Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
Moj'é1©* Jugoszláv és francia film a hét műsorán t Egy érdekes jugoszláv tör- vói merénylet, amely annak ténelmi film és egy színes, idején az első világháború szélesvásznú francia filmvig- kirobbantásához szolgált ürü- játék adja a salgótarjáni No- gyűl. A film érdekes keretbe vember 7. Filmszínház szép- ágyazva mutatja meg a Fe- tember 11-töl 18-ig látható renc Ferdlnánd trónörökös műsorát. elleni merénylet előkészítését, Szeptember 11-től 13-lg ke- lefolyását és következménye- rül közönség elé A s-iraje- it. A női főszerepet vendégEgy végzetes történelmi pillanat izgalmas filmváltozata: A Sarajevo! merénylet című új jugoszláv film Magyarul beszélő színes, szélesvásznú francia fllmvígjá- ték: A hekus és azok a hölgyek ként Lucyna Winnicka, a vl- azok a hölgyek című francia lághírű lengyel filmszínésznő produkciót. A film s népsze- játssza. rű Vigyázat, hekus folytatása, és Gérard Barry oldalán Vasárnaptól, 14-től 18-ip számos csinos színésznőt sze- vetíti a mozi A hekus és repeltet. Korszerűsítették a Palóc Múzeumot Befejeződött a balassagyarmati Palóc Múzeum belső felújítása, amelyre körülbelül hetvenezer forintot’ költöttek Az intiV'TO^nv- ben már régen időszerűvé vált e munka elvégzése. Csak oétrtai« említjük, hogy villanyhálózata például 1920 óta szolgált, s nem felelt meg napjaink korszerű követelményeinek, a mai világítástechnikának. A Palóc Múzeumban a felújítási munkálatok befejezését követően megkezdődött az állandó Kiállítások anyagának elhelyezése .t korszerűsített kiállítás1 helyiségekben. Jelenleg a kiállítási anyagok rendezése folyik. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Csárdások. — 8.29: Romantika pedig nincs. Zenés játék. — 10.05: MAKKETZNG. Tehetség, tehetőség. — 10.20: Christa Ludwig es Waiter Berry énekel. — 10.55: Regi naplók nyomában. — 11.20: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 14.00: Leonard Warren operafelvételeiből. — 14.30: Nőkről, nőknek. — 15.10: A bolgár kultúra hete. — 15.20: Film és ifjúság. — 16.00: A világgazdaság hírei — 16.05: A bolgár kultúra hete. — 16.29: Mai témák, mai dalok. — 16.39: Az élő népdal. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új operafelvételeinket. — 17.30: Hungária Kupa vízilabdatorna. — 18.25: A bolgár kultúra hete. A Szófiai Állami Filharmónia zenekarának hangversenye. — 19.00: Esti krónika. —- 19.25: frankó Pista dalaiból. — 19.43: Tü- csőkzenc. — 20.21: Magnósok, figyelem! * (Ism.). — 21.00: Visszhang. — 21.39: Beszélgessünk a zenéről. — 22.15: Haladó kísérlet Szudánban. — 22.25: A Kölni Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.20: Meditáció. — 23.30: Könnyűzene. — 23.40: Kodály: Triószerenád. — 0.10— 0.25: Üj jazzfelvételeinkből. PETŐFI RADIO: 8.05: Rimszkij- Korszakov: Seherezade-szvit. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Nyári János népi zenekara játszik. — 12.20: Schumann: Becsi karnevál. — 12.40: Házunk tája. — 13.05: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45: Idöjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől, hatig... — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Kórusok magyar költők verseire. — 18.23: Atlasz. — 18.43: A BM Duna Művészegyüttese játszik. — 19.00: Ilosfalvy Róbert énekel. — 19.22: Üí könyvek. — 19.25: A tanév kezdete előtt. — 19.40: A bolgár kultúra hete. Tánczene a szófiai rádió műsorából. — 20.01: Jó estét gyerekek. — 20.05: Kistétényi Melinda orgonaest.le. — 22.00: Verbunkosok, népdalok. — 22.30: Figyelő szemek az égbolton. — 22.40: Alomsziget. — 23.10: A bolgár kultúra hete. — Pancgo viadigerov zeneszerzői arcképe. — 23.40: Tánczene. TELEVÍZIÓ: 17.18: Műsorismertetés — 17.20: Reklámmüsor, — 17.30: Magyarország—Szovjetunió vízilabda-mérkőzés^- 18.20: Hírek. — 18.25: Szeretnék szántani... — 18.50: Esti mese. — 19.00: A kisfil- mek kedvelőinek. — 19.40: Lakás- helyzet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Ki volt dr. Sorge? — 22.30: Tv-híradó, 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.50: Zöld évek (katonaműsor.) — 18.20: Vásári ötletek. — 19.00: és 21.45: Tv- híradó. 19.50: Antigoné. — 21 15: Cook kapitány nyomában. (Dokumentumfilm, I. rész.) Bányásznapi A Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei kirendeltsége, az eddigi hagyományokhoz híven, az idén is megrendezte a bányásznapi politikai könyvvásárt. A múlt évek tapasztalatából tanulva, ebben az évben már augusztus első napjaiban kiszállították az árusítandó könyveket, s az akciót egyéb módon is a korábbiaknál gondosabban készítették elő. A kirendeltségen kapott tájékoztatás szerint mintegy 130 ezer forint értékű könyvet vittek ki Mizser- fára, Gusztáv-aknára, Szurdok-aknára, Gyula-rakodóra, Rákóczi-üzembe, Nagvbá- tonyba (igazgatóság, Gép- tizem), Kányásra, Tiribesre. Katalin Il-re, Szorospatakra, Ménkesre, Kisterenyére (vegyesüzem), Mátranovákra (Csurgó- és Gáti-üzemek), Királytáróra, Forgácsra, a salgótarjáni külszínfejtésre és a kisterenyei fűrészüzembe. Az akció szervezésébe a Nógrádi Szénbányák Vállalat pártbizottsága is tevékenyen bekönvvvásár é kapcsolódott. Gyakorlatilag a könyvvásár a mai napon fejeződik be. Az időszerű politikai irodalom terjesztésében az évenként ismétlődő bányásznapi könyvvásár jelentős helyet foglal el. Az akció jelentősé, pét mindinkább felismerik bányaüzemeinkben. Nem végleges adatok alapján, eddig a nag.vbátonyi szolgáltatónál és igazgatóságnál, valamint a Gusztáv-aknában értek el jó eredményt a politikai irodalom terjesztésében. Ezért mindenekelőtt Zenfai Józsefet, Gecse Jánost, illetve Ben ke Istvánt illeti dicséret terjesztői munkájukért. Elsősorban az úgynevezett politikai szépirodalom aratott sikert. Ezen túl a Népszerű történelem című sorozat köteteit, s a közelmúlt, azaz az elmúlt ötven esztendő történetét, munkásmozgalmát feldolgozó tudományos munkákat keresték. T. E. Jogellenes (elmondásról M. T. olvasónk a jogellenes felmondási következmenyeiről kér felvilágosítást. A Munka Törvénykönyve szerint, ba a dolgozó munkaviszonyának megszűnése a jogellenes vállalati felmondás vagy más intézkedés folytán következett be (pl. alaptalan fegyelmi határozat), a dolgozó teljes jogállapotának biztosítását, így a munkaviszonyának eredeti munkakörbe való helyreállítását, a kiesett időre járó munkabérét, egyéb járandóságait, továbbá mindannak a kárnak a megtérítését igényelheti, amely őt a vállalat, jogellenes eljárása miatt érte. Pénzbírság átváltása elzárásra. I. Z. olvasónkat szabálysértés miatt elmarasztalták, és 1000 forint pénzbírságeal sújtották. A megadott időre a pénzt nem fizette be. ezért a büntetését elzárásra változtatják. Olvasónk ezt sérelmezi. A pénzbírságot akkor lehet átváltoztatni elzárásra, ha a marasztaló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénzbírságot nem fizették meg. és közvetlen letiltásra nincs lehetőség. Az albérlet fe1rn#-^<*Mtó, ha n h-Srlfi házasságot köt. M. P.-né olvasónk albérletét a háziasszony felmondta, mert házasságot kötött. Nem tud a lakásból elmenni, a bérlő bírósággal fenyegetőzik. Olvasónk kérdezi: jogos-e a bérlő kívánsága? Az érvényes lakásrendelet szerint a bérbeadó felmondhat az albérlőnek, ha családi körülményeiben lényeges változás állott be. Ilyen lényeges változásnak kell tekinteni a házasságkötést is, és minden .yan személy befogadását a > sásba, akit családjogi vagy egyéb szerződés alapján a bérlő eltartani köteles. Ha csak életközösségre lép a bérlő, akkor nem nyílik meg a joga az albérlet felmondására. Minthogy olvasónk szerint házasságról van szó sajnos, nem tudunk részére ked- u.n nyilatkozni. Megilleti-e a bedolgozót szabadság? Kérdezi N O. olvasónk. A 16/1967. (XII. 27.) MŰM. sz. rendelet szerint, ha a bedolgozó teljesítménye eléri az ugyanolyan munkakörben vagy hasonló munkaviszonyban álló dolgozóra előírt (munkaviszonyban álló dolgozóra előírt) munkaviszonyban töltött fele időben elvégzendő munkateljesítményt, akkor szabadságra lehetőség nyílik. Ez azonban nem kötelező, és a munkáltató ha nem adta meg, kikényszeríteni azt nem lehet. Milyen biztosítást köthetnek a vadászok? P. Gy. vadászjeggyel rendelkező olvasónk kérdezi, hogy a vadász-szavatossági biztosításon kívül, köthetnek-e a vadászok balesetbiztosítást? Olvasónk kérdésére kedvezően válaszolhatunk, mert mindazon személyek, akik vadászjeggyel rendelkeznek, vagy munkakörüknél fogva vadászjegy kiváltására nem kötelezhetők, de vadászatra jogosítottak. köthetnek balesetbiztosítást. A balesetbiztosítást az Állami Biztosítónál kell megkötni és egv vadászati idényre a biztosítás díja 5 forint. Nógrád megye levéltárosa Szlovákiában A magyar—csehszlovák kulturá- Nógrád megyei Levéltár igazgató- lis egyezmény keretében immár ja utazott Szlovákiába, hogy há- évek óta folyik az egymás terű- romhetes ott-tartózkodása során létére vonatkozó levéltári forrás- magyar vonatkozású anyagokat anyagok feltárása és ezek kiese- tárjon fel a pozsonyi, beszterce- rélése film formájában. bányai, Selmecbányái, rozsnyói és egyéb levéltárakban. Az igazgató A munka végzésére a magyar természetesen különös figyelemlevéltárosok képviseletében szép- mel kutatja a Nógrád megyére tember 8-án Schneider Miklós, a vonatkozó anyagokat. Fordította SÁRKÖZI GYULA 25. Riportregény — A gépet adja nekem. Majd én magam hívom elő a filmet. Ne féljen — fordult a fényképészhez —, Johann majd visszaadja magának. Elővett ötven márkát, és átadta a fényképésznek. — Hálásan köszönöm — felelte az nyájasa». Az SS-tiszt sietett a vonathoz. Űjra melegen elbúcsúztak egymástól. — Aztán ne felejtsd elküldeni a fényképet. Ahányszor ránézek, eszembe jutnak a rovnói napok, amelyeket olyan derék emberekkel töltöttem el, mint te és a barátaid. — Feltétlenül elküldöm. Még holnap. Személyesen készítem el a kópiákat és elküldöm neked. Amikor egyedül maradtunk, Kuznyecov kivette a gépből a filmet és átadta Iván Prihogykónak. — Rejtse el, kérem, de valami nagyon jó helyre — mondta. — Persze meg kellene semmisíteni, de majd a győzelem után jó hasznát vesszük. A gépet pedig adja vissza a fényképésznek. — Rendben van — felelte Prihogyko. — Csak azt sajnálom, hogy nem volt köztünk Anyikij atya az ő bájos oldalbordájával. Akkor lett volna igazán teljes a „csokor”. Megegyeztünk, hogy erről az esetről egy szót sem szólunk Luklnnak, de alighogy megjöttünk az osztaghoz, megkérdezte tőlünk: — Mikor lesz kész közös fényképetek az SS-tiszttel? Zavartan néztünk össze, Kuznyecov pedig ezt felelte: — 73 — — Nem volt más választásunk. — Tudom, hogy nem volt. De miért kellett összegyűlnötök? Elég lett volna, ha csak te egymagad fényképezte- ted le magad. Sevcsuk okosan tette, hogy elment, de neked, Gnigyuk, miért kellett odaállni Kuznyecov mellé? Kuznyecov a védelmébe vett: — Ö és Prihogyko nagyon rugalmasak és találékonyak voltak: gyorsan kerítettek egy fényképészt, a náci bizony már éppen küldeni akart valakit a saját gépéért. '— Jól tettétek, hogy megsemmisítettétek a filmet — mondta Lukin. — Ellenkező esetben lett volna nemulass! Mostanában, ha Moszkvában felkeresem Luklnt és fotóalbumunkat nézegetjük, mindig emlegeti, hogy jól becsaptuk őt Kuznyecovval. IX. „A díszszemlét mi tartjuk!” 1942—43 telén osztagunk teljes egészében megalakult. Megérkeztek hozzánk az utolsó ejtőernyős csoportok, sőt, egy repülőgépet is tudtunk fogadni, amellyel elszállíttattuk a Nagy földre a sebesülteket és a fontosabb hírszerző anyagot. Március 13-án visszatért az osztaghoz Lukin alezredes, aki Moszkvában járt beszámolni a munkánkról. Az újoncok közt volt két rádióslány: a még nagyon fiatal Ánya Bezpojanszko és az egykori Ivovl illegális harcos, Marija Kih. Anyát nyomban elneveztük úttörőnek (még nem töltötte be a tizennyolcat), később pedig Tavaszkának kezdtük becézni. A Zaporozsje-területi Bolsaja Belozerka-i gyermekotthonból vitték fel egyenesen Moszkvába, a rádióstanfolyamra, majd annak elvégzése után ejtőernyővel ledobták hozzánk. A fiúk így tréfálkozták: — Lám, már úttörőink is vannak! Amikor megtudták, hogy Ánya rettenetesen fél a békáktól, gyíkoktól és csigáktól, állandóan megtréfálták valamivel, amiért aztán alapos fejomást kaptak a parancsnoktól. De azért osztagunkban nagyon becsülték és szerették a rádióslányokat. Már hajnalban felkeresték partizánjaink a rádióscsoportot, hogy megtudják, milyen újságot hoz a mai nap számukra az éterből, milyen örömet tartogatnak nekik a lányok. A Szovjet Tájékoztató Iroda jelentéseit, amelyeket rádiósaink vettek, a partizánok lemásolták, több tucat példányban sokszorosították, és széjjelhordták a falvakban. így aztán a fasiszta iga alatt sínylődő emberekhez is eljutott az igazság szava. Moszkva, a párt szólt hozzájuk. S az emberek tudták, hogy rövidesen az ő — 74 — lakásukba is bekopog a szabadság, hogy a gyűlöletes ellenséget, amely oly sok bajt, rosszat hozott magával, végleg kiűzik szovjetföldröl. Minden egyes hír megdobogtatta az egyszerű emberek szívét, szilárdította a közeli felszabadulásba vetett hitüket, növelte irántunk, partizánok iránt érzett rokonszenvüket, fokozta a nekünk nyújtott támogatásukat és segítségüket. Köszönet nektek, rádióslányok, hű harcostársaink, azért az örömért, amellyel megdobogtattátok szívünket! Nem törődtetek sem az időtökkel, sem a fáradságtokkal. Kevesen, mindössze hatan voltatok az osztagban. Mi, partizánok pedig több mint ötszázan. Időt kellett találnotok arra, hogy rejtjelezzétek és idejében továbbítsátok a Nagy földre a jelentéseinket, hogy vegyétek a rejtjeles üzeneteket és feljegyezzétek a Szovjet Tájékoztató Iroda minden új hírét. Velünk vállvetve harcoltatok az ellenséggel és sohasem hagyott cserben bátorságtok ebben a szülőhazánk felszabadulásáért folyó harcban. Az osztagban tréfásan jegyezték meg, hogy rádióslányaink szabadítják fel városainkat a fasiszták megszállása alól. — Marinka, mikor foglalod vissza Harkovot? — kérdezték Marijától. — Neked, Ánya, pedig holnap feltétlenül fel kell szabadítanod Melitopolt. Ha valamelyik rádióslány egy nagyobb várost „foglalt vissza”, arról a városról kapta megtisztelő előnevét. Vál- ja Oszmolova, a Novorosszijszki, Melitopoli előnevet kapta. Ánya Bezpojaszko, a Szevasztopolit, Mariupolit, Marija Kihet pedig Rosztovinak, Csernyigovinak hívtuk, Kijev felszabadításának tiszteletére pedig még Kijevinek is. 1943 tavaszán osztagunk megkezdte átköltözését a szárnói erdőkből a klevanói és cumani erdőkbe. Ennek oka az volt, hogy osztagunk megerősödött, komoly par- tizánhaxcbeli tapasztalatra tett szert, s meg kellett közelítenünk Rovnót, ahová jóformán mindennap bejártak hírszerzőink. Április elején behívattak a törzshöz és új feladatot bíztak rám. — Rovnóba mégy és elhelyezed ott egyik új hírszerzőnket, — mondta a parancsnok. — Mutatkozzál be neki. — Odavezetett egy alacsony lányhoz, aki sokkal inkább hasonlított iskolai tanulóra, semmint hírszerzőre. „Miféle tréfa ez” — gondoltam magamban. A lány felém nyújtotta kezét és halkan szólt: — Válj a vagyok. (Folytatjuk) — 75 —