Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

Oj utakon a népművelés Rendkívül szerény megálla­pítással kezdődik beszélgeté- sünk Nádházi Lajossal, az MSZMP Ndgrád megyei Bi­zottságának munkatársával. A népművelés gondjairól, örö­meiről folyik a szó. Nádházi Lajos pártmunkás eddigi te­vékenységéért, a népművelés­ben végzett munkájáért idén Madách-plakettet kapott. Még­is est mondja: — A népművelés tömegmoz­galom. Senki sem tarthat igényt arra, ki mit tett benne. Senki sem választhatja ki be­lőle a neki legjobban megfe­lelő területet, mert ilyen, vé­leményem szerint nincsen. Az embernek a népművelés egé­szében benne kell lennie nap­ról napra. De. hogy ki mit tesz. nem lehet pontosan fel­térképezni. Az igazi népmű­velő erre a pontos részletezés­re nem is tart igényt. — Ha ma problémalátó szemmel nézünk körül, szá­mos gond szemünkbe tűn­het a népművelésben. Azt kérdezzük Nádházi Lajos­tól: mi az, amire szerinte feltétlenül oda kell figyel­nünk? — A népművelésben új sza­kasz kezdetének vagyunk ta­núi — mondja. — Milyen té­nyezők határozzák meg e sza­kaszt? Mindenekelőtt az, hogy ma már magasabb műveltségű emberekhez kell eljuttatnunk a legújabb kulturális értéke­ket. Azt is tudomásul kell ven­nünk, hogy erre az időszakra az emberek művészeti látása is élesedett, jártasabbá váltak a képzőművészetben, az iro­dalomban, a zenében stb. Mesterséges környezetük is kulturáltabbá vált az eddigi­nél, lakásukban „benne van”a technika, az irodalom, sőt az esztétikus bútor és szőnyeg is. Tehát e környezet birtokosa jelentősebb igényeket támaszt az intézményekkel szemben is. Végül, de nem utolsósorban, az embernek a termelésben na­gyobb tudatossággal kell részt- vennie, bonyolultabb eszkö­zökkel kell végeznie termelő- munkáját. S a társadalmi együttélés is új ismereteket igényel, mind közgazdasági, mind pedig jogi, pedagógiai, pszichológiai szempontbóL — Mindezek a tényezők milyen követelményeket tá­masztanak a népműveléssel szemben? Milyen megoldat­lan problémák gyengítik napjainkban a népművelés eredményességét? Az első és legfontosabb feladat, hogy a népművelésre valóban felkészítsük a népmű­velés irányítóit, akik a nép­művelés tartalmát, formáit, módozatait a maguk helyén kimunkálják. De hol vannak az erre alkalmas emberek? Természetesen, környezetünk­ben élnek, dolgoznak, csak ki kell válogatnunk őket. — Talán nem érdektelen, ha a népművelők képzésé­nek jelenlegi rendszeréről is ejtünk néhány szót. — Igen, a nevelés nehéz probléma. A népművelők je­lenlegi képzési és továbbkép­zési rendszere megoldatlan. A megoldás? Véleményem sze­rint, bátrabban kellene létre­hoznunk úgynevezett kombi­nációs formákat, új képzési módokat. Ennek elsősorban nem rendelkezésbeli korlátái vannak, a fejünkben levő korlátokat kell először legyőz­nünk, s a megszokást, az ed­digi kényelmesebb módszer­hez való ragaszkodást. Példá­ul megyénkben kidolgoztuk az oktatási igazgatóságon belül a művelődéspolitikai szakosító tanfolyamot, amely lehetővé teszi magas szinten a művelő­déspolitikai területen az is­meretek megszerzését. S mondhatom, e kezdeményezé­sünket minden fórumon támo­gatták. — Valóban szükség van a képzett népművelőkre, s többre, mint amennyivel je­lenleg rendelkezünk. A várható eredményt is az hozza meg, ha ma már a népművelő pontos elképzelé­sekkel rendelkezik tevé­kenységi körével kapcsolat­ban. Mi erről a pártmunkás véleménye? — Azt hiszem, ma már he­lyileg mindenütt ismerjük az általános igényeket. Ezen túl azonban szükség van a rész­letezőbb igényfelmérésre is, járásonként, községenként. S vizsgálni kell mind a társadal­mi. mind az egyéni igényeket. Ezt pedig már csak tudomá­nyos eszközökkel lehet, az ide­vonatkozó szociológia, pszi­chológia és más tudományok vizsgálati eljárásainak alkal­mazásával. Hiszen előtérbe kell kerülnie az általánoson belül az -egyes csoportok és személyek igényének. S ehhez kell szélesítenünk a főhivatá­sú népművelők körét. — Milyen módon? — Ez nem terhelheti csak az állami költségvetést. Je­lenleg a népművelés költsé­geinek összesen körülbelül öt­ven százalékát az állam fede­zi. Ez nem maradhat így. A termelőegységeknek, üzemek­nek. vállalatoknak, termelő- szövetkezeteknek stb. is több anyagi és erkölcsi támogatást kell adniuk a népművelés szá­mára. Végső soron a népmű­velés eredményessége vagy eredménytelensége az adott he­lyen, az adott termelőegység­ben a termelőmunka eredmé­nyességével is szorosan össze­függ. Azt hiszem, felesleges hangsúlyoznom a szakmailag képzett, általánosan művelt, kulturált munkás előnyeit a képzetlenebbel szemben. S végül, még valamit a népmű­velők nagyobb társadalmi és anyagi megbecsüléséről. Ahol már új módon, új módszerek­kel dolgozik a népművelő, ve­gyék észre. A személyekben, testületekben létező társada­lom fogja fel ennek hasznos­ságát, s a maga módján hono­rálja azt. ¥ Az országos népművelési konferenciára készülünk. Az előkészítő bizottságok előter­jesztéseket készítenek, közzé­teszik vizsgálódásaik eredmé­nyét. Megkezdődött a negye­dik ötéves terv előkészítése; társadalmunk egészére nem közömbös, hogy a népművelés az elkövetkezendő időszakban hogyan találja meg mielőbb működési köre szélesítésének, a tartalmi munka mélyítésé­nek lehetőségét. S még számos más kérdésről eshetne szó. E beszélgetés csupán a gondok egy részét említette. De — úgy véljük — alapvető részét. T. E. Szárad a termes Megszüntetik a fűrésztelepet Év végére megszüntetik Salgótarjánban a régi bányai fűrésztelepet. Az elavult épü­leteket, villamos hálózatot már csak költségesen lehet felújí­tani, de egyébként is szükség lesz erre a területre az új út építésekor. Az itt levő gépe­ket, berendezéseket átcsopor­tosítják a zagyvái rakodón létesített ládaüzemhez, illetve a kisterenyei új fűrészüzem­hez. Annyi gép marad itt egyelőre, amennyi a meglevő rönkkészlet feldolgozásához szükséges. Az átszervezés elő­készítésén már dolgoznak. A régi fűrésztelep felszámolása egyben a termelés központo­sítását is jelenti a Nógrádi Szénbányáknál, hiszen az ed­digi három telep helyett most már két helyen kell a munkát megszervezni. A pártélet Időszerű kérdései ~~~ — f Közös és egyéni felelősség ARKÖL panaszkodik a ter­melőszövetkezeti párttitkár, hogy bár öttagú a vezetőség, neki magának kell minden ügyben eljárnia. Kell, mert különben nem mozdulna sem­mi, maradna, ahogyan van. Az üzemi pártszervezetben ar­ról hallunk, hogy döcög a munka, mert a reszortfelelő­sök csak töredékét végzik el annak, ami feladatként vár rájuk. Másutt viszont azt ve­tik a gazdasági vezetők sze­mére, hogy csakis és kizáró­lag a pártszervezet titkárá­val tárgyalnak, mintha a párt­vezetőség többi tagja, s a kö­zöttük lévő munkamegosztás nem létezne. Az önként vállalt tisztség terheinek egyenlő viselése az egészséges, a gyakorlatban ér­vényesülő munkamegosztás, a vezetés kollektivitása a párt- alapszervezetek egy részében tény, másik részében viszont óhaj csupán. Ezekben a kom­munista közösségekben veze­tőség ugyan van. de: nem vezet. Sokféle ága-boga van an­nak. mi mindentől függ a kollektív vezetés elvének gya­korlati érvényesítése. Kétség­telenül nagy szerepet játszik benne a vezetőség tagjainak okos, igénves kiválasztása. Nem jó dolog öt, vagy hat tisztség mellé érv úiabbat ad­ni, s vállalni. Az sem bizta­tó, ha valakit csak hosszas kapacitálás után lehet meg­nyerni a vezetőség tagiénak, s még kevésbé, ha a feladat- körök pí**vrná< kö7ö++i mpffosz­tásakor kfvW kő«™-, ják a rátermettséget, tudást. 4 tapasztalatot. A jó választás, a közösség igényessége a bi­zalom megoldásában már alap az eredményes tevé­kenykedéshez. Ez az alap azonban csak akitor szilárd és tartós, ha kiegészül még valamivel. Az átgondolt, terv­szerű munka igényével, s az ehhez szükséges feltételek megteremtésével. Napjainkban, az egyre bo- Inyoflultabbá váló gazdasági tevékenység, a hivatalokkal szembeni megnövekedett kö­vetelmények nem adnak mó­dot arra, hogy a kommunista közösségek ötletszerűen nyúl­janak egyik vagy másik kér­déshez. Ahol ez történik, ott rögtön kiderül: a vezetőség nem fontolta meg, mit és ho­gyan akar, nem határozta meg, tagjai miért és miként felelősek. Ha így. az esemé­nyekkel sodródva dolgozik a vezetőség, nem képes többre maga az egész pártszervezet sem. Ezért nem formai, szer­vezeti, hanem nagyonis tar­talmi kérdés: a vezetőség gon­dot fordít-e a munkaterv ki­dolgozására, taggyűlésen való alapos megvitatására, vagy csak a látszatnak eleget téve Vetnek papírra valamit. ÉRDEKES tapasztalatot fogalmazott meg az egyik üzemi pártszervezet titkára. Miközben arra ügyeltünk — mondotta —, nehogy elsik­kadjon a vezetőség közös fe­lelőssége a tagság előtt a végzett munkáért, illetve azért, amit elmulasztottunk, figyelmen kívül hagytuk a vezetőség tagjainak egyéni felelősségét. Azt, hogy első­sorban tőle kell számonkér- ni, ml történt a rábízott te­rültem, az oktatásban épp­úgy, mint a tagdíjfizetésnél. A tapasztalat, melyet tömö­ren megfogalmaztunk, aligha csak egyetlen helyen érvé­nyes. A kollektivitás, mint vezetési stílus munkamód­szer, nem áll ellentétben az egyéni felelősséggel, sőt egyik sem lehet meg a másik nélkül. A pártalapszervezetek né­melyikében éppen erről fe­ledkeznek el. Arról, hogy vi­lágosan elhatárolják egymás­tól a teendőket, s kimondják, ki miért felel személyesen. Ahogy maga a tagság sem gyakorolja azt a jogát, hogy a vezetőség egy-egy tagjától kér számadást taggyűlésen. Beéri azzal: a vezetőség ezt tette, vagy azt nem tette. Holott elsősorban egy-egy re­szortfelelős munkájáról, eset­leg mulasztásáról van szó. s csak másodsorban a vezető­ség. mint közösség, mint testület tevékenységéről. Ami szorosan ehhez tarto­zik: a vezetőségnek állandó és szigorú kontroll al^tt kell dolgoznia. A tagság figyel­me ez a kontroll. Ne álljon elő az a furcsa helyzet, hogy a vezetőség csak a két éven­ként sorra kerülő vezetőség­választó taggyűlésen kap el­ismerést és kritikát. Az idő­ben elhangzott szó minden­nél többet ér! Ha valahol azt látják, hogy a titkár fut­kos minden után — akár azért, mert csakis magában bízik, akár azért, mert a többiek ráhagyják a mun­kát — ne várjanak a figyeld meztetéssel. Kérjék számon: miért a titkár egymaga je­lenti a vezetőséget? Furcsának tűnhet a meg­fogalmazás, de jogos. Senki nem születik úgy, hogy tud­ja, ismerje egy közösség irá­nyításának minden csínját- bínjét. A vezetés tudomány és művészet, ma már ez köz­hely. Kevesebb szó esik ar­ról, hogy a vezetést — an­nak minden formáját — ta­nulni kell. Tanulni, minden lehetséges módon. Például úgy is. hogy a pártvezetősé­gek tagjai ne röstelljék a szomszédban tett látogatást. Igen sok, hasznos útmutató tapasztalat halmozódik föl egy-egy helyen. Olykor a szomszédban, a másik mű­hely, a másik termelőszövet­kezet kommunista közösségé­ben. Mégis, kivételnek számít az az eset. amikor a példa követésre, a módszer átve­vőre talál. Erős és gyenge pártszervezetek, vezetőségek működnek egymás mellett, s bizony pazarlás veszni hagyni azt. ami könnyen megszerezhető lenne: a szom­szédok eredményeinek, sike­reinek titkát. EGYÉNI adottságok, s a közös megértés, a teendők világos meghatározása, a bi­zalomra érdemesek iránti igényesség, s a közeg, amely­ben tevékenykedni kell — külön is, együttesen is be­folyásoló! annak, vezet-e. s miként vezet azok csoportja, akik az elsők az egyenlők között. Állandó megújulást, tudás- és magatartásbeli ké­szenlétet kívánó feladat a pártvezetőség tagjának lenni. S mind többen vannak, akik így vállalják a tisztséget, akik nemcsak tudják, de gya­korolják is, hogy a vezető­ségnek, annak minden tag­jának. a választóik bizalmá­nak megfelelő felelősséggel vezetnie kell!' Mészáros Ottó NÓGRAD - 1969. október 29., szerda MEGHOSSZABBODIK-E A BETEGSÉG IDEJÉVEL A SZÜLÉSI SZABADSÁG? N. Gy.-né olvasónk szülési szabadsága alatt megbete­gedett. Kérte, hogy erre az időre vegyék táppénzes állo­mányba és betegségének idejével hosszabbítsák meg szülé­si szabadságát. Olvasónk kérelmének elutasítását sérelmezi különösen azért, mert— mint írja —, így rosszabbul jár. Ugyanis ő nem rendelkezik 270 nap előzetes társadalom- biztosítással, ezért a szülési segélye havi keresetének csu­pán a fele. Ha viszont nem most szül. akkor betegsége alatt — mint írja —, 75 százalékos táppénzt kapott volna. A táppénzt illetően tévedésben van olvasónk. Semmi szín alatt sem járna olvasónknak 75 százalékos táppénz, mivel arra az a dolgozó jogosult, aki legalább 2 éves munkavi­szonnyal rendelkezik. Ha olvasónk ilyennel rendelkezne, akkor terhességi, szülési segély címén nem a fél fizetésével azonos összeget, hanem a teljes havi fizetésének megfelelő összegű segélyt kapná húsz hétig. Az ötvenszázalékos se­gély azt feltételezi tehát, hogy legfeljebb 65 százalékos táp­pénzre lenne jogosult. A jelenlegi hatályos rendelkezések szerint nincs lehetőség a szülési szabadság idejének meg­hosszabbítására. és arra sem, hogy ez idő alatt betegség esetén táppénzt kapjon. ÖT ÉVNÉL HOSSZABB MEGSZAKÍTÁS ESETÉN MIKOR VAN MOD A KORÁBBI MUNKAVISZONYOK BESZÁMÍTÁSÁRA A NYUGDÍJNÁL? K. I. olvasónkkal közöljük, hogy az 1929. évi január hó 1. napja és az 1951 évi december hó 31. napja között az egyhuzamban öt évnél hosszabb megiszakítást megelőző szolgálati időt is figyelembe kell venni, ha a dolgozó a megszakítást közvetlenül megelőző szolgálati idő utolsó napjától számított tíz éven belül — legkésőbb az 1951. évi december hó 31. napjáig — legalább háromszázötven napi szolgálati időt szerzett. A RÉSZES MŰVELÉSRE KIADOTT TERÜLETEN VÉGZETT MUNKA BESZAMIT-E A KŐTELEZŐ MUNKATELJESÍTÉSBE ÉS A NYUGDÍJBA? H. L. olvasónknak válaszolunk. A részesművelésre ki­adott bármely munka közösben végzett munkának tekin­tendő, és beleszámít a tsz vezetősége által meghatározott kötelező munkateljesítésbe. Azt már nehezebb megállapíta­ni, hogy családi közös művelés esetén mennyi idő számol­ható el a tagnak, tekintettel arra, hogy ilyen esetben a család összes munkaképes tagja is besegít. Ennek figyelembevételével kell tehát megállapítani, hogy mennyi órát, napot dolgozott ott a tsz-tag. Irányadó a tsz-törvény, amely szerint a munkaidő tartamát, az el­végzendő munka mennyiségét a vezetőség állapítja meg. N. J. nyugdíjas olvasónknak Is itt válaszolunk, hogy a családi művelésben végzett munka beszámít a tagok nyug­díjévébe is, de csak olyan tartamban, amelyet abból a munkából személyesen a tag végzett el. Moziélet Vígjáték és tudományos- fantasztikum Október utolsó és novem­ber első napjaiban két filmet játszik a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház. Csütörtöktől, október 30-tól november 1-ig láthatjuk A sex és a hajadon című szí­nes, szélesvásznú amerikai filmvígjátékot, egy amerikai botránylap riporterének és egy csinos, fiatal pszichiáter­nőnek félreértésekben és mu­latságos ötletekben bővelkedő szerelmi történetét. Kitűnő rendezés, kiváló színészek já­téka, humor, bonyodalom, haj­sza, biztosítéka a film sikeré­nek. November 2-től 5-ig kerül közönség elé Az idő ablakai című színes, magyar tudomá­nyos-fantasztikus film. Írója Kuczka Péter, szerepeiben nemzetközi színészgárdát lát­hatunk. Az első színes, ma­gyar tudományos-fantaszti­kus produkció a műfaj ter­mésének trieszti fesztiválján díjat nyert, ezzel nemzetközi­leg is rangot kapott. Magyarul beszélő amerikai ftlmvígjáték A sex és a ha­jadon Jelenet Az idő ablakai című tudományos-fantasztikus ma­gyar filmből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom