Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Moj'é1©* Jugoszláv és francia film a hét műsorán t Egy érdekes jugoszláv tör- vói merénylet, amely annak ténelmi film és egy színes, idején az első világháború szélesvásznú francia filmvig- kirobbantásához szolgált ürü- játék adja a salgótarjáni No- gyűl. A film érdekes keretbe vember 7. Filmszínház szép- ágyazva mutatja meg a Fe- tember 11-töl 18-ig látható renc Ferdlnánd trónörökös műsorát. elleni merénylet előkészítését, Szeptember 11-től 13-lg ke- lefolyását és következménye- rül közönség elé A s-iraje- it. A női főszerepet vendég­Egy végzetes történelmi pillanat izgalmas filmváltozata: A Sarajevo! merénylet című új jugoszláv film Magyarul beszélő színes, szélesvásznú francia fllmvígjá- ték: A hekus és azok a hölgyek ként Lucyna Winnicka, a vl- azok a hölgyek című francia lághírű lengyel filmszínésznő produkciót. A film s népsze- játssza. rű Vigyázat, hekus folytatá­sa, és Gérard Barry oldalán Vasárnaptól, 14-től 18-ip számos csinos színésznőt sze- vetíti a mozi A hekus és repeltet. Korszerűsítették a Palóc Múzeumot Befejeződött a balassagyarmati Palóc Múzeum belső felújítása, amelyre körülbelül hetvenezer fo­rintot’ költöttek Az intiV'TO^nv- ben már régen időszerűvé vált e munka elvégzése. Csak oétrtai« említjük, hogy villanyhálózata pél­dául 1920 óta szolgált, s nem felelt meg napjaink korszerű követel­ményeinek, a mai világítástechni­kának. A Palóc Múzeumban a felújítási munkálatok befejezését követően megkezdődött az állandó Kiállítások anyagának elhelyezése .t korszerűsített kiállítás1 helyisé­gekben. Jelenleg a kiállítási anya­gok rendezése folyik. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Csárdások. — 8.29: Romantika pedig nincs. Zenés játék. — 10.05: MAKKETZNG. Tehetség, tehető­ség. — 10.20: Christa Ludwig es Waiter Berry énekel. — 10.55: Re­gi naplók nyomában. — 11.20: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 14.00: Leonard Warren operafelvételeiből. — 14.30: Nőkről, nőknek. — 15.10: A bolgár kultúra hete. — 15.20: Film és ifjúság. — 16.00: A világgazdaság hírei — 16.05: A bolgár kultúra hete. — 16.29: Mai témák, mai dalok. — 16.39: Az élő népdal. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Be­mutatjuk új operafelvételeinket. — 17.30: Hungária Kupa vízilabda­torna. — 18.25: A bolgár kultúra hete. A Szófiai Állami Filharmó­nia zenekarának hangversenye. — 19.00: Esti krónika. —- 19.25: fran­kó Pista dalaiból. — 19.43: Tü- csőkzenc. — 20.21: Magnósok, fi­gyelem! * (Ism.). — 21.00: Vissz­hang. — 21.39: Beszélgessünk a zenéről. — 22.15: Haladó kísérlet Szudánban. — 22.25: A Kölni Rá­dió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.20: Meditá­ció. — 23.30: Könnyűzene. — 23.40: Kodály: Triószerenád. — 0.10— 0.25: Üj jazzfelvételeinkből. PETŐFI RADIO: 8.05: Rimszkij- Korszakov: Seherezade-szvit. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Nyári János népi zenekara játszik. — 12.20: Schumann: Becsi karnevál. — 12.40: Házunk tája. — 13.05: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45: Idöjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől, hatig... — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Kórusok magyar köl­tők verseire. — 18.23: Atlasz. — 18.43: A BM Duna Művészegyütte­se játszik. — 19.00: Ilosfalvy Ró­bert énekel. — 19.22: Üí könyvek. — 19.25: A tanév kezdete előtt. — 19.40: A bolgár kultúra hete. Tánc­zene a szófiai rádió műsorából. — 20.01: Jó estét gyerekek. — 20.05: Kistétényi Melinda orgonaest.le. — 22.00: Verbunkosok, népdalok. — 22.30: Figyelő szemek az égbol­ton. — 22.40: Alomsziget. — 23.10: A bolgár kultúra hete. — Pancgo viadigerov zeneszerzői arcképe. — 23.40: Tánczene. TELEVÍZIÓ: 17.18: Műsorismer­tetés — 17.20: Reklámmüsor, — 17.30: Magyarország—Szovjetunió vízilabda-mérkőzés^- 18.20: Hírek. — 18.25: Szeretnék szántani... — 18.50: Esti mese. — 19.00: A kisfil- mek kedvelőinek. — 19.40: Lakás- helyzet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Ki volt dr. Sorge? — 22.30: Tv-híradó, 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.50: Zöld évek (katonaműsor.) — 18.20: Vá­sári ötletek. — 19.00: és 21.45: Tv- híradó. 19.50: Antigoné. — 21 15: Cook kapitány nyomában. (Doku­mentumfilm, I. rész.) Bányásznapi A Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei kirendeltsége, az eddigi hagyományokhoz híven, az idén is megrendez­te a bányásznapi politikai könyvvásárt. A múlt évek ta­pasztalatából tanulva, ebben az évben már augusztus első napjaiban kiszállították az árusítandó könyveket, s az akciót egyéb módon is a ko­rábbiaknál gondosabban ké­szítették elő. A kirendeltsé­gen kapott tájékoztatás szerint mintegy 130 ezer forint érté­kű könyvet vittek ki Mizser- fára, Gusztáv-aknára, Szur­dok-aknára, Gyula-rakodóra, Rákóczi-üzembe, Nagvbá- tonyba (igazgatóság, Gép- tizem), Kányásra, Tiribesre. Katalin Il-re, Szorospatakra, Ménkesre, Kisterenyére (ve­gyesüzem), Mátranovákra (Csurgó- és Gáti-üzemek), Ki­rálytáróra, Forgácsra, a salgó­tarjáni külszínfejtésre és a kisterenyei fűrészüzembe. Az akció szervezésébe a Nógrádi Szénbányák Vállalat pártbi­zottsága is tevékenyen be­könvvvásár é kapcsolódott. Gyakorlatilag a könyvvásár a mai napon fe­jeződik be. Az időszerű politikai iroda­lom terjesztésében az éven­ként ismétlődő bányásznapi könyvvásár jelentős helyet foglal el. Az akció jelentősé, pét mindinkább felismerik bányaüzemeinkben. Nem végleges adatok alapján, ed­dig a nag.vbátonyi szolgáltató­nál és igazgatóságnál, vala­mint a Gusztáv-aknában ér­tek el jó eredményt a politi­kai irodalom terjesztésében. Ezért mindenekelőtt Zenfai Józsefet, Gecse Jánost, illetve Ben ke Istvánt illeti dicséret terjesztői munkájukért. Elsősorban az úgynevezett politikai szépirodalom aratott sikert. Ezen túl a Népszerű történelem című sorozat köte­teit, s a közelmúlt, azaz az elmúlt ötven esztendő törté­netét, munkásmozgalmát fel­dolgozó tudományos munká­kat keresték. T. E. Jogellenes (elmondásról M. T. olvasónk a jogellenes felmondási következmenyeiről kér felvilágosítást. A Munka Törvénykönyve szerint, ba a dolgozó munkaviszonyának megszűnése a jogellenes vál­lalati felmondás vagy más in­tézkedés folytán következett be (pl. alaptalan fegyelmi ha­tározat), a dolgozó teljes jog­állapotának biztosítását, így a munkaviszonyának eredeti munkakörbe való helyreállítá­sát, a kiesett időre járó mun­kabérét, egyéb járandóságait, továbbá mindannak a kárnak a megtérítését igényelheti, amely őt a vállalat, jogellenes eljárása miatt érte. Pénzbírság átváltása elzá­rásra. I. Z. olvasónkat szabálysér­tés miatt elmarasztalták, és 1000 forint pénzbírságeal súj­tották. A megadott időre a pénzt nem fizette be. ezért a büntetését elzárásra változtat­ják. Olvasónk ezt sérelmezi. A pénzbírságot akkor lehet átváltoztatni elzárásra, ha a marasztaló határozat jogerő­re emelkedésétől számított 15 napon belül a pénzbírságot nem fizették meg. és közvet­len letiltásra nincs lehetőség. Az albérlet fe1rn#-^<*Mtó, ha n h-Srlfi házasságot köt. M. P.-né olvasónk albérle­tét a háziasszony felmondta, mert házasságot kötött. Nem tud a lakásból elmenni, a bérlő bírósággal fenyegető­zik. Olvasónk kérdezi: jogos-e a bérlő kívánsága? Az érvényes lakásrendelet szerint a bérbeadó felmond­hat az albérlőnek, ha családi körülményeiben lényeges vál­tozás állott be. Ilyen lényeges változásnak kell tekinteni a házasságkötést is, és minden .yan személy befogadását a > sásba, akit családjogi vagy egyéb szerződés alapján a bérlő eltartani köteles. Ha csak életközösségre lép a bérlő, akkor nem nyílik meg a joga az albérlet felmondá­sára. Minthogy olvasónk sze­rint házasságról van szó saj­nos, nem tudunk részére ked- u.n nyilatkozni. Megilleti-e a bedolgozót szabadság? Kérdezi N O. olvasónk. A 16/1967. (XII. 27.) MŰM. sz. rendelet szerint, ha a bedol­gozó teljesítménye eléri az ugyanolyan munkakörben vagy hasonló munkaviszony­ban álló dolgozóra előírt (munkaviszonyban álló dolgo­zóra előírt) munkaviszonyban töltött fele időben elvégzendő munkateljesítményt, akkor szabadságra lehetőség nyílik. Ez azonban nem kötelező, és a munkáltató ha nem adta meg, kikényszeríteni azt nem lehet. Milyen biztosítást köthetnek a vadászok? P. Gy. vadászjeggyel ren­delkező olvasónk kérdezi, hogy a vadász-szavatossági biztosításon kívül, köthetnek-e a vadászok balesetbiztosítást? Olvasónk kérdésére kedve­zően válaszolhatunk, mert mindazon személyek, akik vadászjeggyel rendelkeznek, vagy munkakörüknél fogva vadászjegy kiváltására nem kötelezhetők, de vadászatra jogosítottak. köthetnek bal­esetbiztosítást. A balesetbizto­sítást az Állami Biztosítónál kell megkötni és egv vadá­szati idényre a biztosítás díja 5 forint. Nógrád megye levéltárosa Szlovákiában A magyar—csehszlovák kulturá- Nógrád megyei Levéltár igazgató- lis egyezmény keretében immár ja utazott Szlovákiába, hogy há- évek óta folyik az egymás terű- romhetes ott-tartózkodása során létére vonatkozó levéltári forrás- magyar vonatkozású anyagokat anyagok feltárása és ezek kiese- tárjon fel a pozsonyi, beszterce- rélése film formájában. bányai, Selmecbányái, rozsnyói és egyéb levéltárakban. Az igazgató A munka végzésére a magyar természetesen különös figyelem­levéltárosok képviseletében szép- mel kutatja a Nógrád megyére tember 8-án Schneider Miklós, a vonatkozó anyagokat. Fordította SÁRKÖZI GYULA 25. Riportregény — A gépet adja nekem. Majd én magam hívom elő a filmet. Ne féljen — fordult a fényképészhez —, Johann majd visszaadja magának. Elővett ötven márkát, és átadta a fényképésznek. — Hálásan köszönöm — felelte az nyájasa». Az SS-tiszt sietett a vonathoz. Űjra melegen elbú­csúztak egymástól. — Aztán ne felejtsd elküldeni a fényképet. Ahány­szor ránézek, eszembe jutnak a rovnói napok, amelyeket olyan derék emberekkel töltöttem el, mint te és a bará­taid. — Feltétlenül elküldöm. Még holnap. Személyesen készítem el a kópiákat és elküldöm neked. Amikor egyedül maradtunk, Kuznyecov kivette a gépből a filmet és átadta Iván Prihogykónak. — Rejtse el, kérem, de valami nagyon jó helyre — mondta. — Persze meg kellene semmisíteni, de majd a győzelem után jó hasznát vesszük. A gépet pedig adja vissza a fényképésznek. — Rendben van — felelte Prihogyko. — Csak azt sajnálom, hogy nem volt köztünk Anyikij atya az ő bá­jos oldalbordájával. Akkor lett volna igazán teljes a „csokor”. Megegyeztünk, hogy erről az esetről egy szót sem szólunk Luklnnak, de alighogy megjöttünk az osztaghoz, megkérdezte tőlünk: — Mikor lesz kész közös fényképetek az SS-tiszttel? Zavartan néztünk össze, Kuznyecov pedig ezt felel­te: — 73 — — Nem volt más választásunk. — Tudom, hogy nem volt. De miért kellett összegyűl­nötök? Elég lett volna, ha csak te egymagad fényképezte- ted le magad. Sevcsuk okosan tette, hogy elment, de ne­ked, Gnigyuk, miért kellett odaállni Kuznyecov mellé? Kuznyecov a védelmébe vett: — Ö és Prihogyko nagyon rugalmasak és találéko­nyak voltak: gyorsan kerítettek egy fényképészt, a náci bizony már éppen küldeni akart valakit a saját gépéért. '— Jól tettétek, hogy megsemmisítettétek a filmet — mondta Lukin. — Ellenkező esetben lett volna nemulass! Mostanában, ha Moszkvában felkeresem Luklnt és fotóalbumunkat nézegetjük, mindig emlegeti, hogy jól becsaptuk őt Kuznyecovval. IX. „A díszszemlét mi tartjuk!” 1942—43 telén osztagunk teljes egészében megala­kult. Megérkeztek hozzánk az utolsó ejtőernyős csopor­tok, sőt, egy repülőgépet is tudtunk fogadni, amellyel el­szállíttattuk a Nagy földre a sebesülteket és a fontosabb hírszerző anyagot. Március 13-án visszatért az osztaghoz Lukin alezredes, aki Moszkvában járt beszámolni a mun­kánkról. Az újoncok közt volt két rádióslány: a még nagyon fiatal Ánya Bezpojanszko és az egykori Ivovl illegális harcos, Marija Kih. Anyát nyomban elneveztük úttörőnek (még nem töl­tötte be a tizennyolcat), később pedig Tavaszkának kezd­tük becézni. A Zaporozsje-területi Bolsaja Belozerka-i gyermekotthonból vitték fel egyenesen Moszkvába, a rá­dióstanfolyamra, majd annak elvégzése után ejtőernyővel ledobták hozzánk. A fiúk így tréfálkozták: — Lám, már úttörőink is vannak! Amikor megtudták, hogy Ánya rettenetesen fél a békáktól, gyíkoktól és csigáktól, állandóan megtréfálták valamivel, amiért aztán alapos fejomást kaptak a pa­rancsnoktól. De azért osztagunkban nagyon becsülték és szerették a rádióslányokat. Már hajnalban felkeresték partizánjaink a rádióscsoportot, hogy megtudják, milyen újságot hoz a mai nap számukra az éterből, milyen örömet tartogatnak nekik a lányok. A Szovjet Tájékoztató Iroda jelentéseit, amelyeket rádiósaink vettek, a partizánok lemásolták, több tucat példányban sokszorosították, és széjjelhordták a falvakban. így aztán a fasiszta iga alatt sínylődő embe­rekhez is eljutott az igazság szava. Moszkva, a párt szólt hozzájuk. S az emberek tudták, hogy rövidesen az ő — 74 — lakásukba is bekopog a szabadság, hogy a gyűlöletes el­lenséget, amely oly sok bajt, rosszat hozott magával, vég­leg kiűzik szovjetföldröl. Minden egyes hír megdobog­tatta az egyszerű emberek szívét, szilárdította a közeli felszabadulásba vetett hitüket, növelte irántunk, partizá­nok iránt érzett rokonszenvüket, fokozta a nekünk nyúj­tott támogatásukat és segítségüket. Köszönet nektek, rádióslányok, hű harcostársaink, azért az örömért, amellyel megdobogtattátok szívünket! Nem törődtetek sem az időtökkel, sem a fáradságtokkal. Kevesen, mindössze hatan voltatok az osztagban. Mi, partizánok pedig több mint ötszázan. Időt kellett találno­tok arra, hogy rejtjelezzétek és idejében továbbítsátok a Nagy földre a jelentéseinket, hogy vegyétek a rejtjeles üzeneteket és feljegyezzétek a Szovjet Tájékoztató Iroda minden új hírét. Velünk vállvetve harcoltatok az ellenséggel és soha­sem hagyott cserben bátorságtok ebben a szülőhazánk felszabadulásáért folyó harcban. Az osztagban tréfásan jegyezték meg, hogy rádióslá­nyaink szabadítják fel városainkat a fasiszták megszállá­sa alól. — Marinka, mikor foglalod vissza Harkovot? — kér­dezték Marijától. — Neked, Ánya, pedig holnap feltétlenül fel kell sza­badítanod Melitopolt. Ha valamelyik rádióslány egy nagyobb várost „foglalt vissza”, arról a városról kapta megtisztelő előnevét. Vál- ja Oszmolova, a Novorosszijszki, Melitopoli előnevet kap­ta. Ánya Bezpojaszko, a Szevasztopolit, Mariupolit, Mari­ja Kihet pedig Rosztovinak, Csernyigovinak hívtuk, Kijev felszabadításának tiszteletére pedig még Kijevinek is. 1943 tavaszán osztagunk megkezdte átköltözését a szárnói erdőkből a klevanói és cumani erdőkbe. Ennek oka az volt, hogy osztagunk megerősödött, komoly par- tizánhaxcbeli tapasztalatra tett szert, s meg kellett köze­lítenünk Rovnót, ahová jóformán mindennap bejártak hírszerzőink. Április elején behívattak a törzshöz és új feladatot bíztak rám. — Rovnóba mégy és elhelyezed ott egyik új hírszer­zőnket, — mondta a parancsnok. — Mutatkozzál be neki. — Odavezetett egy alacsony lányhoz, aki sokkal inkább hasonlított iskolai tanulóra, semmint hírszerzőre. „Miféle tréfa ez” — gondoltam magamban. A lány felém nyújtotta kezét és halkan szólt: — Válj a vagyok. (Folytatjuk) — 75 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom