Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
Izotóp hajó a Dunán A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ,.Bálna” nevű kutatóhajója kísérletsorozatot végez a Duna Győr fölötti szakaszán — az úgynevezett zuhatagi részen. Izotóppal besugárzott kavicsokat helyeznek cl a Dunában és így kísérik nyomon a hordalék vándorlását és sebességét (MTI fotó — Kácsor László (elv.) Exportszállítások az erdőgazdaságból Csaknem kétszeres dollárbevétel Jelentős expovttervet vállalt erre az évre a Cserháti Erdőgazdaság. Augusztusban egyszerre többféle választékot is szállítottak a különböző nyugati államok megrendelőinek. Egy olasz cégnek például 1334 űrméter papírfát indítottak útnak. A nyugatnémeteknek és az osztrákoknak pedig 1469 űrméter mennyiséget küldtek el. A drágább, munkaigényesebb választékok közül az angoloknak csal.nem húsz köbméter bútorléeel. az ■ oszt- rákoknak 82 köbméter parkettlécet, a nyugatnémetek számára pedig 38 köbméter paletta deszkát szállítottak. Az augusztusi nagy szállítás kedvezőre fordította az éves exportterv teljesítését. Az olasz papírfaexportnak már a 60 százalékát teljesítették, míg az NSZK-beli partner számára már terven felül szállították az eddigi mennyiségét is. A parkettléc tervet 82 százalékra teljesítették eddig, míg az angol megrendelőnek a bútorlécet szintén terven felül szállítják. Ezután azonban már a svédeknek szállítanak az angolok helyett. Eddig már készen áll 22 köbméter bútorléc, csupán a szállításra vár. A negyedik negyedévben a gazdaság 50 köbméterre emeli a bútorléc termelését a svéd exportra. Ezekben a napokban a gazdaság dolgozói továbbra is lendületesen dolgoznak a jelentős dollár árbevételt jelentő export teljesítése érdekében. Ugyanis a gazdaság az 1968-as dollár árbevétel ösz- szegét az idén csaknem megduplázza. Páros a gyárkapuban A gyenge tsz-ek és a talajvédelem a NEB előtt Érdekes és nagyon hasznos ték a helyzetüket. A gyenge Ienörzési Bizottság határozata- vizsgálatokat végzett az év ed- termőhelyi adottságú termelő- it az érdekelt gazdaságok és digi részében a megyei Népi szövetkezetek jövedelmezőségi szakigazgatási szervek tudo- Ellnőrzési Bizottság a mező- vizsgálata során például ti- mására hozzák — s végrehaj- gazdaság területén. Az idei zenhat közös gazdaság vizsgá- tásukat ellenőrzik, vizsgálatok a tavaly kialakí- lati adataiból vontak le kö-. tott, az egész megye mezőgaz- vetkeztetéseket a megyénket daságát átfogó szisztematikus annyira jellemző gyenge térrendszer folytatásai. A rend- melőszövetkezetek fejlesztésé- szeres és kisebb témakört fel- re vonatkozólag. E vizsgálat ölelő tájékozódásokon kívül az nemcsak a gyenge termelőszö- idén — az év első nyolc hó- vetkezetek mezőgazdasági te- napjában — két jelentős té- vékenységének fejlesztésére! mavizsgálatot tartottak. volt kedvező hatással, hanem Megvizsgálták, hogy a gyen- különösen a kiegészítő tevé- ge termőhelyi adottságú rossz kenység tekintetében, termelőszövetkezetekben ho- A talajvédelemmel, vízren- gyan alakul a gazdálkodás, mi- dezéssel kapcsolatos komplex lyen lehetőségei vannak a jő- vizsgálat bizonyos értelemben vedelmezőség fokozásának. A továbbfolytatása volt a Lókos másik vizsgálat — amely bi- patak vízgyűjtőjének területén zonyos mértékig utóvizsgálatot 1966-ban lefolytatott vizsgálat- is jelentett — során megvizs- nak. A jegyzőkönyvek lerögzí- gálták, hogy a mezőgazdasági tik, hogy a talajvédelemmel művelés alatt álló területeket foglalkozó közös gazdaságok- rendeltetésszerűen használ- ban végre polgárjogot nyert ják-e a gazdaságok, s milyen mind a szakemberek, mind a a hatékonysága a talajvéde- tagság gondolkodásában a ta- lemnek és a vízrendezési mun- lajvédő gazdálkodás szüksé- káknak. Ezenkívül befejezték gessége és azt is, hogy a szö- az idén a múlt évről áthúzó- vetkezetek már rendszeresen dó, s a megye juhtenyésztési karbantartják a területükön helyzetét elemző vizsgálatot. elkészített műtárgyakat. Mindkét nagy vizsgálati té- A vizsgált témák során tárnában számos termelőszövet- pasztáit hiányosságok kiküszö- kezetet kerestek fel, s elemez- bölése érdekében a Népi ElKivátő ifjúsági hlub *• a Többel ér kevés.. «4 Nógrád megyében tavaly óta három „Kiváló’’ címmel kitüntetett ifjúsági klub működik. Közülük az egyik a szécsényi járási művelődési központ, a Mikszáth Kálmán művelődési ház ifjúsági klubja. Az ősz közeledtével sűrűsödnek a klubprogramok, bár a szécsényi fiataloknak a tavasz és a nyár sem jelentett tétlenséget, eseménynélküliséget. Május óta a művelődési ház legmagasabb pontján, a padláshoz közei új helyiségben. modern és derűs környezetben találkoznak a tagok. Az új klubot Tóth Endre igazgató mutatja be. Kisebb létszámmal — Itt mindig történik valami érdekes, így azután érthető a rendkívül nagy érdeklődés. Nemrégiben „rostálnunk” kellett. A tagok száma ugyanis megközelítette a százötvenet. A válogatás felére csökkentette a megduzzadt létszámot. jelenleg valamivel több mint hetven tagja van az ifjúsági klubnak. A padlásszobára emlékeztető közepes nagyságú helyiséget kötelekre erősített fehér dobozokkal választották két részre. A dobozokon tréfás- komoly, bölcs és kevésbé bölcs mondások olvashatók. „Többet ér a biztos kevés a bizonytalan soknál”... „Jobb kerülni mint merülni”... „Ki sokat beszél, keveset mond” fez utóbbiról jut eszembe a Gerilla-együttes egyik legismertebb és legkedveltebb száma, amely legalább ilyen bölcsességeket mond: — Sok beszédnek híg a leve, szegény ember vízzel főz...) A kevésbé bölcseket, nem érdemes idézni, a feliratokat, illetve a dobozokat különben is állandóan cserélik á fiatalok. A helyiségben mégsem a kötelekre aggatott szólásmondások a legfeltűnőbbek, hanem az az igazán szép, teljes falfelületet beborító, fiatal párt ábrázoló ösz- szefüggő kompozíció, amely Bánhelyi Imre szécsényi grakóczi választófejedelem mellszobrára látni. Harag nélkül — Hogyan folyt az a bizonyos „rostálás”? Nem sértődött meg a hetven kirekesztett? — A klubnak mindenki tagja lehet, aki aláveti magát a szabályoknak, rendszeresen látogatja a helyiséget, részt vesz a közös programokon. Azokkal, akik gyakran hiányoztak. a vezetőség külön- külön leült beszélgetni, vagyis minden esetben egyénenként döntött. A kimaradtak közül sokan nem vállalták a rendszeres megjelenést, különböző okokra hivatkozva. így azután szó siiics haragról. Többen időközben belátták, hogy az eredményes munkához hozzátartozik a rendszeresség is és visszatértek a tagok körébe. A szécsényi Kiváló ifjúsági klubnak jó néhány középiskolás tagja is van. A művelődési ház, az ifjúsági klub és az iskola között állandó a kapcsolat, a rosszabb tanulmányi eredményről az iskola értesíti a klubvezetőséget. A hármasnál rosszabb tanulmányi átlag alá csúszott diákok így önmagukat rekesztik ki a tartalmas és érdekes programokból, az egyik legeredményesebb megyei kollektívából. 4 jó példa kővetői A klub vezetőjével, öze Lászlóval sajnos nem sikerült találkozni, helyette a művelődési központ dolgozója, az ifjúsági klub egyik lelkes irányítója, őze Katalin válaszolt. — Mivel telt a nyár? — A fiatalok elég sok munkát vállaltak a termelőszövetkezetben. Azok, akik a legtöbbet és a legeredményesebben dolgoztak egy hetet Badacsonyban töltöttek. Az Expressz-üdülést, pontosabban az utazás és a szállás költségeit a társadalmi munka jutalmaként kapták, a fiatalok csak a kosztért fizettek. A nyáron arra is volt időnk energiát fordítani, fikus munkája. A festményt hogy más csoportokkal felvea pásztói járási művelődési központ ifjúsági klubja is szeretné a saját falán látni. A világos anyaggal bevont fotelok, modern vonalú kis asztalkák a megyei tanács segítsége nyomán kerültek az új klubba. A sarokban idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk egyik szép alkotása áll. Az ablakból Rágyük a kapcsolatot, kölcsönösen tanuljunk egymástól. Levelezésben állunk a nógrád- kövesdi KlSZ-alapszervezet- tel. A szomszédos járásban levő fiatalok a segítségünket kérik, a miénkhez hasonló klubot szeretnének kialakítani. Hasonló célból keresett meg bennünket egy ifjúsági szervezet a hatvani járásból, és több mint valószínű, a szi- ráki fiatalokkal is felvesszük a kapcsolatot. A pásztóiaknál mi kezdeményeztünk, úgy gondoltuk, nekik is, nekünk is hasznos lesz a közös munka, eppen ezért ellátogattunk hozzájuk. Nagyon sajnáljuk, hogy a kapcsolat a pásztóiak többszörösen is megígért es mind a mai napig elmaradt látogatása miatt félbeszakadt . .. A klub hetenként három alkalommal nyitja ki ajtaját, a kötött programokat többnyire a hét közepére tervezik: politikai és társadalmi, valamint művészeti kérdésekről tartanak vitafórumokat, amelyekre meghívják a járás vezetőit. A szécsényi fórumok híre régen túljutott a megye határán. egy-eg.v felvételt a rádió és a televízió is készített erről a munkáról. Rendkívül nagy érdeklődés előzi meg Szabó Béla történész előadássorozatait, amelyek jó ideje a legnépszerűbb kötött programok közé tartoznak.. Szabó Bélát Szécsényben nagyon szeretik a fiatalok. ' — Béla bácsi Szécsény történetéről tartott előadást. Sitéeaény es Krúdy A klub rövidesen elkészíti az új programot: több irodalmi klubműsort terveznek (nagy sikere volt az „Egy plusz egy”-nek, amelyben egy-egy vershez megfelelő zeneszámot választónak), közös munkával tovább szépítik a helyiséget, ágakkal díszítik a falakat, elkészítik a badacsonyi emlékeket őrző fotók tablóját, tovább erősítik és bővítik a megye ifjúsági klubjaival fennálló kapcsolatukat, újra tervezik a fórumokat (legközelebbi vendégük Kiss Sándor, az MSZMP Szécsényi járási Bizottságának első titkára). Törekvéseikre a legjellemzőbb az állandó kapcsolat- teremtés. A „pásztói eset” nem törte le őket. tovább próbálkoznak, szeretnének a meglevő jó viszony helyett igazi munkakapcsolatba kerülni a megyei József Attila művelődési központ ifjúsági klubjával, jelenleg ugyanis azt tartják: kapcsolatuk olyan a központi ifjúsági klubbal, mint Szécsénynek Krúdyvat. Elég távoli. Pedig érdemes odafigyelni, mit csinálnak a szécsényiek, akik kitartó munkával, sok-sok leleménynyel a biztos kevésrőj haladnak — a biztos sok felé. Pataki László Félmilliós munka a lakosságnak Eredményesen működik a a félbehagyott föfdművesszö- herencsényi termelőszövetke- vetkezet« falatozó munkáit, zet építőbrigádja. A tizenöt Emellett — amikor lehetőség tagú építőcsoport mindenek- nyílt rá — több családi há- elött a szövekezeti építkező- zat is felépítettek. A jövőben seken, felújításokon dolgozik, szeretnék továbbfejleszteni de sok segítséget nyújt a az építőbrigádot. Mindenek- községbeli feladatok megöl- előtt különféle szakiparosok- dásához is. Az idén csaknem Icai akarják növelni a létszá- félimiliió forint értékű épí- hogv az építőtevékenytőmunkát végeztek a község- követő szakipari munben a szövetkezetiek. Tataroz- “ ták az iskolát, átalakították kákát is a sajat embereikkel a tűzoltószertárt, s befejeztékvégezhessék el. Először mindig a nezem Az autóbusz már útra készen állt a gyárkapuban, még néhány perc hátra volt az indulásig, amikor a kislány sírásán meghúzogatta édesanyja szoknyáját. Ilyenek a gyerekek! Mindig a legkritikusabb pillanatban jut eszükbe... Mit lehetett tenni? Az utcán mégsem végezhette el a dolgát, be kellett menni a gyár területére és megkeresni az első mellékhelyiséget. A portás nehezen állt rá, hiszen a kapu nem átjáróház, de a megértés felülkerekedett benne. A mama és a kislány belépett a gyárkapun. Aztán az események félelmetes gyorsasággal követték egymást. Ha már úgyis bent vannak, gondolta az asszonyka, miért ne ugorhatnának be a munkahelyére? Ott nyomban körülfogták a munkatársak, „A kislányod? Jaj, de nagy már... És milyen aranyos!" Ügy belemelegedtek a tása. — Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha az ember alaposan meggondolja, hogy beengedjen-e valakit a kapun ? — Nagy felelősség ez, kérem — tette hozzá Jászberényi Adolf, a másik portás, aki ötvennyolctól őrzője a gyárkapunak. Korábban éppen a zománcozóban dolgozott, csak megromlott egészségi állapota kényszerítette arra, hogy a szakmáját fölcserélje a portássággal. — Hányán dolgoznak a portán ? — kérdeztem. — Ketten vagyunk, így párban, egy asszonyka meg a telefont kezeli — felelte Jászberényi Adolf. — Miből áll a munkájuk? — A portásnak mindenről tudni kell. Engedély, vagy nyomós ok nélkül senki sem léphet be a gyár területére. Ha valami történik, rögtön a portást veszik elő. Mit kerebeszélgetésbe, hogy röpke idő- Sett az illető az üzemben? Ki re még a gyerekről is elfeledkeztek. Csak a sikoltásra kapták fel a fejüket. A kislány megfogta a frissen zománcozott, forró alkatrészt... *■ — Hát, látja, ilyen esetek történnek — mondta Pó,lfi György, a Tűzhelygyár porengedte be? A mi dolgunk, hogy ellenőrizzük a személy- és teherforgalmat. Idegenek nem léphetnek be, csak ha igazolják magukat és engedélyt kapnak rá. de a dolgozók is csak munkaidejük alatt, vágy indokolt esetben. Feljegyezzük, a kapun ki- és • •• behajó járművek számát, a rakományt, meg annak rendeltetését. — Indokolt-e a nagy óvatosság ? — Hogyne lenne — bólogatott határozottan Pálfi György, aki ugyan még viszonylag „újonc” a kapuban, csak három éve dolgozik itt, de máris jól érti a dolgát. — Mi lenne, ha csak úgy beengednénk mindenkit és alkalomadtán valamelyikük kirámolná az öltözőt? Vagy kiszaglászna olyan gyári dolgokat, amikhez semmi köze nincsen? — Hogyan oszják el a munkát maguk között? — Egyikünk a személyforgalmat, másikunk meg a teherforgalmat „csinálja” — így mondta Jászberényi Adolf, „csinálja”. — De azért nincs ez olyan mereven elhatárolva egymástól, hogy én csak ezt. te meg csak azt... Szépen összedolgozunk. besegítünk egymásnak. — A legtöbb dolgozót bizonyára ismerik? — Ügy van. Aki belép, én annak először mindig a fejét nézem, nem az igazolványát. Ha ismerem, akkor mehet, ha nem, akkor elő a papírokkal .. . Bizony, sokszor már ránézésre is meg tudom állapítani, ki miben sántikál. A portásnak jó emberismerőnek kell lenni... — Melyik a nap legkritikusabb időszaka? Pálfi György rögtön rávágta: — Az éjszaka. Egyrészt azért, mert az embernek mégiscsak lanyhul a figyelme az eny hangú éjszakai órákban. Aztán azért is, mert ez a féltékeny férjek ideje ... — Hogyhogy? Ezt nem értem. — Hát, képzelje csak el, asszonyka éjszakás. A férj elfogyasztja otthon a vacsorát, unalmában beül a kispiszkos- ba, felhajt néhány kupicával. Akkor az egyik fogaskerék elkezd akadozni a fejében, komor képpel rágódik különféle sötét dolgokon. Hátha az asz- szony nem is dolgozik, hanem . . . Biztosan nem is azért, jár be, csak .. Még néhány pohárkával, s már maga sem tudja, végül hogyan köt ki a gyárkapuban. Kiabál, engedjen be, fenyegetőzik, a bicskát keresgéli a zsebében és szitkozódik... Mi lenne, ha beengedném? Családi tragédia. Talán még a vér is folyna... — Ez veszélyes dolog?... — Az! Nem éppen kellemes társalogni velük. De csak egy telef on a készültségnek és ... K. S. NÓGRÁD — 1969. szeptember 10-, szerda
