Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

l in'd a regi színben Nincs ok aggodalomra Autósoknak — motorosoknak ■ ____ * A gépkocsimotorok hidegindítása A budapesti Műanyagtech­nika Ktsz-nek a fővárosban levő műhelyein kívül Balas­sagyarmaton és Oroszlányban van részlege. Az utóbbi hó­napokban aggasztó hírek ér­keztek Balassagyarmatról: akadozik a termelés, elége­detlenkednek a dolgozók. A telepen tett látogatás után felkerestük a ktáz Éudapes- ten, a VIII. kerület, Futó ut­cában levő központját, ahol Köves Konrád főkönyvelő vá­laszolt kérdéseinkre. — Milyen hatása volt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése a balassagyar­mati részleg termelésére? — A részleg hulladékból padlóborító szőnyeget állít elő. Az ésszerűbb gazdálkodásra serkentő, fokozott takarékos­ságot követelő új gazdasági mechanizmus bevezetése után nem egy nyersanyagszállító vállalat beszüntette a szállí­tást, mivel a hulladék feldol­gozásában ők maguk is fan­táziát láttak. A második prob­léma a megrendelők elmara­dása volt Másutt ugyanazért a pénzért jobb minőségű árut kaptak, mint amit mi tudtunk adni. Ezért „szállt ki” pél­dául a MŰÁRT is. — Hogyan mutatkozott meg mindez a termelésben — szá­mokban? — Tavaly az első negyed­évben Balassagyarmaton mintegy két- és fél millió fo­rintot érő árut termeltek — ez a szám az utolsó negyed­zánt alakítanak át földgáz­tüzelésre. Az ezzel kapcso­latos munkálatokat, a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat dol­gozói végzik. Ha továbbra is így haladnak, és minden tá­mogatást megkapnak a gyár közlekedési osztályától, vala­mint a karbantartó és. szol­gáltató gyáregység dolgozói­tól , akikor előreláthatólag no­vember végéig befejezik az re kétmillióra, 1969 második negyedévére egymillióra esett vissza. A kezdeti 193 tonna PVC-padló helyett végül már csak 83 tonnát tudnak ter­melni. — Hogyan próbálják meg­szüntetni a termeléscsökke­nést? — Alkalmazkodnunk kell az igényesebb piachoz. A régi, vegyes hulladékba nem tud­tunk „belelátni”, nem lehe­tett előre kiszámítani a vég­termék színárnyalatát, minő­ségét. Üj nyersanyagok után néztünk, a Borsodi Vegyi Kombináttól kapott géphulla­dék megfelel. A belőle ké­szült szőnyegek szép, élénk színűek, keletjük van a pia­con. Jó minőségű német szí­nezőanyagot is vásároltunk, egy kiló ezer forintba kerül belőle. Természetesen egyelő­re még vegyes, hulladékból is gyártunk szőnyeget, a meg­rendeléseket csak így tudjuk kielégíteni. Fokozottan foglal­koztatjuk piackutatóinkat is, jórészt nekik köszönhető, hogy újra el vagyunk látva meg­rendelésekkel. — A balassagyarmati üzem­ben jártunkkor a raktárban rafiából' készült bevásárló- táska-füleket is láttunk. Ezek előállítására is berendezked­tek? — Az üzem csökkent ter­melékenysége idején ezzel az elfoglaltsággal — fonalmen­téssel — próbáltuk elfoglalni női dolgozóinkat, azonban ez építést. A kőművesmunkák­kal már végeztek, jelenleg a falazatot szárítják, készül a nyomáscsökkentő állomás, a falazat szárításának ideje alatt pedig elvégzik a laka­tosmunkákat, felszerelik a műszeréket. Az átalakított kazánok 5000 normálkötoiméter földgázt használnak majd fel. A föld­gáztüzelés előnye a jobb ha­tások, a több és állandóbb gőzmennyiség. nem vált be. A műrafiából készült fonatok előállítása nem kifizetődő, azóta már abba is hagytuk. — A dolgozók a telepen azt kifogásolták, hogy havi kere­setük egy időben öt—hatszáz forinttal volt kevesebb a meg­szokottnál. Mi volt ennek az oka, s előfordulhat-e ez még- egyszer? — A termelés csökkenésé­ről már szó esett. Hogy a munkásokat ne érje károso­dás, tavaly, a negyedik ne­gyedévben a teljesítménybér­ről órabérre tértünk át. Ez lazította a munkafegyelmet, a termelés — most már ezért — tovább csökkent. A telep a megszokott napi 900 kiló PVC-padló helyett csak 250- et termelt. Ezért augusztus­ban újra visszaállitottuk a teljesítménybért, majd — vég­ső megoldásként — mennyi­séghez kötött prémiumos idő­bért vezettünk be. Ez meg­szüntette a súrlódásokat, a bérek a régi szintre emelked­tek, a telep termelésének nor­malizálásával egyidőben. — Balassagyarmaton olyan hírek keltek szárnyra, hogy a központ szíveseit túladna ba­lassagyarmati Részlegén. Mi az igazság? — Ezeknek a híresztelések­nek a leghatározottabban el­lent kell mondanom. De el­lentmond az a tény is, hogy a közelmúltban vittünk le Balassagyarmatra három ext­ruder gépet; ezek PVC-csö- vek gyártására alkalmasak. A gépekkel a foglalkoztatottság problémáját kívántuk megol­dani. A ktsz-nek hétszáz dol­gozója van, ebből Balassa­gyarmaton ötvenen dolgoznak ;— ez mintegy hét százalék. Az üzem termelése azonban jóval nagyobb ennél, összter­melésünknek mintegy negyed­részét teszi ki. önmagunk el­len vétenénk, ha ettől az aránylag kis létszámú, de nagy termelésű üzemtől meg­válnánk. AMATŐR RÉGÉSZEK ÉRTÉKES LELETE Mit kér- a szakember? November 1-i számunkban hírt adtunk arról, hogy két régészhajdamú szügyi munkás, Török Pál vasutas, és Hro- nyecz Sándor lakatos érdekes leletre bukkant. Megfigyelték, hogy a Kosztolik-dűlőben egy bucka oldalán és tetején az eke köveket forgat ki, holott arrafelé a talaj nem köves. Ás­ni kezdtek, s egy épület ma­radványaira bukkantak. Felfedezésükről megkérdez­tük a balassagyarmati Palóc Múzeum véleményét, amely­nek régésze, Gádor Judit a helyszínen megállapította, hogy az amatőr régészek fel­tehetően egy kora Árpád-kori' templom maradványaira buk­kantak. A lelet értékét növeli, hogy ebből a korszakból na­gyon kevés ilyen emlékünk van az egész országban. A ré­gész elrendelte a napvilágra került épületalapok betemeté­sét, a területet védetté nyilvá­nította. A templom szakszerű és alapos feltárását jövő év tavaszára tűzték ki, amikor az időjárás alkalmassá válik az Ilyen, nagy körültekintést kívánó munka zavartalan el­végzésére. + Mint ahogyan ilyenkor tör­ténni szokott, az érdekes lelet híre lázba hozta a községet, sokan ásni kezdtek. Amit a szakemberek, ha örülnek is a lakosság patriotizmusának és segítőkészségének, nem kis szakmai rémülettel vesznek tudomásul. Ugyanis — s ez vonatkozik a két szügyi mun­kás mostani értékes felfedezé­sére is — a laikus „feltárás” akaratlanul nagy, néha jóvá­tehetetlen károkat okozhat. Ezért a múzeum szakemberei arra kérik a lakosságot, ré­gész irányítása nélkül önálló­an ne ássanak, e helyett az első figyelmeztető jelek fel­bukkanása után azonnal ér­tesítsék a múzeumot. Ahogy közelednek a hűvös, majd fagyos reggelek, a sza­badban vagy a fűtetlen garázs­ban tárolt gépkocsik motor­jainak hidegindítása egyre nagyobb problémát jelent a ve­zetőnek, ha nem szakszerűen indítja. Ahhoz, hogy szakszerűen tudjuk indítani a lehűlt mo­tort, mindenekelőtt ismerni kell, hogy milyen rendszerű hidegindíjóval — közismert nyelven szivattyúval — van ellátva a motor gázosítója (karburátor). Ezen kívül is­mernünk kell az egyes rend­szer legfontosabb elvi működé­sét, valamint ebből eredően azt, hogy indítás (önindítózás) ideje alatt a gázpedált le kell-e nyomni, vagy éppenséggel nem szabad lenyomni, mert akkor nem tud működni a hideg- indító-berendezés. A lehűlt motor indításakor az üzemanyag-levegő keveré­kéből a benzin egy része le­csapódik a hideg fémrészekre — a szívócső, hengerfal stb. — és a sűrítési ütem végén a ben­zinszegény keverék már nem tud meggyulladni, nem tud létrejönni folyamatos égés a hengerben a ritka üzemanyag­molekulák miatt. Hogy a sűrí­tési ütem végén is gyulladóké­pes üzemanyag-levegő keve­rék legyen a hideg motor hen­gerében a szívás ütemében benzindús keveréket kell be­juttatni. Ezt a feladatot lát­ják el különböző módon a gá- zosítókra épített különböző rendszerű hidegindítók. Az úgynevezett „Commers” gép­kocsiknál szigorú követelmény a gyártásnál a költségszint, ezért szinte minden ilyen ko­csinak a motorja az olcsóbb és nagyobb hozzáértést igény­lő két csoportba sorolható hi- degindító-berendezéssel van ellátva. — Az egyik a reteszes, amely lehet forgó vagy toló reteszes. — Á másik a csappantyús. Mindkettő működhet mecha­nikus, vagy automata rend­szerrel. Ha mechanikus mű­ködtetésű, akkor a szerelvény­faion levő szivattyúgomb ki­húzásával működtetjük, ha au­tomata működtetésű, akkor nincs külön teendője a vezető­nek, a lehűlt motornál automa­tikusan működésbe jön. Szigorú előírás, hogy a re­teszes rendszerűeknél a gáz­pedált nem szabad lenyomni az indítás ideje alatt, mert ak­kor nem tud benzindús keve­réket szolgáltatni, hiába kap­csoltuk azt be. Ha csappan­tyús, akkor viszont szükséges a gázpedál lenyomása indító­zás idején, mert csak így tud elegendő benzindús keveréket szolgáltatni. > A nájunk nagyobb számban levő személygépkocsik közül ismertetünk néhány típust, hogy melyik milyen berende­zéssel van gyárilag ellátva. Reteszes: Skoda Octávia, Skoda Felicia, Skoda MB 1000- es (automata), Wartburg 900. 1000-es, Trabant (minden tí­pus), Volkswagen (lehet me­chanikus és automata is), P— 70, DKV. Csappantyús: Moszkvics ((minden típus), Warsawa, Vol­ga, Zastava, Fiat (minden tí­pus), Wartburg 353, Opel (minden típus), Ford, Renault (minden típus). Végezetül néhány hasznos ta­nács a reggeli indítások meg­könnyítésére. Ha a gázosító' el van látva mechanikus működ­tetésű gyorsító szivattyúval is. az indítás előtt ajánlatos öt- ször-hatszor megnyomni a gázpedált, mert ezzel a szívó­torokba benzint fecskendezünk be és ezáltal is dúsul a keve­rék (többnyire a csappantyús hidegindító-berendezéssel el­látott gázosítókat szerelik ilyen gyorsító szivattyúval). Ha az üzemanyag tápszi • vattyún van kézi működtető is. ajánlatos az indítás előtt ezzel teleszivattyúzni a gázosító úszóházát, mert a melegen le­állított motornál a benzin egy része elpárolog az úszóházbói, leszáll a benzinszint. Kétütemű motorok indítása­kor nem kell benyomni a ten­gelykapcsoló pedált, négy- üteműeknél viszont ajánlatos, mert így tudja könnyebben forgatni a főtengelyt az önin­dítómotor, kisebb az akku­mulátor terhelése. Kovács Vince Baranyai László Elkészül a hónap végére A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén lóét ka­Elslkk osztotta a bevételt Több minit tíz évvel ezelőtt került Kisterenyére a Rá- kóczi-ibányateiepi iskolába Dudás Vilmos, 4,1 éves kistó- remyei pedagógus. Dudás a múlt év július 1 -töl, ez év március 1-ig, mint kultúrott­hon-igazgató is tevékenyke­dett a Rákóczi-bányaitelepi bányász kultúrottho nbam Még avaly szerződést kötött a Déryné Színházzal és meg is állapodtak négy előadásiban. A tavaly októberben és de­cemberben megrendezett elő­adásokra Dudás nem a soro- /atszám szerinti belépőjegye­ket adta ki, hanem különbö­ző blokktömböket hasznait fel. A bevételit, amelyet a pénztárkönyvibe sem vezetett be, egyszerűen zsebre vágta. Hogy milyen összeg ütötte a markát, az csak abból derült ki, hogy egy-egy előadáson az átlagbevétel 2500 forint volt, s így Dudás 5000 forin­tot sikkasztott. A kultúrott­hon pénztárába, befolyt össze­gekhez is hozzányúlt. Ezek­ből 2300 forintot fordított sa­ját céljaira. A Salgótarjáni Járásbírósáig Dudás Vilmost társadalmi tu­lajdont folytatólagosan káro­sító sikkasztásban mondta ki bűnösnek és hat hónap sza­badságvesztésre ítélte. A büntetést azonban a bíróság feltételesen, 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Mai műsor KOSSUTH RADIO: S.Ott: Hírek. ~ 8/10: Andre Chénier — operarész- letek. — 9.04: Kozmosz. — 9.29: Könnyűzenei híradó, (Ism.)« ■— 10.05: Rádióegyetem. — 10.30: Ze­nekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — .3.40: Szolgáltatás — szolgáltatás? Riportműsor. — 14.00: Az élő nép­dal. — 14.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának operafelvé­teleiből. — 14.39: Legkedvesebb ver­seiről beszél Devecseri Gábor. *— ’5.10: Clifford Curzon hangverse­nye Torinóból. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Mai témák, mai dalok. — 16.13: Filmklub. — 16.33: A Magyar Rádió és Televí­zió népi zenekara játszik. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Holnap közvetítjük. . . — 37.35: Beszélgetés a tanácsok gaz­dálkodásáról. — 18.00: Erika Mori- ni és Nathan Milstein hegedül. — 18.12: Made in Hungary. — 19.25: Tiszán innen — Dunán túl. . . — 92.20: Baeli-müvek. — 23.20: Bel­gium mai francia lírája. — 23.40— ‘.25: Népdalok. PETŐFI RADIO: 8.05: Magyar tá­jak dalaiból, táncaiból. — 8.49: Külpolitikai figyelő. (Ism.). — 9.04: Az aranyfiú. — .9.30: Gazda­sági magazin. — 10.00: A zene hul- Mmhosszám — 11.50: Magánvéle­mény közügyekben. — 12.00: Ka­marazene. — 13.00: Hírek, időjá­rás. — 13.05: Pécsi tudósítónk je­lentkezik. — 13.20: Kórusok, hang- szerszólók. — 14.00—18.00; Kettőtől, hatig. — 18.10: Rádióegyetem. (Ism.). — 18.35: Üj könyvek. — 18.38: Richard Strauss: ,A rózsalo­vag. — 22.40: Nyári János népi ze­nekara játszik. — 23.10: Koncz Zsuzsa énekel. — 23.30: Bartók: Concerto két zongorára, ütőkre és zenekarra. — 24.00: Hírek, időjá­rás. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskolaté- vé. — 13.10—17.10: Iskolatévé. — 17.15: Irány az egyetem’ — 18.05: Közvetítés a Mohácsi Farostlemez­gyárból. — 18.35: Napilapok, heti­lapok. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Üj lakótelep — régi életforma. — 19.30: Engelbert Humperdinck­sliow. — 20.20: A Déli-sarkvidéken jártunk. . . — 20.50: A kockázat. 6. 21.45: Nők fóruma. Családtervezés. IV. rész. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.35: Old­rich és Bozsenna. (Ism.). — 17.25: A Slovan Bratislava — Sparta Praha I. oszt jégkorongmérkőzés közvetítése. — 19.45: és 21.25: Tv­liíradó. — 20.45: Vidám néprajzi műsor. 0 riÖGRAD - 1969. november 13., csütörtök { A z ország usagy neszén még dúltak a harcok, amikor az MKP Köz­ponti Vezetősége 1944 novemberében, életire hívtaa A Kossuth Kiadó huszonöt éve Szikra Könyvkiadóit — az el­ső marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. janu­ár 25-ig, 80 napig tartott a Szikra szegedi működése. Megjelentetett 30 művet, köztük Lenin életrajzát. Az­tán Budapestre költözött. — Amikor ’45 áprilisában beléptiem a Szikrához, a Honvéd utcában, 2 szobából állt á kiadó, — meséld dr. Székely Andorné. .— Mind­össze hárman alkottuk a ki­adó gárdáját. Seres Géza, (Csillag Vera, (Bálint György özvegye) és magam. Nem volt tüzelőnk, jóformán író­asztalunk se. Én is mindenes voltam — admtaésztrálibarn, lektoráltam, gépeltem Nagy Lajosnak, akkor "kezdtem oroszul tanulni. Az első mun­kámra jól emlékszem; Le­nin: Az imperializmus című művének korrektúráját ol­vastuk, (Székelyné most is a klasszikusok szerkesztősé­gén dolgozik, öt nyelvből for­dít). Megkezdték a marxizmus klasszikusainak magyar nyel­vű kiadását — már 1945-ben 6 ilyen mű került az olva­sókhoz. De megjelenítettek szépirodalmat, természettu­dományos műveket; Nagy Lajos-. Déry Tibor-. Lukács György-. Gorkij-köteteket. A mostani igazgatóhelyet-' tes. Méth Sándor is a „hős­korban”. 1949. január else­jén került a kiadóhoz, mint terjesztő. — Sokan akkor, itt tanul­tuk meg, milyennek is kell lennie a kiadói szakember­nek. A Szikra olyan iskola volt. ahonnan a legjobb ki­adói káderek kerültek ki. És ott. akkor született meg a szocialista könyvterjesztés, amikor a könyvek „elmen­tek” a munkásokhoz, a mun­kapadokhoz. — KriO-ben államosították a könyvkereskedéseket. Szep­temberben a Szikra Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztő Vállalatot — ak­kor lettem a terjesztőnél ígazgatóhe lye btes. — Az én felvételi papíro­mon az állt: korrektor —■ veszi át a szót Nyíró József, aki most a szépirodalmi szerkesztőséget vezeti. De már akkor, alig 21 évesen szerkesztettem, fordítottam. Megindítottuk a Sztálin mű­vei sorozatot, kiadtuk a Tő­két, Lenin-sorozaton dolgoz­tam. Nagy értékű műveket és brosúrákat tettünk az asz­talra. 1 hét alatt produkál­tunk füzeteket — éjjel, haj-, nalban is dolgoztunk. A politikai-tudományos könyvkiadás Czóbel Ernő ne­véhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából, ahol a Marx—Engels—Le­nin Intézet egyik vezetője­ként megszervezte a Marx és Engels műveinek szöveg- kritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkeszteni! — mond­ják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista —• véleke. dák Nyirő József — Legna­gyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: (Szó­béltől tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. S mindenre volt ideje, figyel­me. Czóbel Ernő vetetette fel elsőként azt is, mit lehetne tenni nyelművelés terén. A kiadónál nyelvművelő tanfo­lyamokat stervezett, nyelv­helyességi kézikönyvet szer­kesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását, szer­kesztőket, fordítókat nevelt. Nyirő József mondja: — Az első Sztálin-kötetet 2 hónap alatt fordítottam — s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Ha­za se ment, s az ünnep után hivatott. Hosszasan dicsért, aztán megkérdezte nem gon­dolom, itt — és itt ez a ter­minológia hegyesebb lenne. Véleményemet kérte. Húsvét alatt valósággal átírta a kéz­iratot. De mindezt barSti- an... Tamás Aladár, az egykori igazgató neve Is szóba ke­rül. Ö szervezte meg a könyvbarátmozgalmat, a Ja­pán kávéházban a könyv­klubot. Külföldi kapcsolatai a könyvkiadásnak is haszná­ra váltak. Akkor adták ki Anna Seghers. Aragon, Egon Ervin Kisch és mások mű­veit. 1951-ben „tisztázódott” a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény — a ma­gyar politikai irodalom meg­teremtésére. Vass • Henrikkel az élén megalakult a kiadó magyar osztálya. Vigh Vilmosné is ennek az osztálynak volt szerkesztője, — ő mondja el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sike­rült kiadniuk magyar szer­zőktől. Később aztán egyre több politikai, társadalmi, közgazdasági kérdéssel fog­lalkozó művet jelentettek meg. Teltek az évek. sokasodtak a kiadványok. 1956 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a kiadó Kossuth nevét vette fel. — Az is „hőskor” 1 volt — folytatja Vighné — az 56 «tán! —, amikor hogy pénzt szerezzünk, Tarzamt és Hirschlert adtuk ki. S ter­jesztőink akkor vitték Le­nint és az ellenforradalmai magyarázó brosúrákat, ami­kor ez még közel sem volt egyszerű... A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példány­ban. Hogy csak az idén 256 mű, 9 millió példányszámban jelenik meg. Egyebek közt a Kommunista Kiáltvány ti­zennyolcadik kiadása. Jövő évi tervekben szerepel Marx és Engels levelezése, foly­tatják a Lenin összes Művei sorozatot, a Lenin-évfordu ló­ra válogatott írásaiból je­lentetnek meg köteteket. Fi­lozófiai. esztétikai, történel­mi, a munkásmozgalom tör­ténetével foglalkozó könyve­ket, közgazdasági pártépíté­si tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványokat tervez­nek. — Szép feladatunk, méltó könyvekkel köszöntem fel­szabadulásunk 25. évforduló­ját — mondja az igazgató­helyettes. — Tervünkben 15 kö­tet szerepel ilyen témában. Albumok, visszaemlékezések, szépirodalmi és történelmi írások, megjelentetjük a 25 év politikai plakátjait is eg.v kötetben. Vighné is a jubileumi ki­adványon dolgozik: — Az elmúlt negyedszázad történetét képekkel illusztráló albumon — 1800 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely hí­ven adja vissza az elmúlt évek történetét, történelmét. A kiadó megalakulásé-* nak 25. évfordulóján emléktáblát, lepleztek le Szegeden. ünnepi megemlékezéseket tartottak és gazdag anyagú kiállítást nyitottak a Szikra és a Kos­suth kiadványaiból a Magyar Nemzeti Galériában. Kádár Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom