Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

íj kormány Saigonban Elhagyta Damaszkuszi a négy izraeli állampolgár Nasszer az EAK elnöke és Husszein jordániai király — jelenti Kairóból az AFP — hétfőn reggel újabb megbe­szélést tartott. A két állam­fő folytatta a közel-keleti helyzet általános áttekintését. Másfél órás tanácskozásuk után az egyiptomi főváros egy másik palotájába hajtat­tak, hogy Atasszi szíriai el­nökkel tárgyaljanak. * Negyvenperces tűzpárbaj volt hétfőn délelőtt izraeli és jordániai erők között a Jordán folyó völgyének déli részében húzódó tűzszüneti vonalnál — jelentette be Am- manban egy jordániai katonai szóvivő. ♦ A kairói Rosa el Juszef cí­mű hetilap értesülése sze­rint főügyész hivatalosan is vádat emelt a 28 éves auszt­ráliai származású Michael Dennis William Rohen ellen, az al Aksza mecset felgyúj­tása miatt. Emlékezetes, hogy a mecset augusztus 21-én gyulladt ki. * Hétfőn délelőtt az Alitalia olasz légitársaság egyik Ca- varelle-gépe elszállította Da­A ghanai választások so­rán leadott szavazatok össze- számlálása még folyik. A Reuter hétfő reggeli jelenté­se szerint a Haladás Párt a nemzetgyűlés 140 mandátuma közül százat szerzett meg, az utána legtöbb szavazatot ka­pott párt, a nemzeti liberáli­sok szövetsége csupán 29 mandátumot szerzett. Dr. Ko­fi Busia, a Haladás Párt ve­zetője vasárnap közölte hogy maszkuszból azt a négy izra­eli állampolgárt — három felnőtt nőt és egy 15 éves lányt — akiknek a szíriai ha­tóságok szabad eltávozást biz­tosítottak a pénteken Da­maszkuszba térített Twa- gép hat izraeli állampolgár­ságú utasa közül. Az Alitalia Caravelle-je az amerikai lé­gitársaság megbízásából At­hénba viszi a négy izraeli nőt, akik mielőtt beszálltak volna a gépbe. újságírókkal közölték, hogy kifogástalan bánásmódban részesültek da­maszkuszi tartózkodásuk so­rán, két ízben vitték őket vá­rosnéző körsétára és nagysze­rű ételeket kaptak. Az olasz géppel megérke­zett Damaszkuszba Forwood C Wiser, a Twa elnöke, va­lamint a társaság öt másik vezető beosztású alkalmazott­ja. Négyen közülük az izraeli nőkkel együtt el is hagyták a szíriái fővárost, míg az ötö­dik és Dean Carter, az elté­rített Twa-gép pilótája to­vábbra is Damaszkuszban marad — Wiser szerint — addig, amíg el nem intézik a még visszamaradt két izraeli férfi szabadonengedését. Wi­ser maga valószínűleg kedden utazik el Damaszkuszból. szerdán történik meg az álta­la megalakítandó kormány eskütétele. Kormánya politikájáról az 56 éves szociológus profesz- szor elmondta, hogy elsősor­ban Angliával és más nyuga­ti országokkal kíván együtt­működni, de jószomszédi vi­szonyra törekszik Elefánt­csontparttal, Felső-Voltával és Togoval is. Legfontosabbnak azonban a belső problémák rendezését tekinti. (MTI) Saigoni hivatalos forrásból szerzett értesülések alapján jelentette az AFP, hogy Tran Thien Khiem tábornok, kije­lölt miniszterelnök megalakí­totta az új saigoni kormányt. Az új kabinetnek 31 tagja lesz, beleértve Khiem mi­niszterelnököt, közülük 9 Hu­ong kormányának is tagja volt. Khiem tábornok a mi­niszterelnöki tisztség mellett magának tartotta meg a bel­ügyminiszteri tárcát. Külügy- miniszer Tran Van Lám sze­nátor lett. a hadügyi tárca tulajdonosa Nguyen Van Vy maradt. Sem a buddhisták, sem a dél-vietnami haladó erők nem működtek közre az új kormány megalakításában. A miniszterek közül öt kato­nai vezető. Az új külügymi­niszter Tran Van Lám kon­zervatív katolikus — írja az AFP — kinevezéséből meg­figyelők azt a következtetést vonják le. hogy a saigoni re­zsim külpolitikája nem fog megváltozni. A dél-vietnami katonai pa­rancsnokság vasárnap beje­lentette, hogy a bábrendszer csapatait a Saigon körüli tar­tományokban különleges ria­dókészültségbe helyezték, mi­vel attól tartanak, hogy a partizánok a Vietnami De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 24. évfordulója alkalmából akciót kezdemé­nyeznek. A saigoni amerikai főpa­rancsnokság szóvivőjének köz­lése szerint hétfőre virradó éjjel csökkent a hazafias erők tüzérségi támadásainak szá­ma, ezek közül a szóvivő csak kettőt minősített említésre méltónak. Mint a szóvivő je­lentette. a szabadságharcosok rakétákkal lőtték az amerikai tengerészgyalogosok támasz­pontját Quang Tri-ben. Nem • hivatalos forrás szerint a ra­kéták három amerikai kato­nát megöltek és harmincat megsebesítették. (MTI) Angolbarát kormány Ghánában? Molnár Károly: Korzikától Szent Ilonáig IX. Császárok találkozója „En mindent akarok vagy semmit, *n a legnagyobb tétre szeretek Játszani.” (Napóleon) Napóleon elfogadta a ki­hívást és csaknem 200 000 katonát irányított Keletre. A porosz templomokban a papok a szószékről buzdí­tották harcra az embereket. A franciák gyors iramban közeledtek és már az első ta- pogatódzó erőpróbákban fe­lülkerekedtek. Napóleon egyetlen pillanatra sem en­gedte a kezéből a kezdemé­nyezést és az ellenfél vezérei­nek határozatlansága csak növelte fölényét. 1806. október 14-e fekete nap Poroszország történeté­ben, Jénánál már hajnal­ban összecsaptak az ellenfe­lek. A franciák eleinte las­san szorították hátrább Ho­henlohe herceg katonáit, akik később már fejetlenül, ren­dezetlenül vonultak vissza. Bonaparte parancsára lova­sai üldözték a menekülőket és mindenkit megöltek, mert foglyokkal nem akartak baj­lódni. Húsz kilométerre Jé­nától újabb vereség érte a poroszokat. Frigyes Vilmos király is menekült, a fran­cia császár pedig bevonult Berlinbe. Az ország lakossága ki­szolgáltatottan várta a fej­leményeket. a franciák ra- boltak-fosztogattak. amint ezt később Fezensao tábor­nok is elismerte: „A fosztogatás soha ezt megelőzőleg. egyetlen had­járatban sem volt ilyen gya­kori. mint itt.” III Frigyes Vilmos noros” király tehetetlenül figvelte országa pusztulását Végső kétséebeesésében feleségét. 2 NÓGRÁD - 1969. Lujzát gyorsan Tilsitbe hí­vatta. A királyné egész Eu­rópában híres volt szépsé­géről. Poroszország uralko­dója azt várta, felesége sze­mélyes vonzóereje majd ar­ra készteti Napóleont, hogy legalább • Magdeburg váro­sát visszaadja a poroszok­nak. A találkozó azonban eredménytelenül végződött. A francia császár állítólag ezt mondta a királynénak: — ön valóban tünemé­nyes. Ha talán még egy fél órát együtt vagyunk, akkor esetleg Magdeburg továbbra is Poroszországé lehetne. Napóleont ekkor már a további nagyszabású elgon­dolásai kötötték le, végre a fő ellensége ellen akart for­dulni, ezért 1806. november 21-én aláírta Berlinben azt a nevezetes dekrétumát, amely szerint a brit szigete­ket blokád alá helyezi és megtilt minden kereskedel­mi kapcsolatot, valamint le­velezést a szigetországgal. Ez a lépés az élethalál­küzdelem nyitányát jelen­tette. Napóleon „légmente­sen” akarta elzárni a kon­tinens partjait, ezért katonái megszállták a kikötőket. így például Hamburgot, Brémát és Lübecket. A londoni kor­mány viszont szövetségese­ket keresett a szárazföldön. I. Sándor orosz cár hajlan­dónak mutatkozott arra. hogv fegvvert fog Franciaor­szág ellen és ln0 000 embert mozgósított. Szeretett volna törleszteni a fájó austerlitzi vereségért és tartott attól, hogv Napóleon támogatja a lengyelek függetlenségi tö­rekvéseit. 1807 február nyolcadikén mérték össze erejüket az orosz és a francia csapatok. 2., kedd A színtér Kelet-Poroszor- szágban Eylau közelében volt. itt minden idők egyik leg­véresebb öldöklése alakult ki és mindkét fél eljutott az utolsó tartalékai bevetéséig. Napóleon ura maradt a csa­tatérnek, ehhez az eredmény­hez a fővezér személyes bá­torsága is hozzájárult. Egy kritikus helyen az ellenseg erős tüzében is bátran állt.\ Elszántságra ösztönözte em­bereit. Eylau nem hozott döntést, a császár téli ’pihenőre küld­te csapatait. 1807 nyarán folytatódnak a harcok. Fiedlandnál az oroszok 25 000 embert vesz­tettek és döntő vereséget szenvedtek. Napóleon jumus tizenkilencedikén Tilsit kö­zelébe ér és még aznap meg­érkezett hozzá a cár követe, aki fegyverszünetet kért. Személyesen is találkozott a két uralkodó, a történelmi jelentőségű ismerkedés a Nyeman-folyón, egy tuta­jon játszódott le. Napóleon kedvelte a színpadias jele­neteket. megölelte ellenijeiét, azután megkérdezte: — Miért háborúzunk tu­lajdonképpen? — Gyűlölöm az angolokat — válaszolt a cár. — Ugyan­úgy, mint ön. — Akkor megegyeztünk — jelentette ki Napóleon. — Kész a béke... Viszonylag egyszerűen meg­állapodtak és jó viszony ala­kult ki köztük. Ezzel szem­léén III. Frigyes Vilmos po­rosz királlyal a francia csá­szár barátságtalanul viselke­dett és minden diplomáciai formaság mellőzésével egy­szerűen ..gyávának” nevez­te. A tilsiti béke a többi kö­zött kimondta: Oroszország is csatlakozik az Anglia el­leni zárlathoz, Poroszország területének felét elveszíti. ifietnea ünnepe 1945. szeptember 2-án, a részleges, majd később teljes francia gyarmatosítás több mint egy évszázada után jutott el nemzeti felszabadító harcának első nagy győzelméhez a vietnami nép: ezen a napon kiáltották ki Hanoiban a Viet­nami Demokratikus Köztársaságot. Ma, idestova negyedszázad távlatából is az ünnepi meg­emlékezés legelső szavait annak a ténynek kell szentelni, hogy a vietnami nép, kommunista pártja vezetésével az el­ső volt az ázsiai kontinensen, amely .távol a világ első szocialista országától, és még távolabb az akkor még amúgy- is csak éppen hogy kibontakozó szocialista közösségtől, nem­csak hemzeti függetlenségét vívta ki. hanem ezzel egyide­jűleg azonnal a társadalmi forradalom következetes meg­valósítását is célul tűzte maga elé. Ha a demokratikus köztársaság kikiáltását nem követ­hette azonnal az új ország építése — mint ahogy alig né­hány hónappal a függetlenség visszaszerzése után ez kö­vetkezett be —. akkor ennek magyarázatát is abban kell keresnünk, hogy Vietnám földrajzi és politikai helyzete túl­ságosan távoli és túlságosan bonyolult volt. A Távol-Keleten a második világháború után a nemzetközi imperializmus, a gyarmatosító hatalmak átmenetileg még megpróbálkozhat­tak hatalmuk visszaállításával. Még nehéz harcokat kellett megvívni ahhoz, hogy a világnak azon a részén is változni kezdjenek az erőviszonyok. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikilátását kö­vető kilenc teljes éven át a világ csak arról kapott híreket, hogy a francia gyarmatosítók véres terrorral akarják kon­zerválni uralmukat egész Indokína fölött. És jöttek a hírek arról is, hogy az ázsiai hegemóniára törő Amerika mind na­gyobb és nagyobb segítséget nyújt Franciaországnak. De elkövetkezett 1945, a franciák Dien Bien Phu-i totális vere­sége.. A világ csodálattal, és tisztelettél ünnepelte Ho Si Minh elnököt és minden idők egyik legnagyobb partizánve­zérét, Giap tábornokot. Az Indokínára vonatkozó genfi egyez­mények már nemzetközi jogilag is szentesítették a vietnami nép győzelmét, szabadságát és függetlenségét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság azonban még a genfi egyezmények után is csak az ország északi részében kezdhette el a szocialista rendszer építését, mert a 17. szé­lességi foktól délre — a genfi egyezményeket megszegve — az Eglyesült Államok rendezte be neokolonialista céljait szol­gáló bábrezsimét. Dél-Vietnam népe további harcra kényszerült. És mennél nyilvánvalóbbá vált, hogy a népi háborúban vere­ségre vannak kárhoztatva Washington saigoni bábjai, annál nagyobb arányokban avatkozott be közvetlenül az amerikai hadsereg. Idestova annak is egy évtizede már, hogy előbb tízezrével, később már százezrével lepték el Dél-Vietnamot az amerikai katonák. A Vietnami Demokratikus Köztársaság természetesen kezdettől fogva vállalta a déli front hátországának szerepét. Az Egyesült Államok viszont 1965 óta hadüzenet nélküli há­borút vív a szuverén VDK ellen. De ezt a háborút a világ legnagyobb imperialista hatalma már el is vesztette. Feltételek nélkül abba kellett hagynia Észak-Vietnam bombázását, és ez a vereségük — semmi kétség — előreveti teljes vietnami vereségük árnyékát. Ebben a küzdelemben a VDK már az egész Szocialista közösség mindenre kiterjedő segítségét élvezi. Az imperialis­ták többé Indokínában sem csupán egy kis országgal állnak szemben, hanem a szocialista világrendszerrel A köztársaság kikiáltásának évfordulóján is — üdvözletként — azt az ígé­retünket küldjük Vietnam népének, hogy teljes és cselek­vő szolidaritással állunk mellette a harcban és a békés épí­tőmunkában egyaránt. H. J. Le t a r t óz ta t ií so k <HÖrögor*zag»I>aii Svoboda Varsóban Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök hét­főn délelőtt Marian Spyc- halnkinak, a Lengyel Állam­tanács elnökének a meghívá­sára különrepülőgépen Var­sóba érkezett. A csehszlovák elnököt Ma­rian Spychalskival az élen a lengyel párt- és állami ve­zetők fogadták és a főváros utcáin és terein — ahol gép­kocsija elhaladt — a dolgo­zók százezrei köszöntötték. Ludvik Svoboda jelenlegi útja során megbeszéléseket folytat a lengye! vezetőkkel a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiről. Részt vesz Varsóban a dolgozók hábo­rúellenes tömeggyűlésén. va­lamint a 3n évvel ezelőtt lengyel földön megalakult csehszlovák légió évfordulós ünnepségein. * A nemzetbiztonsági szervek letartóztatták az Ostrava) ..Profil” kiadó egyik szer­kesztőjét — jelentette be az északmorva területi állam- biztonsági szervek vezetősé­ge —, mivel olyan anyagokat tartott magánál, illetve ter­jesztett, amelyek sértik a szocialista rendszert és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökét. Az ügy ki­vizsgálása folyamatban van. Ccausescu Teheránba utazott Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Államtanács elnöke, fe­lesége társaságában, Moham­mad Reza PahlaVi, Irán sa- hinsahja és a császárné meg­hívására hétfőn hivatalos látogatásra Teheránba uta­zott. Mint Gombos László, az MTI tudósítója jelentésében ismerheti, a román—iráni kap­csolatok az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Napóleon és Sándor titkos véd- és dacszövetséget köt egymással. A francia császárt ezután minden előzőt felülmúló hó­dolattal fogadják. A világ­méretű birodalma pedig, szinte még fel sem épült, már kezdett ingadozni. Kri­tikusai azt mondták róia. hogy ő az az államférfi, aki kiengesztelhetetlen ellensé­geket, de gyenge és kétséges barátokat szerzett Francia- országnak. A fő ellenség, Ang­lia változatlanul érintetlen maradt, nem érhették el Na­póleon fegyverei, sőt a tra- íalgari győzelem nyomán még inkább megközelíthetet- lenné vált. A császárt ezek­ben az időkben az is, foglal­koztatta, hogy Spanyolorszá­got és Portugáliát is bekap­csolja politikai, katonai ter­veibe. . A spanyol trónra fi­vérét Józsefet ültette, a nép azonban szembeszállt a fran­cia császár helytartójával. Napóleon felismerte, hogy személyesen kell az Ibériai- félszigetre mennie, ha meg akarja erősíteni fivére inga­tag trónját. Előbb azonban találkozni akart Sándor cár­ral, hogy megerősítse kettő­jük szövetségét, mert kölcsö­nös bizalmatlanság rontotta kapcsolatukat. 1808. szeptember huszon- hetedikén Erfurtban tárgyal­tak és egykorú leírások sze­rint „királyokból álló néző­tér előtt történt meg a két császár találkozása”, több­ször megölelték és megcsó­kolták egymást, de ez a kül­világnak szólt; a jelenetek nem oszlatták el a gyanak­vás légkörét. Napóleon mégis úgy vélte: közvetlen ve­szély nem fenyegeti Pétervár felől és így novemberben el­indult Spanyolországba, hogy megpróbálja eloltani ezt az egyre izzóbb tűzfészket. Amint Henri Jomini. az egvik nagy kritikusa mondta róla: — Az egész világot átfo­gó politikájának az volt az egyik következménye, hogy mindig új feladatok kelet­keztek, mielőtt a korábbia­kat megoldhatta volna. (Folytatjuk) A görög katonai rendőrség szombaton este Szalonikiben — mint jól tájékozott forrás­ból jelentik — sok nyugdí­jas katonatisztet letartózta­tott. E „tömegesnek” minősí­tett letartózatások hír sze­rint összefüggésben állnak az úgynevezett „Szabad görö­gök” összeesküvésével, ame­lyet a kormány szóvivője va­sárnap délelőtt nyíltan beje­lentett. Másrészt polgári személyek, különösen diákok körében KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsor­ismertetés. — 8.20: Harsan a kürt- szól — 8.55: Franck: tl-moll szim­fónia. — 9.35: A Beiügyminisztc- rium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Mászáros Tivadar vezetésével, a Könnyűipa­ri Manisztérium Bartók-kórusa énekel. — 10.05: Az én könyvtá­ram. — 10.35: Fúvósindulók. — 10.47: Bizet: Dzsamile. Egyfelvoná- sos opera. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Mai témák — mai dalok. — 14.09: A Zsoldos­együttes játszik. — 14.22: A vissz­hang titka. Rádiójáték gyerme- keltnek. — 15.10: Vallomások a népdalról. V. rész. 15.29: Kinek a számlájára? — 13.44: Operettda­lok. — 16.00: A világgazdaság hí­rei. — 16.05: Magyar zeneszerzők műveiből. — 16.31: Mesterek — mesterművek. — 16.52: A Fáklya- vivők c. sorozat dalaiból. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: A Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepén. — 17.30: Üj felvételeinkből. — 17.42: Válogassunk!... — 17.53: Könnyű­zenei híradó. 18.23: Erich Leins­dorf három Mozart-szimfóniát ve­zényel. — 18.58: Hallgatóink fi- gvelmébe! — 19.25: A Szabó csa­lád. —- 19.55: Lemezmúzeum. — 20.15: Népdalcsokor. — 21.00: Dup­la vagy semmi. . . Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: A csárdáski- rálvnő. Részletek Kálmán—Gábor operettjéből. 22.58: Éjszakai rá­diószínház. A vaduzi ügynök. Andrzej Szypuisk» rádiódrámája. 0.10—0.25: Operaáriák. néhány „megelőző" letartóz­tatást eszközöltek, "mégpedig abból a célból, hogy a szep­tember 6-án megnyíló szalo- niki nemzetközi vásárral kap­csolatban megakadályozza­nak mindennemű zavargást. A vasárnapi görög sajtó szenzációs tálalásban ad hírt az „összeesküvés leleplezésé- ről”. A kormányhoz közelál­ló Nea Politia azt írja, hogy „a király bátorította az ösz- szeesküvőket”. (MTI) PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bruschi- no úr. Részletek Rossini operá­jából. — 8-45: Külpolitikai figye­lő. (Isin.). — 9.00: Részletek Of­fenbach operettjeiből. ■ 9.33: Ré­gi naplók nyomában I. rész. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: A bilincsbevert nö.vényvi- 'iág. — 12.00: Bangó Margit és Horváth István ciganydalokat énekel. Lakatos Lajos cimbalmo- zik. — 12.25: Brahms: h-moll kla­rinétötös. -- 13.05: A Moszkvai Ka­marazenekar felvételeiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00—18.00: Randevú — kettőtől hatig.... — 18.10—19.53: Fiatalo». hullámhosszán. — 19.53: Jó estéi, gyerekek! — 20.25: Debussy-mü­vek. — 20.57: — Harangoznak. Sza­bó Pál regénye. — 22.10: Kamara­zene. —23.10: Nóták. — 23.46: Kó­rusok magyar költők verseire. TAELEVlZIÓ: 8.05: és 13.10: Is­kolatévé. — 8.05—8.25: Orosz nyelv. — 13.10—13.30: Orosz nyelv. (Ism.). — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Készítsünk együtt filmet! — 19.05: Esti mese. — 19.15: Esti muzsika. — 19.33: Duna-ka­nyar. Magyar rövidfilm. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Hanoi egy napja. — 20.40: Viet-rock. Beat-musical. Az Iro­dalmi Színpad előadása, felvétel­ről. — 21.45: Tv-híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 1.9.00: Tv- híradó. — 20.40: Sorozat a soro-/ tatról. (NSZK-film). — 21.05: Au­tósok, motorosok. — 21.35: Tv-hír­A Mai műsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom