Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

Épül I T •• rr rr orom ti Nagyba tony ban csaknem 20 millió forintot fordítanak két év alatt a szénosztályozó re­konstrukciójára. Az első és talán legfontosabb feladat az új törőmű létesítése. A szén- választékbővítés érdekében szükséges a gyengébb minősé­gű termék apróbbra törése és energetikai szénként való értékesítése. A csaknem négy­millió forint költséggel ké­szülő törőművet a ngybáto- nyí gépüzem készíti. Maka- licza József szocialista brigád- fa dolgozik a szerelésen és ahogy a nagy vasszerkezete­ket összeállítják, nyomban be is festik, védik a korrózió el­len. (Fotó: Koppány) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP; WtÓYtl BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYfl TANÁCS tAÓJÁ. ARA: 80 FILLER 1969. SZEPTEMBER 23., KEDD XXV. ÉVF. 220. SZÁM Mai számunkban: Miháiygerge előbbre lép <3 oldal) Két műsor dicsérete .. (4 oldal) Szerencse-tárgysoisjdték i F e I h f v á s a Magyar Népköztársaság népéhez! 16 oldal) Tudósítás az NB Ill-ról (?. oldal) 1 ! Ma huszonöt éve annak, hogy megkezdődött hazánk felszabadítása a német fasiz­mus igája alól. Felhívással fordulunk a magyar néphez: emlékezzünk meg bensősége­sen hazánk történetének e ki­emelkedő eseményéről, és ké­szüljünk méltóan közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. áp­rilis 4-re, az egész ország fel- szabadulásának negyedszáza­dos évfordulójára. A magyar nép évszázadokon át vívta harcát a nemzeti füg­getlenségért és szabadságért. Ä Dózsa-féle parasztfelkelés, a Rákóczi vezette szabadság- harc, az 1848-as forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság zászlaja alatt népünk egyszer­re harcolt a nemzeti ügyért és az egyetemes emberi haladá­sért. A nemzet nagy dolgok­ra volt képes mindig, ha ha­ladó célokért egyesítette erő­it. A kommunisták, a nép leg­jobb fiai és leányai, a hala­dó emberek a Horthy-fasizmua legsötétebb éveiben, különösen a második világháború súlyos megpróbáltatásokkal terhei időszakában í . lankadatlanul felszabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét. Tisz­telettel gondolunk a bolgár, e jugoszláv, a román és más né­pek fiaira, akik harcoltak, vérüket hullatták, életüket ad­ták Magyarország felszabadí­tásáért. Elvtársak! Barátaink! Népünk újabb kori történel­mének legjelentősebb negyed- százada van mögöttünk. A nemzetközi imperializmussal, a hazai osztályellenséggel ví­vott állhatatos harcban, a múlt maradványaival, nehézsé­gekkel és a hibákkal, fogyaté­kosságokkal is megkúzdve, ki­tartó munkával jutottunk idá­ig. A magyar nép keményen megdolgozott minden eredmé­nyért, az előrehaladásért. A harc legnagyobb eredmé­nye, hogy a kommunista párt a munkásosztály — szövetség­ben a dolgozó parasztsággal, az értelmiség támogatásával — kivívta, megvédte és megszi­lárdította a nép hatalmát és államát: a Magyar Népköztár­saságot. Népművelők politikai továbbképzése a művészetek felvirágoztatásá­ban. Védelmet, munkát, anya­gi-társadalmi biztonságot, em­beri méltóságot nyújt minden állampolgárának, s minden eddiginél jobban lehetővé te­szi az egyéni képességek ér törekvések kibontakozását. A? iparosítás, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása, és a kultu­rális fölemelkedés nyomán a régi helyén új ország született — a dolgozók Magyarországa! 1945. április 4-e hazánk nem­zetközi helyzetében is gyöke­res változást hozott. Népünk hajdani elnyomói, a földbir­tokosok és a tőkések osztály­uralmuk védelmében sokszor (Folytatás a 2. oldalon.) I Salgótarjánban tegnap meg­kezdődött a megyei népmű­velők kéthetes bentlakásos politikai továbbképző tanfo­lyama. A megnyitót dr. Mol­nár Pál, a megyei művelődés­ügyi osztály vezetője tartotta. Délelőtt dr. Vonsik Gyula, az MSZiVJP KB Kulturális Osztá­lyának helyettes vezetője tar­tott előadást Ideológiai fella­zítás és az ellene folyó harc kérdései, és A szocialista or­szágok kulturális kapcsolata címmel. Délután a tovább­képzés hallgatói a Nógrád megye története cimú monog­ráfia nemrég megjelent má­sodik kötetéről rendezett an- kéton veitek részt. Ma dél­előtt • A nemzetközi munkás- mozgalom helyzete a* moszk­vai tanácskozás tükrében cím­mel tartanák előadást. Szer­dán dr. Molnár Pál tart elő­adást Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus, és A honvédelmi nevelés lehető­ségei és eszközei a népműve­lés területén címmel. I ' A békéért áldozatot is kell vállalni Lnncpi béke-aktívaülés Salgótarjánban küzdöttek a társadalmi hala­dásért, a legkegyetlenebb el­nyomás idején sem hagyták kialudni a szabadság és a függetlenség forradalmi láng­ját. Tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik a hosszú harc alatt életüket sem kí­mélve, nagy áldozatokat hoz­tak hazánkért, népünkért. Az áldozatok nem voltak hiába­valók. Évszázadok rabsága, el­nyomása alól negyedszázada végérvényesen felszabadult hazánk. A magyar nemzeti függet­lenség, a nép szabadsága an­nak a világtörténelmi jelentő­ségű győzelemnek a nyomán született meg, amelyet a Szov­jetunió és szövetségesei a hitleri fasizmus és csatlósai — köztük a Horthy-rendszer — felett arattak a második vi­lágháborúban. A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszabadító szovjet nép áldozataira, arra a nagy történelmi segítségre amelyet a Szovjetuniótól ka­pott. Kegyelettel őrizzük a E hatalom birtokában fogott hozzá népűnk a magyar társa­dalom, hazánk gyökeres átala­kításához. Kezébe vette sorsá­nak intézését, a népi demok­ratikus rendszerben kibontako­zott a felszabadult nemzet al­kotóereje. Megkezdte a hábo­rús romok eltakarítását, a vá­rosok és a falvak újjáépítését. Végérvényesen eldőlt az ezer­éves per: a falvak egykori nincstelenjei birtokukba vették a földet. A nép tulajdonába kerültek a gyárak, a bankok, a bányák; a gépek, a szerszá­mok, a föld kincsei, az ország fölemelkedésének eszközei let­tek. A nép a leghaladóbb tár­sadalmi rendszert, a szocializ­must választotta, és alkotó­erejét ennek építésére fordít­ja. Iparunk termelése több mint hétszerese, mezőgazdaságunk termelése több mint kétszerese a háború előttinek. Megvalósí­tottuk a teljes foglalkoztatott­ságot. A lakosság 97 százaléka társadalmi biztosításban ré­szesül. Rendszerünk kimagasló eredményeket ért el az iskola­ügy, a közműveltség és a tu­dományos élet fejlesztésében, A VII magyar békekong­resszusra való készülődés je­gyében, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága a társadalmi és tömegszerveze­tekkel együtt tegnap Salgó­tarjánban, az SZMT székha­zának dísztermében megyei ünnepi békeaktívaülést tar­tott. A békegyülés elnökségé­ben a többi között helyet fog­lalat Szoó Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára, Kovács Dezsöné, az Or­szágos Béketanács alelnöke. Nagy Béla, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­sága elnökének megnyitó sza­vai után, a mintegy 200 béke­aktivista előtt Remenár Já- nosné, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának alelnöke tartott beszámolót a békemozgalmi munka megyei eredményeiről és feladatairól. Az ünnepi béke-aktívaülés beszámolója első részében ki­jelentette: — A béke vágya olyan régi, mint maga az emberiség. Ezután a második világhá­borút követő eseményekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az imperializmus mester­Egész napos megyei vetélkedő után... Országos bemutatkozóra és megyei gálaestre készülnek legjobb nép da lene késéiin k Országszerte nagy érdeklő­dés mellett került sor annak az oszágos népdalénekes-ve- télkedőnek a nyitányára, me­lyet a Művelődésügyi Minisz­térium, a KISZ központi bi­zottsága és a Magyar Televí­zió hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából hirdetett meg Repülj páva címmel. A vetélkedő Nógrád megyei selejtezőjét vasárnap rendez­ték a salgótarjáni József At­tila művelődési központban. A megye különböző részeiből mintegy kilencven nevezés érkezett. A jelentkezők kitű­nő szakemberek előtt mutat­ták be tudásukat. A bíráló bizottságban foglalt helyet Orosz László, a KISZ-kb kul­turális osztályának vezetője, Fasang Árpád, a budapesti Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, Halkovits János, a televízió zenei osztályá­nak képviselője. Guthy Éva, a salgótarjáni Állami Zene­iskola énekszakos tanára, és Réti Zoltán, a balassagyarma­ti Állami Zeneiskola igazga­tója. A késő délutánig tartó ve­télkedő során sok figyelemre méltó népdalénekest ismer­hettünk meg. Nem volt köny- nyű dolga a zsűrinek kivá­lasztani azokat, akik a me­gyét a televízió országos nyilvánossága előtt képviselik, illetve azokat, akik a janu­árban rendezendő megyei népdalénekes-gálaesten szere­pelnek. A döntés hosszas ta­nácskozás után született meg. E szerint a televízióban is közvetítésre kerülő országos versengés részese lesz a nóg­rádi menyecskekórus, a ka- rancskeszi Petróczi Andrásáé, a salgótarjáni Sólyom József és a szécsényfelfalui Kincses Helén. A zsűri az országos vetélkedőre tartalékként je­lölte még Kmetty Lajost Ba­lassagyarmatról, Pintér And­rásáét Kisterenyéröl, Bussay Antalt Patakról és Paál Ró­zsát Zagyvapálíalváról. A me­gyei gálaest részesei lesz to­vábbá ifj. Varga Pál, Mészá­ros Mihály, Rappavi Johanna, Bagyinszki Judit, Guttmann Katalin, Molnár Gábor, Ra­dies Béla, Balogh Ferencné és Kaszás Ambrusné. A megyei népdalénekes-ve- télkedő résztvevőit a megyei KISZ-bizottság az egész napos esemény végén emléklapokkal ajándékozta meg. kedése alapján a világ népei­nek rá kellett döbbenniük: a mérhetetlen szenvedés és pusztulás után sem sikerült megteremteni az igazságos és a tartós békét. A békemozgaiom megyei eseményeiről szólva kijelen­tette: — A béke ügyének szolgá­latát komolyan vettük. Me­gyénk dolgozó népe elevenen reagált a nemzetközi életese­ményeire, tettekkel felelt fel­hívásainkra. Féltőn ápoltuk a népek barátságának nemes esz­méit is. Ezután azokról az eredmé­nyekről . beszélt az előadó, amelyet megyénk dolgozói a békemozgalomban elértek. Külön szólt a „Veled vagyunk Vietnam” — „Egy iskolát, egy kórházat Vietnamnak” akció megyei eredményeiről. Elmon. dolta, hogy a mozgalmak eredményeként megyénk dol­gozói mintegy 5 millió forinttal járultak az országos kez­deményezés valóraváltá- sához. Csupán a KISZ-íiatalok 3 millió forintot gyűjtöttek az akció során. Dicséret illeti a megye asszonyait is, akik 140 horgolt takarót ajándékoztak a vietnami gyermekeknek. Kü­lön köszönetét mondott az ün­nepi béke-aktívaülés előadó­ja az érsekvadkerti, pásztói, palotási termelőszövetke­zetek dolgozóinak, akik 20—20 ezer forintot ajánlottak fel a hős vietnami nép harcának segítésére, me­(Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk felszabadulásának eredményeiről beszélgetnek a küldöttek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom