Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Divatszínrkhon — reklamáció nélká! I Faláról falara Ahogy a megrendelő óhajtja Már a neve is mutatja: Bu- '5-j pesti Kötő Htsz salgótarjáni export síkkötő részlege • — hogy az itt előállított termékek exportra kerülnek. — Csak akkor gyártunk belföldre, ha időben nem érkezik meg a szükséges alapanyag — mondja Dávid Ró- bertné. vezető könyvelő. — Ez azonban csak ritkán fordul elő — folytatja Kósy Zoltán művezető. Pár pillanattal később a vezető könyvelőnő a következőket olvassa a termelést jelző statisztikából. Az első félévben tizenkét fazonban több mint 45 ezer darab különböző színű pulóver készült kas- milonszálból és gyapjúból. Közben előkerülnek a megmaradt mintadarabok is. — Mindegyik fazonból 240— 250 darabbal többet gyártunk, hogy az esetleges utánrende- léseket is ki tudjuk elégíteni. Ha valamelyik megmarad, eladása nem okoz különösebb gondol, pillanatok alatt elkapkodják. Termékeink 85 százalékát az első félévben a Szovjetunióba és Csehszlovákiába szállították. — Reklamáció nélkül? — Igen. Nálunk az a szokás, hogy a központ csak minden tekintetben kifogástalan terméket küld a külkezőnél ez hiányzott, kénytelenek voltak megválni tőlük. Odahaza a faluban az eltávozottak ezt szégyellték bevallani. A „miért jöttél el” kérdésre, inkább azt válaszolták: keveset fizettek, nem találtam meg a számításomat... Olyanoktól is megválnak, akik a többszöri jó szó, intelem ellenére, a munkahely előcsarnokában levő pádon csicseregve akarják „megkeresni” kenyerüket. Aki szorgalmas, igyekvő és van egy kis érzéke, annak a fizetése havonta eléri az 1400 forintot is. — Nálunk 1000 forintig öt, utána pedig tíz százalék exportprémiumot kapnak a dolgozók. Ez összefügg azzal a felfogásunkkal, hogy mindent a vevőért, ahogy a vevő óhajtja. Valóban olyan változatos színekben készülnek a szebb nél-szebb pulóverek, mellények, amelyeket sajnos, csak elvétve látunk a budapesti üzletekben. Mire pedig az írás megjelenik, addigra az ügyes kezű asszonyok-lányok már túl lesznek, a Szovjetuniónak szánt 14 ezer darabos mellénymegrendelés teljesítésén, s újabb kívánságok pontos kielégítésén fáradoznak. Venesz Károly A diagonál galléros pulóvert a Szovjetunióba szállították A grafit és szürke színekbeu, tiitterekkel készített, hímzett pulóverek megrendelője is a Szov jetunió volt földi vásárlóknak. Így tudjuk megtartani, illetve bővíteni vevőkörünket. Nem panaszkodhatunk, van megrendelésünk egészen az év végéig. — Jelenleg női mellényeket gyártunk a Szovjetunió részére. Három műszakban, csaknem háromszáz készül el. Augusztus végére legyártjuk mind a 14 ezer darabot — veszi vissza a szót a művezető. — Többet is tudnánk termelni, ha az összevarrásnál gyorsabb tempói tudnánk diktálni. Azok, akik ebben dolgoznak, többé-kevésbé megfelelnek a követelményeknek, de kevesen vannak, másrészt többségük idősebb dolgozó. Megvan bennük az igyekezet, de nem tudnak olyan szaporán dolgozni, mint a fiatalabbak. Az igények pedig bennünket is szorítanak. Újabb dolgozókkal bővítjük a meglevő munkásgárdát — magyarázza Kósy Zoltán. Az már most látszik, hogv három, illetve hat hónap alatt ezt a szakmát sem lehet megtanulni. Legalább három év kell. mire valaki azt mond hatja magáról: érti a kötés alapvető fortélyait. S amit igen gyakran hangsúlyoztak: ehhez a munkához könnyű kéz is kell. Mivel több jelentA képen látható négyféle színben készült kardigán is külföldön talált vevőre Kalló, a „nehéz község" Július 1-én érkezett, a, község vezetőivel járta a határt Kelemen olyan gyorsan végére járni az csak lehet. Dolgozni, segíteni jött rási pártbizottságon őszintén, nyí ték: Kállón most nagyon nehéz a, szövetkezet vezetőivel együtt gok újra bízzanak a közös gaz be és másnap már a szövetkezet Gyula párttitkár. Szeretett volna ismerkedésnek, amilyen gyorsan a faluba. Mielőtt elindult, a ja ltan beszéltek vele. Figyelme/,» az emberek helyzete. A köz; ♦ sokat kell dolgozniok, hogy a ta daságban. Hiányzott egy millió A kallói Üj Tavasz Termelőszövetkezet nem egészen 3 ezer holdon gazdálkodik. A község lakóinak jelentős része, mintegy 370 tag keres itt munkát, megélhetést. Ám a tagok bizalma megrendült a vezetésben, a szövetkezetben a legutolsó zárszámadáson. A gondok, amelyek azelőtt sem kerülték el a gazdaságot, tavaly tetőztek. A termelőszövetkezet egymillió forint hiánnyal zárta a múlt évet. A községben szakemberekből álló szanálási bizottság felfedte a bajok gyökerét. Szakmai hibák, a szervezetlen munka, a vezetők összeférhetetlenkedése, felelőtlensége okozta a bajt. A közgyűlésen azonban nemcsak a bajokról esett szó. Tanácsokkal látták el a szövetkezet vezetőit, a tagokat, hogyan hozhatják egyenesbe az egyensúlyát veszített gazdaságot. A szakmai vezetés erősítése, az előrelátó, megfontolt pénzgazdálkodás — eddig minden évben felélték a gazdálkodás fejlesztésére szánt tartalékokat, — a munka terv- szerűsége, szervezettsége szerepelt a bizottság beszámolójában. Az észrevételek hasznosítása mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy az állam segítsége, támogatása eredményt hozzon Kálión. Az idei munkát, a gazdálkodást már új vezetőség szervezte, irányította a szövetkezetben. A tagok a faluból választottak elnököt, egy tapasztalt, jó gazda, Dora János személyében. A főagronómus Gergely Sándor, a főkönyvelő Reményi Miklós lett. Közülük egyiknek sem az a gondja, hogyan fordíthatná a vezetőket, a tagokat egymás ellen Erejüket feszítve dolgoznak azon, hogy megszerezzék a tagok bizalmát. Azon fáradoznak, hogy minden olyan ember megtalálja számítását a termelőszövetkezetben, aki lelkiismeretesen, becsületesen elvégzi munkáját. Fizetni a tagokat A korábbi években munkaegységgel mérték a végzett tevékenységet. Mivel sem a munkaszervezéssel, sem az ellenőrzéssel nem álltak vala mi jól, egyre több pénzt fizettek ki úgy, hogy nem volt mögötte munka. Nyilvánvaló, hogy ezt a módszert nem lehet a végtelenségig alkalmazni. Ez előbb vagy utóbb, de mindenképpen megbosszulja magát. így történt ez Kálión is. Évről évre gyengébben zártak. Tavaly már mindössze 27 forint körül alakult a munkaegység értéke. Nem valószínű, hogy ezért a pénzért mozgósítani tudták volna a tagokat, hogy a korábbinál többet és jobban is dolgozzanak. Annál is kevésbé, mert rendkívül erős versenytárs jelentkezett: az IKARUS, valamint az építőipar. Mindkét vállalat dolgoztat káliói munkásokkal. Reggel viszi és este hazaszállítja őket. S itt is ott is biztos, jó a kereset. Ezért az idén éppen úgy mint az ipari üzemekben, havonta fizetést kapnak a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak. Azok a férfiak, akik rendszeresen dolgoznak, átlagosan 1700—2000 forint körül keresnek. Az asszonyokat, akik elsősorban a növénytermesztésben érdekeltek, szerényebben fizetik. Ám nincs panaszra okuk. Lassan befejeződik a szövetkezetben az „uborka- szezon”. Volt olyan asszony, aki 3—400 forintot is keresett egy nap, a családtagokkal. Annyi bizonyos, hogy jobban jártak az új munkadíjazással mint a munkaegységgel. Szívesebben is dolgoznak ezért valamennyien. Megvan a pénz Ezt mutatják a szövetkezetben az elmúlt hónapok eredményei is. A vártnál gazdagabb termést takarítottak be borsóból, uborkából. Dicsérik a szövetkezetiek a 700 hold búza termését is. A tervezett 13 helyett majd 18 mázsa lett a holdankénti átlag. Értékesítettek mintegy 110 vagon kenyérgabonát, 30 vagonnal többet, mint ahogy eredetileg tervezték. Reményi Miklós, a főkönyvelő számol: gabonából 2 146 000 forint bevételt tervezték, s ez több lett 1 millió 700 ezer forinttal. A tavaly hiányzó 1 millió forintot „behozta” ez az egyetlen növény. De a 60 hold zöldborsó is többletet eredményezett, 320 ezer forintot. Jó az uborka, s a kapásnövények terméskilátásai Is kedvezők Kállón nem állatják magukat az emberek, reálisan számolnak. Tudják, hogy az időjárás nagyon a kezükre játszott. Ám lehetett volna mégegyszer ilyen kedvező az idő, ha a vezetők és a tagok nem dolgoznák olyan lelkiismeretesen, olyan nagy igyekezettel, és szorgalommal, mint ahogy most tették, Nem lett volna ilyen az eredmény. Kommunisták az élen Ezt magyarázta Kelemen Gyula, a párttitkár is. Mióta itt van, az köti le ideje nagy részét, hogy kinn a határban, a majorban, a szövetkezeti irodában beszélget, vitatkozik az emberekkel. Véleményüket, tanácsukat kéri, s ha szükséges tanácsot oszt ő maga is. Azt tartja, ha alaposabban ismeri a falut, a termelőszövetkezetet, az embereknek többet segíthet. Az aratást Is együtt csinálta végig a kombájnosokkal. Nehezen indultak, de a végén minden sikerült. Mindenekelőtt a kommunista Budai László támogatására számított. Nem csalódott benne. A kom- bájnos kiválóan dolgozott, példáját követték társai. A szövetkezet vezetői okosan tették, hogy pénzjutalomban részesítették őket. , Most már látszik, hogy mindinkább helyre áü a rend, a nyugalom, szervezettebbé és egyre eredményesebbé válik a közös munka Kallón. Kelemen Gyulának is több ideje jut arra, hogy foglalkozzék a pártszervezet gondjaival. Nem sok, mindösz- sze 40 tagja van a faluban a pártnak. Nagyrészük a szövetkezetben dolgozik, s mint a tények bizonyítják, nagy igyekezettel végzik munkájukat Eddig is sokat segítettek és ezután is azon fáradoznak a szövetkezetek tagjaival együtt, hogy a „nehéz községben" egyre könnyebb, gondtalanabb legyen az élet. Azok élete, akik nap-nap után lelkiismeretesen végzik munkájukot a szövetkezet tágas határában, és az ál lattenyésztő telepen Vincze Istvánné 7Vem tudom, eszébe jut-e ” Schrenk Ferenc nyugdíjas üvegfúvónak az ifjúsága, amikor áthalad a téren és virgonc, tizenévesek szaladnak el, mellette? Talán be sem hunyja a szemét, csak szigorúan összehúzza szemöldökét, hunyorog, hosszan a távolba néz és látja maga előtt a tizenkét éves kisfiút a Parádi Üveggyár kapujában. .. Hol van már az a kapu? Hol van a mogorva portás a gyárkapuból? És hol van már a gyermekkor, ami olyan rövid ideig tartott, nem is volt gyermekkor igazán? A tizenévesek átszaladnak előtte az úton... Igen. nekik van gyermekkoruk, Schrenk Ferkó pedig, amikor belépett ott. a gyárkapun, fél évszázaddal ezelőtt, nem csupán olcsó bérmunkás, hanem egyszerre felnőtt lett. Az apja szeme megsérült, vem dolgozhatott az üveggyárban, fia lépett a nyomába Azt mondta Eerkónak a főnök: — Fiam, ha itt hagysz bennünket. fel is út. le is út a családnak, költözhettek a lakásból. . . Mintha jeges lehelet csapta. volna, meg az arcát. Egy pillanat, alatt éveket öregedett. A vézna kisfiú össze- szoritotta fogát és komolyságot erőltetett az arcára. A Még meleg a kezében a szerszám szokatlanul nagy felelősség mint egy súlyos batyu nehezedett a vállára, amit soha többet le nem vethetett. Az évek során csak annyi változás történt, hol könnyebb volt,, hol nehezebb ez a batyu. .. A fiúk a térről már szebb ballagó tarisznyát kapnak útravalóul, ha átlépik a kamaszkor küszöbét. Talán erre is gondol Schrenk Ferenc, amikor farmerban, üvöltő táskarádióval a kezükben elébe vágnak az úton. — Az üvegfúvó sokat időzzön a szabadban — mondja csendesen Schrenk Ferenc. A hegyi ösvényeken, a fák, bokrok között kitisztul a tüdő, a fáradt sejtek friss erővel telnek meg. Időnként az elraktározott emlékkénekről lefújja a csípős hegyi szél az évek. porát, a hajdan volt események lassan, észrevétlenül a felszínre törnek, szinte ta- pinthatókká válnak mint a kövek, a száraz gallyak. A Parádi Üveggyár. Schrenk Ferenc fúvőkája végén már gyógyszeres üvegek formálódnak. Bizony, akkor még mindent fájni kellett. Hol voltak akkor még a gépek?!... Másik kép. A korabeli Salgótarján. Csúf, kis község, ócska barakklakások tömegével, borgözös, koszos csehók, füst, korom. Az öblösüveggyár. Hirtelen közbeékelödik egy másik kép. A mester egyszer megmutatja a fogásokat, utána kell csinálni. Ha az első nem sikerül, nem szól semmit. A másodiknál ráncolja a homlokát. A harmadiknál csattan a pofon... Csattant a pofon. És Schrenk Feri jó szakember lett, kemény, mint a gránit, kemény, mint a kor, amelyben élt. Kétszer mégis az utcára került. Először a harmincas évek elején, majd nem sokkal a háború előtt... Erdélybe sodródót. Ott kapott munkát. amikor másodszor kezébe nyomták a felmondólevelet. Ezekben az időkben a történelem szekere álmos dö- cörgésből félelmetes száguldásba váltott át, ellentmondásoktól terhes évek következek. megpróbáltatások, nélkülözések, fogság, vargabetűk. .. Amikor a felszabadult országban újra munkára jelentkezett, az öblösüveggyárnak már az a munkásember volt az igazgatója, akivel valamikor együtt dolgozott. Szükség volt a szakértelmére. Az Öblösüveggyár akkor kezdett újra exportra termelni. Régi ismerősként üdvözölte az öreg kemencét, belenézett sárgásvörös tüzszemébe, kezébe vette a fúvókát, aminek a végéről attól kezdve egymás után kerültek le a poharak, korsók és palackok, kelyhek. Különösen a ragasztott palackok nőttek a szívéhez. A két palack összeragasztva olyan, mint a. sziámi ikrek. . . Azóta sem lett hűtlen a rejtélyes, csodálatos anyaghoz, a folyékony üveghez. — Feri bácsi, magának még meleg a szerszám a kezében, jöjjön, tanítsa a fiatalokat — mondták neki, amikor nyugdíjba ment. A tizenévesek, akik annyiszor elvágtattak mellette iskolatáskával a hónuk alatt, azokban az években kezdtek felfigyelni az üvegre, a szakmára, aminek szépségéről addig alig hallottak. Egy évre vállalta, hogy mesterük lesz. Aztán az egy évből két év lett... Schrenk Ferenc nyugdíja - üvegfúvó arca. kemény és komoly. de a szeme megértő ér szelíd, úgv mondja: — Most már a pihenés napjai következnek. . . K. S. 2B« 40 pavilonban 450 kiállító A Városliget, a fővárosi vásárváros ismét a lázas készülődés zajától hangos. Árut szállító gépkocsik, sürgő-forgó emberek, helyükre kerülő bútorok, hűtőszekrények, textíliák, s sokféle más fogyasztási cikk — ezt látja ma a szemlélő. A hazai ipar már hagyományosnak számító őszi seregszemléjét a budapesti őszi vásárt szeptember 5. és 15. között rendezik meg, jóval nagyobb területen mint a múlt évben. Idén a kiállítók 40 pavilonban, valamint a szabad téren összesen mintegy 50 ezer négyzetméter területet foglalnak el áruikkal, a nemzetközi vásár területének kétharmadát. A tavaly született elhatározás eredményeként a vásár valóban az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók találkozója lesz, már azért is, mert csak forgalomban levő, vagy a közeljövőben forgalomba kerülő termékeket állítanak ki. Mód lesz arra is. hogy a kereskedelem a helyszínen kössön megállapodásokat az ipar képviselőivel, azonnali, vagy rövid határidőn belüli szállításokra. Örömmel üdvözlendő új vonása lesz az ez évi budapesti őszi vásárnak, hogy a nagyközönség számára nemcsak kereskedelmi vállalatok, de maguk a gyártók is közvetlenül felkínálják termékeiket. A többi között a Győri Pamut- szövő- és Műbőrgyár, a Duna Cipőgyár, s a Videoton kínálja majd saját árusítópultjainál legújabb termékeit. A vásáron 450 vállalat, kisipari szövetkezet és kisiparos állít ki. A fővárosi gyárak mellett nagy szerep jut a vidék iparának, közöttük a Hajdúsági Iparmüveknek, a Jászberényi Hűtőgépgyárnak, a Tiszai Vegyiműveknek, a Borsodi Vegyi kombinátnak. A gyárak. vállalatok nagy része gyakorlati bemutatókat tart a vásár idején. így a konzerváruk, a háztartás-vegyipari, s a textilipari cikkek észszerű, korszerű felhasználásáról. Ott lesz a vásáron a KON- ZUMEX és a HUNGAROCO- OP is, olyan árucikkekkel, amelyek eddig alig, vagy egyáltalán nem voltak találhatók a kereskedelmi forgalomban. Ez a részvétel mintegy ösztönzés a hazai gyártó vállalatok számára, s1 ugyanakkor a kereskedelmet is tájékoztatja a lehetséges választékról. A vásár vidéki látogatói, ahogy a korábbi években, úgy ebben az esztendőben is 33 százalékos vasúti kedvezményt kaphatnak. Szombaton és vasárnap pedig úgynevezett családi jeggyel, 30 forintért Í5- kintheti meg a vásár gazdag látnivalóit egy négytagú család. k, m NÓGRAD — 1969. szeptember 2., kedd