Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

— T Hódít ■*r a csererendszer '! akarmányhox juthatnak a lojóhiirul-tartó háztáji ^asdavágfoli Mind több háztáji gazdaság, ban tartják ma már haszonnal a különböző baromfi-hibride­ket, Ezek a hagyományos faj­tákhoz képest évente akar száz-százötvennel is több to­jást termelnek. Az intenzív termeléshez azonban intenzív tanlalóanyag-ellatást igényel­nek, ami csak a teljes értékű baron isápok etetésével elé­gíthető ki. A baromfitáp beszerzése egeszen mostanáig nagy gon­dot okozott a baromfitartók­nak. Szeptember 1 -tői kezdve azonban a tojóhibrid-állo­mánnyal rendelkező szakszö­vetkezetek és tagjaik, a me­zőgazdasági társulások, háztá­ji gazdaságok és egyéniek ba­romfitápot vásárolhatnak. És­pedig: csererendszer kereté­ben tyúkonként 40 kilogram­mot. Ez azt jelenti, hogy azok a tojóhibrid-állománnyal ren­delkezők. akik már az idén is igénybe veszik a vásárlási lehetőséget. 1970, év végéig 53, azok pedig, akik csak 1970-ben állítanak be tojó­hibrid-állományt, 40 kilo­gramm abrakkeverék-takar- mánvt vásárolhatnak a csere­rendszer keretében. Űj vonósa az akciónak, hogy nincs áruhoz, például a tojásértékesítéshez kötve. A csererendszer keretében tör­ténő abrakkeverék-takarmány vásárlásának csupán egyetlen feltétele, hogy o baromfitar­tók tojóhibrid-állománnyal rendelkezzenek. Akik az akcióban részt akarnak venni, részükre a te­rületileg illetékes Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szö­vetkezet (ÁFÉSZ), • illetve az ÁFÉSZ-ek helyi megbízottai — a helybeli baromfi- és tojás­felvásárló, vagy akit az ÁFÉSZ az igazolással megbíz — iga­zolja, hogy az illető mennyi tojóhibridet tart. Ennek alap­ján vásárolható aztán meg az abrakkeverék mennyisége. Az igazolás alapján a me­gyei Gabonafelvásárló- és Fel­dolgozó Vállalat keverőüze­meiben és cseretelepein, vagy az abraktakarmányt árusító telepeken vásárolható meg a takarmány. A baromfitápért csereterményt, éspedig kuko­ricát, árpát, zabot, takar­mánybúzát, vagy tritikálét kell átadni. A cserearány a következő; egy mázsa barom­fi indítótapért 102. ugyanany- nyi nevelő baromfitápért 145, jércetápért 132, az „A" jelzésű tojátápért 133, a .,B” jelzésű tojátápért 120 kilo­gramm cseretermény jár a vállalatnak, Ezen felül az át­vett abrakkeverék-takarmány minden mázsája után még 20 forintot kell fizetni. Lehetőség van arra is, hogy csereterményként — megfele­lő átszámítással — naprafor. gódarát, takarmányborsót, ta­karmánycirkot, seprűcirkot, korpát adjanak át. A csereterménnyel nem ren­delkező, tojóhibridet tartó gazdaságok a szükséges meny-* nyíségű csereterményt a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál mázsánként 310 forintos áron megvásárolhat, ják. Ez esetben a csereter­mény beszállításának költsé­gétől az akcióban résztvevő mentesül. A vállalat, illetve a keverő­üzemek az abraktakarmány­keverékek teljes hatékonyságá­ért egyhónapos szavatossá­got vállalnak. Ezért tanácsos az 1970. év végéig átvehető ab raktakarmány-keverék mennyiséget részletekben vá­sárolni. Leghelyesebb, ha szükségletüket havonként vá - sárolják meg a tenyésztők. Legjobb a lirupsxhája- brigád A pásztói Béke Termelőszö­vetkezetben a közelmúltban ér­tékelték a szocialista brigádok eddigi tevékenységét. A közös gazdaságban hat szocialista brigád versenyez, 118 taggal A versenybizottság megállapí­totta, hogy a legeredménye­sebb munkát a kertészetben dolgozó Krupszkája-brigád vé­gezte. Tervüket több mint száz százalékra teljesítették, Jól dolgozott az Ifjú Gárda traktorosbrigád is. A közössé, gek nemcsak a munkában ér­tek el kiváló eredményeket, hapem szakmailag és politikai­lag is képezik magukat, s részt vesznek a nagyobb társadalmi rendezvényeken, megmozdulá­sokon is, Kétmillió forint többletbevétel A balassagyarmati járás kö­zös gazdaságaiban egyre job­ban terebélyesedik a szocialis­ta brigádmozgalom. Jelenleg mintegy 45 munkacsapat 580 tagja küzd a Szocialista cí­mért. A munkacsapatokban nagyrészt asszonyok tevékeny­kednek. Számuk meghaladja a 350-et. Valamennyi brigád, munkacsapat vállalta, hogy a tervezettnél nagyobb hozamo­kat takarítanak be. A szocia­lista címért versengő közössé, gek mintegy kétmillió forint többietbevételt szereznek ny­modon a szövetkezeteknek. A családtervezés A CSALÁDTERVEZÉS szó hallatára sokan még ma is meghökkennek, mert azt va­lamiféle tabunak tekintik, amihez a profán embernek nem szabad hozzányúlni, Pe­dig nemcsak a tudomány, nemcsak az emberi hala fás, hanem a mindennapi élet ts régen megcáfolta ezt a hiedel­met. Mások viszont a csa­ládtervezést tévesen értelme­zik. egyenlőnek tartják a fo­gamzásgátlással. Ez teljesen hibás felfogás, mert a csa­ládtervezésnek nemcsak egész­ségügyi vonatkozásai vannak, hiszen azzal nemcsak az egész­ségtudomány foglalkozik, hanem foglalkozik vele a de­mográfus, a szociológus, a közgazdász, a pszichológus, a pedagógus stb. A családterve­zés célja a tényleges termé­kenységet a kívánt gyermek- számmal összhangba hozni. Ez az összhang jelentheti a születések korlátozását, je­lentheti a születések növeke­dését és esetleg nem is je­lent számbeli változást, csu­pán az optimális időpontot határozza meg. * 1900-ban a világ lakossága kereken másfél milliárd volt. 1904-ben kereken 3 milliárd és becslések szerint száza­dunk végéig földünk lakossá­ga elérheti a 8 milllárdot is. Tehát ahhoz, hogy földünk lakossága 1900-tól megkét­szereződjön, 04 évre volt szük­ség. Viszont ahhoz, hogy ez ismét megduplázódjon, már csak 36 év kellett. Ezek a számok azt mutatják, hogy földünkön az emberiség meg­kétszereződésének az időpe­riódusa aggasztóan gyorsul. vannak országok, ahol a szaporodás olyan gyors — Kína, India stb, —, hogy a jelen helyzet fennmaradá­sa esetén a szó legszorosabb értelmében vett éhhalállal kell számolni, Viszont akadnak olyan országok, ahol a szüle­tési szám a kívánt alatt van. Ci / ö g w Mai műsor KOSSUTH HADIfl: 8.00: Hírek. Időjárás. — 8.8«: Kórusművek Verdi operáiból. — 8.45: Az élő népdal. — 8.57: A folyamatos munkarendről. — 9.22: Kerekes János operettjeiből, — 10.05: Ka­marazene. — 10,42; A Magyar Rá­dió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 10.54: Elmondja János. — 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Me­lódiakoktél. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak, — 14.00: Mai té­mák — mai dalok. — 14.07: Mo­zart: B-dúr zongoraverseny. — 14.39: A fecskék fészket raknak. — 15.10: Zengjen dalunk. — 15.40: Brahms: A-dúr szonáta. — 16,00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Közvetítés a budapesti öttusa VB- ről. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: OperacsUlagok — operaslágerek. — 17.45: Magnó­sok figyelem! — IS.30: Szórakoz­tató zene. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A jazz kedvelőinek. — 19.35: Budapesti zenei hetek. — 22.20: Lengyelvér. — 22.39: A ma­láj negyedben történt. — 23,00: Tánczene. — 23.30: Yolanda Mar- ctilescu és Walter Ludwig éne­kel. — o.lo—0.25: Könnyűzene. PETŐFI RADIO: 8.05: Tánczenc. — 8.31: Külpolitikai figyelő. — 8.4«: Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága. — 9,40: Mikrofon előtt: ä TÜZÉP-egyesülés veze­tői. — ío.oo: A zene Iiullámhosz- szán. — 11.45: A vonat nem AU meg többé... — 12,00: Gaál Gab­riella és Tekeres Sándor énekel. — 12.31: Tudományos körkép. — 13.05: Haydn-művek. — 13.30: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig, — 18.10: Déry Gabriella és Palócz László énekel. — 18.40: Vendégség­ben. — 19.00: Tölgyesi Júlia nótá­kat énekel. — 19.18: Közvetítés a Déryné Színházból. — Énekes ma­dár. — 20.00: Esti Krónika II. — 21.38: Ftlmdalok. — 21.50: Taná­rokról, szülőkről, iskoláról. — 22.00: Kár lenne elmulasztani.., — 23.10: Kórusok, hangszerszólók, — 23.30: Népi muzsika. TELEVÍZIÓ: 9.00—10.15: Iskolaté­vé. — 14.00—15.15: Iskolatévé. — 15.16: Öttusa-világbajnokság. — 17.58: Műsorismertetés. 18.05: Nó­taszó. — 18.25: Lakáshelyzet, — 18.45; Reklámmüsor. — 18.50: Esti mese. — 19.05; Tájak, városok, emberek. — 19.25: Aktuális riport- műsor. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Függöny Shellásiak. — 21.10: A tv galériája. — 21.50: Tv- híradó — 2. kiadás. — 22.00: Te­lesport. BESZTERCEBANVA: 17.55: A Slo­van Bratislava—Dukla Jlhlava jégkorong-mérkőzés, — A szünet­ben és 22.20: Tv-híradó. — 20.30: Utazó kamera: Ázsia útjain. — 20.55: Kalitka kettőnek (cseh film). Szomorú megállapítás, hogy Magyarország éppen ezek kö­zé tartozik! Nem nehéz be­látni, hogy a népszaporodás különbözősége világméretek­ben beláthatatlan következ­ményekhez vezet. A népszapo­rodás állandó jellegű pozitív vagy negatív tendenciájától függetlenül egyenetlensége egy országon belül is igen hátrá­nyos következményekkel jár- . hat. A népszaporodást nálunk is különböző tényezők tették egyenetlenné. Igen csökken­tette az első és második vi­lágháború, amikor éppen a nemzőképes kor fogyatkozott meg. Emelte viszont az ötve­nes évek népszaporodási poli­tikája, az úgynevezett Ratkó- korszak. Ezután lépett élet­be a ma is érvényben levő, igen liberális AB-rendelet, ami aggasztóan visszavetette a népszaporodást. Ma a kor­mányzat szociális politikája következtében megint nő a szülések száma, azonban az optimumot még nem érte el. Ebbe a témába nem akarunk mélyebben belemenni, csu­pán az utóbbi 25 év változó népszaporodására akartunk rámutatni, Ez az öt—tíz éven­ként végbemenő változás az ország gazdasági, szociális stb politikájában Igen hátrányos következményekkel Jár, hi­szen tízévenként változik a bölcsődére, az iskolára,. az egyetemre várók száma, tíz­évenként módosul a munka- vállalók száma. A nagy kilen­gésekhez a népgazdaság méc a legrugalmasabb tervezés • mellett sem tud alkalmazkod­ni. DF. A CSALÁDTERVEZÉS szükségességét illetően vannak egyéb szempontok is, A mo­dern társadalomban megvál­tozott a nő helyzete. Ez a helyzet pedig nem engedi meg a spontán szüléseket, A család növekedése a modern nő elfoglaltsága miatt csak teljes tervszerűség mellett történhet meg még akkor is, ha csak egy-két gyermeket vállalnak a házastársak. En­nek az egy-két gyermeknek is akkor kell a világra jönni, amikor neki, a szülőknek és a társadalomnak > a legjobb, ezt pedig csak családtervezés­sel lehet e^rni. Itt kell rámutatni arra, hogy a családtervezésnél államunk, fajunk fenntartása szempont­jából nem egy-két gyermek az optimális, hanem a két- három gyermek. Bizonyos mértékben ez ma is megvan, de nem ott. ahol kívánatos. A tervezésnek oda kellene hatnia, hogy a társadalom­nak azokban a rétegeiben le­gyen a több gyermek, ahol felnevelésük a családon belül biztosítva van és fordítva, csökkenteni kellene a felelőt­len rétegek szaporodásának az arányát, hiszen köztudott, hogy ez csak az állami gon­dozottak, a testi, lelki invali­dusok számát emeli. TUDOMÁSUNK VAN AR­RÓL. hogy a Nemzetközi Családtervezési Szövetség eu­rópai és közel-keleti régiója ez év szeptemberében éppen Budapesten tartotta VI. konfe­renciáját. Reméljük, hogy ez a családtervezés bonyolult, de további életünkre oly fontos ügyének további lendületet fog adni. A családtervezés nemcsak a család magánügye, hanem a társadalom közügye is és a modern társadalom fejlődését csak az állami tervezésnek ás családtervezésnek a teljes har­móniája biztosíthatja. Dr. Merényi Sándor főorvos í Fordította: SÁRKÖZI GYULA Megtudtuk tőle, hogy valóban Ogyesszában született. A testnevelési főiskola elvégzése után akrobata volt a kijevi cirkuszban. — Nem hiszitek? Nézzetek ide! Azzal a széket lábánál az ujjára állította, és tangót táncolt vele. Aztán fogaival megragadta az asztallap szé­lét, s fel akarta emelni a magasba mindennel, ami rajta volt. Ám az asztallap leszakadt és róla minden a földre hullott. — Pardon — mondta Alexander —, a fakir berúgott, a szám-nem sikerült. Ahogy nálunk a cirkuszban mond­ják, a szám megbukott. Az asztallal történt kudarc arra késztette, hogy ab­bahagyja cirkuszi mutatványait. Arról kezdett beszélni nekem, hogy 1940-ben vendégszerepeit Rovnóban és akkor találkozott a városban egy nagyon csinos lengyel nővel, de nem sikerült vele megismerkednie, mert gyorsan vissza kellett térnie Kijevbe, az állambiztonsági szervek pedig nyomban letartóztatták a német kémszervezettel való kapcsolat gyanúja miatt. Riportregény-r Amikor Rovnóban jártam, valóban megismerked­tem egy-két emberrel, de erről az állambiztonsági szervek egyáltalán nem tudtak. Ezért, bármennyit is vallattak, egy szót sem szóltam róla. Lehoztak Rovnóba szembesíte­ni valakivel, de kitört a háború, bejöttek a németek, én meg ki a rács mögül. Aztán átképeztem magam SD-nek. Nagyon tetszik nekem ez a munka! — És ki az a lány, akivel nem sikerült akkoriban megismerkedned? — kérdeztem tőle. — 112 — — Többször is láttam. Olyanokra rá sem néz, mint én, csak német tisztekkel barátkozik. Most már nincs hoz­zá gusztusom. Átadtam Léon kollégámnak. Az ő szerel­me. A mi munkánkban nem lehet sokáig vesződni egy- egy nővel. Az én kollégám meg szeret fülig belehabarod­ni a nőbe, mindjárt meglátjátok, hogy le nem száll Vál- járól, mert már nagyon meresztgeti rá a szemét. Nekem nem szerelemre kell a nő, hanem szórakozásra! Sok mindent összelocsogott nekem azon az estén Alexander. Éjszakára haza sem ment, lefeküdt a veran­dán a heverőre és reggelig horkolt. Így lettünk Alexanderrel „jó barátok”. Akkoriban üzletelgettem és a Gestapó-ügynökkel való barátságom csak segített üzleti ügyeimben. Válja Dovger valóban nagyon megtetszett Léonnak. Az első este után szinte mindennap megjelent nála, ajándékot, virágot hozott neki, s amikor a lány a birodalmi komisz- száriátuson kapott állást, munka után megvárta és haza­kísérte. Olyan tolakodóan udvarolt, hogy sokszor akadá­lyozta munkánkat, amikor feladatot kellett végrehajta­nunk. ! Igaz, Léon Metusnak komoly vetélytársa akadt: Paul Siebert ^főhadnagy. Ha beült Váljához, Metusnak nem !maradt más. hátra, mint hogy az utcán csatangoljon és nagyokat sóhajtozzon. Metus gyakran beszélt Siebertnek Válja Dovger iránti szándékairól. Ám a főhadnagy oly­annyira könyörtelen, sőt goromba volt, hogy Léont a fenébe küldte. Válja és Kuznyecov gyakran tettek szem­rehányást nekem: — Szép kis alakot hoztál a nyakunkra! Tolakodó, akár a piaci légy, bottal sem tudod kiverni innen. Persze, meg lehetett volna szüntetni Metus udvarlá­sát, de nem akartuk elveszíteni őt és Alexandert, akik olykor nagyon fontos hírek forrásai voltak, öle voltak azok, akik — természetesen „szigorú titoktartás mellett'’ — tájékoztattak minket a partizánok elleni hadművele­tekről, meséltek a városban folyó razziákról, „magas állá­sú vendégek” érkezését újságolták, szovjet hazafiak be­börtönzéséről értesítettek. Kuznyecov ezért tartotta be­folyása alatt ezt a két árulót. Dicsérte a németek iránti hűségüket, talpraesettségüket és „hősiességüket”. Egyszer Paul Siebert végighallgatta Metus kérkedő fecsegését a munkájában elért sikerekről, s megígérte, hogy elmegy a főnökéhez, s megerősíti nála a helyzetét. Metus örömében a levegőbe ugrott és bem tudta mit csináljon a boldogságtól. :— Főhadnagy úr! Egész életemben hálás leszek ma­gának. Tegye meg nekem, nagyon kérem. Alexander kol­— 113 — légámat főnöke nagyon szereti, többet is fizet neki és meghívja magához ebédre. Engem meg gyakran szid, hogy csak a nők járnak a fejemben. Valószínűleg Ale­xander beszélte tele a főnök fejét mindenfélével rólam. Ha maga egy jó szót szólna az érdekemben ... — Mihelyt tehetem, okvetlenül beszélek vele, Metus úr — ígérte meg Kuznyecov. — Telefonon is átszólhat neki. Ez a körülmény még jobban Kuznyecovhoz kötözte Metust. Léon egyre gyakrabban hívta meg Kuznyecovot ebédelni, még ajándékokat is próbált adni neki. A Ges- tapónál végzett munkájáról a legcsekélyebb részletekei elmesélte, s már nem szigorú titoktartást kérve, hanem úgy mondta el azokat Kuznyecovnak, mintha az lenne a főnöke; kikérte tanácsát stb. Paul Siebert megengedte Léonnak, hogy tegezze. A Gestapó-ügynök egyszer azt javasolta Kuznyecov­nak, hogy látogassa meg Ismerős barátnőit és újból kér­kedni kezdett: — Ö, Paul, ha tudnád, milyen ragyogó nőm van! Re­mek kiállású! — De miért nem nősülsz meg? — kérdezte Kuznye­cov. — Az ilyet érdemes volna elvenni, de nagyon válo­gatós. Eleinte megpróbáltam neki udvarolni. Látom, kár a benzinért. Ott is hagytam, hogy ne pocsékoljam az időt. Ha akarod, bemutatlak neki! Ám, Kuznyecov ilyenkor soha nem sietett a válasz­szák Egy ízben Iván Prihogyko lakásán ültünk: Kuznye­cov, Kolja Sztrutyinszkij, Mihail Sevcsuk és én. Miután rövid megbeszélésünk vége felé járt, Kuznyecov moso­lyogva közölte: Ma találkám van egy gyönyörű lengyel nővel, akiről már sokat hallottam attól a ronda német lakájtól. Elme­gyek. Lehet, hogy ott ragadok éjszakára. — Aztán nehogy idő előtt nősülj meg — tréfálkozol! Sevcsuk. — Ezek a Gestapó-besúgók túlontúl dicsérgetik. — Ha már lagzi lesz belőle — tettem hozzá —, ne­hogy elfelejts ám meghívni bennünket. — Nyikoláj, mindenesetre hagyd itt a címét — java­solta Sztrutyinszkij. — Minden megeshet ebben a mai világban. — Igazad van — felelte Kuznyecov. — írd fel: Légió utca 15. Neve: Lelja. Vezetéknevét nem tudom. (Folytatjuk) — 114 — I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom