Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

Faluról falura A. IT. kongresszus utón Szécsény, a nagyközség Őszinte számvetés a Hazafias Népfront salgótarjáni bizottságánál Az utóbbi napok egyik es­téjén a késő órákig világított a széesénvi tanácsháza elnö­ki szobájának az ablaka. Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára és Bő­víz Ferenc, a községi tanács vb elnöke tanácskozott. Egyik legégetőbb gondról, a lakás­igények kielégítéséről beszél­gettek. Az idén bizonyos mér­tekben enyhül ez a gond. Hatvanhárom többszintes la­kóház építésének befejezésé­hez közelednek. Negyvenkét lakásba már be is költöztek, a további huszonegy is elké­szül az idén. A tanácselnököt ez nem elégíti ki. — Rohamléptekkel fejlő­dik a községünk, újabb laká­sokra volna még szükség... Xtadás előtt a kombinát Valóiban, az utóbbi tíz év alatt Szécsényben nagy vál­tozások történtek. Megépült az új gimnázium. Az előbb elmondottakon kívül már többszintes lakóépületek épültek. Városias külsővel tetszeleg az OTP-székház. Közvetlen szomszédságában a napokban átadják az új szol­gáltató házat: emeletes, tet­szetős kivitelű épület. Átadás előtt áll az fmsz korszerű vendéglátó-kombinátja. Taka­rosak az utcák, úgyszólván valamennyit átépítették. Már ennyiből is sejteni lehet: Szécsény meghatározott nagy ütemben fejlődik, olyan köz­ponttá válik, amely nagy ha­tást gyakorolhat a környező községiek életére is. Megkér­deztük Varga Ferencet a fej­lődéssel járó gondokról is. — A községben történt vál­tozások kezdeti lépéseknek számítanak. Ahogy haladunk előre a fejlődés útján, úgy tornyosulnak problémáink is. Szécsény helyzete sajátos. A több mint ötezer lakosú községben neves ipari mun­kások vannak, kiváló mező- gazdasági szakmunkások, hi­vatalnokok, értelmiségiek dolgoznak és élnek-" család­jukkal. Igényeik egyenlőek a városi lakosságéval. A község vezetőinek ennek figyelembe­vételével kell Szécsény fej­lesztését megterveznie, végre­hajtania. Elsősorban számol­niuk kell azzal, hogy a köz­ség iparosodik. Hírneves a faipari üzemük, a tsz építési vállalkozása, eredményesen működik több kisebb szolgál­tató vállalat. A megvalósu­lás útján halad a gépjavító állomás több száz embert fog­lalkoztató üzemmé fejleszté­se. A mezőgazdasági dolgozók is lei léptek a régi paraszti keretek közül. Üzemi módon dolgoznak, kiváló termelési eredményeket értek el. Meg­kezdték többek közt egy nagyüzemi pulykatenyészet megvalósítását. Megváltoztak a munkakörülmények, meg­változott az emberek gondol­kodása. Az üzemek fejlesztésével várható, hogy a környező községekből újabb és újabb családok költöznek Szécsény- be, ahol számukra biztosítva van a kenyérkereseti lehető­ség. A jövő héten sorra ke­rülő községi tanácsülésen a testület kéri Szécsény nagy­községgé nyilvánítását. A nagyközséggé nyilvánítás je­gyében készült el már Szé­csény távlati terve is, amely­ben újabb szép beruházások megvalósítását tervezik. Űj, 75 férőhelyes óvodát építe­nek, valamint új egészséghá­zat és művelődési házat, 16 tantermes általános iskolát, autóbusz-pályaudvart, üzlet- házat és újabb száz lakást. Hiányzik a jó víz Eddig mintegy £0—60 mil­lió forintba került a község korszerűsítése. A távlati tervben meghatározott épít­kezésre még ennél is nagyobb összeget fordítanak. A pártbizottság titkára sze­rint a fejlődés gondjai közül a legégetőbb az ivóvízellátás zavartalan biztosítása és a szennyvízhálózat megépítése. Kétségtelen, a tervezők en­nek a megoldásánál hibát követtek el, ugyanis nem számoltak a fejlődés nagy-és gyorsméretű ütemével. A pa­naszok sokasága érkezik a község vezetőihez az ivóvíz miatt: szárazabb időjárásban nincs elegendő. Évente 20—25 lakást építenek magánerőből is. Ezek többsége fürdőszo­bás, de. víz nélkül. A közsé­get ivóvízzel ellátó kutak csupán napi 500—600 köbmé­ter víz termelésére alkalma­sak. Ezzel szemlben napi ezer köbméterre volna szükség, a későbbiekben ennél is több­re. A lakossá«» türelmes Éneikül tehát a szécsényi- ek nem tudják megoldani a nagyarányú fejlesztést. Segít­ségül hívták Párizs Emil víz­ügyi szakembert, aki a víz­ellátás megoldására sajátos megoldást dolgozott ki. A meglevő kutak mellé vízdúsí­tó medencét építenek. Ezt a tavaszi áradások idején a Ménkes-patakból töltik fel. A szakember véleménye szerint ezzel az eljárással biztosítani tudják a szükséges vízmeny- nyiséget. A szennyvízhálóza­tot most építik. Emiatt a község utcáit úgyszólván tel­jesen feltúrták. Átmenetileg kellemetlen állapot ez, de a felbontott utcákban, a nagy építési zűrzavarban ott van a jövő, a korszerű nagyközség minden kényelemmel ellátott képe. A lakosság türelmes, részt vállal a munkákból. Társa­dalmi munkások sokasága dolgozik szőkébb pátriárká­jáért. Százak vettek részt an­nak idején az ivóvízhálózat első munkálataiban. Most is folytatják ezt a szép hagyo­mányt. Mester László és Bol­gár János például társadalmi munkával készítette el egy- egy utca átépítési tervét. A parkok, virágos ágyak felett úttörők vállaltak védnöksé­get. A tanácstagok: Tátrai Fe­renc, Galcsik Gyula, Tőzsér Mihály, de valamennyien, gaz­daként dolgoznak azért, hogy Szécsényben megvalósuljon, amiről őseik csak álmodoz­tak, a szocialista nagyközség. ­Bobál Gyula Az 1980-as évek hajója két­ségkívül óriási és igen gyors­járatú lesz. A közeljövőben, — 8—10 év múlva — lehetsé­gessé válik a tengerjáró hajók teljes automatizálása — így nyilatkozott Sorgio Mar- sich, a genuai egyetem hajó­építési tanszékvezető profesz- szora. A hajó fedélzetén az elektronikus számítógép a ha­A HAZAFIAS Népfront IV. kongresszusáig nyúl vissza a Hazafias Népfront Salgótar­jáni városi Bizottsága, hogy számot vessen munkájával: mit végzett azóta, s mely te­rületre kell a jövőben figyel­mét összpontosítania. A város jellegénél fogva a városi bizottság hatóköre legszélesebben a munkásság­ra terjed ki. A munka legna­gyobb részét vállalják ma­gukra, aktivitásul?:, politikai állásfoglalásuk jó. A város- fejlesztésben, társadalmi munkában résztvevő 85 szá­zaléka munkás, s a munkás­lakta területeken működő népfrontbizottságok a leg­jobbak közé sorolhatók. A Hazafias Népfront rendez­vényei pedig a kívánt politi­kai fórumot teremtik meg a munkások közéleti, társadal­mi tevékenységéhez. A kong­resszus óta eltelt időszakban a városi bizottság is nagyobb gondot fordított a munkások élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekre. A rendez­vények résztvevői szóvá tet­tek az üzemi és a külső lakó­telepek kommunális gondjait, melyeket a bizottság továbbí­tott a tanácsi vezetőknek. A kongresszust követő idő­ben jelentősen fellendült a Hazafias Népfront városi bi­zottságának testületi tevé­kenysége. A városi bizott­ság hat, az elnökség tizen­egy alkalommal ülésezett A kerületi bizottságok évi 3—4, a kerületi elnökségek évi 6— '7 alkalommal tartották meg íüléseiket. A városi bizottsági üléseken 70—75 százalékos, ;az elnökségieken 85 százalé­kos megjelenéssel lehet szá­molni. A kerületi bizottsá­goknál viszont jelentős elté­rések tapasztalhatók. A bé­ketelepi és baglyasaljai bi­zottságoknál például a meg­jelenés eléri a 80 százalékot jót pontosan a kijelölt hely­re irányítja. Az ellenőrző ké­szülékek, amelyek a motor szerkezetében lesznek (hőmér­séklet, nyomás stb. ellenőrzé­sére) megfogják állapítani a koordinátákat és ezeket ösz- szevetik a limitált értékekkel. Ily módon a csekély számú sze­mélyzetnek éjszaka nem kell a gépeket ellenőrizniük. is, a belvároei bizottságoknál ugyanez már csak 45—50 százalékra tehető. A GAZDASÁGI reform be­vezetésével bővültek a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának gazdaságpolitikai fel­adatai. Korábban jórészt csak a várospolitikai tervek kialakításában és megvalósí­tásában működött közre a bizottság, az elmúlt egy esz­tendő alatt viszont sokat fog­lalkozott a gazdasági mecha­nizmus reformjának kérdé­seivel. Előadásokat tartottak erről a témáról a város több területen, Salgióbánya, Sorn- lyóbánya és a bányakerületi népfronfcbizottságok pedig külön is tájékoztatást kaptak a szénbányászat visszafejlesz­téséről. Az előadásokon és rendezvényeken a reform he­lyes értelmezését segítették elő. A legtöbb^ ilyen alka­lomkor azonban tapasztalták azt is, hogy a munkások kö­rében továbbra is vitatott a részesedési alap felosztásának új módja, s mind gyakrab­ban esik bíráló szó egyes ke­reskedelmi árak alakulásáról, néhány árucikik — elsősorban a húsáruk — hiányáról. A közeljövőben megtartandó kerekasztal-konferenciákon napirendre tűzik ezeket a témákat. Elérte a városi bizottság, hogy öt kerületi bizottság már tevékenyen részt vesz a területükön működő kultúr- otthonok programjának ki­alakításában és megvalósítá­sában. Eredményesen segítik az ismeretterjesztő előadások látogatottságának növelését is. Egyre szorosabb kapcso­latot épít ki a városi bizott­ság a TIT-tel. A sikeres, kö­zös rendezvények közül csak néhányat említünk: Ady-est, Munkácsy-esit, a görög haza­fiakról való megemlékezés. A HALLOM a tv-ben egy iz­galmas rangadómérkőzés közvetítésén, hogy neves fut­ballistánk kézzel kezelte le a labdát, pedig, ha labdáról van szó, azt csak lábbal lehet le­kezelni. Ezek után megerősö­dött bennem a gyanú, misze­rint is labdarúgóinktól nálunk nagyon sokat kívánnak. Bár­ki halandóról légyen is szó, ha kezel, azt kézzel teszi, mint ahogyan ezt a szó is jel­zi. Ám futballistáinktól elkí­vánják, hogy ugyanezt lábbal cselekedjék! Most már csak azt tanácsolom: mielőtt bár­ki is elhatározná, hogy a jövőben a zöld gyepen, lab- dakergetéssel érvényesül, ala­posan vizsgálja meg mindkét lábát! Alkalmas-e legalább az egyik a kezelésre? * NYILATKOZAT egy labda­rúgó-mérkőzés előtt: ..Ilyen fiatal csikócsatársor még nem szerepelt rangadón.” Ezzel vi­tába szállni a világért sem akarok, viszont rendkívül ér­dekel, hogy a fenti nyilatko­zat néhány év múltán hogyan alakulna. Talán valahogy így: „A csikócsatársor nem túl fia­tal már, de azért bizalmatlan­ságra semmi ok.” Még később pedig: „öreg csikók már ezek a csatárok, de mit tegyünk, ha egyszer a fiatal csikók sérül­tek?” Esetleg ha a csikók rosszul szerepelnének: „Kivé­nült csikók voltak ezek, vagy enerváltan vagy sehogyan sem játszottak, nem is nevezhetjük őket igazi csikócsatársornak!” * OLVASOM, hogy neves fut­művedődéspoíiittka területén azonban bőven akad még tennivaló is. Többek között az olvasómozgalom kiszéle­sítése, a hagyományos nemze­ti ünnepek és az évfordulói? rendezvényeinek színvonala­sabbá tétele, s kevésbé fog­lalkozott eddig a bizottság a lakosság művészeti és közíz­lésének formálásával. A Hazafias Népfront leg­nagyobb tömeghatású munká­ja az évenként megrendezett tavaszi békekampány. Az el­múlt esztendőben például bé­kegyűléseken, röpgyűléseken csaknem 20 ezren vettek részt. Idén barátsági gyűlé­sen emlékeztek meg a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködési szerződés megkötésének 21. évforduló­járól. Ugyancsak barátsági esteket rendeztek a lengyel— bolgár kultúra képviselőinek részvételével. A TERÜLETI pártszerve­zetek vezetőségei általában évemként beszámoltatják a népfront elnökségeket. Kivé­tel sajnos akad, ilyen a sal- góbányiai, a MÁV-forgalmi pártalapszervezet vezetősége, ahol nem kísérik kellő figye­lemmel a népfrontbizottság munkáját. Jó a kapcsolat a városi tanács végrehajtó bi­zottságával, bár korábban a lakossági panaszok intézésé­nek megítélésében bizonyos nézeteltérések voltak, ezeket azonban a legutóbbi közös megbeszélésen sikerült ren­dezni. A KISZ-szel tartott kapcsolat viszont meglehető­sen alkalomszerű, főleg a bé­kekampányok idejére szorít­kozik. A kongresszus után az Ifjúságunk és társadal­munk című témát valameny- nyi kerületi bizottság meg­tárgyalta, s ez alkalommaJ több helyen igényelték a KISZ-szel való kapcsolat erő­sítését. ballegyüttesünk — a sportág bűvköréből kikerülni nagyon nehéz! — gondokkal készül soron következő mérkőzésére. Eddig úgy gondoltam, mérkő­zésre edzéssel kell készülni, de ez a kis tévedés engedtes­sék meg egy laikusnak... Ma­gam is belátom, hogy mellé­fogtam, hiszen a mérkőzés döntetlen eredménnyel végző­dött, ami bebizonyította, hogy a gondokkal való készülés is meghozhatja a maga gyümöl­csét ... * FURCSA dolog ez a vízállás. A napokban is olvasom, hogy a szegedi mércénél mínusz 100 centiméter alá csökkent a Ti­sza vízszintje. Talajvíz lett volna legnagyobb folyóink egyikéből? S ha már ilyen ke­vés vize van a Tiszának, iga­zán nem lehet szemrehányás­ként felróni neki, hogy órán­ként alig másfél kilométeres sebességgel ballag. Ilyen szo­rult helyzetben még siessen is?! *■ FEJLŐDIK a technika. A robotemberről is azt olvasom, hogy talán nemsokára bevo­nul a kiváltságosak háztartá­sába. Felszólításra takarít, mo­sogat, súrol, ruhát mos, ágyaz. A főzést azonban nem lehet rábízni, mert ez az alkotó­munka fantáziát igényel. Ügy kellett, káposztába hús kellett! Aki a kiváltságosak irigylésre méltó helyzetében van. főz­zön csak maga! Szegeden az Odessza körúton negyedmilliárdos bernházással épül a Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutatótele­pe, mely 1971-hen kezdi meg működését. Képűnkön: A kilencszintes laboratóriumi épület. (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) — szendi — NÓGRAD a 1969. oktőbei 29., szerda 3 A « w 1 » r * lovo hajói Olvastuk, hallottuk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom