Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

■ Továbbképzés zenészeknek Az Országos Szórakoztató­zenei Központ Nógrád me­gyei Kirendeltsége népi zene­karok. valamint zongora, dob, gitár hangszeres zené­szek részére stúdió-tovább­képzést indít Salgótarján­ban. Célja a népi és tánc- •aene mind magasabb szin­tű előadásának segítése. a szórakoztató zene művelőinek felkészítése. A továbbképzésre a kate­gorizált, illetve működési engedéllyel még nem ren­delkező zenészeknek október végéig lehet jelentkezni a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházában. Kongresszusi beszámolók Megkezdődött azoknak a beszámolóknak a sorozata, amelyeket a VII. magyar bé­kekongresszus megyei kül­döttei tartanak. Hétfőn Ba­lassagyarmaton a kórházi fő­orvosok, orvosok számára tartott beszámolót dr. Lász­ló Mária küldött, az Orszá­gos Béketanács tagja. Október 20-án ugyancsak Balassagyarmaton, a Hazafi­as Népfront klubjában Val­ló Emil küldött számol be a békekongresszusról. Előadá­sát a Hazafias Népfront klub­jának tagjai hallgatják meg. A pályázatot meghosszabbították r? A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági vezetése az év elején pályázati felhí­vást bocsátott ki fontos, az egész vállalat műszaki fej­lettségét alapvetően befolyá­soló és a jövedelmezőséget növelő témák megoldására. A felhívásban szereplő ti­zenöt témából tizenegyhez érkezett 36 javaslat, amely­ből csak egyet fogadott el a bíráló bizottság, ötöt pedig újításként javasolt bevezet­ni, mivel ez utóbbiak nem feleltek meg teljes mérték­ben az előírt követelmények­nek. 1 A bíráló bizottság vélemé­nye szerint a pályázók több­sége nem tartotta be az alap­vető feltételeket. Mivel négy fontos témára eddig még nem érkezett javaslat, a gyár vezetősége a pályázat határidejét ez év végéig meg­hosszabbította. N. K. olvasónk keveselli a szabadságát és ezért kérdés­sel fordult hozzánk, hogy mennyi a tsz-tagok szabadsá­ga? A tsz-törvény szerint a ter­melőszövetkezetnek azt a, tag­ját, aki egész éven át folyama­tosan dolgozik, a munkavi­szonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett sza­badság illeti meg. A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, akj a termelőszövetkezetben az előző évben 250, tíz órás mun­kanapot teljesített. E rendel­kezés szerint tehát a tsz-ta- gok szabadságához való jogu­kat mindig az előző évben végzett munka után szerzik meg. A szabadság a Munka Az ingyenes csecsemőkelengye mazottakat N. Zs-né olvasónk azt sze­retné tudni, hogy neki, mint tsz-tagnak és munkatársá­nak, aki a tsz-ben alkalmazott, jár-e ingyenes csecsemőke­lengye? Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy mindazok, akik tár­sadalombiztosításra jogosul­tak, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok in­gyenes csecsemőkelengye-jut- tatásban részesülnek. Erre va­ló jogukat a tsz-tagok tagsági könyvvel, az alkalmazottak pedig személyi igazolványuk­kal igazolhatják. A rendelke­zés szerint az igényjogosultsá­Törvénykönyve szerint illeti meg, mégpedig 12 nap alap, plusz a munkában töltött min­den két év után 4 nap pótsza­badság. A termelőszövetkezet azon­ban az alapszabályban meg­határozott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabad­ságot. Ezért olvasónknak azt ajánljuk, ha az emlitett 250, tíz órás munkanapot a múlt évben nem dolgozta le, mi­előtt bárhol is panaszkodna, olvassa el a tsz alapszabályát. Anélkül, hogy a tsz alapszabá­lyát ismernénk, máris közöl­hetjük. hogy nem biztosítható fizetett szabadság, annak a tagnak, aki évi 150 (nő 100) tiz órás munkanapnál kevesebbet dolgozott. . juttatás a tsz-tagokat és alkal­is megilleti? got akkor is meg kell állapí­tani, ha azt nem a terhes nő, hanem annak házastársa vagy élettársa igazolja. Abban az esetben, ha nincsenek meg azok a feltételek, amelyeket a rendelkezés megkíván a jo­gosultsághoz, akkor az illeté­kes tanács végrehajtó bizott­ságának elnökéhez kell for­dulni kérelemmel, aki az egészségügyi osztály javaslata alapján különlegesen méltány­lást érdemlő esetben (több gyermek, szociális körülmé­nyek stb.) engedélyezheti az ingyenes csecsemőkelengye juttatását. Továbbra is a nyugati piacokra A Balassagyarmati Porce­lángyár az elmúlt negyedév­ben termékeinek 80 százalé­kát a nyugati piacokra ex­portálta. A megnövekedett kül- és belföldi kereslet ki­elégítése céljából a negyedik negyedévben újabb 100 dol­gozót vesznek fel, hogy meg­emelt tervüket — amely kétmillióval több minit az előző negyedévben —, mara­déktalanul teljesítsék. Ez év utolsó negyedében a termékek 50 százalékát to­vábbra is a nyugati piacok­ra szállítják. Nem lesz köny- nyű dolguk, mert a kért ter­mékek többsége új, szokat­lan a dolgozóknak, a begya­korláshoz pedig bizonyos idő szükséges. Nehezíti a hely­zetet, hogy a külföldi part­nerek előszállítás formájá­ban kívánnak meggyőződni, vajon a vállalat mennyiben lesz képes eléget tenni eset­leges jövő évi megrendelé­seiknek. Ugyanis a nyugati partnerek Igen kényesek a határidő pontos betartására és a kifogástalan minőségre. A politikus Madáchért Beszélgetés Kerényi Ferenc irodalomtörténésszel Kerényi Ferenc fiatal iro- és Madách fiatalkorának esz- dalomtörténész Budapesten a mei légkörének fürkészésével. Képző- és Iparművészeti Gim- Ezirányú tevékenységem az názium tanára. Madách-kuta- 1848-as, 1861-es időszakhoz tó. kapcsolódik. — Waldapfel József pro- — Számíthatunk új doku- fesszorról kell először meg- mentumok feltárására is? emlékeznem, ő indított el Ma- — Feltétlenül. A kutatás dáchhoz — mondja beszélge- távlati lehetőségeként pedig tésünk kezdetén. — A mában tovább kell folytatnunk is- pedig talán annak örülök leg- méreteink gyarapítását Ma­jobban, hogy bontakozóban dách fiatalkorának, eszmei van nálunk egy politikusabb hatásainak vizsgálatával. És Madách-portré. amelyhez tér- itt kell figyelmet fordítanunk mészetesen az irodalomtörté- Madách pesti tartózkodására, net szállítja elsősorban az az 1837-től 1840-ig tartó idő­anyagot. Persze, a hamis le- re, amely még nincs eléggé gendák eloszlatása nem egy feltárva. Véleményem szerint ember munkája. Hogy szűk- itt rejtőzik a későbbi politi- ség van a legendák oszlatá- kus Madách gyökere. Aztán Sára, egyében kívül, tanköny- az is 'izgat, milyen változáso- veink is bizonyítják. Közép- kon ment át Madách Nógrád iskolai tanár vagyok, közvet- megyébe való visszatérésekor, lenül láthatom, hogy többé- amely időszak felveti a „re- kevésbé még mindig a „sztre- meteség” lehetőségét. Szerin- govai remete” él bennük. Pe- tem azonban — s ezt tények dagógusként arra törekszem, bizonyítják — Madách nem hogy a történettudomány, az ezt a lehetőséget választja, irodalomtörténet ne holt hanem vállalja a vármegyei anyag legyen, hanem kerül- harcot egészen addig, amíg jön be a köztudatba. Mindé- gégebántalmai végképp lehe- nekelőtt a fiatalok tudatába, tétlenné teszik ezt számára. — Kutatóként milyen Nem vonul vissza, kiáll a me- módszer híve? _______________________________ g yegyűléseken, harcol az em­beri jogokért. Ezután, azt hi­szem, teljesen világos lehet 1848-as állásfoglalása is. — És a politikus Madách? Tudomásom szerint egyéb­ként jelenleg kutatás folyik Budapesten az 1850-es évek politikus Madáchának meg­ismeréséért, Spáczay Hedvig, a Hadtörténeti Levéltár mun­katársa végzi ezt. Ügy vélem tehát, hogy mindinkább ki­alakul egy végigpillantási le­hetőség. miután a részkuta­tások jóvoltából megismerjük a fiatalkori éveket, a reá gya­korolt hatásokat, a vármegyei életben való aktív részvételt- az 1848-as és az azt követő időszak történetét. Ezeket egyesítve előttünk állhat Ma­dách politikai pályafutása. S ezután értékelhetjük, mint írót. A politikus Madách-portré alakítói között Kerényi Fe­renc irodalomtörténész nevét a jövőben bizonyára rangos helyen emlegetjük. Salgó­tarjánban az idén megkapta a Madách-plakettet. Tóth Elemér Moziélet Koprodukciód filmek hete — A komplex vizsgálati módszeré. Azt hiszem, vég­képpen szakítanunk kell az­zal a gyakorlattal, hogy egy- egy életművet szánjunk va­lamely műnek. Hogy ezt a kifejezést használjam, általá­ban is látnunk kell, mennyire kora társadalmában élt Ma­dách Imre. Kerényi Ferenc az egyete­men tagja volt annak a Ma- dách-kabinetnek, amelyet Waldapfel professzor vezetett. Ez volt tehát a kezdet a Ma­dáchihoz vezető úton. Több volt mint egy egyetemi szeminári­um. Publikációk megjelente­tését is tervezték. Kerényi Ferenc az iskola elvégzése után is hű maradt Madáchhoz, a modem. XX. századi iro­dalomtörténeti szemlélet gon­dolatához, ápolásához. — A nagy Madách-mű még nem készült el. Madách kor­szerű életrajzával tulajdon­képpen nem rendelkezünk. Nincs regényes életrajzunk sem, amely megfelelne a marxista szellemű értékelés kívánalmainak. Ide kell el­jutnunk. s ehhez kellenek a részkutatások. — E szerint tehát nem tudunk mindent Madáchról? — Igen. úgy érzem, isme­reteink hiányosak. Jómagam a Madách család levelezésé­nek feltárásával foglalkozom, Két filmet vetít a mozihét műsorában a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház. Október 16-tól 19-ig első­ként A hét aranyember című színes olasz—francia—spanyol bűnügyi filmvígjáték kerül közönség elé. A rendkívül szórakoztató, szellemes törté­net egy hipermodern bank­rablásról szól. Október 20-tól 22-ig láthat­juk a Mint a bagoly nappal című, színes olasz—francia történetet. A jól felépített drá­mai cselekmény a szicíliai maffia félelmetes hatalmáról szól, titokzatos gyilkosságok teszik érdekfeszítővé a filmet. A női főszerepet a kitűnő Claudia Cardinale alakítja. Színes olasz—francia—spanyol bűnügyi filmvígjáték a csütörtöktől bemutatásra kerülő A hét arany ember. N. GNIGYUK. IVW Fordította: SÁRKÖZI GYULA RipOrtTC^CD V "T — De nagy kár, hogy nem találkozhattam Medve- gyevvel és Lukinnal! — Még találkozhatsz. Igaz, Medvegyev megbetege­dett, de amint véget ér a háború, felutazunk hozzá Moszkvába. — Okvetlenül. Már a háború előtt erről ábrándoz­tam. De egy napon ránk támadtak a németek. Varsóban voltam, Berlinben is, de Moszkvában még nem. — Hamarosan sor kerül rá. — Milyen nagyszerű lesz: mindnyájan összejövünk Medvegyevnél. Kuznyecov is ott lesz. Civilben. Kíván­csi vagyok, hogyan fest zakóban és nyakkendőben. Én például csak német tiszti egyenruhában tudom elképzel­ni. És te? Elvégre te láttad őt az osztagnál. Hogy néz ki? — Én? Nem, én nem .találkoztam vele az osztagnál. Ott kellett volna lennie? — Amikor Lvovban találkoztam vele, azt mondta, hogy készülődik vissza az osztaghoz. — Szóval Lvovban ismét együtt dolgoztatok? — Dolgoztunk? .. Nem, ott másképp volt minden, mint Rovnóban. Ott... —. Elhallgatott, mintha emléke­zetében kutatna. — Mi volt ott? — kérdezte Maja. _ Várj csak. Erről majd később. Nem olyan egy­szerű a dolog ... M egszaporázták lépteiket. — 163 — — Hová megyünk? — kérdezte íásowska. — Hisz’ itt van a Légió utca? — El is felejtettem mondani neked. Amikor Léna el­helyezkedett a pártbizottságon, új lakást kaptunk a Hmelnyickij utcában. — Jobb mint a régi? — Természetesen. No meg aztán a munkahelyéhez is közel van. íme itt is van a fáik zöldjében fészkelő kis ház. A két nő skin te egyszerre fogja meg a kilincset. Az ajtó kinyílik! ... — Kislányom! — Anyukám! Mind a ketten sírtak: az idő előtt megőszült és a bombarobbanástól megsiketült édesanya, akitől a hábo­rú elvette férjét és idegenbe űzte fiát, és a csinos lány, aki immár kétszer özvegy ült meg, s oly sok mindenen ment át, hogy az több embernek is elég lett volna. — N/ugodj meg anyukám, nyugodj meg — vigasz­talja Lida az édesanyját. — Minden jóra fordul. Volo- gya is hazajön. Megkerül. Fel fogom kutatni és megle­lem. Ne sírj. ' De az 6 nagy szürkéskék szeme is harmatos a könnytől. — Felhívom Lénát — mondja Maja és kiszalad a szobából. Léna, amint meghallja a telefonban az örven­detes hírt, máris indul és úgy szól vissza a kolléganői­nek: — Lida megjött. Fejezzétek be a munkámat. A lányok tudják, mit jelent Lénának Lídia: Hány­szor mesélt barátnőinek a nővéréről ebben a kis gépíró­szobában, amikor volt egy kis lélegzetvételnyi szünetük. Léna kiszalad az utcára. — Maja, mesélj, hogy néz ki? Megváltozott? — Arca kissé fáradt volt. Különben olyan, mint volt. Sietnek. Maja a sietéstől lihegve meséli, hogyan ta­lálkozott össze váratlanul az utcán Lídiával. Otthon a csókok és ölelések, a jóízű ebéd után a két lány letelepszik a heverőre, maguk alá húzzák a lábu­kat, lélegzetvisszafojtva hallgatják Lídia elbeszélését. . Kuznyecov újév előtt volt nála utoljára. Lídia megkínálta vacsorával, de nem fogadta el. Sietett. Azt mondta, hogy Rovnóban küldetése véget ért és a pa­rancsnokság visszahívta az osztaghoz. — És mi lesz velem? — kérdezte Lisowska. — Mi lesz Majával? — Itt maradnak és bevárják a szovjet csapatokat. — 164 — — Ölhetett kezekkel fogunk ülni? — kérdezte sér­tődötten Lisowska. — Az osztagnál nem akad munkánk? Legyen nyugodt, tudok úgy lőni, mint maga. Maga még nem ismeri minden képességeimet. Lánykoromban gyak­ran vettem részt lövészversenyen és díjakat is kap­tam. Azt hiszi, nem tudok lovagolni? De még mennyire tudok! Kapnánk csak jó versenylovakat, meglátná, mit tudok. Őszi tud? Igen? Legyen nyugodt, nem jobban, mint én. Nem dicsekszem, de valamikor a vízben senki sem tudott megelőzni. Így "mondja el az osztagnál. — Elhiszem, mindent elhiszek magának, Lidia. Deák­kor is Rovnóban kell maradnia. Osztagunk előtt nehéz menetelés áll, és biztos vagyok benne, hogy kibírná. De képzelje el: maga és Maja váratlanul eltűnik a városból. Paul Siebertről sem tudni, hová tűnt. Számos jó isme­rősünk a Gestapónál és a birodalmi biztosságon gyanút fog. Néhány tényt, körülményt szembeállítanak egymás­sal, s olyan következtetéseket vonhatnak le belőle, ami nem éppen kívánatos a számunkra. Itt marad az édes­anyja, a húga, ők nem bírnák ki az osztag előtt álló me­netelést; hogy milyen veszélybe döntheti őket? Nem, jobb ha egyelőre itt marad. Vegye tudomásul: magáról nem feledkeznek meg. Medvegyev kiadta az utasítást, hogy ha szükség lesz rá, keresse fel magát valaki „üd­vözlet Popovtól” jelszóval. Most pedig a viszontlátásra. — Kikísérem. Kimentek a tornácra. Lefelé lépkedtek a lépcsőn az udvarra. Hideg éjszaka volt, a telihold világított a hőpi- hék kezdtek keringőzni. Kuznyecov megállt, Lídia kitár­ta tenyerét, egyik hópehely a másik után szállt le a ke­zére, s nyomban elolvadt, a test melege elerőtlenítette. — Jó ezeknek a hópelyheknek — szólalt meg Lídia. — Nyugodt az életük. Röpködnek, földre szállnak, egy­általán eszükbe sem jut, hogy ezen a földön emberek pusztulnak el. Mit nekik a háború. Számukra minden közömbös. Még az is, hogy amint földet érnek, eltapos­sa őket egy sáros csizma, vagy legjobb esetben elolvad­nak valakinek a tenyerén. Kis szünetet tartott. Majd folytatta: — Nem, nem szeretnék hópehely lenni! Nem nékem való a csendes, közömbös élet. Míg harc folyik, nem maradhatok nyugodt. Nem tudok nyugodt lenni. De hisz’ maga is ilyen. Ismerem magát, akár saját magamat. Nem magának való az erdei csavargás. Ugye, hogy iga­zam van? (Folytatjuk) — 165 — T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom