Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-04 / 256. szám
Tusi fából értéhes áru A mátramindszenbi rakodón kodon, mind a fafeldolgozó és szemben vele, a nagybáto- üzemben az új mechanizmus nyi erdészet fafeldolgozó üze- jeleivel találkozunk. A Máit- mében mintegy negyvenen rai Állami Erdőgazdaság itit dolgoznak, s előreláthatólag is mindent elkövet, hogy a még nagyobbra nő a foglal- kisebb választékból értéke- koztatottak száma, ha az új, sebb félkész-, vagy készárut korszerű erdészeti rakodóte- hozzon forgalomba. A tűzi- ret átadják rendeltetésének, fából is lehet értékes ipari Egyébként mind a MÁV-ra- áru. A tűzifából kiválogatott bükkhasábokat gép segítségével megfosztják kérgétől. Négy kérgező- és négy rakodómunkás dolgozik itt. A kérgezők munkája nyomán papírfa lesz a bükkhasábokból, amit a rakodók vagonba helyeznek. A bükk bői készült papírfát exportáron olaszországi papírgyáriaknak szállítják. Képünkön a rakodóbrigádoí láthatjuk A faanyag előkészítésének egyik üteme a méretrevágás. Képünkön Sasvári László és Pintér István Styltípusú motorfűrésszel felszabdalja a bükkfát A faanyag egy részéből friz, parketta-alapanyag készül, aminek nagyságát és minőségét gondosan ellenőrzik. Képünkön Albertusz Irén és Kornanoczki Jánosné a parketta köbözését végzi Felszabadulási ünnepi hét kisterenyén Felszabadulásunk ünnepének méltó megrendezése érdekében jelentős esemény zajlott le tegnap Kisterenyén. A területi pártbizottság kezdeményezésére az alapszervi párttitkárok, tömegszervezeti vezetők, kultúrmunkások részvételével kidolgozták a felszabadulási ünnepi hét programtervét. Szilágyi Gábor, a területi pártbizottság titkára előterjesztésére elfogadták, hogy december 15-től december 21-ig milyen megmozdulásokkal tegyék emlékezetessé legnagyobb ünnepünket. Újszerű ebben az elgondolásban az. hogy a december 21-i főünnepség — ezen a napon szabadult fel Kisterenye — kivételével, amikoris nagyszabású kultúrműsorral egybekötött ünnepi estet tartanak, a többi rendezvény közvetlenül a helyi események megörökítése és az azóta megtett út reprezentálását szolgálja. így érdeklődésre tarthat számot a különböző üzemek eredményeit dicsérő oklevelek. kitüntetések, emléklapokból álló kiállítás, a Kisterenyén 1945 óta épült létesítmények makettekből ösz- szeállított sora, a felszabadulás tényeit megörökítő dokumentum-kiállítás. Az úttörők a 45-ös esztendők közéleti embereivel, a KISZ korosztályú fiatalok pedig a lőrinci szovjet alakulatoktól vendégül látott harcosokkal rendeznek baráti találkozót. A programterv ezenkívül intézkedik az egyes szervek részfeladatairól is. A lelkes hangulatú és körültekintő előkészítő ülés jelzi, hogy Kisterenyén sikeres ünnepi hétnek nézhetünk elébe. így készül Balassagyarmat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére Balassagyarmat ünnepi műsorral készül. November hatodikén délelőtt a szovjet hősi emlékmű előtt koszorúzásra kerül sor, ezen megjelennek a város pártós tanácsi vezetői, a fegyveres testületek és az üzemek, intézmények képviselői. Ott lesznek a „testvérváros” küldöttei, a nagykürtösi nemzeti bizottság vezetői is. Este a művelődési házban Tóth Lajos elvtárs, a balassagyarmati városi pártbizottság PMO osztályának vezetője tart ünnepi beszédet. Ezt követően kerül sor a vendégek, a nagykürtösi járás lcultúr- csoportjának műsorára. np 1 e • r r lelevizio es A Népművelési Intézet szervezésében a közelmúltban eszmecserét tartottak öt megye népművelőinek részvételével a televízió és a népművelés együttműködésének tapasztalatairól. A Szolnokon megtartott értekezlet résztvevői megállapították: bebizonyosodott ez alkalommal is, hogy a korábban megtartott salgótarjáni konferenciák (1964 és 1966) helyesen jelölték meg a televízió és népművelés együttműködésének alapelveit, főbb irányait, módszereit, de figyelembe kell venni az azóta történt változásokat is. A helyes elvi célkitűzés alapján sok helyen indult kísérletezés és konkrét gyakorlati munka a tv tudatosabb fel- használására. A központi tájékoztatás mellett feltétlenül szükség van arra is, hogy a művelődési intézmények a helyi sajátosságok ismeretében konkrét, az egyes rétegek és foglalkozási ágak érdeklődésének megfelelően folyamatos és tervszerű műsorpropagandát végezzenek! Kívánságként felmerült, vizsgálni kellene azt is, hogy menynyiben befolyásolja, segíti a helyi propaganda a műsorváA boldogulás stratégiája Kis-, közép- és nagytermelő és -szolgáltató vállalatok vezető állású dolgozói, összesen huszonheten. az egyik vezetőtovábbképző tanfolyamon vettek részt. Arra a kérdésre: „Van-e a vállalatnak stratégiája?” — meglepően kedvező válaszokat kaptam. Az anonym válaszok megoszlása a következő volt: „igennel” válaszolt 20 fő, „nincs” — válaszolta 5 fő és „részben van” választ adott 2 fő. Ha az utóbbit is a nemleges válaszok közé soroljuk akkor is a résztvevők döntő többsége — 74 százaléka — állította, hogy vállalata rendelkezik stratégiai koncepcióval. Néhány válasz Ezt egy másik kérdés követte: „Fogalmazza meg a vállalatnak a specifikus célját, funkcióját, amelyben dolgozik”. Nos, néhány válasz a sok közül: „A nemzeti jövedelem növelése és munkalehetőség biztosítósa”. Másik válasz: „A fogyasztói igények kielégítése.” Vagy egy harmadik: „Hatékonyan és eredményesen dolgozná; a kitűzött feladatot teljesíteni”. És így tovább. Nyilvánvaló, hoigy a második kérdésre adott válaszok kétségbe ■ vonják az első kérdésre adott kedvező válaszok magas arányát. Bizonyossá vált, hogy a vállalati stratégia kérdései számukra — és tegyük hozzá —■. valamennyiünk számára vizsgálódásra érettek. Mi hót a vállalati stratégia? A vállalati stratégia a célok összefüggő rendszere, valamint azok a módszerek és tervek, amelyek a kitűzött célok elérését biztosítják és egyben azt is meghatározzák, hogy a vállalkozás milyen területen (milyen „üzletben”) tevékenykedjék. A stratégiát egyesek a célok meghatározására korlátozzák, ám az üzleti gyakorlat bizonyítja: a célok kitűzése és a megvalósításukat biztosító főbb módszerek, eszközök és tervek megválasztása és kidolgozása nem választható el egymástól. Röviden azt mondhatjuk: stratégiai döntések tárgya a vállalat hosszútávú fejlődése. Lényegesen különböznek tehát az operatív döntésektől, amelyeknek más a tartalmuk. s amelyeket rendszerint más szinten és más gyakorisággal hoznak. Igaz, hogy sok vezető szívesebben foglalkozik az operatív kérdésekkel, mert ezek közelebb állnak hozzájuk, otthonosabban mozognak ezen a területen és kisebb számukra a bizonytalanság. Ez az oka annak, hogy sok vállalatunknál többnyimé ma is __ „operatív tűzoltás” folyik előrelátó fejlesztési politika helyett. Célok A vállalati stratégia fontos, sőt talán legfontosabb népművelés lasztást és a kiegyensúlyozottabb, igényesebb televíziónézést. A konferencia résztvevői megállapították: alapvető követelmény, hogy szemlélet- változást kell elérni a gyakorlati népművelők körében is annak érdekében, hogy önállóan tudják felhasználni a televízió által nyújtott lehetőségeket saját munkájukban. Ennek megvalósítása érdekében fokozni kell a központi (Népművelési Intézet, televízió) segítséget. Igényként merül fel, hogy a népművelők tartalmilag bővebb, biztos információkat kapjanak azokról a műsorokról, amelyek megvitatása, ajánlása, leginkább kívánatos. Megállapította az értekezlet, hogy a kisebb községekben az esetek többségében jelenleg még nem állnak rendelkezésre megfelelő szakemberek a televízióval kapcsolatos feladatok szívonalas ellátására. Fontosnak tartotta az értekezlet, hogy a televízió nyújtotta lehetőségek egységesebb és sokrétűbb fel- használása érdekében különböző népművelési intézmények folyamatosabban működjenek együtt. eleme a vállalat termelési (szolgáltatási) funkciójának meghatározása. Joggal mondhatják egyesek: miért nem beszélünk termelési proliidról? Azért nem a gyártandó termék, a szűkén értelmezett választék vagy a naturáldá- h-oz kapcsolódó profil meghatározása a fontos, mert a gyors ütemű technikai haladás következtében összezsugorodott (és egyre inkább összezsugorodik) a termékek életciklusa, gazdaságilag hasznos élettartama: mert a kereslet színvonala és szerkezete, az egyes termékpia- coik nagysága, felvevőképessége dinamikusan változik. Mindezen tényezők újszerű vezetői magatartást követelnek. Az a termék, amely 5— 10 évvel ezelőtt még az újszerűség erejével hatott, ma mór tömegcikk vagy esetleg már csak a használt áruk piacán található. Nem a termékhez, a vállalat funkciójának minél jobb ellátásához kell ragaszkodni. Hiába volt híres egy vállalat évtizedekkel ezelőtt pL traktor- gyártásáról, ha ma a kereslet szerkezete, összetétele, a gyártási technológia, a mező- gazdasági munka technológiája stb. műszakilag és gazdaságilag nem „igazolják” a régi profil fenntartását. Ezzel szemben nagy a kielégítetlen kereslet egy sor egyéb mezőgazdasági munkagép iránt. Így — miközben a vállalat ragaszkodik régi profiljához — nem tölti be funkcióját. Jól ellátni egy funkciót stratégiai értelemben azt jelenti, hogy mindenkor rugalmasan követni keli a technika és a vevőpiac változásait, sőt aktív módon keresletet Ítéli támasztani a funkcióból fakadó szolgáltatás iránt. A termelési funkció meghatározásától nem választható el a felhasználói piac és a piac eléréséneit a módszere. A felhasználói piac ugyanis a legritkább esetben egységes. Más a belföldi és más a külföldi piac. Más feltételek uralkodnak a szocialista, a tőkésorsaágok vagy a fejlődő országok piacain. Mások a fizetési, a forgalmazási stb. feltételek, mások a különböző piacolihoz kapcsolódó kockázati tényezőik. A piac elérésének módszere is fontos eleme a stratégiai koncepciónak. Például ez azt jelenti, hogy közvetlen felhasználói kapcsolatok révén, elosztó nagykereskedelem, közvetlen kiskereskedelmi értékesítés vágj' bizományosi rendszerben közelítjük-e meg a vevőt és a felhasználót. A stratégiai döntések további eleme a vállalkozás finanszírozási politikájának és módszerének megállapítása, amely mindenekelőtt a befektetett eszközök hatékony megtérülésére és a vállalkozás pénzügyi likviditásának, zavartalanságának biztosítására helyezd a hangsúlyt. Míg a megtérülés általában a vezetői döntések előtérben áll, addig — úgy tűnik — a vállalati fizetőképesség mérlegelése és biztosítása kevésbé képezi a stratégiai döntések tárgyát. Márpedig a likviditás a vállalat rugalmasságának, manőverezési lehetőségének fontos feltétele. Hogy mennyire az, azt éppen az 1968-ban és 1969-ben fizetés- képtelenné váló néhány vállalatunk példája is bizonyítja. Mi legyen? És végül, a stratégia eleme a kitűzött célokat megvalósítani képes szervezet jellegének meghatározása (centralizált vagy decentralizált szervezet. optimális üzemnagyság, a vállalkozás célszerű szervezeti formája: egyesülés, tröszt, vállalat stb.). A vállalati stratégia kidolgozása a döntések egész láncolatát feltételezi. A jó stratégia abból indul ki. hogy a vállalat bizonyos környezetben működik. Ez a környezet — a társadalmi-gazdasági feltételek rendszere — maga is változik. A stratégia megközelítésének első lépése tehá’ a vállalat körn vezetőben kín; - kozó lehetőségek feltárása és a lehetséges veszélyzónák felkutatása. A változó környezet új lehetőségeket, új keresletet teremthet olyan termékek es szolgáltatások iránt, amelyek a szóbanforgó vállalat funkciójának megfelelnek. Ám, veszélyeket is rejthet a környezeti elemek változása: ver- senjdársak színre lépése, új kutatási eredmények hasznosítása, ami elavulttá teszi a jelenlegi termékeket, esetleges áremelkedés, munkaerőhiány stb. Mielőtt a vállalat választana (döntene) a lehetséges alternatívák közül értékelnie kell a vállalat gyengéit és erősségeit, továbbá a vállalat széles értelemben vett kapacitásait és alkalmasságát (kompetenciáját). Ez utóbbi — mondjuk így — önvizsgálódás kiterjed a vállalat úgyszólván valamennyi (meglevő és potenciális) erőforrására, beleértve az eszközállományt, a szellemi bázist, a munkaerő kvalifikáltságát, a vezetési tapasztalaitokat, a vállalatról alkotott vevővéleményt stb. Mindez abból a szempontból fontos, hogy a vállalat mennyire képes kihasználni a feltételezett piac lehetőségeit és hogyan képes megbirkózni a várható nehézségekkel. Fontos, hogy a vezetők objektiven, tehát ele* gendő információ birtokában ítéljék meg a stratégia megalapozása szempontjából fontos külső és belső feltétele ket. Elvárások, ambíciók A stratégiai koncepció .megalapozásában még két tényezőt figyelembe kell venni. Az egyik a vezetői elvárásod és ambíciók. Minden vezetőnek fannak személyes elgondolásai. vágyai, törekvései. A vezetők személyisége különböző. Vannak, akik kezdeményezőén, dinamikusan vezetnek, az élre törnek; mások jobban vonzódnak a stabilitáshoz Nos. az olyan stratégia, amelv nincs összhangban a vezetői elvtárssal, nem lehet hatékony, mint ahogy akkor sem lehet az, ha a stratégia nem érthető, azaz nem vonzó a vállalat dolgozói számára Csak a vonzó stratégia mozgósíthatja a dolgozókat a vállalat előtt álló célok megvalósítására. A másik figyelembe veendő tényező a szocialista társadalom magatartásnormái, ezek írott és íratlan szabályai. A stratégiai döntés művészete voltaképpen e négy tényező: — 1. a piaci lehetőség. 2. a vállalati erőforrások, (kompetencia), 3. a szubjektív értékítélet. valamint 4. a társadalmi felelősségvállalás — egységes célrendszerében való alkalmazása és ennek megfelelő eszközrendszer biztosi* tása. Dr. Varga György Önálló tanulással Pedagógusok továbbképzése Kétéves továbbképzés kezdődik ma a TIT-klubban Salgótarján város és járás általános iskolai igazgatói, igazgatóhelyettesei és nevelői számára. Az első évben didaktikai ismeretekkel, a második évben vezetéstudományi, vezetéspszichológiái témakörökkel, valamint neveléselméleti kérdésekkel foglalkoznak a hallgatók. A városi és a járási nevelők az első továbbképzési évben nyolc előadást közösen hallgatnak meg Az előadáson és az önálló tanulással elsajátított anyago négy konzultáción dolgozzál fel. amelyet a járás és város nevelőinek külön tartanak. A résztvevők ma A didaktiks jelenlegi helyzete és feladatai címmel hallgatnak előadást. NÓGRAD — 1969. november 4., kedd 3
