Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
F e 1 li i v á § (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkeztek Európa legsötétebb, legreakciósabb erőivel é? ezzel veszélyeztették nemzet' létünket. Ennek mindenkor nemzeti katasztrófa, hasztalan véráldozat, pusztulás, szenvedés, nyomor volt a következménye. Ily módon a reakciós céloknak, idegen érdekeknek kiszolgáltatott és kisemmizett népünk elszigetelődött a haladó emberiségtől. A szabad magyar nép alkotómunkájának sikerei, a szocialista társadalom építésében elért eredményei hazánknak rangot és megbecsülést, népünknek világszerte sok barátot és tisztelőt szereztek. A felszabadult Magyarország a szocialista országok világ- rendszert alkotó közösségének tagja. A proletár nemzetköziség, a szocializmus, a kommunizmus közös ügye és célja, a kölcsönös támogatás testvéri szálai fűznek bennünket össze a világ első szocialista nagyhatalmával, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A nép annyi megpróbáltatás után, végre igazi barátokra, szövetségesekre, fegyvertársakra talált. A Magyar Népköztársaság nemzetközi síkon szövetségeseivel együtt a békét, a népek közötti megértést, a barátság, és együttműködés fejlesztését szolgálja. Társadalmi céljainknak, nemzeti érdekeinknek megfelelően t^gja a Varsói Szerződésnek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocializmus erőit tömörítő és meghatványozó nemzetközi összefogásnak. A Magyar Nép- köztársaság nemzetközi síkon szövetségeseivel együtt küzd mindazokkal, akik szerte a világon az elnyomottak felszabadításáért, a társadalmi haladásért, a békéért harcolnak. Elvtársak! Barátaink! Felszabadulásunk 25. évfordulója mindannyiunkat számvetésre és előretekintésre kötelez. Amit negyedszázad alatt megvalósítottunk, az a szocialista eszme győzelme; a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az idősebb és a fiatalabb nemzedékek harcának gyümölcse. Kötelességünk, hogy lehetőségeinket az eddiginél még jobban kihasználva folytassuk munkánkat nagy nemzeti célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Tegyük még szilárdabbá a nép hatalmát, erősítsük tovább szocialista hazánkat. Növeljük hazánk gazdasági erejét. A városon és a falun tervszerű, fegyelmezett és odaadó munkával gyorsítsuk népgazdaságunk fejlődését. Állítsuk szocialista céljaink szolgálatába a tudományos és technikai forradalmat. Erősítsük tovább az emberek szocialista közgondolkodását, gyarapítsuk népünk műveltségét, emeljük életszínvonalát. Milliók közös erőfeszítésétől, hazaszeretetétől, szocialista meggyőződésétől, a köz érdekében végzett mindennapi munkájától függ, hogyan fejlődik, gazdagodik szocialista hazánk. Közelítsük célunkat, minél gyorsabban haladjon előre országunk: a munka szabad és fejlett társadalmában, a szocialista hazában anyagilag jól ellátott és művelt emberek éljenek. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Honfitársaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága cs a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívja a Magyar Népköztársaság minden állampolgárát; köszöntsék méltóan felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját. A legméltóbban akkor ünnepelünk, ha nagy céljaink megvalósításáért népünk még jobban összefog, s mindenki legjobb tudása szerint vesz részt az országépítő munkában. Az évforduló lelkesítsen mindenkit a hazánk felvirágoztatásáért folyó szocialista alkotómunka újabb nagy sikeréinek kivívására. Felhívjuk a magyar munkásosztályt; mint az ország vezető' társadalmi ereje, hű szövetségeseivel, a termelö- szövétkezeti parasztsággal, s az értelmiséggel közösen, lendülettel építse tovább szocialista hazánkat, erősítse, fejlessze társadalmunk anyagi' alapját, hazánk iparát; a közös munkában összeforrva védje és erősítse tovább a nép hatalmát, ápolja és erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Felhívjuk a magyar parasztságot; további szorgalmas munkával, a technika és a tudomány elsajátításával és felhasználásával tegyék termelőszövetkezeteiket korszerű nagyüzemekké, fejlesz- szék az állami gazdaságokat, tegyék virágzóvá a szocialista mezőgazdaságot! Felhívjuk a magyar értelmiséget: a felszabadult nép javára fokozza tovább alkotómunkáját. Segítsen a nép minden rétegének kulturális fölemelkedésében, építömun- kájában. Legyen a kibontakozó tudományos és technikai forradalom, az elmé’.vülő kulturális forradalom tettrekész harcosa! Felhívunk minden dolgozót: férfiakat és nőket, fiatalokat és idősebbeket, felhívjuk a munkás-; paraszt- és tanulóifjúságot hazánk minden polgárát: lelkesítő és maradandó tettekkel fejezzék ki ragaszkodásukat szocialista életünkhöz, szabad hazánkhoz. A nemzet minden igaz fia vállaljon többet, és dolgozzék odaadással, teljes erejével feladataink megvalósításáért. Mindenhol, ahol lehetséges szervezzenek munkaversenyt, tegyenek felajánlást az ünnep tiszteletére. Köszöntsék munkaverseny- nyel felszabadulásunk negyed- százados évfordulóját! A párt, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a népfrontbizottságok, az összes társadalmi és tömegszervezetek. a tömegmozgalmak, a vállalatok, a szövetkezetek és intézmények vezetői, a művészi alkotóközösségek támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, szervezzék, segítsék azok megvalósítását! Tömörüljön a magyar nép még szorosabban társadalmunk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt köré! A Hazafias Népfrontban találjon egymásra az ország minden alkotóereje, legyen még szilárdabb a haza minden hű fiát és leányát egyesítő szocialista nemzeti egység! Hirdesse 1970. április 4-e, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója: egy egész nép akarata és tettrekészsége élteti és lendíti előre szocialista hazánkat a fejlődés új távlatai felé. Budapest, 1969. szeptember 23. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA ENSZ-közgyűlés Gromiko és Rogers találkozója Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése hétfőn folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Uruguay, Jordánia, Anglia és Ausztrália külügyminisztere mondott beszédet. A délutáni ülést megelőzően összeült a közgyűlés általános ügyrendi bizottsága, hogy megtárgyalja a Gromiko szovjet külügyminiszter által pénteken beterjesztett két napirendi javaslatot: a Szovjetunió felhívástervezetét, és a szocialista országok közös javaslatát a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. A délutáni ülés napirendjén szerepelt Dominika, a Fülöp- szigetek és Haiti külügyminiszterének, továbbá a laoszi miniszterelnöknek felszólalása. A világszervezet székhelyén folytatódnak a diplomáciai tárgyalások. Vasárnap este New Yorkba érkezett Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter, aki megbeszélést tartott Rogers amerikai és Stewart angol külügyminiszterrel. Hétfőn este, magyar idő szerint az éjszakai órákban került sor Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter első megbeszélésére. Ez volt az első olyan alkalom, hogy külön tárgyalhattak egymással. A megbeszélésnek nem volt előre kiadott napirendje, úgy tudják azonban, hogy az első tanácskozás főként a közel-keleti kérdéssel és a le szerelési tárgyalások problémakörével foglalkozott, Rogers és Gromiko még egy találkozót tervez, a hét végére. (MTI) Szórványos összetűzések A vietnami hadszíntérről érkező jelentések tanúsága szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka és hétfő reggel csupán szórványos, összetűzések voltak a dél-vietnami kormány-csapatok, illetve az amerikai egységek és a partizánok között. Da Nangtól 92 mérföld- nyire a szabadságharcosok egy megerősített amerkiai állást támadtak, tüzérségük pedig 13 ízben nyitott tüzet különböző amerikai és dél-vietnami katonai célpontokra. Az amerikai főparancsnokság közleménye a tüzérségi akciók : közül négyet minősített jelentősebbnek. v\-o/\x\/vAn*Aro'v\xv\x\/voz\xv\xvv'\/\'0/\-o/\-o/\^\/\-o/vA/vAn-Arvo/\^vw/vyvvo/\x\/^ és a finnek (3.) Európa Helsinkiben tett rövid látogatásom során alkalmam nyílt felkeresni a Finn Köztársaság Külügyminisztériumát, ahol tájékoztattak a finn külpolitika aktuális kérdéseiről. — Nem vagyunk nagy ország — hangoztatták a külügyminisztériumban —. tisztában vagyunk a reális lehetőségeinkkel. Finnország területe 337 000 négyzetkilométer, tehát akkora, mint Olaszország. Lakosságának száma azonban még az ötmilliót sem éri el, tehát a területhez viszonyítva nagyon kevés. Mégis úgy gondoljuk, hogy a világban az olyan kis országoknak, mint Finnország ’S, fontos szerepe lehet. Nem kell a háttérben maradnunk, hanem kezdeményezhetünk is a nemzetközi együttműködés területén. Az a célunk, hogy mindent megtegyünk a béke és biztonság erősítésére — Ez azt ielenti — hangzott tovább a tájékoztató —. hogy keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a megoldáshoz vezetnek, s ezt minél szélesebb körben megvitassuk a különböző országokkal. A finn kormány ezért 1969. május 2-án memorandumot készített. Az emlékiratban kifejtettük álláspontunkat az európai biztonsági konferencia kérdésében, pozitív előterjesztéseket tettünk és kijelentettük, hogy mindent megteszünk egy ilyen konferencia sikeréért. A konferencia színhelyéül felajánlottuk Finnországot. Az emlékiratot eljuttattuk az összes európai országokhoz, köztük Kelet- és Nyugat-Németor- szághoz, valamint az Egyesült Államokhoz és Kanadához. összesen 32 országhoz. Eddig húsz választ kaptunk, legutoljára Izland válaszolt. Megkaptuk valamennyi szocialista ország válaszát, a semleges országokét és egyes nyugati országokét is. Az állásfoglalás pozitív. A válaszok általában helyeslik és üdvöz- lik a kezdeményezést. Egyetlen kivétel Albánia, ahonnan nem kaptunk ugyan hivatalos választ, de az ország képviselőié az emlékiratra vonatkozóan negatív álláspontot foglalt el az értekezlet megrendezésével szemben. — A szocialista országok válaszaikban hangsúlyozták, helyeslik, hogy a konferenciát alaposan elő kell készíteni, de ez ne jelentse a konferencia időpontjának túlságos elhúzódását. A nyugati országok legtöbbje a konferencia alapos előkészítését hangsúlyozza. Svédország válaszában kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak és Kanadának mindenképpen jelen kell lenniök az értekezleten. — Véleményünk szerint az év vége felé kapunk majd további válaszokat, mert ügy értesültünk, hogy a NATO- országok decemberben értekezletet tartanak és ezen alakítják ki álláspontjukat. Ügy gondoljuk, hogy a jövő év elején megvizsgálhatjuk a kérdést és megfontolhatjuk, mi legyen a további teendő. — Nekünk a konkrét lépéseket illetően nincs hivatalos elképzelésünk. Ügy gondoljuk azonban, hogy a kétoldalú tárgyalások lehetővé teszik majd annak megállapítását. müven lépések szükségesek a továbbiakban. Véleményünk szerint a kétoldalú tárgyalások során __ jó lenne megállapítani azoknak a problémáknak a körét, amelyekben viszonylag könv- nyebb egyetértésre jutni, majd fokról-fokra kell haladni a nehezebben megoldható kérdések felé. Finnország azonban semmiesetre sem akarja előre meghatározni a teendőket. Vannak olyan kérdések Európában, amelyeket rövid idő, akár 3—-4 nap alatt is meg lehet oldani, de vannak olyanok is, amelyekhez 3—4 hónap tárgyalás sem elegendő. — Magyar—finn vonatkozásban nincsenek problémáink. A két nép barátsága hagyományos. Kekkonen államelnök már járt Magyarországon. mostani hivatalos látó-, gatása pedig újabb megnyil vánulása a két ország jó kapcsolatainak és annak, hogy a különböző társadalmi rendszerek nem zárják ki a kölcsönös és baráti együttműködést. A kulturális egyezményen túlmenőleg me» akarjuk vizsgálni a gazdasági és technikai eyüttműködés fejlesztésének lehetőségeit Mindkét részről keressük erre vonatkozóan a lehetőségeket. — A magyar kormán1' képviselői is jártak nálunk és reméljük, hogy a kölcsönö: találkozások még inkábl hozzájárulnak sokoldalú kap csalataink elmélyítéséhez. P gazdasági együttműködés te kintetében komoly lehetős'" geket látunk, mert ez kölcsönös érdekünk, s véleményűn’ szerint azt kell vizsgálni, milyen módon lehetne azokat - kapcsolatokat is továbbiét 1 észtén i. Gáti István 2 NÓGRAD — 1969. szeptember 23., kedd Kellemetlen analógia A nyugatnémet választási vihar kellős közepén a barátok, és ellenfelek gondoskodáséból olyan szélcsend támadt Kiesinger körül, hogy — mint a hamburgi Der Spiegel írja, —, annak már nyugtalanítania kellene a kancellárt. A kancellár barátai nyilván attól félnek, hogy veszteség érheti, ellenfeleinek pedig azzal kell számolniok, hogy a szélsőjobboldal köreiben nyerhet vele, ha kifejtené, milyen tevékenységet folytatott Hitler idején. Ennek folytán most, a választás előtti napokban egyik fél sem akarja a kancellárt ilyenfajta próbára tenni, mert ennek hatását nem tudnák kiszámítani. Az elmúlt év júliusában, amikor Kiesingernek vallomást kellett tennie egy náci perben, kijelentette: „Nem meggyőződésből és nem opportunizmusból” lépett a náci pártba 1933. május 1-én. Hát ha mem ezért, akkor ugyan miért? — tehették volna fel neki a kérdést, a kérdés azonban nem hangzott el. Tanúvallomása után egyes cikkírók ugyan kigúnyolták, de más nem történt. Amikor a múlt év novemberében — mint ismeretes — Beata Klarsfeld pofonütötte a kancellárt, hívei rábeszélték, tegyen bűnvádi feljelentést, holott ezt rábízhatta volna az állam ügyészre. Mint később bebizonyosodott, rossz tanácsot kapott. Ismeretes, hogy Beata Klarsfeldet felfüggesztés nélkül, 12 hónapi börtönre ítélték. Klarsfeld asszony azonban nem olyan tapintatos, mint Kiesinger barátai és ellenfelei. Gelss ügyvéd, az asszony egyik védője, a büntető perrendtartás 220. §-ával élve, amely szerint az általa szükségesnek tartott tanúkat közvetlenül megidézheti, megidézte a Szövetségi Köztársaság kancellárját a fellebbezési tárgyalásra. A kancellár Carstens államtitkár útján értesítette a fellebbezési bíróságot „Másirányű kötelezettségei miatt, akadályoztatva van a megjelenésében.” A fellebbezési bíróság ezt elfogadta, Klarsfeld asszony és védői nem nyilatkoztak többet. Kiesingernek, a tanúnak nemzeti szocialista múltjáról tehát a perben semmit sem kellett bevallania. A bíróság viszont Klarsfeld asszony büntetését négy hónapra csökkentette és végrehajtását felfüggesztette. A védelem a fentiek alapján az ügy revízióját kérte. Hogy az államügyészség mit fog tenni, azt még nem tudni. Mindenesetre két héttel ezelőtt még kitartott az 1968 novemberében meghirdetett 12 hónapos börtönbüntetés követelése mellett. Azt hozva fel indoknak, hogy Kari Heinz Paw- la, aki 1968 szeptemberében egy berlini ülnökbiróság előtt elvégezte szükségletét, 10 hónapot kapott felfüggesztés nélkül,— a kancellár felpofozásának botrónyokozója sem kaphat hát ennél kevesebbet. Mindenesetre nem lehet kellemes a kancellárnak a Klarsfeld asszonytól kapott pofon és" a Pawla-ügy analógiája. (—s) Beke-aktíuaüles Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) gyénkből 15 ezer 212 táviratot és levelet küldtek. Nőtt a szolidaritási gyűlések aktivitása is. Míg 1964-ben alig 20 ezer, addig tavaly több mint 100 ezer ember vett részt ezeken a gyűléseken. . Az ünnepi beszéd után»Ko«3 vács Dezsöné, az Országos Béketanács alelnöke kért szót, aki meleg szavak kíséretében a békemozgalomban eddig kitűnt hét aktivistának nyújtotta át az Országos Béketanács most alapított jelvényét. Jelvényt kapott Nagy Béla, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke, idős Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész, Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, Krizsanyik Jánosné, a népfront pásztói járási bizottságának alelnöke, Csatai Arpádné pusztaberki pedagógus, Bállá István, az őrhalmi tsz elnöke és Varga József, a népfront salgótarjáni járási bizottságának elnöke. A beszámolót hozzászólások követték. Felszólalt Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, aki az ifjúság nevelésével, Kovács József, mátranováki vájár, aki a bányászok munkájáról tett említést. Takács Lajosné, a megyei nőtanács munkatársa megyénk asszonyainak tiltakozását fejezte ki, Bárdos Ferenc somoskőujfalui népfronttitkár a fiatalság nevelésével foglalkozott. Dr. Föl. kér Antal, pásztói orvos személyes élményöt mondotta ej. hangsúlyozva: az orvosi hivatás az emberek életéért van, az csak békében valósítható meg. Felszólalt a gyűlésen Kartai István, evangélikus püspök és Cserháti József, baglyasi pedagógus. Szoó Béla, felszólalásában a második világháború óta eltelt időszakkal foglalkozott, majd szólt a két tábor közötti ellentétről, a békeharc nemzetközi jelentőségéről. .Kijelentette, hogy addig míg két tábor van a világon, szükséges a béke- agitáció. A béke érdekében pedig anyagi áldozatot is kell vállalni. A vitában elhangzottakat Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára foglalta össze, majd a megyei béke-ak- tívaülés megválasztotta azt a 12 küldöttet, akik megyénk dolgozóit Budapesten, a VII. magyar békekongresszuson képviselik majd. Baromfitenyésztők megyei versenye Tegnap délelőtt 10 órakor Forgó Imre, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője megnyitotta az ifjúsági és felnőtt baromfiíenyész- tők megyei versenyét a Ma- gyarnándori Állami Gazdaságban. A gazdaság klubhelyiségében 19 ifjúsági és 15 felnőtt versenyző jelent meg. Az elméleti versenyt követően a klubház udvarán gyakorlati versennyel folytatódott a vetélkedő. A fiatal baromfitenyésztők versenyében az első helyezést Liszka Józsefné diósjenői versenyző érte el 139 ponttal. Második lett Bablena Teréz nóg- rádmegyeri szakmunkás 123 ponttal, harmadik Budai Éva nógrádsápi szakmunkás. A negyedik és ötödik helyezést Sleszák Jánosné magyamándo- ri és Válóczi Jánosné ecsegi versenyző érte el. A fiatalok közül az első két helyezett a Szakma ifjú mestere aranv fokozatát, míg a harmadik, negyedik és ötödik helyezett a- ezüst, az ötödik—tizedik helyezett a bronz fokozatot kapta meg. Ugyanakkor az első öt helyezett fiatalt a KISZ megyei bizottsága tárgyjutalomban is részesítette. Részükre Kálovits Géza, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át a jutalmakat. A felnőttek versenyében Fazekas Jánosné magyarnándori, Kovács Jánosné érsekvadkerti és Illés Istvánné palotási szakmunkás került az első három helyre) A helyezettek jutalmát Seres Vladimirné, a nőtanács megyei titkára nyújtotta át.
