Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
I Egy pillantás a szomszédba A jó bor cégére r A kereskedelem az utóbbi évek folyamán nem kényeztetett el bennünket ötletességével, mozgékonyságával, de még áruválasztékának bőségével, a kiszolgálás kultúráltsá- gával, udvariasságával sem. Tevékenysége mintha csupán arra korlátozódnék, hogy az éppen megkapott árut eladja, de még azzal sem látszik sokat törődni, hogy az úgynevezett hiánycikkek megszűnjenek, illetve ahogyan a minap olvastam, „a hiánycikkeket kiküszöböljék, felszámolják” — magyarán: minden kelendő cikket beszerezzenek, tartsanak. Figyelme mintha abban merülne ki, hogy árgus szemekkel lesse: hol nyílik mód akár csak néhány fillért is a vásárlóra hárítani (mestere ebben az ipar), s ha rést talál, lecsapjon rá, kihasználja. Mintha kiveszett volna tudatából a valaha oly remekül bevált elv: a kis haszonnal nagy forgalom elve, vagy mintha a kereskedelemben elfelejtették volna a német nagy mondását: Kleine Fische, gute Fische, a kis halak is jó halak — persze, ha elegen vannak. De hogy a halhasonlatnál maradjunk: a területet „be kell etetni”, a vevőt bőséges áruválasztékkal oda kell szoktatni. Sajnos, a várásra lovaglás (hogy egy hasonlatot a lóversenyzés témaköréből is alkalmazzunk) ma már országos jelenség, s nálunk, Tarjánban sem a szánalmas kisebbség sorába tartozik, egy-két örvendetes kivételtől eltekintve, borhoz egy-egy BORKÁRTYÁT adunk. Kérjük, olvas- Annál megnyugtatóbb min- sa el tájékoztatónkat a Bor- denki számára, hogy nem kártya hátoldalán.” mindenütt van így, s hogy mennyire nem, elég egyetlen Mi leltót ez? Magánnyomo- pillantást vetni csak ide a zásba fdgtunk, beszereztünk szomszédba, Miskolcra. Itt is egy Borkártyát, amelyen vi- kereskednek, az árut itt is el szont ez áll: „Győjtsön össze kell adni, s hogy eladhassák, e Borkártyákból 10 darabot, ötletekben sem szűkölködnek, hozza az itt és itt levő borszaküzletbe, cserébe egy BIR- E sorok írója egyik üzlet TOKLEVELET adunk, amely- kirakataban az alábbi szöveg- íyel részt vesz az év végi jure lett figyelmes: talomsorsoláson.” „TTF minden 7 dl-es, vagy Nem késlekedtünk az ötlet ennél nagyobb palack egri szülőatyjától, a Miskolci Élelmfszer-kiskereskedelmi Vállalat propagondaosztályának előadójától (ilyen is van!) Váczi Sándortól egy Birtoklevelet is beszerezni. Régiesí- tett papíron, pecséttel, közép- kossuth rádió: 8.00: Hírek. — kori írással, iniciáléval festve imigyen szól: „BIRTOKLEírtohlevél fjiiwjJ ni o* tv Urform \A %■*» it I.Hu:.Mir * jxrli'H |>> in :ioik£Ű ért»’* ímrtmK l«U ntr 4fo imufÁn t&ofoí o)f ILWlrniiS erlitt ti rfc^íví* VaiiisW IjniijaiKcm t-umolí *4 aprítja -áJtM Mai műsor 8.20: Ponchielli: Gioconda. — 11.30 A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Lajtha László népzenei feldolgozásaiból. — 13.45: Beszélhe- tönk-e már élelmiszergazdaságról? — 14.00: Kóruspódium. — 14.08: Kamarazene. — 14.43: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.10: Bogyai István táncdalaiból. — 15.20: Az éló népdal. — 15.30: Iskolarádió. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Pol-beat. — 16.19: A sisakos kandúr. Folytatásos rádiójáték, I. rész. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A budapesti nemzetközi zenei versenyek történetéből I. rész. 18.20: Érdekeltek kétmillióan. .. — 18.30: Színes népi muzsika. — 19.20: Operett... — 20.35: Közvetítés a Leeds United— FTC BEK labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 21.20: A rádió lemezalbuma. — 23.07: Könnyűzene éjfél előtt. — 0.10—0.25: Lassus-kórusok. PETŐFI RADIO: 8.05: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 3.45: A latin-amerikai valóság. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. — 13.05: A mikrofon előtt dr. Springer Ferenc, a Velen- ce-tavi intézőbizottság titkára. — 13.26: Magyar fúvószene. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00—18.00: Kettőtől, hatig. — 18.10: Földragasztás irányában. — 18.27: Ernster Dezső Wagner Parsifal c. zenedrámájából énekel. — 18.43: A kutató közgazdász. — 18.59: Beethoven: Esz-dúr trió. — 19.34: Közvetítés a Leeds United—FTC BEK labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. — 20.45: Üj könyvek. _ 20.48: Albert István népi zenekara játszik. — 21.15: Kalevala. — 22.20: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.40: Lick József: Személyiség és filozófia. Könyvismertetés. — 22.50: Tánczc- ne. — 23.10: Barokk muzsika. TELEVÍZIÓ: 9.01: Erkel: Hunyadi László. Opera. — 11.30—12.00: A Déli-sarkvidéken jártunk. — 18.05: Disputa. — 18.35: Debrecen és környéke nótákban. . . — T9.00: Reklám. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Radar. — 19.40: Húsz pere jazz. — 20.00: Tv-híradó — 20.20: Bűntény a leányiskolában. — 22.10: Tv-hír- adó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA; 13.55: A Spartak — Trnatambul labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 19.00 és 22.00: Tv-bíradó. — 20.05: F. Hru- bin: Oldrien és Bozsena. (Prágai színházi közvetítés.) Váczi Sándor és a2 osztály vezetője, Kocsis Károly elmondta, hogy a vásárlók között sorsolást rendeznek, s aki nyer, egy ideig nem lesz gondja, mit igyék..'. — Amellett nem vétünk az alkoholellenes propagandának sem, mert aki palackos bort vesz, vagy kap, nem kocsmában dorbézolja el. hanem rendszerint hazaviszi és családja, vagy barátai társasága körében fogyasztja el. így igaz. A miskolciakat sose kellett valami nagyon a kereskedésre tanítani, úgy látszik, ma sem. Tudjuk, hogy a készlet akkor lesz áru amikor megveszik, s a belé fektetett munkát, pénzt tisztes haszonnal VÉL. Mr alulírottak tanúbi- visszahozza. Addig csak ipari zonyságul kijelentjük, hogy az produktum, termék vagy ter- i.u. MCMLXIX. év második mény, raktárkészlet, ami el felében ezen okmány tulajdonosa több palack, szerfelett jó is avulhat (de sok példa van ipinőségű egri bornak lett r^9, elporlódik, tönkremegy, birtokosa, miután azokat Mis- moly megeszi, penész belepi, kolcon, az Élelmiszer-kiskeres- rozsda szétmarja, megpimpó- kedelmi Vállalat boltjaiban sodik, megsavanyodik. annak rendje s módja szerint megvásárolta. Egészségére!” Ne várjuk meg! Kussinszky Endre Halászat, horgászat Harap a csuka A márna A márna egyik leg'általáA hidegre fordult időjárás vakon is olyan helyeken ke- masabban ismert halunk. Az kedvező hatással van a csu- ressük, ahol a vizterület e§aszen. kis Patakok kivétele ka horgásza tara. Különösen hínárral, tölkleveűilel sűrűn megtalálható. Megnő 6 __7 kij ól harap a csuka az Ipoly- borított, mert ezeken a he- logrammra. sőt nagyobbra is menti táréndszerekiben. Lu- lyeken szívesen . tartózkodik! Húsa jó ízű, csak — különö- dányhalászi, Hugyag. Örha- Általában 1—2 káló körüliek sen a kisebb példányoké — lom, Ipolyvece tavaiban, míg kerültek eddig horogra. Ügy na8yon sza k«*8- A hazánk- magában az Ipolyban ritkán látszák, a kapitális csukák akad horogra. Ezeken a ta- óv.atosahbak!... Gyorsan nő a tő ponty A ponty a halászatán ak ban élő halfajták közül az egyetlen, amelynek ikrája nem élvezhető. Rendszerint, de különösen ívás idején mérgező hatású, hányingert, gyomorrontást okoz. Ezért ikráját leghelyesebb eldobni. Május—júniusban ívik. Alakja nyúlánk, hengeres nem ete- testű, fejének alsó részén világ édesvízi tóban tartott, de eredményében tett tőponty húsának kisebt lefelé nyíló szája körül négy az angolna és a pisztráng a zsírtartalma, mint az sza| tapogató bajusza van. ... , , , , - ... mely fenekjáro életmódját után a harmadik helyen all. ugyanabban a tóban elhe- bizonyítja. Általában a se- A tőponty lényegesen gyor- lyezett nyurgapontyé. Ete- bes folyású, köves, kavicsos sabban növekszik, mint a tés esetén a zsírtartalom- fenekű vizekben tartózkodik. nyurgapontv és háromnya- ba jelentős eltérés nincsen, forgók, övrények mélyen. E ; ... , . , . , helyeket csak áradáskor ras korában kétszer olyan A nyufgaponty húsa fusze- hagyja el amikor felkeresi a súlyú, mint a vadponty. A resebb ízű. mint a tőpontyé. part mellett sekélyebb vizeket, hogy ő is fogyasszon a frissen elöntött partrészek terített asztaláról. Szívesen tartózkodik a szennyvizek beömlésénél, ma. lomzúgók öbleiben, általában gyomrában egy szárnyascsi- azokon a helyeken, ahol' a bét talált, méltán kelt jeltű-, fenéken sodródó táplálékban. agyagban, kemény iszapban Csirkét evett az angolna Többször kaptunk hírt arról, hogy a csuka, vagy a harcsa víziszárnyast ejt zsákmányul. Az a hír azonban, hogy egy hamburgi horgász az általa fogott egykilós angolna nőst mert az angolna köztudomásúan fenéklakó és táplálékát is a fenéken szerzi be. Hogyan készül a halpörkölt? Négy személy részére két fej lat való is percnyi főzés után meg- közepes vöröshagymát apróra vá- főjön. A jé 'talpörkölt leve olyan gunk, s kevés zsírban megherkedvére turkálhat. Horgászatát már áprilisban elkezdhetjük. ilyenkor főként a partközeli, erős folyásokban érdemes keresni. íváskor megritkul kapása. Június végén elhúzódik a mélyebb helyekre és ott kitart a következő tavaszig legfeljebb nagyobb áradások zavaros vizében kö= ».c«, ,.o.. „<... __ _._____ „ . „j. „„ zelíti meg újra a partot. A nap v asztnnk, vigyázva arra, nehogy a legyen> hogy benne a hagymát ne , -har „g*. éiszahagyma teégjen. Télen kevés be- lehessen külön látni. A halat pap- nunden saakapan, SOt ejszafótt paradicsomot - esetleg le- rikás lében füzzttk meg, s csak ak- * Számíthatunk fcipasra sózott zöldpaprikát — nyáron pe- kor adjnk mellé a zöldpaprikát, Horgászata legeredmenye- dig l—i közepes nagyságú paradi- hagymát. Mivel a bal eMre meg "'em 05 csontot és 2—s zöldpaprikát sze- volt sózva, sót csak az első forrás- berben. Sokfele csald kozott lünk a meghervasztott hagymához, kor, ízlelés után teszünk hozzá, válogathatunk. ^Mindenevő majd szép színű paprikát szórunk Ízlés szerint tehetünk csipetnyi tö- hal, nem válogatós. A hala- rá. Csak annyi vizet öntünk hozzá, röttborsot, egy pár szem kömény- szók fenékzsinórjukra sajt- hogy a hagymát és a paprikát to- magot vagy kevés majoránnát is a féléket használnak legszíve- vább tudjuk párolni. A halnak pörkölthöz, ha ezeket az ízeket sebben. De jo eredményt ér- ugyanis 15 percnyi főzés elégsé- szeretjük. Sok paradicsomot ne hetünk el gilisztával, álcák- ges, ezért kell tehát párolni a zöld- használjunk, mert akkor lecsó ize kai, lótetuvel, fehér szalonna- paprikát és hagymát, hogy a hal- lesz. val, sőt a nagyjánál apró csalihalakkal, kis békával és egérrel is. Az sem ritkaság, m/r . • r i-i r * hogy a pontyozók máiéval Motorizált horgászát vagy kukoricával «fizott " horgára kap rá. Aligha van vizeinkben a mühateyali bé csévélni; bevágás, vagy a márnához hasonló erővel Ak elektromos után megszületett az USA- villantó vízbe érése után csak ban az ugyancsak elektromos be keli indítani a motort, meghajtású peremfutó orsó Nem mindennapos horgászig. Az erőforrásul szolgáló eszköz az átlátszó, zárt; műszárazelem a horgászbot fo- anyagharang sem, amelyben gantyújábam helyezhető el. 6~12> vízben úszkáló élő kisÉlettartamát fenekezésnél 30 JS2JSS ‘jáj nék akadályai közé fúrni. —40, pengetésnél 3—4 órányi annak a támadónak, amely a netoszokellve a víz főhasználatban. adják meg, látszólag szabadon úszkáló lé veti^ magat, de mar a kohogy az elem, pihentetéssel, kishalakra kap, mert a ha- fenéken ”an és fes2es ^„<3. maximális mértékben legyen rang külsejére négy drillinget runkat farkcsapásokkal reaktiválható. Nem kell töb- erősítettek. verdesi. rendelkező halfajta. Amint horgunk kemény, porcos szájában megakad, mintha valami elemi erő szabadulna el zsinórunk végén. Erős húzásokkal igyekszik fejét a feAidaitok, melyek — mivel a legfrissebbek — nem szerepelnek a tanulmányban. (Tur- gonyi Júlia—Ferge Zsuzsa; Az ipari munkásnők munka- és életkörülményei, Kossuth Könyvkiadó,) 1969 elején a munkaerőforrást képező nők Megjegyzés „is ipari munkásnőh munka- és életkörülményei”-ről szóló tanulmányhoz afféle összekacsintás alapján elinézett „vételi”, ha valahol ugyanazért a munkáért a nők két forinttal kisebb órabért kapnak, mint a férfiak... Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy újabb intézkedésekkel aligha éhet megállítani a gondok újra termelődését. Sokkal inkább száma 2 839 000 volt, s köA^^^toSban0^^- ny^LA ö^sze5a' 'I1*'*11 ^al a í^válaiatók munkabérekben megnyalva- betleetáa & betartatás szászocialista ípaioan az ősz sojj.jfA valamint hazai ada- konzei-vativizmusa, vonzódása nulo tűrhetetlen — s mégis, —.jaaaj-ii sz^s foglalkoztatottak 39,J jck igazolják a női munka- az irreális célok felé napja- megtűrt! — különbségekről, százaléka volt no, a mimka- erg súlyát és szerepét, de inkbam sem kecsegtet a vál- A 20—35—50 százalékos bérsok között pedig aranyuk 38,2 néhány válasz nélkül ma- tozás lehetőségével. Pedig különbségek természetesként százalékot tett ki. Az emli- ratjf kérdést is megfogalmaz- már itt, az indulásnál eldől a hatnak minden munkahelyen. Az elérhető statisztikai tett adatok igazoljak: a szer- tlak jgy például azt, hogy — többség sorsa, s elgondolkoz- de arra, hogy miért van, le- adatok feldolgozása, vatazők nagy tömegeket érintő, s a többi országhoz mérten tató, hogy ma is nagy tömeg- hét ez így, már a szerzőik mint a hat nagyüzem 26C hozzátehetjük, bonyolult te- éppúgy, mint a szükségletek ben hagyják el az oktatási sem válaszolnak. Ügy gon- munkásnőjévei folytatott inmát dolgoztak fel. Az üzem' tekintetében — miért oly intézményeket szakképzetlen dőljük, két irányból közelit- terjú summázata végülds ér- munkasnők serege sokfele alacsony a nők aránya aszol- lányok, akik később munka- hetünk a felelethez. Az tékes és elgondolkoztató ca- sajatossag hordozol. Érthető gáltató ágazatban? Vagy: mi helyről munkahelyre vándo- egyik: az állami intézkedések nulroányban ötvöződött. Ége- tehat, ha nem valamennyi, ^ Q,ka anJn,ak, hogy a hagyó- rolnak, „valami könnyű sem vették eléggé figyelembe tő kérdések sokasága torló- csupón a leglényegesebb kér- rnányosan „női” iparágakban munkát” keresve. Egyéni és azt a tényt, hogy a jogi óik a mű lapjain, s magunk dések targyalasára vállaikoz- jóval nagyobb a fluktuáció, közös érdekek találkozásának egyenlőség érvényesülésének is megtoldottuk ezeket nóták a szerzők. A hat témacso- rnint egyebütt? feltételeit kellene végre meg- nemcsak jogi feltételei van- hány továbbival. Mindez arra Igaz, némi. utalásszerű vá- teremteni társadalmi és egyé- nak. Már az 1949-ben kiala- mutat, hogy az ipari mun- laszt találhatunk a második ní értelemben, ehhez azonban kított iparági bérskálák je- kásnők helyzetének fokoza- fejezetban, mely az iskolai a Jó szándék önmagában nem lentős eltéréseket mutattak a tóé — s főként: átgondolt! — női” iparágak rovására javítása nem reszortfeladat, (textilipar például). Ezek nem Nem egyik vagy másik miportra — fejezetre — tagolódó tanulmány e kényszerű megalkuvás ellenére is jelentős teljesítmény. Az első, a női foglalkoztatottsággal összefüggő kérdéseket elemző fejezet helyesen jelöli lei a vizsgálódás iráÓGRAD - 1969 november 12-, szerda végzettséggel, s a szakikép- elé& • ■ zeittséggiel foglalkozik, de megítélésünk szerint nem érhetjük be ennyivel. Tény. A harmadik és .negyedik hogy a nők egyenjogúsítása fejezet a munkabérek, illetví már a szakképzésnél kezdő- a munkakörülmények és a dik. de éppen erre jutott ed- munkaszervezet elemzésével dig a legkevesebb figyelem, mór a problémák sűrűjébe Az oktatási reform ismert ne- ér hézségei. a szakközépiskolák Meggyőző adatok sokaságát csak tovább éltek, de még inkább torzultak a későbbiekben. A másik: a nők gazdasági egyenjogúságát szolgáló intézkedések számonkérése gyakorlatilag valósult meg. így mar mü neavHágításnisztérium, társadalmi szervezet feladata, hanem közös, mindenkit érintő teendő. Amihez persze az alapokat — a már meglevők mellé — hi- nerr! vatalos úton-módon lehetséges és szükséges megterem- . feni. .. lassú térhódítása, s legalább sorakoztatják fel a szerzők a ba kerül a kép Az ti., hogy Mészáros Ottó I
