Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
I F ÍL SREFUR 1U9 üűgkAdbiiii Egy szemtanú visszaem ékezései (3.) Úgyszólván végig kellett gyalogolni az egész járást, megyét, esetleg egy-egy alkalmi lovas kocsira lehetett csak felkapaszkodni. Ennivalóról pedig csak hébe-hóba lehetett szó. Sültkrumpli volt a fő étel. A pengő rohamosan romlott, úgyhogy azért vásárolni nem igen lehetett. Mikor már megindult a vonatjárat, egy alkalommal gyalog Galgagutára érkezett az egyik földosztó brigád, hogy onnan vonaton Balassagyarmatra hazatérjen, akkorra annyira leromlott a pénz, hogy nem volt elég útiköltségre. Telefonáltak a földhivatalhoz és a pénztáros levitte nekik az útiköltséget Galgagutára, hogy haza tudjanak utazni. Elérti mindegy a pártáliás A végrehajtás során a megyei földbirtokrendező tanács és a megyei földhivatal között voltak nézeteltérések. De előfordultak nézeteltérések magában a tanácsban is. A megyei földhivatal szigorúan ragaszkodott a rendelet betartásához és azért a tanácsi tárgyalásra igen sokszor be kellett menni és Dick Dezsőnek, az MKP küldöttének segíteni, mert különösen Piatrik János, független kisgazdapárti küldöttel állandó párharca volt, sőt a nemzeti parasztpárt küldötte, Vincze György is elég gyakran Piatrik mellé állt. Nem lehet azt mondani, hogy ez valami haszonlesésből történt volna, de politikailag az első a birtok megmaradásáért, a második a nagyobb területek juttatásáért harcolt, ami a nemzeti parasztpártnak volt irányelve. Természetesen akár az egyiket, akár a másikat sikerült volna keresztül vinni, éppen a nincstelenek maradtak volna újra kisemmizve. Az MKP pedig itt is éppen a nincstelenek. a kisemberek megsegítését, felemelését tűzte ki célul. Az idő sürgetett. A vetési idő elérkezett, a földet át kellett adni jogos tulajdonosának, hiszen tennivalóra volt szükség, termelni kellett. A termelés nemcsak a parasztság érdekében állt, hanem a városokban dolgozó munkásságnak, bányászoknak és egyéb foglalko- zásúaknak is. A munka tehát elkezdődött. A földbirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/ 1945. MÉ. sz. rendeletet a következő főbb szempontok alapján hajtottuk végre: A fontosabb paragrafusok 4. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, Volks- bund-tagok, továbbá háborús és népellenes bűnösök földbirtokait. 10. § Megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kát. holdon felüli birtokokat. 11. § Teljes egészében igénybe kell venni az ezer holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot. 12. § 100—1000 kát. holdig terjedő földbirtokoknál a 100 kát. holdat meghaladó részt. 14. § 200 kát. hold kiterjedéséig mentesül az igénybevétel alól annak a földműves családból származó birtokosnak ingatlana, akinek mezőgazdasági termelés az élethivatása. 15. § Mentesül az igénybevétel alól 300 kát. holdig annak az ingatlana, aki az ellenállási mozgalomban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Az év végére etérik Ahogy „berájódik” az új üzem, úgy jelentkeznek az előnyök, akár a technológiai sorrend kialakulásáról, akár a dolgozók begyakorlottságáról van szó. Hatásaként nő a termelés és a termelékenység a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál. Az év első kilenc hónapja, ban az egy munkásra jutó epmelékenység 4,4 százalékkal, azaz majdnem 3000 forinttal nagyobb a tervezettnél. A többlettermelés 40,5 százalékát létszámnövelésből, a többit pedig a termelékenység növekedéséből biztosították a vállalat vezetői és dolgozói. Ügy számolnak, hogy év végére a termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emeléséből biztosítják, vagyis elérik az első félévben elért eredményeket. 19. § Megváltás alá kerül minden 10 kát. holdnál nagyobb erdőterület. Ha azonban a 10 kát. holdas erdő 100 kát. holdnál nagyobb összingatlan tartozéka, úgy az összes erdő megváltandó. 40. § A földhöz jutottak, a föld ára fejében a kataszteri tiszta jövedelem 20-szorosa összegét fizetik. E számításnál egy korona =s 1,16 pengővel. A megváltás árát 5 év alatt kell.kifizetni. A mező- és erdőgazdaság a megváltás szempontjából egynek számít. Ügyszintén a férj és feleség vagyona is. Földhózjuttatásban részesülhet minden magyar állampolgár, elsősorban a nincstelenek, gazdasági cselédek és egyéb törpebirtokosok, akik földkiegészítésben részesültek, meglevő földjük, gyermekeik számától és a felosztható birtok nagyságától függően. Az igazolt, kimagasló érdemeket szerzett partizánok, ellenállók- 25 holdig részesülhetnek juttatásban. Kinek jár HázheSy? Amelyik községben kevés volt a megváltott vagy elkobzott, kiosztható föld, ott a jogos földigénylőknek erdőt juttattak. Többek között Nógrád- verőce, Nagylóc, Hollókő községekben. Ha valamelyik községben nem volt megváltható, vagy elkobozható föld, de jogos földigénylők jelentkeztek, lehetőség nyílott a szomszéd községből juttatni részükre. A 2400/1945. FM. sz. rendelet a házhelyek juttatását szabályozta. Házhelynek fel lehetett használni a községhez csatlakozó minden arra megfelelő, megváltott ingatlant, a be nem épített telket- vagy a kisbirtokosok apróbb parcelláit is. De azért megfelelő csereingatlant kellett adni. A juttatott föld ára a kataszteri korona 20-szorosa, a juttatott házhely négyszögölenként városokban 3,—, községekben 2,— forint volt. A házhelyosztás aránylag nehezebben ment, mint a földosztás, mert a községek közelében fekvő házhelynek megfelelő területek nagy része legtöbbször a nagygazdáké, a kulákoké volt, s ezek erősen ellenezték, hogy a nincstelenek hozzájussanak a házhelyhez. Annak- hogy a birtokosoktól a földet megváltották vagyi elkobozták, tapsoltak. Ügy gondolták, hogy ezek után ők lelznek a nagybirtokosok. Amikor házhelyek részére szükségessé vált hozzányúlni az ő területükhöz is, erős ellenállást fejtettek ki. Gömöri Henrik A Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben, sok nógrádi fiatal tanul, de Nógrád megye képviselteti magát az Agrártudományi Főiskolán és Debrecen más felsőfokú intézményében is. Hármat bemutatok közülük. Csupán annyi a közös bennük, hogy mindhárman Nagy- bátonyban érettségiztek. LETOV AI ILDIKÓ. III. éves vegyész. Egyetemistához illő komolyság az arcán, de ahogy beszélgetünk, kiderül, hogy jókedvű is tud lenni, — A gimnázium után nehéz volt belejönni az önálló tanulásba. Készülni kell napról napra, de itt nem kérdezik vissza. Azt vártam, hogy többet törődnek az emberrel. Egyébként jól érzem itt magam- Tagja és titkára vagyok az egyetemi énekkarnak, Jövőre Lengyelországba megyünk. Albérletben lakom, egy nyugdíjas házaspárnál, háromszáz forintért. Jó hely, de tanulni csak az egyetemen tudok. — Mivel' töltőd a szabad időd? — Az nem nagyon akad! Színházbérletem van, olvasok, moziba járok. Az énekkar is sok időmet elveszi. Vasárnaponként az öcsémmel vagyok, ő is Debrecenben tanul,, technikumban. Ildikó nagyon szerény, keígy élnek távol Nógrádi egyetemisták Debreeenben veset beszel magáról. Egy hétig minden nap benéztem az egyetem olvasótermébe, mindannyiszor ott találtam. Készül a félévi vizsgákra. ZAGYI ANNA, III. éves fizikus. Nehezen indul a beszélgetés. A matematikai képletek kötik le gondolatait.1 Szabadkozik, hogy elszokott már az ilyen beszélgetésektől. — Sokat segített az indulásnál, hogy a gimnáziumban jó voltam matematikából. Igaz, ezt az előnyt eleinte nem tudtam kihasználni. Az első órán még jegyzetelni se tudtam, csak kapkodtam a fejem ide-oda. A gyakorlatokon már megnyugodtam, mert éreztem, hogy sokat számít az alap. A matematika egyáltalán nem száraz tudomány, én azt mondom, hogy szép. Ebben az évben pedig már közelebb vagyunk választott szakunkhoz és egyre jobban megismerjük a fizikát. Egyszerűen csodálatos! Egy-egy előadás után viharos a lelkesedés. — A természettudományos műveltségű embereket egyol- dalúaknak nevezik. Mi erről a véleményed ? — Szeretem a szépirodalF mat is. Igaz, kevés idő marad olvasásra. Szenvedélyem a film. Az egyetemen van film-speciálkollégium is és most a francia filmművészet van műsoron. Rendszeresen eljárok oda. SZLIVKA ZSUZSA IV. éves az Agrártudományi Főiskolán. Hármuk közül ő változott a legkevesebbet. Most is azonnal kész a mosolyra, egy gondolat, egy szó és azonnal felragyog. — önálló lett az ember. Végre! — mondom én is. — Tudni akartam, mire vagyok képes egyedül. 1966-ban érettségiztem, s még abban az évben felvettek a főiskolára. A tananyag megnövekedett. Két óra alatt 60—80 oldalt adtak le. Gólyaként az ember nagyon lelkiismeretes. Igyekeztem még aznap megtanulni, hogy ne gyűljön össze. Nem ment. Elsőben kilenc vizsgám Védnökséget vállalnak A Magyar Viscosagyár részére készül az automatikus vezérlésű tápházi berendezés. Nyergesújfalun az Április 4. Gépgyár szereli fel ezt a berendezést (Koppány György felvételei) Aláírták a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a Nógrád megyei KISZ-bizottság és a Nóg- ráú megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista szerződését, amelyben védnökséget vállalnak az újonnan létesítendő salgótarjáni gyáregység építése felett. Jelenleg már üzemel a műszerautomatikai részleg, ahol különböző egyedi termékeket gyártanak. Képünkön a festőüzemben a különböző műszerdobozokat festik Várakozáson felüli eredmény i!J vasútvonal Az Üzbegisztán és Tádzsikisztán közép-ázsiai szovjet köztársaságokat - összekötő termez—javani vasútvonal énülőfélben van. Az új vasútvonal a Vahsi-völgyön keresztül vezet, ahol kitűnő minőségű gyapot terem. Javan városban nagy elektrokémiai kombinát épül. is volt egy vizsgaidőszakban. — Elfoglaltságaid? — Kollégista vagyok, másodikos korom óta a tudományos diákkör tagja. ízlelgetem a tudományos munkát. Szerintem, aki érdeklődik, az megtalálja a maga szakterületét. Van egy önálló témám, amiből szakdolgozat is lesz, a címe: összehasonlító vizsgálatok a borok nitrogéntartalmára vonatkozólag. Most a szakirodalmat böngészem. Ha van egy kis szabad időm. franciául olvasok. — Hogyan élsz az otthontól távol? — Egyetemeinken az idén vezették be az új ösztöndíj- rendszert. Én nem jártam jól az új rendelettel. A harmadik kategóriába tartozom, 50 forintot kapok kézhez, otthonról 200-at küldenek, ebből nehéz megélni. De nem keseredem el, igyekszem jobban tanulni. — További terveid? — Szeretnék hazamenni Nógrádba. Ha sikerül, üzem gazdász leszek valahol. De van még egy dédelgetett tervem: ha erőm lesz hozzá, elvégzem a jogot is. Három különböző arc. Közös jellemzőjük, hogy hivatásuknak vallják választott szakukat. Nagy István November kilencedikén véget ért a ronggyűjtési hónap. A kampány kezdetekor a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat vezérkara, s az érdekelt megyék ifjúsági vezetői — nógrádi kezdeményezésre — elhatározták, hogy ezúttal a középiskolás KISZ-szervezeteket is bevonják a gyűjtésbe. Ho>gy a rongygyűjtés, s egyéb hulladékok összeszedé- se nem gyerekes játszadozás csupán, azt a MÉH Vállalat eredményei igazolják. Egy év alatt 28 millió forintos export- programot bonyolítanak le — jelentős mennyiségű devizát hozva így az országnak — s évi forgalmuk eléri a két és fél milliárd forintot. Ennek a forgalomnak mintegy 30—35 A ságújfalui nyúltsnyésztő szakcsoport 1969-ben 24 mázsa házinyúl értékesítésére kötött szerződést a szécsényi egyesült fmsz-szel. A szerződésben vállalt kötelezettségének határidő előtt, október 30-ig terven felül eleget tett. A szakcsoport úgy határozott, hogy pótszerződést köt, újabb mennyiségű nyúl leszállítására. A szakcsoportnak 12 tagja van, akik között eddig kiemelkedő teljesítményt ért el Kuszázalékát a tanulóifjúság szolgáltatja. A középiskolás KlSZ-szer- vezetek bekapcsolódása a romgygyűjtő kampányba várakozáson felüli eredményt hozott. Balassagyarmaton a szakmunkásképző iskola tanulói az Ifjúság úti Általános Iskola fiataljaihoz hasonlóan, tizenegy mázsa rorigyhul- ladékot gyűjtöttek össze, A gimnáziumok, s a csesztvei iskola eredményei sem sokkal kisebbek az előbb felsoroltakénál. Az iskolások is jelentős szerepet játszottak abban, hogy a telep az évi tervét október végéig 95',7 százalékra teljesítette — ez kilenc és fél millió forintos bevételt jelent. ris József 560, Oláh József 400, Dénes Béla 250 kilogramm szerződéses nyúl eladásával. A jó tenyésztőket a szakcsoport vezetősége elismerésben részesítette. A jövő esztendőre növelik a szakcsoport tagságának számát. A tervek szerint szakelőadásokkal. tapasztalatcserékkel javítani kívánják a tenyésztést is. Az élen járó tagok közül Kuris József és Oláh Béla vállalta, hogy 10—10 mázsa nyúl eladására köt szerződést. NÖGRÁD — 1969. november 12., szerda 5 Kiváló nyúltenyésztők
