Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Jó ellátás? Felsőtold, a gondok községe Felsőtoldon és Garábon egy-egy vegyesbolt áll a la­kosság rendelkezései'«. A la­kosok azt mondják, kielégí­tő az ellátás mind élelmisze­rekből, mind Iparcikkekből és ruhaneműből is. Talán csak azt kell szóvá tenni, hogy időközönként nem kap­nak a falubeliek friss ke­nyeret. S az is nagyon fur­csa, hogy a kenyeret nem Pásztoréi, hanem egy másik járási székhelyről, Szécsény- ből hozzák. Talán ez az oka annak is, hogy általában a délelőtti záróra után érke­zik a gépkocsi, s így az üz­letvezetőnek még egy-két órát a boltban kell töltenie? Valahogyan segíteni kellene ezen. S végre jó lenne a pásztói földművesszövetkezeti központnak is beváltania egy igen régi ígéretet: azt. hogy lesz hűtőgép a vegyesbolt- Jó hírneve van a 15 főből ban. Igaz. két éve várják, de álló községi tüzoltótestület­még mindig a húsbolt hű- nek. 'Járási versenyeken már JÓ1 ápolt gondozott gya­tőszekrenyeben kell tartani tob ízben nyertek díjat. A , ________________,, . , ,. a vegyesbolt töltelékáruját testület munkájából kiveszik korlokertje volt az iskola is. A tejtermékek tárolásé- részüket a község vezetői is, val azonban már baj van. maguk is tűzoltók. Üj tűz­Amikor étről beszélgettünk, oltószertárt építettek, s fel­Felsőtold a Szuha-patak mentén fekszik, a Cserhát he­gyet között. A község a XVIII. században keletkezett. Sok­kal régebbi település az ide nem messzire fekvő, s közös tanácsi igazgatású Garáb. Eredetileg a Kökényes—Haditól nemzetség birtoka volt, melynek tagjai itt 1119 előtt pre­montrei rendű monostort alapítottak. A temploma, amely 1625-ben épült, jelentős műemlék. A monostornak azonban már csak a helyét tudják a falusiak megmutatni. Mindkét településen nehezen élnek meg a mezőgazda­sággal foglalkozók, ezen a hegyes, dombos, vízjárta vidé­ken. Szemnek tetsző látványt nyújtanak ugyan az erdő övezte hegyek, amelyek vadban gazdagok, de egész emberi kíván az itteni munka. Dolgos kéz pedig kevés van. Sokan eljárnak inkább az iparba dolgozni, meri a közös gazda­ság még nem nyújtja azt a biztos megélhetést, amit más községekben már elértek, A község nem fejlődött olyan ütemben mint számos jobb termeszed körülmények között levő település. Sok a gondjuk a felsötoldiaknak. Rosszak az utak. hiá­nyoznak a kényesebb élet, a kultúra lehetőségei, intéz­ményei. A mostohább körülmények elidegenítik az embere­ket a községtől. Az összefogás is hiányzik azonban legtöbb­jükből, hiszen, ha közös erővel feszülnének néki a gondok­nak, sokat a saját erejükből is megszüntethetnének. Két­ségtelen azonban, hogy rászorulnak a/ segítség. S ezt var jak is a községbeliek. Éber tűzoltók Víz alatt a gyakorlókért A fiatalokon múlik Társadalmi esküvők A községben tért hódít a társadalmi ünnep. Az elmúlt évben és az idén öt fiatal pár fogadott egymásnak hű­séget társadalmi esküvő ke­retében. Legutóbb Róka Ká­Három évvel ezelőtt két- nak. Azért szólunk múlt évi időtartamra feloszlott a időben, mert miután az út- sportegyesület. Az elmúlt , , testen keresztül vízlevezető évben és az idén már ismét egv vevő megjegyezte, leg- szerelésük közé tartozik egy r,,atr>rnát énítettek a vív a , , ..... , , alább kihasználják a húsbolti nyolcszázas motorfecskendő. , ,, „ , ., , V ,,, szépen szerepelnek. Kozked- roly, az Útfenntartó Vállalat hűtőszekrényt, mert húst kü- A nyáron jól vizsgáztak. Ku- ker üe tolylk es akadályoz- & labdarúgócsapat, de a dolgozója és Miklián Anna lön ben is ritkán és keveset esik Andráséknál kigyulladt za a gyerekeket a munka- . kapnak. (Ma ezt teszik, hely- egy ól. A sűrűn lakott köz- ban. Pedig a diákok szeret- női kézilabda is. A sportpá- alsotold, hajadon. bzépen télén, mert húst és tejet tilos ségben veszélyes a „piros ka- tek benne foglalkozni. Szép lya szép, gyepes, hiányzik — - hűtőszekrény- kas”, de a tűzoltók résen vol- termést takarítoUak be ró- aZ0nban az öltöző, ennek a boltvezető füstölt 7“? burg0nyát és megépítését tervezik. A ta­hetek óta nem tett volna a veszedelem< el‘ zöldségféléket. , , . , nem a A pedagógusok a kertben nács adna ra valamennyit a végzett munka révén ked- fejlesztési összegből, ha a vehették meg a gyerekek- fiatalság. is részt vállalna az kel a mezőgazdasági mun- építkezési munkából, kát, ismertették meg velük szépségeit. Azt remélik: a A község fiataljain múlik, ugyanabban a ben tartson. Szerk.) rendel a szalonnát, érkezik. megrendezik ezeket a társa­dalmi esküvőket. Úttörők, kiszisták köszöntik a fiatalo­kat és a boldog szülőket. Készítik már a korszerű is­tállót a borjak számára. A száznegyvennégy férőhelyes épületet még ebben az évben szeretnék benépesíteni a szö­vetkezetiek Örökifjú tanító Megtakarításból magnetofon Hegedűs Gáborné, az isko­la igazgatója büszkén mond­ja. hogy szeptember 1-től község vezetői megoldást ta- hogy kulturáltan tudják fo- £500 forint értékű takarék Iáinak arra, hogy a kertben gadni az ellenfeleket az öl- továbbra is zavartalanul foglalkozhassanak a kék. gyere­JNiucs generációs gond Felsőtold a kisközségek so­rába tartozik, kevés lakossal, de annál több gonddal. A te­lepülésnek — még a szomszé­dos Garábbal együtt is — csak 570 lakosa van. Különösen ke­vés itt a fiatal. Amikor az egyik iskolásgyereket megkér­deztük, mi lesz, ha befejezi az általános iskolát, csak ennyit bélyeget vásároltak a gye­rekek. A takarékossággal hir- tözőben, ahol kisebb klub- nevet szereztek maguknak a helyiséget is berendezhetné- he’vbel! „d’ákok- dmúlt J ° évben is 25 ezer forintot ta­nek maguknak. Az illetékes kafítÓttak meg. Nagy az öröm sportszervek pedig tanácsot iskolában, amikor a mea adhatnának, hogyan valósít­hatják meg a leghasznosab­ban az öltözőépítés tervét. Segítséget várnak takarított pénzt visszaadják a gyerekeknek. Kerékpárokat. táskarádiókat vásárolnak ma. guknak. Jut belőle kirándu­lásra is. Az idén megtakarí­tott pénzből Badacsonyba látogattak. Takarékosságuknak az az is, hogy az OTP 3 ezer forint jutalom­ban részesítette őket. Ebből vásárolják meg a tanításba szükséges magnetofonkészü­léket. Mindig a legfontosabbat A nak községben sokat áldoz- a fiatalok nevelésére. Igaz. újabb a község vezetői két tantermet szerettek Nehéz körülmények között, volna, de erre mér nem kap. A falu legnagyobb gondja művelődési otthon, — ami mondott szűkszavúan: „Itt ha- nincs. Hol az iskolában, hol gyom a falut... Hogy miért a pártházban gyűlnek össze, azt nem magyarázta meg, m- .. . .. .. í , ., kább megfutamodott. A fel- amikor k°z°s dolgaik meg- nőttektől érdeklődve a jövő- beszéléséről van szó. Szőrű­ről nagyon különböző válaszo- kozást az iskolában felsze- kat kaptunk. Aki itthon dolgo- relt alkalmi filmvetítő nyújt, zik azért panaszkodott, hogy Megoldást keresnek, a párt­nehéz a megelhetes. Aki gyár- , , , ... , ba vagy bányába jár, a bejá- haza* szeretl]ek hasznosita- rás miatt elégedetlenkedett. ni* engedélyt kapnának Sokan szóvá tették, hogy az rá, megtoldanák egy na- utóbbi huszónegynéhány év gyobb teremmel és akkor alatt milyen keveset fejlődött anélkül, hogy a párttagok de 150 ezer forintot fordítot­tak az iskola korszerűsítésé­re. Zsibongóval, szertárral és pedagógus dolgozószobá­val bővítették. A bejárati részen járdát építettek. tak elegendő fedezetet, pe­dig az egyetlen tanteremben nehéz a nevelés. Bíznak ab- l ban. hosv körzetesítés után a felsőtoldi iskolára is jut annyi pénz. hogv tovább kor­szerűsítsék az intézményt. A híres ember Sándor György, a felsőtoldi itt végzett fiatalok közül gyerekek örökifjú tanító bácsi- kerültek magasabb iskolába, ja tizenötödik éve tanít a De nemcsak az iskolai mun- községben. Amikor 1954-ben kában jeleskedett Sándor megkapta a sárospataki tanító- György. Szervezte az ifjúsági képző oklevelét, nem sokat mozgalmat, a sportot, tévé­a. a község. Pedig nincs igazuk, s mert sok mindenre elmondhat­jogai csorbulnának, a lakos­ják még a felsőtoldiak és a sa§ *s helyet kapna a tanu- garábiak, hogy kell, de a fej- lásra, szórakozásra, lődés számos jelét nem lehet f letagadni. Annyi bizonyos, I§y szeretnék a község ve- hogy generációs problémákkal zetői is és a dolgozók is. úttörömozga- nem küzdenek, mert a munka- Csakhát ehhez, a járási pártbizottság hozzájárulásá­rajta elgondolkodni. Járhatatlan Ha valahol mostohák az töprengett, hogy hová menjen, kenykedett egyenesen hazajött a szülőföld- lomban. A labdarúgócsapat bíró fiatalok valósággal szök re. Az első évben a hasznosi irányítója és aktív játékosa, nek innen. Mind többen ma- voina szükség Érdemes iskolában tanított, de a követ- Tisztes megbízatást látott el, radnak azonban olyan idős __.i_ ___ k ezö évben már hazakerült a amikor Alsótoldon megválasz- emberek mint a falu legöre­szomszédos Alsótoldra. S az- tották párttitkárnak, majd a gebb asszonya, a 96 éves óta tanít a felsőtoldi iskolában, felsőtoldi pártalapszervezet Zuszka néni és a 93 éves Lő- Amikor elkezdte az oktató-ne- titkára lett. Pedagógusi tévé- rincz Andris bácsi. De vajon velő tevékenységét, csupán kenysége mellett még számos mi lesz később a szülőkkel, az egyetlen fiatal került középis- társadalmi funkciót lát el. Szí- elfáradt édesanyákkal és édes- " , . .... ... vesen, nagy kedvvel dolgozik, apákkal, ha a gyerekek elmen­kolaba a községből. A tanító fiátalosan, ifjú szívvel, ahogy nek a faluból? Vagy mégis ezt úr munkája nyomán már több egy hivatását szerető emberhez a fejlődést egy kicsit gyor- útviszonyok, az ezen a köz­mint húszán érettségiztek le az ülik. sabbá kellene tenni? ségen áthaladó főközlekedé­si útvonal úgyszólván járha­A 1 *11* •• II • J.' r tatlan. A Garáb felé vezető legjobb jövedelmi toníis út is járhatatlan. Az autó­1 közlekedési vállalat már be­leg négyszáz szarvasmarhá- jelentette, hogy a járatokat leállítják, márpedig ennek súlyos következményei le­hetnek. Sokan járnak erről a vidékről különböző üze­mekbe dolgozni. A tanácselnök — aki me­gyei tanácstag — már inter­Nem véletlen, hogy a falu­ban szeretik az állatokat, különösen a szarvasmarhát, mert a helybeli termelőszö­vetkezetben is ez a legjöve­delmezőbb ágazat. A felsőtol­nagy tejelésű jószágoknál át is tértek a naponkénti há­romszori fejésre. Habár a ter­vezett háromezerliteres tej­hozam még nem' kiváló ered­mény, a tavalyi 2400 literhez diák értik is a módját az ál- viszonyítva, ugrásszerű fejlő- lattenyésztésnek. Amióta pe- dést jelent. A szövetkezetiek dig Varga Dániel, ez a fárad- tervében szerepel a tehénál- hatatlan szakember vette át lomány tbc-mentesítése, amit az állattenyésztés irányítását, már előkészítettek. Rendelke- csaknem csodákat művelnek, zésükre állnak a tenyészüszők T^uhászatban Január óta például szilárdan is, amelyeket a kiselejtezett tartják az első helyet a járási tehenek helyett állítanak be. tejtermelési versenyben. Az a szövetkezetiek megszün­istállóátlaguk 14, a a^ tették a sertéstartást, s inkább laguk pedig 18 liter. Olyan . , tehenük is van. amelytől 34 a szarvasmarha-tenyésztést es liter tejet fejnek naponta. A a juhászatot fejlesztik. Jelen­jük van, ezek között 103 a te­hén. Növekszik a hízómarhák száma is. Az idén 103 hízó­bikát és üszőt értékesítettek. Eddig már ötven bikát vittek el tőlük Olaszországba. Az a terv. hogy a tehené­szetet 150-es létszámra fej­lesztik, s évente száz-száz hí­zóbikát és tenyészüszőt ér- pellált ebben az ügyben. Az pedig az anyaállatok számát duplájára, hatszázra növelik. A felsőtoldiaknál a juhászat kettős hasznosítású, mivel a szaporulatot express-pecse- nyebárányként értékesítik. Felsőtoldon él a megye egyik leghíresebb állatte­nyésztője, Klátyik István. Aranyérmek, oklevelek díszí­tik lakását. Tenyészállatai után tüntették ki. A 64-es Pi­rosnak leszármazottja vala­mennyi kitüntetett szarvas- marha. Még minden alkalom­mal ott volt az országos me­zőgazdasági kiállításon. Mos> egy gyönyörű növendékbikát nevel. Szakemberek megnéz­ték a szép jószágot és beje­lentették fílátyiknak, hogy a bikát 1970-ben az országos mezőgazdasági kiállításra vi­szik. Az állattenyésztő megmu­....................... , ... - tatta legújabb büszkeségét. f elújításra volna szükség. Maxit. Mint Klátyik el- Ezt várják a község lakói. mondta; sok munka van ve­le. úgy kell vele bánni mint e9V gyerekkel, de megéri. Nagy örömet okoz a nevelése. \ Csak az tud ilyen szép ál­latot nevelni, aki ennyire sze­reti a jószágot. Egri Útépítő Igazgatóság kisebb portalanításra a nyá­ron már elhatározta magát. De ez semmit sem ér, teljes Ezen a héten a pásztói Járás. egyik kisközségében, Felsőtoi- don, illetve Garábon jártunk, hogy beszámoljunk lakóinak életerői. Történelmi levegőjű vidék azonban telve gondok­kal. A beszámolókat BOBAL GYULA és PADÁR ANJV«« írta. a felvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb Szilaspogonyba látogatunk el, ahol délelőtt 10 órától óráig lapunk egyik munkatársa fogadja a taná­cson az érdeklődőket, vagy pa­naszosokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom