Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-04 / 256. szám
A képernyő előtt Országos körözés Szép himnusz a szülővárosról A televízió elmúlt heti programja, ha színvonalban egyenetlenségekről árulkodott Is, mindenesetre jóval tartalmasabbat és változatosabbat nyújtott a korábbiaknál. Kedden este láthattuk a budapesti irodalmi színpad előadásában Gyárfás Miklós: Mizantróp ’68 című egyfelvonúso- sát. A kis vígjáték az író alkotásai sorában inkább műhelyforgácsnak hat vagy unaloműző bíbelődésnek, mi pedig meglehetősen unatkoztunk a műsoridő nyolcvan percében. A téma modern változata csak hellyel-közzel kötötte le a figyelmet. Annál érdekesebb volt viszont a szerdai müsornap. Angyal újabb kalandjai mellett a Kérdez a néző című műsorban részesei lehettünk a pécsi V. magyar játékfilmszemle ankétjának, ahoj a szakma szakemberei adtak választ a közönség nem egy esetben „kényes” és „rázós” kérdéseire. A műsorvezető Szepesi György vállalkozása hasznosnak bizonyult olyan értelemben is, hogy a mozlnézők ízlésének jelenlegi szintjét felmérjük, igényeik az alkotók elgondolásaival szembesüljenek a filmművészeti ízlésformálás jegyében. A késő esti, Emberséggel című dokumentumfilm a televízió bátor kritikai vállalkozásainak egyik legsikerültebbike az utóbbi időben. A mindennapok demokratizmusát kutatva egy napjainkban példa nélküli esethez kalauzolt el bennünket az összeállítás, s az elénk tárt valóság alapján állásfoglalásra késztet. Az alkotók, Bíró Istvánná, Endrődl Nándor, Kiss György, Magyar József, Schenker Pál és Varga Zsuzsa neve feltétlenül méltó a megemlítésre. Ha másért nem, egyedül a Szülőföldem, Makó című dokumentumműsorért is érdemes volt képernyő elé ülni csütörtökön ' este. Az alföldi mezővárost egyik legjelesebb fia, Erdei Ferenc mutatta be rengeteg emberi melegséggel átszőtt beszélgetésekben, szo- ciográfikus riportokban. A háromnegyedórás műsor gazdag, plasztikus keresztmetszetét nyújtotta a város múltjának, jelenének, felvillantotta jövőjének lehetőségeit, szinte mikroszkopikus közelségből ismerhettük meg társadalmát, jellemző családjait és egyedeit. Erdei Ferenc makói idegenvezetői szolgálatra a szűkre szabott időben egy vaskos — és amellett rendkívül lekötő — ismertető könyvvel felért. Eggyel ismét megszaporodott tévéfilmgyártásunk élvezhetetlen produkcióinak száma. Bizonyság erre a pénteken este látott Krisztina szerelmese című vállalkozás, amelynek írója és rendezője Esztergályos Károly. A képtelenül unalmas történetet dühítően lapos dialógusok bontakoztatják elénk, s végül megkönnyebbülten lé- legzünk fel a készülék előtt, hogy két andaxinnal megúsz- tuk az estet, az író-rendező (még szerencse, hogy nem játszó) ellenünk szőtt merényletét. Egyébként a film szereplői sem remekeltek —, de hogyan is lett volna alkalmuk azokban a masszákban, amelyekbe az Esztergályos vala- mennyiüket belegyúrta!? A szombat esti műsorban — A novellairodalom gyöngyszemei sorozatban — O’Henry és Jurij Nagibin elbeszéléseinek filmváltozatait láthattuk. A kettő közül az utóbbinak, A stewardess című müve volt az érdekfeszítőbb, de végeredményben mindkettő meglehetősen középszerű írott műként és filmként egyaránt. A vasárnap esti, A csütörtök címmel látott olasz film enyhén érzelgős história. (barna) Önkéntes pótmamák Emberséges, mindenki szamára követendő vállalással Ünnepelik a rétsági AFESZ-iroda nődolguzöl hazánk felszabadulásának 28. évfordulóját. A közeli Felsőpetény- ben levő nevelőotthonban kiválasztottak két kisgyermeket, akiket meg iskolás korukban is patronálni akarnak. Rendszeresen látogatják Őket, névnapjukon, születésnapjukon, karácsonykor ajándékokat visznek nekik és a tanulásban is segítenek majd. Mindezt a* anyát pótolni szándékozók szeretettel teszik, hogy legalább valamennyire elfeledtessék ezekkel a kisgyermekekkel az, otthonuk elveszítése fölött érzett keserűséget. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. s.20i Hallgassuk együtt. — 9.07: itársán a kürtsző. — 1.421 deszty Szilvia énekel. — 10.05: Zenekari muzsika. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: Leonard Bernstein opera- f elvételeiből. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Ü.j Georglkon. — 14.01: A szovjet kultúra hete. — 15.10: Rádió iskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Jevgenyij VXravlnszklJ Wagner-f elvételeiből. — 16.32: Őrjárat Érden... — 16.52: Hodgers—Hammerstein: A muzsika hangja. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Walter Gieseking Brahms-műveket zongorázik. — 17.33: ügyeskedők... — Dokoroentummüsoí. — 17.56: Könnyűzenei Híradó. — 18.28: A Szabó család. — 18.25: Sárdy János nótafelvételeiből. — 19.35: Budapesti zenei hetek. — Kb.: 22.15! Sporthírek. — 22.20: Kilátó. — 23.15: Vörös Kálmán népi zenekara Játszik. — 0.10—0.25: Régi olasz kórUsmuzsika. PETŐFI RADIO: 8.03: Zen«» játékokból. — 8.52: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.07: Kamarazene. — 10.00: A zene hullámhos*- szán. — 11.45: Forgalmi akadály. — 12.00: Sudl Farkas Pál népi zenekara játszik. — 12.20: Szimio- nlkus táncok. — 13.05: Törvény- könyv. — 13.20: Moldován Stefánia és Jámbor László énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: A szovjet kultúra hete. — 18.35: Kamarazene. — 19.15: Nóták. — 19.54: Jó estét, gyerekek. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Költői világkép és kifejezés. — 21.03: A mosoly országa. — 21.40: Az első bemutatói után, — 2i.sSi Magyar szerző, kamarazenéje. — 22.24: Tánczene. — 23.10: Dtorzsák operáiból. TELEVÍZIÓ: 8.05—12.20: Iskolalévé. — 13.10—17.05: Iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18,00: Hírek. — 18.05: Mielőtt építkezel... — 18.15: Az állatok nyelve. — 19.25: Esti mese. — 19.35: Beszélgetés a munkaversenyről. 20.00 Tv-hlradó. 20.20: A kockázat. V. rész. 21,20: Hangversenykalauz. 21.40: Parabola. — 22.00: Tv-hira- dó — 2, kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 15.30: Fllmfórum. — 19.30: Munkásvonat — Publicise. film. — 20.05: Te- leviz. — 20.45: Budapesti dalok. — 21.30: Cook kapitány. IV. rész. Szökésben a rendőr&ryilkos A rendőrség teljes apparátussal nyomoz, hogy minél előbb kézre kerítse a hősi halottá nyilvánított, és soron- kívül alhadnaggyá előléptetett Börcsök András rendőr törzs- őrmester gyilkosának, Berényl Sándornak bűntársát, a tnég mindig szökésben levő Sági Istvánt. Az egész ország közvéleményét foglalkoztatja mindaz, ami az elmúlt hét péntekén a Bács-Kislcun megyei Balota- szállás környékén lezajlott. Ahol — mint már korábban Is hírül adtuk — rendőrt öltek a menekülő betörők. De mi történt az elmúlt hét péntekjéig? Milyen előzményei voltak a fiatal Börcsök András halálával^ végződő üldözésnek? Az elmúlt hónapokban a Dunántúlon és az Alföldön több megyében Is számos olyan betöréses lopás történt, amelyeknek elkövetési módszere — például tetóbontásos behatolások —, valamiint az ismeretlen tettesekről adott személyleírások azonos elkövetőkre utaltak. A betörők minden esetben lopott autón, motorkerékpáron közelítették meg a helyszínt. A gépjárműveket pedig rendszerint ott hagyták el, ahol újabb autót, vagy motorkerékpárt loptak, amelyeknek segítségével aztán tovább folytatták bűncselekmény-sorozatukat. E szinte nonstop rablás! üggyel a rendőrség már korábban és intenzíven foglalkozott. És nem is eredménytelenül. A nyomozók ugyanis megállapították, hogy a bűn- tetlsorözat elkövetésével alaposan gyanúsítható: Sági István 28 éves, büntetett előéletű, balatonkenesei lakos. Sági szeptember végétől bűncselekményei elkövetésébe bevonta Berényl Sándor 18 éves büntetett előéletű és S. Lajos büntetlen előéletű fiatalkorú balatonkenesei lakosakat. Az így létrejött — és a Sáigd Irányításával működő — bűnöző társasáig a pest megyei Dabas kö2iségben az egyik betörés alkalmával a mezőőrtől a többi között égj vadászpuskát és hozzá való lőszert is lopott. A rendőrség — amely már nyomon volt — október 23-án, Székesfehérváron elfogta a banda egyik tagját S. Lajost, és előzetes letartóztatásba helyezte. Megállapították azt is. hogy Sági István és Berénvl Sándor ezt követően Mezőfalván egy bordó színű Moszkvics gépkocsit loptak, amely- lyel a Tiszántúlon tartózkodnak. Másnap a déli órákban* a kiadott körözés alapján Mórahalom közelében a bordó Moszkvicsot és a benne ülő Ságit és Berényit egy gépkocsizó rendőr járőr üldözőbe vette. A bordó Moszkvicsból a rendőrségi kocsira több lövést adtak le. A hajsza közben Ságiék Balotaszállás térségében egy földútra hajtottak, és most már gyalogosan próbáltak menekülni. Ságiék és a rendőrök között elekor már szabályos tűzharc alakult ki. Ennek Során sebesült meg súlyosan Börcsök András rendőr törzs- őrmester, de megsérült Bere- nyi Sándor Is. Börcsök András járőrvezetője, Farkas József rendőr főtörzsőrmester az ül • dözés során rávetette magái Berényire, lefegyverezte és el fogta, majd súlyosan sérült rendőrbajtársát az orvosi rendelőbe szállította, ahol Börcsök András rövid időn belül meghalt. Időközben a helyszínről sikerült elmenekülnie Sági Istvánnak. Ságinál — a rendőrség ismeretei szerint és ellentétben bizonyos híresztelésekkel — sem géppisztoly, sem puska nem maradt. Feltételezhető viszont, hogy további bujkálásához, szökéséhez Ismét gépkocsit vagy motorkerékpárt igyekszik lopni. A Sági István felkutatásit irányító rendőri szervnél munkatársunknak elmondták, hogy a lakosság Igen aktívan segítette és segíti a rendőrség munkáját. Sági István és társai személyére vonatkozóan nagyon sok bejelentés érkezett, amelyekből megállapították, hogy a korábban kiadott fényképekkel ellentétben, Sági homlokánál erősen kopaszodó, hajszíne világosbarna, bal szemöldöke felett körű’ • belül egy centiméter hosszú sebhely látható, a válla és bal alkarja tetovált. Ságira és társaira vonatkozó minden bejelentést köszönettel vesz a rendőrség. Tv a cserháthalápi iskolának Tegnap délután kedves ünnepségre került sor Cserhát- halápon. A „Televíziót minden iskolának” mozgalom keretében a Budapesti Művirág- és Kegyeletcikk Ktsz dolgozói nevében dr. Prohászka Oszkár elnök egy nagyképernyős Olimpia készüléket adott át Molnár Ferenc iskola-igazgatónak, s az ünnepségen megjelent Leszák Pálnak és Bántó Lászlónak, a járási tanács vb elnökhelyettesének, illetve művelődési osztály vezetőjének. A készülék segítségével negyven Ms iskolás oktatása válik korszerűbbé: az Iskolatelevízió műsorát nézhetik. A ktsz elnöke elmondotta, hogy amennyiben szükség van rá. szívesen támogatják tovább az iskolát. í i TABI LÁSZLÓ: (1945-1946) (Történelmi visszapillantás — karcolatokban) 2. De minden szépséget felülmúl a torták szépsége. Azelőtt egy szelet torta barna volt vagy sárga. Most bibor- lila tortákat látni, halványzöld tetővel, túróslepényt, amely kárminvörös, és haragoszöld krémest. És láttam egy tányéron csokoládékrémet, ébenfekete csokoládékrémet, amelyből Savoyai Jenő lovasszobra volt megmintázva. A ló melaszból volt gondosan Mdolgozva, s a herceg oly büszkén ült rajta, mintha ezt nem tudná. Isteni volt! Levett kalappal álltam meg a csokoládékrém előtt, s elhatároztam, hogy hirdetést teszek közzé: háztartásom vezetésére tehetséges iparművészt keresek. Tájékoztatás a zsír áráról Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír Miója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a togyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki azt a 156 000 pengős zsírt pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 0O0 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pengőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni. Itt tenni kell valamit! A 768 006 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír. Ez történt délelőtt Tegnap este bekopogtatott hozzám a, házmegbfzott, s átnyújtott egy kis papírlapot, amelyről azonnal látható volt, hogy másodfokú végzés. Beutalták hozzám Pefler Gyulát. — Ki ez a Pefler Gyula? — kérdeztem eltűnődve. — Ez az a Pefler Gyula, akit beutaltak önhöz — felelte. — Dehiszen jómagam is nyomorult beutalt vagyok! — fakadtam ki. — Ilyen az élet — mondta erre ő. Hát ha ilyen, legyen ilyen. Jöjjön az a Pefler. Ha nem forgolódik, elférünk a díványon ketten is. Esetleg ő alszik lábnál, én fejnél. De én ugyan nem teszek ellene semmit. Végtére is lehet, hogy nagyon kellemes ember. Mondjuk kitűnő sakkozó. Vagy szépen énekel. Kitűnő csevegő is lehet. Magam is jól csevegek, majd eldiskurálunk. Jöjjön az a Pefler. — Rendben van — mondtam mélabúsan a házmegbizottoak. — Fellebbezzen. Ne húzzon ujjat a lakáshivatallal. Ne durcáskodjék. Ha nem fellebbez, azt könnyen szabotázsnak minősíthetik. Maga fogja a rövidebbet húzni. — Azt húzok, amit akarok. Vállat vont és elment. En leültem egy sámlira és azon tűnődtem, milyen lesz Pefler. öreg? Fiatal? Szakálla van? Monoklit hord? írnok? Légtomász? Bosszantana, ha dadogna. Inkább legyen féllábú. Később bejött hozzám a szomszédasszony, bizonyos Kvantáné. Ö is azt tanácsolta, hogy fellebbezzek. — Mindenesetre nyer egy-két. hetet. Ezalatt meghalhat az a Pefler. Meghalhat maga is. Istenem, emberek vagyunk. .. — Irtózom az elöljáróságtól, Kvantáné. Inkább öt Pefler, mint egy délelőtt a lakáshivatalban. —Várjon. Lehet, hogy ez a Pefler csakugyan öt. A só- gornőmhoz beutaltak egy bizonyos Spék Aurélt. Szegény sógornőm örült, hogy egy magányos férfit utaltak be hoz— 5 — zá. Erre kiderült, hogy Spék Aurélnak felesége és hél gyermeke van. A lakása most valóságos gyermekjátszótér. — Nem ijeszt meg, Kvantáné lelkem. Nekem már minden mindegy. Makacs elhatározásomnak nyilván híre mehete.tt meri másnap délben egy lakáshivatali tisztviselő keresett fel. Nem kertelt. — Miért nem fellebbez? — kérdezte szigorúan. — Nem szokásom. — Ehhez a bánásmódhoz nem vagyunk hozzászokva — mondta neheztelően. — Ha nem talál jogcímet a fellebbezésre, kérjen tanácsot valakitől. Nem nagyon demokratikus dolog, hogy a mi fáradságos munkánkat ilyen tartózkodóan fogadja. Adjon be kérvényt, uram. Csak egy próbát tegyen velünk, s majd meglátja, hogy azután mindig nálunk fog fellebbezni. Megesett a szívem rajta Megszerkesztettem egy fellebbezést és bevittem a lakáshivatalba, számot kértem, sorbaálltam, bejutottam, előadtam, megmagyaráztam, átmentem, kikeresték, lementem, iktatták, felmentem, utánanéztek, lepecsételték, bebizonyítottam, megmutattam, odatettem, megnézték, beadtam, iktaták, számot kaptam. Ezzel a számmal azután hazamentem és leültem a sámlira. Nem tudom, mennyi ideig ülhettem így, egyszerre csak csengettek. Magas, sovány, köpcös ember állt az ajtóm előtt. Azonnal láttam rajta, hogy csak Pefler lehet. — Pefler Gyula vagyok — mondta és belépett. — Ááá, Igazán örvendek. — Kérem, engem ide beutaltak. — Ne is folytassa. Megfellebbeztem. — Igen? — Mit szól hozzá! Igen. — Én is. Tudnillik én Kőbányán kértem lakást. Ez pedig nem Kőbánya. Ide én nem jövök. Megfellebbeztem. — Rettenetes... — mondtam sápadtan — mindketten megfellebeztük. Most már bizonyos, hogy lakótársak leszünk. Üzletemberek Nagyon örültem, hogy rövidesen komoly jövedelemre teszek szert, bár Jafrinek nem árult el a dologról semmi közelebbit. Csak annyit mondott, hogy egy bizonyos vállalkozásról van szó, rátermett emberek csinálják, az illetőnek, aki a tőkét adja, nagy kedve van a dologhoz, s megfelelő helyen rövidesen összeülünk. (Folytatjuk) — 6 —