Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
T v-előzetes tope de Vega: A furfangos menyasszony (kedd. 20.30). A kétrészes vígjáték közvetítése a Gyulai Várszínház előadásában, felvételről. A spanyol nemzeti dráma megteremtőjének, a. dráma-világirodalom legtermékenyebb alkotójának műve kerül képernyőre ezúttal. Gi- .-icz Mátyás rendezésében. Lope de Vega ugyanis — saját vallomása szerint — több mint 2000 drámát írt. ami páratlan, s akkor tűnik igazán káprázatos számnak, ha meglátja be a nyári margitszigeti előadás főszerepeit éneklő művészeket: Csocsoszan szerepében a világhírű Jeanette Pi- lout, a bécsi Staatsoper és a New York-i Metropolitan tagját hallhatjuk, Pinkertont a fiatal bolgár tenorista. Peter Gugalov énekli, s isméi színpadon köszönthet jük Svéd Sándort is. Az előadást Komor Vilmos vezényli Az aranyember (szombat, 20.20). Magyar film. 1962 telén ’ * ; ~ ~ Jelenet: Karinthy FerencVíz” című tv-filmjéböl. (A tv szeptember 24-i (szerdai] műsorához.) gondoljuk: ha minden áldott héten megírt egyet, 2000 darabhoz -10 teljes év szükséges. A kellemes, népi ízű-humorú, vaskosan bővérű vígjáték az először a, reneszánszban megjelenő gondolat .jegyeben fogant: a nő maga dönthessen sorsáról, s ahhoz mehessen, akit maga választót!. A szép Penise (Papp Éva) minden eselvetése, furi'angja a cselekmény során, ennek a célnak jegyében történik, hogy választott, s nem kijelölt szerelméé lehessen. A versbe szedet- ten megírt pergő, fordulatos mű a commedia dell’arte jellegzetes darabja. Tv-operakalauz — Puccini: Pillangókisasszony (szombat, 18.20). A szokáshoz híven ezúttal is az adást követő kedden képernyőre kerülő operaközvetítés előzetesét láthatjuk. Az előadás néhány jelenettel illusztrálja a dalművet, s mumutatták be filmszínházaink a Jókai-regény Gertler Viktor készítette filmváltozatát; a rendező egyben a forgatókönyv írója is. A siker előrelátható volt már akkor: az olvasottság szempontjából évtizedek óta legnépszerűbb író regényét százezrek nézték meg, felelevenítve ezzel régi élményüket. A nagy romantikus mesemondó ebben a regényében — s a filmben hűen tolmácsolta« — az „aranyem- ber”. Tímár Mihály történetében érzelmekben és látványosságban is gazdag karrier- mesét kerekített. A vívódó hőst, Tímár Mihályt, a romániai művész, Csorba András személyesíti meg, a szépségeshideg Tímeát Béres Ilona, a gonosz Athalie-t Krencsey Mariann, Noémit pedig Pécsi Ildikó. A. Gy. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek időjárás. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Gudi Farkas Mihály népi zenekara .iáiszik. — 0.08: Stúdium. — 9.19: Zeneművészeink reflektorfényben. — 10.51: Rádió- színház. — 12.20: Melódiakoktél. — iá.52: Találkozás F. Péter Pállal. — 14.02: Gisella May énekel. —14.15: Rádióreklám. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.05: Hétvégi küipolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak. — 16.05: Húszas stúdió. — 17.05: A világirodalom humora. — 17.37: Fjodor Saljapin énekel. — 18.00: Közvetítés az atlétikai Európa-ba.inoksásróJ. — 18.50: Nagypal Béla: Körcsárdás. — 18.58: Hallgatóiak figyelmébe! — 19.25: Georg Ku lenk amp ff hegedül. —20.10: L \ hold. — 20.17: A szolnoki Szigligeti Színház előadása Salgótarjánból: Csak egy telefon. — 22.50: Táncoljunk! "ETÖFI RADIO: 8.05: Conchita s -pervia és Mattia Rattistini éne- kc' Rossini-, illetve Verdi-operákba*. — S.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00: Pity éri harckocsizó hiheti* ilen, ám többnyire hősies kain ndjai. — 9.31: Az élő népdal. — 9.44: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: A zene hullámhosszán. —■ 1.30: Térzene a Hn'ászbá»^'í r*v. 12.30: Mozart: C-dúr zongora- • erseny. — 13.05: Beszélgetés a otíeteégről. — 13.30: 3ritten: 'lenyegzői kantáta. — 13.40: Or- osi tanácsok. — 14.00: Cypránus, ördög. — 15.01: Részletek Leg- •and Cherbourgi esernyők c. ■’ll mzenéjóból. — 15.12—18.3«: A hét műsorából. — 16.36: Beszélő képek. — 16.55: Közv. az atlétikai EB-ről. — 18.10: Gyermekszerelemről — felnőtteknek. — 18.41: János vitéz — a II. felv. fináléja. — 19.00: Közv. az atlétikai EB-roi. — 19.30: A hanglemezbolt könynyüzenei újdonságáról. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 21.05: A Svájci Olasz Rádió és Tv szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.10: iá. kán hallott operákból. — TELEVÍZIÓ: 9.01: Borivóknak való. (Ism.) — 9.30: Medvetánc. — 10.55: Együtt, könnyebb. — 11.20: Az öltözködés művészete. — 11.40: Csak férfiaknak. — 12.10: Lakás- helyzet. — 15.00: Tovább a régi úton. — 15.20: A Delavine-üg.y. — 16.25: Reklámműsor. — 16.35: Haladás — tudományos magazin. — 17.15: Reklámműsor. — 17.20: A tv-jelenti. — 18.00: Telesport. — 19.30: Cicavízió. — 19.19 r \? ló képek. — 19.55: Köztünk maradjon. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Ilyennek hazudtalak. — 22.30: A közönség kívánságára: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. .. BESZTERCEBÁNYA: 9.00: A tenger enciklopédiája. — 9.30: Macskákat nem viszünk. — 15.20: Nemzetközi bicikliball torna. — 16.55: Közv. az atlétikai EB-ről. — 19.34 és 23.20: Tv-hiradó. — 20.50: Esztrádműsor. — 22.00: A tenger rejtvénye, II. rész. 6 NÓGRÁD — 1969, szeptember 20-, szombat A legrégibb magyar kéményseprők A szerencsét hozó fekete emberek — kiknek alakjához annyi babona fűződik — nem csak a szénfűtés kezdetén bukkannak fel hazai histó- riákiban. A középkorban — noha lehetőleg a kevés égéstermeket hagyó faszénnel fűtöttek — mégis csak rá akadunk a kéményseprők emlékezetére. A hosszú, nyurga, gótikus kürtőket, paloták, klastro- mok. kastélyok kéményeit rendszeresen tisztítani kellett. S ez nem is volt — s nem is maradt. — veszélytelen mesterség! Sok leleményt igényelt. A legelső adatunk, amely magyarországi kéményseprőkről megemlékezik, 1508- bói való. Kutatónk. Détshy Mihály bukkant, rá Estei Hyp- polit bíboros, egri püspök számadáskönyveiben. Eszerint Hvppolit érsek, olasz származású egri tiszttartója 1508. szeptember 16-án kemény 5 forintot fizet ki annak a két olasz kéményseprőnek, aiki Budáról szekérrel Egerbe utazva, ott a püspöki várpalota kéményeit kitakarította. A szokatlan magas kifizetést mentegetendő, az olasz tiszttartó hozzáfűzi, magyarázatképpen: a vár, biztonsága tette azt indokolttá’. Azonkívül a két budai olasz kéményseprőt szállító szekér fuvardíja is magas volt. Kiemeli a két budai olasz kéményseprő szegénységét is, s végül hozzá teszi. kifizetése „Isten iránt való szeretetből” történt. Ennyi indokolás úgy látszik mégis csak elég volt a „belég'-hez! Olaszok mestersége maradt a kéményseprés a törökvilág után is. Budán tisztes hírre, s komoly vagyonra tett szert Francesco Francin olasz eredetű kéményseprő mester az 1690-es években. Várostörténet Cinkben is pmléke maradt. Picasso és a betörő Párizsban az alábbi anekdota járja Picassóról: Egy sötét éjszaka észrevette, hogy betörő jár a lakásban. Kiugrott az ágyból és üldözőbe vette. . . Elfog" azonban nem tudta, de emlékezetből lerajzolta. Akkoriban művészetének kubista korszakát élte. A rajzot átadta a rendőrségnek. Másnap a rendőrség a rajz alapján őrizetbe vett egy francia minisztert, egy spanyol bikát és egy varrógépet. Az önbizalom sebészkése A FŐORVOS egy fürdőszobából átalakított helyiségben ül, balján az osztály-adminisztrátorral. — Szemben vele Verebély professzor arcmása: a tanítványa volt. Ha beteg lép a szobába, aiz adminisztrátor kimegy a folyosóra. A szoba másik sarka vetítőhelyiség és ruhatár. Van itt továbbá egy telafonasztal, amelyen gyakran cseng a készülék. Mivel az adminisztrátor többnyire a folyosón tartózkodik, a nemzetközileg ismert főorvos odaballag a készülékhez, s ki tudja. naponta hányszor int türelemre egy-egy érdeklődőt, aki nem kevesebbet kíván tőle — mint élete, sorsa teljes megváltoztatását. ötven agya van mindössze, s arra több száz előjegyzett beteg. . . — Az orvostudomány egyetlen ágáról sem alakult ki any- nyi téves felfogás, mint a plasztikai sebészetről — mondja dr. Galambos József, a Péterffy Sándor kórház plasztikai sebészetének osztályvezető főorvosa —, hallatára az emberek általában orr-, vagy arc-kozmetikai műtétre gondolnak. Luxussebe szetnek tartják, s ezzel magyarázható, hogy a betegek egy része olyan időben keres fel minket, amikor a műtét, sajnos, már elkésett, vagy nem jár olyan eredménnyel. mint amilyen korábbi beavatkozással elérhető lenne. Csak ki kell lépni a várószobába és szavait igazolja az élet. a járóbeteg-rendelés kóresetei: arcidegbénulás (a fel i.^m erh el.et.lens égig torz arc), farkastorok (16 éves kislány), daganatos orrhiány (megállapíthatatlan korú férfi), súlyos égések... Egy-egy tragédia, s megany. nyi külön, zárt világ. Egyetlen közös rajtuk csupán: a tekintetük. Szorongás, félelem, be- feléíordulás. A főorvos húszéves prakszisa alatt megismerte ezt a tekintetet. Szerinte van benne némi szégyenkezés is. Az olyan emberé, aki testi fogyatékossága miatt bizonyos mértékben ki- vülrekedt a társadalmon. S erre sajnálkozó pillantásokkal minduntalan emlékeztetik is. T" „yelem, tapintat, ahogy megközelíti őket — s az időt. amelyet egyetlen beteggel eltölt, .. Végül papírt, ceruzát vesz elő. rajzol, magyaráz, kétségeket. oszlat el. s néha, sajnos illúziókat rombol szét... Csodára S sem képes! — Mi tulajdonképpen a plasztikai sebészet? — Mondhatnám úgy is, hogy mindaz, amit az imént látott: megjavítása, vagy pótlása olyan testrészek alakjának, Illetve működésének, amelyek betegség, baleset, esetleg műtét kapcsán megsérültek, vagy elvesztek. De ugyanakkor feladata a méhen belüli életben kialakult fejlődési rendellenességek eltüntetése, veleszületett testrészhiányok, legyen az bőr, csont, ízület, vagy belső szerv pótlása is. Benyit a nővér, szó nélkül két kis harangformájú burát tesz az asztalra, benne valami fehér, képlékeny massza. Galambos főorvos a kezembe adja: — Ezt nézze meg. — Hydrogel Akrylat — hangzik a magyarázat —. n agymo lak uláj ú. szövetbarát anyag, teljesen ártalmatlan, daganatot nem hoz létre. Rugalmas. illúziót keltő Emlőrákkal operált betegünk „viseli” majd. Az emlőpotlást a legjelentősebb műtétek közé sorolom, nemcsak kórlélektani szempontból, hanem esztétikai és pszichikai okok miatt is. Ennek ellenére — a tumoros betegek nagy számához képest — viszonylag ritkán kerül rá sor, talán azért, mert a pótlás lehetőségéről egyelőre keveset tudnak. Annál gyakoribb a kézzel kapcsolatos korrekció: a műtétek negyven százaléka ilyen. Van, aki esztétikai meggondolásból szánja el magát az operációira. van, akit a munkájában zavar. A negyvenéves géplakatos izomsorvadásos kezével egyre nehezebben fogta a szerszámot, a fiatal konzervipari munkás, akinek a jobb mutatóujját törött üveg vágta le, olyan gátlásossá vált, hogy kerülte az embereket, nehogy kezet kelljen fognia valakivel. De vannak ennél súlyosabb esetek is. amikor a testi deformáció lelki eltorzuláshoz. teljes depresszióhoz, sőt nem egyszer öngyilkossági kísérlethez vezet. Galambos főorvos kötetre rúgó életutat ismer. amely végül itt jött rendbe, a saját, vagy orvosainak sebészkése alatt. AZTÁN beugrik egy csinos nő. összecsókolja a főorvost, lelkendezik, hálálkodik, közben a főorvos kikeresi archívumából a fényképét: nem akarok hinni a szememnek, ő pedig ezt mondja: — Az előbb megkérdezte, mi a plasztikai sebészet és én megadtam a tudományos magyarázatot. De mondhattam volna így is: a világűr meghódításának korszakában annak az egyszemélyes világnak visszaadása, amelyet köznapi nyelven így hívunk — önbizalom Es ebben, úgy érzem, nincsen semmi luxus. Bódis Sylvia Óriás testek a galaxisok mag fában Viktor Ambarcumjan akadémikus, az örmény Tudományos Akadémia elnöke, „A galaxisok magja” címmel cikket irt „A Szovjet Tudományos Akadémia Közlönye” c. havonta megjelenő tudományos folyóiratban. A cikkben Ambarcumjan sorra veszi a különböző típusú galaxisokat (a világmindenséget alkotó tejútrendszereket, és megindokolja azt a feltevést. melyet az ő irányításával működő obszervatóriumban dolgoztak ki. E feltevés a galaxisok magjára vonatkozik. A tudósok szerint a galaxisok magjának közepét óriás tömegű, aránylag tömör testek alkotják. E testek tömege több százmillió- szorosa, sőt, több milliárdszo- rosa lehet a Nap tömegének. E magokból, robbanások kíséretében, hatalmas mennyiségű anyag lökődik ki. Ambarcumjan szerint magának a galaxisnak a létezése is a magban levő óriástömegü test aktivitásával magyarázható. Nem a mag jött létre a már meglevő galaxis belsőjében. hanem a galaxis alakult ki a mag aktivitása következ- ' télben. Vagyis a világmindenségben a mag előbb volt, mint a galaxis. Az a tény. hogy a spirális alakú galaxisok karjai a magból nyúlnak ki — Ambarcumjan szerint —, teljes összhangban van a csillagászok feltevésével. , vv\^/VVVÖ/V'Ayv\/vyvA(Wv\/\/va/WVVMA/tMA<áMMMA<á/'A/t>NVAtVtMAZtM/VVVyvvvv\^/\/VM/v\^^ A Népművészet mestere Mintákat álmodó asszony... A nol a magasból lezúduló vizek árkot követelnek maguknak. ott a mélyedés partján lakik egy asszony. Az utca derékszögben visz rá az árokra, amelyet betakar a fű, meg a keréknyom, s eső után a csapnivaló sár. A ház szorosan az út mellé épült, megtámasztja a járda lapját. A képből már csak a kacsák hiányoznak és a libák. A terméstől duzzadó almafák kilógat- ják ágaikat az útra, így köszöntik az ideérkezőt. ♦ Nagyiócon járunk, a szövők nógrádi otthonában, ahol szinte minden házban ismerős a szövőgép. Keviczky lstvánné nincs otthon, a boltba ment. lánya szalad el érte. Visszatérte után rövid bemutatkozás, s maris bent vagyunk a házban, ahol mint valamiféle trójai faló, emelkedik a szövőszék. Ha nagyobb lenne, be se férne a házba. Szinte kitámaszt, ja a konyhát méreteivel. Kintről a kisablak vet rá fényit. A népmesék világa teremtődik újjá a konyhában, ahogy végignézünk a szövőszéken. Keviczky Istvánná élete egybefonódott a színes fonalakkal. Az asszony helyet foglal a széknél, mintákat álmodó szemével végigsimogatja a tekintélyes gépet, ahol az álmok valósággá válnak, amelyben eddigi életének javát beleölte. * Ezerkilencszá znagy vénét írt a naptár, amikor Keviczky LSitvánné megismerkedett a szövés tudományával. Családi hagyomány volt ez náluk, mint a többi nagylóci házban. A minták egy felnövő lány szépérzékét tették próbára, s mint a népmesék hőse, ő megmaradt ennél a kiteljesült szerelemnél. Közben a kis szövőszék naggyá terebélyesedett. A faluban kendert, termeltek. hát így volt nyersanyag bőven. Munka is akadt, de a biztosítás akkor még csak fogalom volt, betegség esetén megcsappant a pénz, s így a szövés néha csak másodlagos kereseti forrás lett. Volt, amikor napi tizenhat órát dolgozott, hogy két lányának megkeresse a betevő falatot. Férjét elsodorta a háború, s neki kellett gondoskodni a gyermekekről. Hiába hívták Pestre. ő csak rövid ideig maradt fenn a fővárosban.. Hárman utaztak Nagylócró! Budapesti-e a háború után, hogy anyagot kérjenek a munka folytatásához. A falu és a két gyermek hazahűzta szívét. Azóta otthon dolgozik, a konyha lett a mesterműhely. * Keviczky Istvánná tagja a Szécsényi Háziipari Szövetkezetnek. Anyagot kap bőven, csak győzze a munkát.. Szőtteseket. falvédőkel, szádokat készít a szövőszéken, amely működés közben komoLy próbára teszi a vendég fülkagy- lóit is. — Ütni kell, meg taposni állandóan — mondja, miközben keze fürgén átveti a hurkok között a csévéket. Közben egy újabb sor mintát varázsol elértik meglepő gyorsasággal. Régebben szedett mintákkal dolgoztak, tűvel szedtek át a kifeszített fonalakon a motívumokat. Ma már rögtön a gépbe kerülnek a legújabb elképzelések. — Ketten vagyunk a faluban, akik minták készítésévé! juk. Most azok a minták mennek, amelyeket tavasszal újítottunk. Ügy beszél, hogy közben le sem veszi szemét a szövőszékről. Talán egy új minta van születőben, amelyet valami ruhaanyagon láthatunk majd viszont. Mert a falvédő után ruhaaanyag következik, amely külföldön hirdeti nemcsak Keviczky Istvánná, hanem a nagylóci asszonyok hírnevét is. A fejkendős asszony augusztus húszadika óta a Népművészet mestere. Nagyon meglepődött, amikor megtudta a hírt, s bizony könnyezve vette át i a miniszterhelyettes kezéből a kitüntetést. Baján tartották az ünnepséget, s ő megismerkedhetett a kalocsai pin- gáló asszonyokkal, akik mély hatást tettek rá. Keviczky Istvánnénak mindene lett a szövés. Szereti, mert ezt tanulta fiatal, korában. Örül, ha munkájával örpmet szerez másnak, s öröm az is, ha falvédőit megcsodálják a nagyvilágban, s ahogy ő mondja: — Szétviszik a nemzet népművészetét. * A családi hagyomány nem szakadt meg. Nagyobbik lánya a háziipari szövetkezetben dolgozik, a kisebbik most mely derékszögben visz rá az árokra, ugyanolyan, mint a többi. Csak az utcára kiszűrődő szövőszék zaja lett dallamosabb augusztus húszadika óta. Ezt a hangot a Tarján felé induló kocsi motorjának zúgása sem tudja elnyomni. Molnár Zsolt foglalkozunk, összegyűjtjük a motívumokat, saját elgondo- tanulja a szövés mesterségét. 1 ásunk szerint feldolgozzuk. Anyjuk nyomdokaiba erednek, Felküldjük Pestre, s a zsűri ilki művésze mesterségének, s eldönti, hogy melyiket csinál- immár híres lakója falujának. A magasból lezúduló vizek elkerülik a házat. Az utca.
