sssss*ssrssrssssssss//ssssss/ss/sssssssssfss/sssssssssss*/s/s///ssrssss/ss//s/sxsss/ssssss/sssssssssssssss*

Közel két évtizede, 1949. < ? Sumen és a, Kossuth-músenovember 21-én — Kossuthí |4rtCCll|It nnilóL« "» um most a kettős évforduló

Lajos és emigráns társai Su-< ItOőőUUl Lili IC üt > megünneplésére készül. Nomenbe érkezésének 100. év-? \ vember 21-én a megye és a

fordulóján — nytíránftottákv^/VVkxvv<\/v/wn/vn/vn/vA/vnA<^vnJ. város vezetőinek, Debrecen

múzeummá a házat, amelyben az 1848—1849. évi magyar szabadságharc és fórra- tését az egész bolgár ifjúságdalom vezetője hozzátartozói- na^ ajánlják.

val együtt két hónapon át lakott. A sumeniek azóta is szeretettel ápolják az ott járt szabadsághősök emlékét, s a Kossuth-ház a környék egyik legjobban látogatott múzeuma.

Ivan Popovszki. a múzeum Igazgatója elmondotta, hogy a megnyitást ■ követő fél évtizedben évente átlag hatezren látogatták meg. — az utóbbi öt évben ez a százharminc- ezer fölé emelkedett. Ebben jelentős szerepet játszik, hoph a múzeum a száz legfontosabb nemzeti történelmi-turisztikai objektum között van az országban, így megtekinA múzeum kezdeményezésére épített ki Sumen testvérvárosi kapcsolatokat Debrecennel, ahol Kossuthot kormányzóvá választották. Kapcsolatukat most már évek óta különböző delegációk kölcsönös látogatásai. kiállításod cseréje stb. teszi egyre gazdagabbá. A múzeum maga in szárnnyal bővült az idén. igv i Kossuth-emigrációt és a szabadságharcot bemutató kiállításon kívül képet nyújt a szocialista építés magyarországi sikereiről is.

képviselőinek, valamint hazánk szófiai nagykövetségének és a Magyar Kulturális Intézetnek a részvételével ünnepi gyűlésen emlékeznek nveg Kossuth ideérkezésének 120. és a múzeum megnyitásának 20. évfordulójáról.

..A bolgár irodalom Magyarországon" címmel nagysikerű előadást tartott Sumen értelmiségi klubjában Sípos István irodalomtörténész és műfordító, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A hallgatóság — számos kér. dést tett tel a két nép irodalmi kapcsolataira vonatkozóan.

| NOGRAD - 1969. november 13., csütörtök 5