Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

Autósok túra előtt Számítva arra, hogy egy­folytában nagy utakat fo­SOK EZERRE tehető azok- a szelepcsúszást, vagy éppen nak a száma, akik hosszabb az eddig bajt nem okozó, rej­autóstúrára készülnek. Ha- tett szeget Akkor ülhetünk gunk megtenni, tehát az ak- zánkon belül sem nagyobb csak jóleső biztonságérzettel kumulátor áramellátása bősé- távolságok. sem rendkívüli az autónkba, ha a gumikat ges lesz a fogyasztáshoz ké- terepviszonyok nincsenek, a jó állapotban tudjuk, s ha — pest, a túltöltés elkerülése vé- beiföldi túrákra való felké- a pótkerékben levőn kívül — get kissé állíttassuk vissza a szülés tehát viszonylag nem még legalább egy kifogásta- töltőáramot. Az akkumulátort nagy gond. annál inkább a lan tartalék tömlővel is ren- egyébként környező vagy a távoli or- delkezünk szagokba való kiruccanás. is vizsgáltassuk meg indulás előtt szakember­rel, iszapos, kihullott lemezű ..... , , , is meggyőződhetünk, hogy a les szervizre tétnek a gepkocsimotorokat, dinamó szénkeféi még meg­vizsgálják a am a legtöbb európai ország- feiPinek-e ropai ország­ban számíthatunk ilyenekre. Fontos tehát, hogy rendben legyen az autó hűtőberende­felelőek-e. ha szükséges, a cserét könnyen elvégezhetjük. Sokán —. ... Magyarországon nincsenek cellákkal kínszenvedés lenne a Nagy, több ezer kilométeres olyan hegyi utak. amelyek hosszú utazás Arrúl mummt út előtt elemi feltétel, hogy tartósabb erőfeszítésre kész- " _?É. ?* magunk a jármüvet teljes vigyük, ahol átvizsgálj, futómű állapotát, a kormány- berendezési. n fék rends'.ei". ellenőrzik és beállítják a siyiHtást. a porlasztást, végre­hajtják a szükséges zsírzáso- _ _____ k át és elvégzik az olajcseré, szelencéjénél a víz, vizsgál- alkatrészt kellene magukkal iuk meg a hűtővíz hőfoksza- vinni bályozóját — a thermosztá- tot —, öblítsük ki a hűtő­felfedez kisebb-nagyobb hiá- rendszerből a lerakodott isza- nyosságokat. amelyeket aján- Erősen használt kocsi- szen arra gondolni sem le­latos még itthon kijavítani. nű! ajánlatos a vízkőoldást is hét, hogy fődarabokat magá- A gumik jó állapota egyike ®lvé«ejzni. (a ,ezárt hűtőterű val vigyen az ember. Csupán a túra legfontosabb feltételei- t,DUSOknaI természetesen ne apró, de valóban nélkülözhe- nek. A nyugat-európai orszá- kongassuk meg a rendszert), tetten alkatrészek beszerzésé­gokban szigorúan ügyelnek Ha mindezt megcsináltuk és ről van szó, mint amilyen a rá — ellenőrzik is! —. hogy a n®m talaltunk különösebb hi- hengerfejtömítés, gyújtógyer- köpenyek futófelülete ne le- bát bízhatunk henne. hogy tyák, gyújtásmegszakító, szi­liét. Am bizonyos, hogy a „gazda’’ szeme a leggondo­sabb szervizmunka után is azt panaszolják, zése. Nézzük meg, hogy nem hogy ha teljes biztonságra csepeg-e a vízszivattyú töm- akarnának törekedni, annyi gukkal a túrára, amennyiből egy új kocsit lehetne összeál­lítani. Ez persze túlzás, hi­vattyúmembrán, tartalék iz­gyen túlságosan kopott, s nem nem fog íelforrni a hűtővíz, egy magyar turistával meg- Használt, rojtos ékszíjjal ne zó stb' esett már. hogy addig nem induljunk útnak. könnyen VÉGEZETÜL — engedték továbbutazní, míg ki hűtés és áramellátás nélkül de nem utolsósorban — azt javasol­nem cserélte a simára kopott maradhat a kocsi, hiszen a juk a túrára induló autósok- gumiabroncsait. De még az vízszivattyút és a dinamót nak, hogy vontatókötelet fel- egészséges” külsejű gumik egyaránt az ékszíj hajtja. Két tétlenül vigyenek magukkal, birtokában se sajnáljuk a fá- új ékszíjat szerezzünk be, az és még itthon keressék meg az radságot, szereljük vagy sze- egyiket szereljük fel a kopott alváznak azt a pontját, aho- reltessük szét mind az öt gu- helyébe, a másikat biztonsá- vá a kötél szükség esetén biz- mit, így felfedezhetjük az gi tartalékként vigyük ma- tonsággal felerősíthető. Ilyes­esetleges kezdődő vászontörést, gunkkal. mire mindig számítani kell Szarvasbőgéskor. •• A magyar erdők fejedelmi keleti fajtához tartozik az ál- vagy a későn borjazókat, az vadja a szarvas. Az őszi lományunk nagy része. A múlt ikerborjak közül a fejletle- szarvasbőges, ami bizony nem- század végén visszaesőben nebbet, a gyenge borjakat és csak a szarvasok egymás kö- volt állományunk, egyre tér- ünőket, a túlságosan koros zött — és nem is akármire — jedt a kisebb testű alpesi vagy meddő teheneket, használt „nyelve”, egyben bel- (nyugati) szarvasfajta, azon­és külföldi vadászok százait ban a vadászati törvény be- A szarvas megfigyelése ép- vonzza erdeinkbe. E téren va- vezetése és néhány szaksze- pen olyan fontos a vadász dászati nagyhatalomnak szá- rüen vezetett vadgazdaság szárijára, mint fegyverének mítunk, ami egyben kötelez is megakadályozta teljes vissza- alapos ismerete. Tájékozott- bennünket. Korszerű vadgaz- szorulását, és biztosította a nak kel1 lenni a természetraj- dálkodást kell folytatnunk, létszámemelkedést. Ma már zi adottságokkal éppen úgy, gondot kell fordítanunk a ilyen veszély nincs, a meglevő mint az erdőgazdaság szem­selejtezésre, a szaporításra és áilomány megfelelő „kezelésé- pontjaival. Csak így képzel- a vadvédelemre (téli etetés ről" kell gondoskodnunk. hető az eredményes együtt­stb.) is. Csak így őrizhetjük működés és az eredményes meg hírünket a világban és A szarvasbikák selejtezésé- vadgazdálkodás. igy biztosítható a vadászat a^l a beteg vagy rendellenes magas színvonala hazánkban, egyedek, a villások, a hosszú Erre is gondolnunk kell, Ez biztosítja, hogy olyan „vi- nyársasok, a koronafejlesztés- amikor a szarvasbőgéskor ér- lágrekorder” szarvasok kerül- re alkalmatlan egyedek kilő- dekes vadászati hírek érkez- jenek ki erdeinkből, mint ami- vésére törekszünk. Lehetnek nek az ország különböző f é­rői legutóbb is hírt adott a: újság. még más szempontok is, szexből. A szarvas „családi’ amelyek a testalkattal, vagy élete is érdekes ebből a szem- az aganccsal hozhatók kapcso- pontból. A nyár derekáig a A hazai szarvasállománynak latba: az adott táj jellegétől szarvastehenek külön „csalá- különös értéket ad az. hogy elütő egyedeket is el kell tá- ’ é^etei élnek borjaikkal, fajtajellegében is alter a nyu- volxtanunk. Ki kell selejtez- formálódnak, és végül szep- gat-európaítól. A testében és nünk a tehenek és borjak tember elején csatlakoznak agancsában egyaránt erőteljes közül a későn üzekedöket. hozzájuk a bikák is. Ekkor kezdődik az üzekedés, a szarvasbőgés ideje. A tél be­álltával újra bika nélkül ma­rad a család, ekkor 60—70 darabos óriási csordába ve­rődnek össZe a tehenek és borjak, majd eljön a borjazás ideje, amikor félrevonulnak a tehenek és kezdődik minden elölről. iteMEMV MECCA LESI. 6 N0GRÄD — 1969. szeptember 17., szerda MÉHÉSZET Nem alszanak még a méhek. A karancsberényi erdőkben a vándoroltál« méhészek még dolgoztatják a szorgos bogarakat, hogy minél több virágrport gyűjtsenek maguk­nak télire és minél több méhpempöt gyűjtsön közben üvegjébe a méhész Levegőcserés telelőfészek Még nem késő Tavasszal az első méhvizs- rás miatt a telelőgömb körüli A méhcsaládok jő telelését, gálát gyakran okoz kellemet- és fölötti térben erős pára zavartalan tavaszi fejlődését len meglepetést a méhészek- képződik, s az lecsapódik, most kell megalapozni. A sok nek. Előfordul, hogy a leg- addig a levegőcserés fészek egyéb, hasznos tennivaló mel- erősebb, legnépesebb csalá- méhcsomója mentes a pára- lett Igen fontos, hogy csak dók lucskosan, penészesen, lecsapódástól. egészséges méhcsaládok men­erősen megritkulva érték ^ nedves, párás levegő va- i®nek & telelőbe. Ezért a mé- meg a tavaszt. Még akkor is jóságos melegágya a betegsé- bősznek gondolni kell a méh­megtörténik ez, ha a méhész geknek. a noszéma spórák- családok egészségi állapotá- gondosan készült a télre, le- nak> az állatok horgomba! - !lak eUenorzesere is. V^yan- i- >-= - - - -- is a nyulos es egyeb koltes­szűkítette a kaptárak alsó ki- nak Ismeretes a barna lé- ... . .. . ... járóit, a telelő fészkeket szi- pék bábingeinek nedvszívó ,vpsz »yenkor, a fiasitas csok- getelte, a mézet nagyrészt és tárdó tulajdonsága. A le- kenesevel jelentkezik. Az lefedte. vegőcserés fészekben a taka- fnyhebb lefolyású, európai A méhekkel zsúfolt fészek ratlan méz sem hígul fel, a koltesveszben megbetege et nagyobb hőt termel, megnő- méhek tisztább mézen telel- méhcsaládok szama az u o vekszik a fészek relatív pá- hetnek. A száraz lépeken ko- években megyénkben is meg- ratartalma. Ez a magyaráza- rabban indulhat a fiasítás, a n°vekedett. Néhány kozség- ta a lucskos, penészes csalá- méhek is hosszabb életű- mnsí ,s niearngyeles, 11­doknak. Az eddig alkalmazott ek. A kantárak kívánatos ,ptve gyogvkezejés alatt áll- légszigetelt, melegtakarású levegőcseréje is jobban meg- nak a méhcsaládok, módszer mellett a tudomá- oldható az új módszerrel. A Az állategészségügyi sza- nyos kutatók új rendszert kárt. okozó. meleg párák b£ivzat értelmében a méh- ajánlanak. Ez az úgynevezett előtt nyitva az út, nem csa- családokat minden évben, levegőcserés telelőfészek, oódnak le a kaptáron belül március 15 és szeptember amely száraz. mérsékelten Sok méhbeteeséenek eleiét 30_a kgzött meg kell vizsgál- szelilős méhlakás. Amíg a ha- lehet venni ezzel az új mód- gyományos légszigetelt taka- szerrel. A gyenge méhcsaládok egyesítése ni. Ezt a munkát a községi állatorvosok felügyelete mel­lett, a méhegészségügyl fele­lősök végzik el. Tehát még mindig nem késő, hogy azok a méhészek, akik eddig nem tették, elvégeztessék a* egészségügyi vizsgálatot. A vizsgálatok elvégzése különösen fontos azokban a méhészetekben, amelyekben korábban fertőzött gócot de­rítettek fel, ahol a méhész kezdő, vagy a méhlakások. a kaptárak korszerűtlenek. A felderített méhbetegségekr”! Közismert dolog, hogy a sekor le kell szűkíteni a ki­gyenge méhcsaládokat nem járókat és csak akkor nyis- érdemes beteleltetni, mert sunk újra rendes kijárót, ha ilyen esetben a hőgazdálko- a méhcsaládok megnyugod- dás kedvezőtlen, amit bő- tak. Gondolni kell a rablás vebb táplálékkal kell ellen- veszélyére is. Ezért ha a mé- súlyozni. Ez költséges és heket lépestől tesszük át, kockázatos vállalkozás. Gyak- késő délután vagy estefelé ^^^^rteJi^r'kenirál- ran még a télén elfogy a végezzük a munkát Szükség ,atorvost Ha a betegséget a megszállt leputcákbol az éle- lehet tartalekanyakra is kiil8nbaz6 vlzsgálatok is lem. s a hidegben nem tud- amelyeknek attelelteteserol megállapítják a méhcsalád­nak élelem után vonulni a ugyancsak gondoskodni kell. kat a ]egr8vjd<,bh ir,ön bebji méhek. Ez előbb-utóbb a csa- Fekvőkaptárban két nagyobb >.„ii ládok pusztulását okozza. család között, rakodókaptár- <ry°gyKezeueini se... Az egészen gyenge csalá- ban egy erős, népes család dókat — három léputcás, mézkamráiában két-három vagy ennél is gyengébb csa- anyát teleltessünk egymás ládok — helyes egyesíteni, mellett. A munka megkezdése előtt Ugyancsak fontos, hogy a jó átvizsgálni a kaptárakat, válaszfalak hézagmentesen s a fiatalabb, jobb anyákat zárjanak és a kaptárakban akácméz a legkeresettebb, de a hagyjuk meg. Az egyesítés- megfelelő mennyiségű élelem szakemberek számolnak azzal, sei létrejött családok leg- l*>wen. A családokat tele- hoeznakaSmT®dZekeArr01 ÍOv!ln olább Öt lénutcásak lesveriléskor felül és oldalt is be kel! hogy a méhészeknek újabb lehe- Az ellenőrző vizsgálat, kezdő, takarni. gyümalelte^ítósek annaf^Yn­kább, mert a gyümölcstermesztők is jól járnak, hiszen közismert Málnaméz Nálunk a mézfajták közű! Mcd műsor KOSSUTH RADIO: S 00: Hírek, Rádió és Televízió népi zenekara turmix. — 21.( Parasztok. — jdöjárás. — 8.20: Körösi Marianne játszik. — 19.00: Esti Krónika. — 22.00: Kórusok magyar költők ver- népdalokat énekel. — 8.39: Szép 19.25: Operett. — 20.10: Gondolat, seire. — 22.15: Konzultáció. — magyar novella. — 8.59: Giordano: — 20.50: Csárdások. — 21.06: A rá- 22.30: Sántha Ferenc népi zeneka- André Chénier — opera. — 11.02: dió lemezalbuma. — 23.03: A jer- ra játszik. — 23.10: Kamarazene. Hangszerszólók. — 11.30: A Szabó ce. — 23.16: Babavásár. — 0.10— — 24.00—0.10: Hírek, család. — 12.20: Ki nyer ma? — 0.25: Verbunkosok. 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: TELEVÍZIÓ: 14.58: Müsorismei­Bobe Gáspár Ernő népi zenekara PETŐFI RADIO: 8.05: Az élő tetés. — 15.00: Telesport. — 17.58: játszik. Nyíri Erzsébet énekel. — népdal. — 8.15: Könnyűzenei hír- Műsorismertetés, _ 18.00: Hírek. 1 3.39: Mezőgazdasági gépgyártá- adó. — 8.45: Egyiptom az ASZÚ- 18^5. Csak férfiaknak! — 18.35: sunk és a kereskedelem. — 13.54: kongresszus tükrében. — 9.00— Napilapok, hetilapok... — 18.50: Solomon zongorázik. — 14.40: Vá- 10.00: Ezeregy délelőtt... 9.45: Mo- Esti mese. — 19.00: Borivóknak laszolunk hallgatóinknak. — ha bácsi, a törpe. — 10.10: A zene való _ 19.3o: Reklámműsor. — 15.10: Magyar századok. — 15.50: A hullámhosszán. — 11.55: Néhány 19.35: Lakáshelyzet. — 19.55: Szü­világgazdaság hírei. — 15.55: Köz^ perc tudomány, — 12.00: Nebáncs* net. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: vetítés az atlétikai Európa-baí- virág. — 12.30: Mendelssohn: E- Medvetánc. — 21.45: „Ez a di­nokságról, Athénból. — 16.06: Ü.i dúr versenymű két zongorára. — vat!” — 22.10: Tv-híradó. 2. ki­fel vételeinkből. — 16.20: A fecskék 13.05: Az eladott menyasszo.ay. — adás. fészket raknak. — 16.40: Közvetítés 14.00: Kettőtől -hatig. — 18.10: az atlétikai Euröpa-bajnokságról. Közvetítés Szófiából, a CSZKA— BESZTERCEBÁNYA: 14.00: Köz­— 16.50: Tornyos György: Rondó. Ferencváros, bajnokcsapatok vetítés az atlétikai EB-rőL — — 16.58: Hallgatóink figyelmébe!— Európa Kupája labdarúgó-mérkő- 15.30: Dukla Prága—Olimpique 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: zés II. félidejéről. — Í18.50: Fúvós- Marseille labdarúgó-mérkőzés. — Lapozgatás világhírű zenekarok 'cnp ~ 13.03: HanVerseny a 19.00 és »1.40: Tv-híradó. — 19.50: pvknnvvAiho. stúdióban — 19.48: Üj könyvek. — Kliment: Barométer (tv-játék). — évkönyveiben. - lS.iO: A műhely- 19.51. J6 estév gyerek6lt! _ 20.00: 20.sä: Pop Musica Fórum *«9. ­ben beszelik. — 10.30: A Magyar Esti Krónika, 2. a- 20.25: Ritmus- Kare] Gott előadói estje. rovarok termékenyítő hatása. A nagyobb gyümölcsösökben példá­ul az alma és a körte megporzá- sára hektáronként három csalá­dot. a csonthéjasokra pedig öt családot lehet számítani. A gyü­mölcsfák méze ugyanakkor igen 16 hatással van a családok fejlő­désére is. A különféle mézek jellemzők egy-egy gyümölcsfajtára, elsősor­ban azért, mert eltérő a zarnatuk és kristályosodásuk foka is más. Az almafa méze aranysárga és gyorsan kristályosodik, az ősziba­racké sötétebb. de ez a mézfajta elég ritka, mivel a virágban a nektár olyan mélyen van, hogy a rovar csak ritkán érheti el. Ellen­ben divatos lehet a málnaméz. Szinte halványsárga. Nektárja igen értékes. A méhészek egyr^ nagyobb számban vándorolnak a május—júniusi virágzás idején a nagyüzemi málnások környékér- . A meggy és a cseresznye mézé­nek jellegzetes keserűmandulára emlékeztető utóíze van. ez azon­ban nem kellemetlen. A szakem­berek szerint gyakran előfordul az is. hogy a gyümölcsfák mézé­be édes harmat keveredik, amely elsősorban a gesztenyemézet javít­ja fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom