Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
Á háború előkészítésének hatása megyénk lakosságára (I.) Faluról falura Mellénk az 1938-as bécsi döntés után Mihálygerge előbbre lép Felszabadulásunk 25. évfordulójára készülünk. Egy szörnyű háború és a dicsőséges Vörös Hadsereg harcai után telt el egy negyedszázad. De hogyan kezdődött, mi volt a második világháború előzménye Nógrád megyében, erre adunk most választ. A MAGYAR ELLEN FOR HA li ALMI KORMÁNY Nógrád megyei képviselői következetesen folytatták nacionalista, soviniszta, irredenta eszméktől áthatott politikájukat. Ezt csak erősítette a magyar és német kormány között létrejött szoros kapcsolat. Ahogyan éleződött az imperialista hatalmak között az ellentét a világuralom megszerzéséért, úgy egyre inkább kirajzolódtak a német fasizmus háborús előkészületei. A magyar uralkodókörök azonban közelebbi céljaik elérése mellett mit sem törődtek azzal, hogy a hitleri Németország háborúba viszi a magyar népet, sőt mindent megtettek azért, hogy a német birodalom világuralom törekvését a legteljesebb mértékben segítsék. Nyíltan beszéltek a háborúról. Hitler a kialakult helyzetben felismerte, hogy lehetősége van az előretörésre és a lehetőséget minden eszköz felhasználásával ki akarta használni. Ennek jegyében vetette fel Csehszlovákia feldarabolásának követelését. Ez lelkesítőén hatott a magyar területszerző politikusokra is, akik egyre nyíltabban követelték Csehszlovákia magyarlakta területeit. Ezért egyre több szó esett a nemzeti ösz- szefogásról, a hazáról, „Nagy- Magyarország” határainak visszaállításáról. Az akkori kalandor magyar politikusok fő támogatói között ott találtuk Nógrád megye urait is, akik nem törődtek a következményekkel, csak azt várták, hogy mikor terjeszkedhetnek a Felvidék felé. A dolgozók érezték, hogy a fasizmus jóvátehetetlen bajba viszi a népet, de az ország akkori vezetői képtelenek voltak a veszély elhárítására. Ilyen és ehhez hasonló körülmények között került sor 1938. november 2-án az úgynevezett első bécsi döntésre, mely szerint a tengelyhatalmak Szlovákia déli, erősen magyarlakta sávját Magyar- országnak ítélték. AKADTAK, AKIK A DÖNTÉST vegyes érzésekkel fogadták, de a legtöbben örültek neki. Az uralkodó osztályok, a középrétegek, a kispolgárság, a munkások általában helyeselték, örömünk elsősorban abból fakadt, hogy a Horthy-rendszer húsz esztendő alatt mindig azt hajtogatta: mindennek Trianon az oka. Az egyszerű emberek úgy gondolták, hogy ezek után sorsuk talán jobbra fordul. A tőkések viszont azért lelkesedtek, hogy újabb lehetőség nyílik a kizsákmányolásra, a profitszerzésre. Nógrád megyében különösen erős volt a propagandahadjárat. Mindenkivel el akarták hitetni, hogy a nép boldogulásának legfőbb biztosítéka a területgyarapítás. Ezt hirdette az újság, a rádió, ezt tanították az iskolákban, erre nevelték az embereket a sport- és le- ventegyesületekben, de nem utolsósorban a munkahelyeken és a fegyveres testületekben is. Az egyház is állandóan napirenden tartotta a dolgozók irredenta—soviniszta szellemben való nevelését. A nem egyházi „hiszekegyet”, amely hirdette, hogy „hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök új országban, hiszek Magyarország feltámadásában” minden templomi ima után elmondatták. , Nyilvánvaló, hogy a „Szent István-i Magyarország hirdetésével leplezték a dolgozó nép kizsákmányolását és elterelték a figyelmet az igazi megoldás szükségességéről NÖGRÁD MEGYE TERÜLETE az úgynevezett bécsi döntés után megnagyobbodott, és lakosainak a száma megnövekedett. A helyzet azonban semmivel sem lett jobb. A területhatár növelés három járást érintett közvetlenül, és egy járást hozott létre Losonc székhellyel. A csatolt terület 120 ezer 896 kataszteri holdat tett ki, lélekszáma meghaladta az 54 ezer főt. A megye területe az ide csatolt résszel együtt 3111 négyzetkilométerre növekedett, és lakosságának száma 260 ezer 506 fő lett. A megye területéhez csatolt 54 ezer 224 főből anyanyelv szerint 45 ezer 978 magyar, 359 német, 7547 szlovák, 14 rutén és 326 egyéb nemzetiségű volt. Az ide került lakosok közül mindössze 4280 családnak volt földtulajdona. Horgásztam az Elbán Tíznapos IBUSZ-kirándulá- son vettem részt az NDK-ban, Szász-Svájcban. Szálláshelyünk Pirnaban volt, az Elbától mintegy öt percnyi távolságra. Indulásom előtt tétováztam, hogy vigyek-e horgászfelszerelést vagy sem. Végül is egy tekercs 15-ös tía- milt, apró horgokat, ólmot, s egy pár tollúszót betettem a csomagok közé. Utazásunk során az Elba már csehszlovák területről kisérte vonatunkat és mondhatni, egész programunk során követett bennünket. Izgatottan vártam azt a pillanatot, amikor az Elba partján tölthetek cgy-két órácskát és horogra kaphatok a keszegekből. Horgász csak egyedül voltam a csoportban. így kirándulásunk során a táj szépségei mellett azzal is kellett törődnöm. hogy botot és megfelelő csalit hol találok. Végre ez is megoldódott, mert egy szép romantikus völgyben, a zúgó hegyipatak mentén sikerült gilisztát és mogyoróbotot szerezni. Azonnal hozzáláttam a pecázó készség elkészítéséhez. Vasárnap, ebéd után kisétáltam a hajóállomás környékére. Tizenegyes számú horgot használtam és a csali vörösgiliszta volt. A parti köveken allva ostoroztam a vizet, s legnagyobb örömömre körülbelül 3—1 perc múlva sikerült megakasztani az első dénárt, melyet még 25 halacska felváltva követett, — bodorka, vörösszárnyú, fenék járó küllő, sited és a legszebb példány, egy 30 dekás domolykó volt. A víz állandóan hullámzott, hiszen a Iciránduló hajók, csónakok szinte tízpercenként váltották egymást. Feltűnt azonban, hogy bármerre is jártunk az Elba vonalán, horgászt a víz partján nem lehetett látni. Érdeklődésemre elmondták, hogy az Elba vize annyira szennyezett, hogy a meglevő halállomány teljesen átveszi az olaj, fenol és különböző vegyianyagok szagát és ízét, ezért a horgászok hátat fordítanak a nagy folyónak. A vízszennyeződés tehát külföldön is nagy gond, ami ma még csak a halállományt veszélyezteti, de lehet, hogy rövidesen már az emberiségre is káros hatással lesz. Német barátainknál a horgászfelszerelési tárgyak lényegesen olcsóbbal;, mint nálunk. Például egy másfél méteres üvegbot 17, egy középnagyságú doborsó 22—28 márkába kerül. Zsinórok 1,90—3,50 márkáért kaphatók, a vastagságtól függően. Horgaik viszont gyengébb minőségűek, mint amilyenek a mi horgászboltjainkban kaphatók. (Egy márka négy forintnak felel meg!) Maradandó élményekkel távoztam Szász-Svájcból. Ám itthon, az Ipoly-parti füzesek árnyékában érdekesebb, eredményesebb a horgászás. Holccz Ferenc. A föld zöme — 50 kataszteri hold terület felett — 142 család kezében volt. A megye akkori vezetői: bellusi Boross József dr. főispán irányítása mellett nem késlekedtek a Horthy-rendszer gépezetének kiépítésével. Az elsők között szerepelt a csendőrség, a rendőrség, a katonaság és az elöljáróságok átszervezése. A közigazgatás új alapokra helyezése nagy terhet jelentett a vármegyére. A csatolt területeken jóformán üresek maradtak a közhivatalok. Felülvizsgálat alá vonták a köztisztviselőket, pedagógusokat, orvosokat, gyógyszerészeket és ügyvédeket, rajtuk kívül igazolási kötelezettség alá vonták a nyugdíjasokat is. NEM AZON FÁRADOZTAK, hogy a megyéhez csatolt területeken miképpen lehet az életszínvonalat tartani és javítani, hanem azon, hogy a nacionalista—soviniszta propagandahadjáratot milyen módon kell tovább erősíteni. Ennek érdekében használták fel ifj. Koltai Ernő dr. losonci polgármester és Herczeg József dr. losonci főszolgabíró beiktatása alkalmából rendezett ünnepséget is. Ezt szolgálta továbbá a katonságnak adományozott csapatzászló ünnepség, az iskolák és szervezetek ünnepségei, valamint az egyházak templomi rendezvényei is. A központi kérdés és a fő vezérfonál mindenütt az volt, hogy isten áldását kérjék Horthy és Hitler tevékenységére, akiknek „jóvoltából” visszacsatolták a Szent István-i magyar földet. A megyéhez csatolt lakosság egy része nem lelkesült a látottakon, inkább félt, hogy az országot teljes katasztrófába döntik. TÉNY AZONBAN AZ IS, hogy a korábban munka és kenyér nélkül levőket munkához, betevő falathoz juttatták. Mindez a megtévesztő propaganda. amely „Nagy-Magyar- ország” visszaállításáról szólt — mint a jólét előfeltételéről —, hatást gyakorolt a tömegekre. Nyilvánvaló, hogy a kialakult helyzet bizonyos mérvű fellendülést eredményezett a megye életében. A nacionalizmustól átitatott rendezvények nagy hatással voltak a megye politikai légkörére. Ezen a réven is fokozták a szélsőséges követeléseket. Ezt a belpolitikai légkört még inkább erősítette, hogy 1939 tavaszán Hitler hozzájárult, hogy a magyar hadsereg is átlépje a határt és elfoglalja a másfél milliós kárpátaljai területeket, A megye örömmámorban úszott és ugyanúgy mint az ország valamennyi területe, loholva lelkesedett. A szélsőséges propaganda azt hirdette: most érkezett el az ideje annak, hogy Magyarország minden régi területét visszfoglalja, és ismét „nagy” legyen. Mindez tovább fokozódott a soron következő választás politikai előkészületeiben. Dr. Szomszéd Imre (Folytatjuk.) Varga József, az elnök, Gyalog János, a főagronómus a határból érkezett. A délután úgy múlt el rajtuk, hogy járták a völgyeket, dombokat. Csupán kétezer hold földön gazdálkodik a mihálygergei II. Rákóczi Tsz. A szeptember, az október viszont mindig a legszorgalmasabb munka hónapja volt a gazdaságban. /\appalok és éjszakák Klement István traktoros sokat tudna beszélni erről, ha volna ráérő ideje, de az ilyenkor nem igen akad. Az elnök, a főagronómus most is arra biztatta a traktorost, dolgozzon csak. Nem azért tették, mintha Klement István ennek az ellenkezőjét tenné. Csakhát Varga József is, Gyalog János is azt szeretné, ha minél előbb föld takarná az árpát, a búzát. S ez jórészt azon múlik, mennyire halad a lánctalpassal Klement István. A traktoros nem kíméli erejét. A DT zúgása nappal is, éjszka is ott úszik a falu fölött. Háromszáz hold a szövetkezet vetésterülete, s eddig 180 holdon szántotta meg a földet. Húsz holdon elvetették az árpát is. Nem sokkal lesz több az árpavetés. Varga József magyarázta: a mihálygergei határ igazi növénye a búza. Ez a kis eső, amely a napokban hullott, nagyon kellett, hogy vethessenek Oklevél, a búzáért Mert azt, hogy időben földbe kell tenni a magot, a mostani, meg a tvalyi aratás minden szónál jobban bizonyította. A múlt évben 15,8 mázsa búzatermést takarítottak be holdanként. A járási Uj asszonyok klubja Örömmel hallották a hírt a rétsági FMSZ női dolgozói, hogy számukra asszonyok klubját szervez a járási nőtanács. A klub mintegy 20 asszonyt tömörít majd magába. A járási nótanács listát állított össze a számba jöhető témákról. A listát eljuttatja a klub leendő tagjaihoz, akik megjelölik, hogy melyik előadást hallgatnák meg a legszívesebben. A közösen ösz- szeállított program szerint havonta egy előadást rendeznek majd, később pedig könnyebb fajsúlyú témákra — kozmetikai tanácsadás stb. — is sort kex'ítenek. Az asszonyok klubjának első előadását októberben rendezik. Kérik a gázt! Óvodák, bölcsődék, lakások cs szállodák várják Nagy- bálonyból a nagy teljesítményű hőcserélőket. Ezt a terméket országosan itt gyártják a FÜTÖBER üzemében. Havonta 450—500 darabol elkészíthetnének, ha nem lenne akadály. Gépkocsik sorakoznak és a helyszínről szállítják cl a készterméket, annyira sürgős. Átadási határidők vannak veszélyben most az ősz előtt. Hogy több készüljön, csupán egyetlen akadálya van: a több hónap óta tartó gázbiány. A hőcserélőkhez szükséges peremeket csak lángvágóval tudják leszabni. Ehhez kell a gáz sokkal nagyobb mennyiségben, mint ahogy az értékesítő vállalattól be tudják szerezni. Nem egyszer üresen tér vissza Salgótarjánból a gépkocsi. Ha volt gáz, elmentek érte Kazincbarcikáig. Az utóbbi időben ott sem kapnak már, mert állítólag a központ letiltotta a kiszolgálást, Maradt a salgótarjáni telep, ahol ha van, kapnak, de legtöbbször nincs. Peremek nélkül nem tudnak gyártani késztermékeket. Szerveznék ök a munkát három műszakban is és szállítanának, de így mit tehetnek? A lakások, épületek átadásra, illetve előtte a hőcserélőkre várnak, vajon meddig? Ezt kellene végre figyeiembe venni a gázszolgáltatóknak, mert végsősoron most már nem az építőkön és nem a gyártókon múlik a határidők eltolódása, hanem a gázon. Kérdés; akarják-e, illetve tudják-e orvosolni végre a gázszolgáltatónál ezt a több hónapos panaszt? Meg kellene próbálniuk, talán egy kicsit több jóindulattal sikerülne. B. i. tanács elismerő oklevelet adományozott a mihálygergeiek- nek. Most még gazdagabb volt a nyár. Tíz kiló híján, 18 mázsa szemet adott a búzaföld holdanként. Az elnök joggal büszke: ilyen gazdag termést még egyetlen évben sem adott a gergei határ A jó talajmunka, a műtrágya. a biztosan csírázó mag. az időbeni vetés. így summázták az aratás „előzményeit” Mihálygergén. Ezért ösztökélte az elnök, a főagronómus, ha lehetséges egyáltalán, még szorgalmasabb munkára Klement Istvánt, a traktorost. S Kelement István dolgozott szinte megállás nélkül. Majd pihen, ha eljön az akácvirágzás ideje. A traktoros nagy méhész hírében áll e faluban, s úgy pihen, hogy tesz-vesz a kaptárak körül. Kétmilliós építkezés Az évvégi számadás még messze van ugyan, de a szövetkezetben fél—egymilliós többletbevétellel számolnak. A pénz nagy részét a búza hozta. Nem rosszak a kapások és az állattenyésztés kilátásai sem. Reális hát a remény a fél- az egymillióra. De kell is a pénz, sok helye van már most. A gazdaságban sokat, kétmilliót ruháztak be. Állatszállás, gépszerelő műhely készült, átalakították a szűk kis szövetkezeti irodát. Minden munkát a szövetkezet építőbrigádja csinált. Április elején fogott össze a nyolc kőműves, a három ács, s valósággal égett a munka a kezük alatt. Segítették szépíteni a falut is. Erős kerítéssel fogták körül a művelődési házat. Tatarozták a lakóházakat, s a héten elkezdik a patak kövezését is. Csupa olyan munka ez, amelynek valamiképpen majd a köz. ség látja hasznát. f*enzt kapnak a tanok Mindenképpen a szövetke- : nosodását jelzi, hogy jut erejük ilyen munkákra is. Nem sokan, mindössze százharmincán vannak a tagok. de azok sokat dolgoznak. Ha valamivel több volna a férfierő. akkor nem is panaszkodnának a szövetkezetiek. Mert a férfiak nagy része elment a faluból. A megyeszékhely gyáraiban, üzemeiben találtak munkát. Akik a szövetkezetben maradtak, azok is inkább alkalmazottként dolgoztak eddig. Eddig. Mert az elnök arról beszélt, hogy az idén megtört a jég. Tavaly még munkaegységre dolgoztak, de most , már pénzt fizetnek a tagoknak is. Tíz órás a munkanap és 62 forintot ér. A havi keresetnek azonban csak nyolcvan százalékát kapják meg, a többit tartalékolják az esztendő végére. Az alkalmazottaknak teljes bért fizetnek. Az építők azonban már kivételt képeznek. A húsz százalékot önként tartalékolták az év végére, éppúgy, mint a tagok. Sőt, Novak Ferenc tehenész tagnak lépett be. Mondták, hogy Csammer Károly is erősen gondolkodott, mit tegyen. Most már csak azt várta, meglegyen a lánya lakodalma. A jövő évet már 6 sem alkalmazottként, hanem tagként kezdi a közösben. Már érdemes így cselekednie. A munkának, a közösben végzett becsületes munkának egyre nagyobb értéke lesz Mihálygergén. Vincze Istvánné Puriczki Kati utazik A KISZ központi bizottságának mezőgazdasági és falusi osztálya jutalomban részesíti azokat a fiatalokat, akik az idei termelési versenyekben és a KlSZ-munká- ban kiváló eredményt értek el. Megyénkből is kiválasztották, hogy a számbajöhető fiatalok közül ki részesül ebben a kitüntetésben. A választás a hontj termelőszö- 1 ...... v etkezet gyümölcstermelő szakmunkására, Puriczki Katalinra esett. Ez a kislány tűnt ki legjobban munkájával és mozgalmi tevékenységével a többi közül. A hont! kislányt ezért nyolcnapos NDK hollstein—drezdai kirándulásra viszik. Puriczki Katalin együtt utazik azzal az országos csoporttal, amely a megyék legjobbjaiból áll. Malaccal törlcsstenek Kedvezményes lehetőség a kocaállomány növelésére A háztáji és egyéni gazdaságokban még mindig csökken a sertésállomány, s benne a kocák száma is. Ebből következik, hogy a szabadpiacon drága a malac és a süldő. A sertéstartással szívesen foglalkozók ezért — meg nagy állategészségügyi előnye miatt is — saját maguk, saját kocájukkal akarják előállítani a szükséges hízó alapanyagot. Sok helyen azonban a kocákat „kivágták”, másutt meg a meglevő idősebb, már gyengébben termelő kocákat kellene kicserélni. A kedvezőnek ígérkező kukoricatermés miatt a .jő minőségű malac és süldő iránt várhatóan növekszik a kereslet. Korábban sokfelé az országban felvetették — és ebben is látták a háztáji kocaállomány növelésének egyik lehetőségét —, hogy nem lehetne-e ismét bevezetni az úgynevezett törlesztéses kocaakciót. Azt a lehetőséget igénylik tehát, amely lehetővé teszi, hogy a megvásárolt vemhes kocát ne azonnal készpénzben, hanem majd csak később természetben, azaz malaccal, süldővel, hízott sertéssel törleszl- hessék. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei felmérték a helyzetet és lehetőséget teremtettek az effajta megoldásra. Az akciót ezúttal is a megyei állatíorgalmi és húsipari vállalatok bonyolítják le. A vállalatok ezekben a napokban a közös gazdaságokkal történt előzetes megállapodás alapján a tsz-eknél hizlalásra leszerződött állományokból kiválogatják a továbbte- nyésztésre alkalmas állatokat. Ezeket később másfél, kéthónapos vemhes kocasüldőként helyezik ki a háztáji és egyéni gazdaságokba. A termelőszövetkezet az így átadott vemhes koeasüidőkért súlylevonás nélkül kilónként 22 forintot kap. Ugyanilyen áron kapja aa igénylő a kocasüldőt is. Ennek ellenértékét, amennyiben így akarja, az átvételkor készpénzben kiegyenlíti. Mód van azonban arra is és ez az új lehetőség —, hogy természetben, tehát malaccal, süldővel, illetve hízott sertéssel törlesszc. A törlesztés végső határideje 1970. november 30. Az akció lebonyolításánál az igénylőnek a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat illetékes kirendeltségéhez kell fordulnia, amely községenként előjegyzi a szükséges igényt. NÓGRÁD — 1969. szeptember 23., kedd 3
