Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Á közvélemény-kutató lapok nyomában

Húsz év

az iparvágányon

Több munkalehsitöség a nőknek

Fél hat volt. Már előző nap megbeszéltem a portással, hogy a munkaidő végén megvárom a gyárkapuban Takács Istvánt, aki hosszú idő óta egy munkahelyen, a Síküveggyárban dolgozik Ügy tudtam, éjszakás, reggel hatkor telik le a. műszakja, siettem, nehogy elszalasszam a találkozást.

Bár a portán hamarosan megtudtam, hogy — ilyen a mozdonyvezető élete — nem hatkor megy, hanem hatra jön Takács István, ami azonban inkább előny, mint hátrány volt a számomra. Kényelmesen várakoztam hát még egy negyedórát, míg háromnegyed hat körül megérkezett az én „emberem”. akinek munkakönyvében csak egy bejegyzés van: Üvegipari Müvek Salgótarjáni Síküveggyár.

A pirospozsgás, telt arcú. zömök férfi mosolyogva kalauzolt a munkahelyére. heültünk egy kopott kis asztal mellé, térdemre fektettem a jegyzettömbömet, kértem beszéljen életéről, munkájáról. Szavaiból egy nehézsorsú, de

Utazik as

A z ú.i gazdaságirányítási rendszerben megnövekedett a kereskedelmi egységek önállósága. Már régóta nemcsak a nagykereskedelemtől, hanem közvetlenül a termelő üzemektől is szerezhetnek be árut. így a beszerzés az árusítással egyenrangú szerepet kapott- Sokat utazik Bulej- sza Ferenc is a rétsági bútorbolt vezetője. hogy felvegye a kapcsolatot a különbösoha nem csüggedő, vidám és bizakodó ember portréja tárult elém.

— Hatan voltunk testvérek — mondta Takács István. — Apám bányászkodással kereste a kenyeret. . . Ma már a számomra is hihetetlen, hogyan tudott a mi családunk, az a nagy család megélni abból a kevés fizetségből, amit az embertelen munkával apám keresett. Nehéz idők voltak azok. . A tanulás annyira elérhetetlen volt a számunkra, hogy meg sem fordult a fejünkben. Már annak is örültem, hogy jóformán gyerekfejjel bekerülhet, tem az üveggyárba.

Ládahordó lett Takács István. Sok gyerekember kezdte valamikor így az életet a Síküveggyárban. A ládahordóktól a kőművesek mellé, majd a kertészethez került Takács István, onnan meg salakosnak tették át az ügyes fiatal fiút.

— Közbejött a háború — folytatta Takács István. — A felszabadulás után egyszerre minden megváltozott. Meg- éreztük, eljött a mi időnk...

üzletvezető

ző bútorgyártó vállalatokkal és kisipari szövetkezetekkel. A cél az. hogy a vásárlók érdekében minél több jóminőségű. olcsó és tetszetős bútort szerezzen be, ami elősegíti a forgalom, a nyereség növelését. Korábban Szegeden, a múlt héten Debrecenben járt Bulejsza Ferenc, a jövő héten pedig Budapestre utazik. Ezekről az utakról eredménytelenül ritkán tér hazaA biztos fovábbszaporítás érdekében

A szécsényi termelőszövetkezetben az idén 350 holdon termesztenek nagyobb részben elit, kisebb részben szuperelit vetőburgonyát. A ve- töburgonyát szerződésesen termesztik a Nyíregyházi Mezőgazdasági Kutató Intézettel Ebből a Gülbaba 150 hold. a Kisvárdai Rózsa 120 hold és az Aranyalma 80 holdA burgonyatermesztés technológiai és növényvédelmi szabályait nagyon szigorúan

betartják a szövetkezetiek annak érdekében, hogy fajtiszta, teljesen egészséges szaporító anyagot kapjanak- A burgonya növényállományt rendszeresen hat-nyolc naponként ellenőrzik. Ezt a munkát külön női munkacsapatokra bízták. Az idegen fajtát, valamint a vírusbetegség jeleit mutató növényeket, szárakat, töveket kivágják, összegyűjtik és az erre a célra készült gödörben megsemmisítikGyakorlatozik a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett csendes-óceáni flotta. A Dimitrij Pozsárszkij cirkáló fedélzetén megállapítják a hajó helyzetét.

Lakatostanuló lettem. meg párttag, beléptem a szakszer- vezetbe is. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után bevonultam katonának. Esztergomban szolgáltam. Amikor leszereltem, visszamehettem volna dolgozni a műhelybe. de másképpen alakult. Azt mondta a műhelyfőnök., mozdonyvezetőre lenne szüksége a gyárnak, volna-e kedvem hozzá? Ráálltam a dologra. ..

Lassan húsz éve, hogy Takács István a szakma elsajá. títása után újból tanulásra adta a fejét és sikeres vizsgát tett a mozdonyvezetésböl. Azóta megszakítás nélkül az iparvágányon dolgozik. A gyárban 1963-ban bevezették a Diesel-mozdonnyal történő vontatást, akkor újra vizsgát tett, hogy ezen is helyt állhasson.

— Jó kollektívaa miénk — mondta Takács István, amikor munkatársairól beszélt. — Szocialista brigádban dolgozunk, egy műszakban négyen vagyun és négy műszak van. Ezenkívül két váltóműszakos tartozik a brigád- > hoz. Segítjük egymást és ösz- szetartunk. Volt egy munkatársunk, aki nem tudott ellenállni az italnak, a brigád „kezelésbe” vette. Lassacskán sikerül visszavezetni a rendes útra... Ma is itt dolgozik a gyárban. Nagy öröm volt a számomra, amikor hosszú idő után egyszer megállított a felesége, mondjam meg, mit csináltunk a férjével, hogy úgy megváltozott?...

így ismertem meg Takács István brigádvezetőt. Már a beszélgetésünk elején jól sejtettem hát, hogy sokat próbált, keménykötésű ember, akinek az élete: a család és a munka. Nem vándormadár. A munkahelyén szeretik. Családja, nagy lánya van. Felelősséggel tartozik értük... Amikor búcsúzó kézfogásra nyújtottam a kezemet, már írásom körvonalai is felsejlettek: Húsz év az iparvágányon. . . Becsülettel és emberséggel.

K. S.

„Szeretnénk tájékozódni a üzeme, és továbbra is vannak forgácsoló, esztergályos, köszö- Nógrád megyei nők munkaal- felvételi lehetőségek a Buda- rűs, marós és szerszámkészí- ka Imának bővítéséről” — ír- pest Kötő Htsz-nél. Fejlesztik tő Szakmák például nem kí- ja több olvasónk. a diósjenői Elektromos Ktsz-t. vannak erős fizikumot, -a

1966 után megyénk egyik és több női munkahelyet lé- szakmát választó lányok azon- központi kérdése lett a nők tesítenek Pásztón. Nagybá- ban csak ritka esetben dön- foglalkoztatásának kiszélesí- tonyban. Salgótarjánban és tenek mellettük. A mezőgaz- tése. A téma előtérbe helyezé- Szécsényben ugyancsak fog- daság is elsősorban szakkép- sét a következők indokolják: ialkoznak a nők munkaalkal- zett női dolgozókat igényel, a nők foglalkoztatása tekinte- mának bővítésével. várja a hozzáértő zöldségtertében 16. helyen álltunk a ^ mesztőket. gyümölcstermeszmegyék között, s ez a helyezés Vár ják « tiŐi tőket, a mezőgazdasági szakbizony nem kimondottan elő- . „ középiskolákat végzetteket,

kelő; a szénbányászat fokoza- MlMtlKUCrOt akik mint brigád vezetők,

tos leépítésével a volt bánya- _ . munkacsoportvezetők kivászok hozzátartozói közül is so- Megyénk mezőgazdasága ez- loan irányíthatnák a sokéves kan kívánnak elhelyezkedni; után is sok női munkaerőt igé- termelési gyakorlattal rendel- megyénk üzemei jobbára ne- nyel — bár valamivel keve- kező. de szakképzetlen dol- hezipari jellegűek, s ezek csak sebb számmal, mint az elmúlt gozók munkáját, kevés számú nő foglalkoztatá- években. Felkészülnek az ille- , sát tudják megoldani — és fő- tékesek a csökkent munkáké- fi

ként Salgótarjánban. pességű nők foglalkoztatása- ,

nak megoldására is. Ilyen lehetőseteket , munkahelyek lesznek a ba.V<*ffÓSÍÍf'ÍJ'eii lassagyarmati nyomdába, a Keresni

pásztói Kézműipari VállalatEzen kívül egyéb nehézségek nál, a salgótarjáni írószerké- A nők foglalkoztatásának is adódnak, melyekkel szá- szító Ktsz-nél. A csökkent előmozdítására irányelveket molni kell. Sok esetben a munkaképességű nők foglal- dolgozott ki a Nógrád megyei nem kielégítő ingázási lehető- koztatására alkalmas mun- Tanács végrehajtó bizottsága ség nehezíti a nők munkába kábelyek létesítéséhez a me- és a Magyar Nők Nógrád rne- állását. Még több alkalommal gyei tanács fejlesztési alapot gyei Tanácsának végrehajtó

az alacsony szintű szakkép- biztosított. bizottsága. Ebben meghatározzettség, vagy ennek teljes hiá- Valamennyi terv céltudatos ták a női munkahelyek létesí- nya. És akadnak még szép megvalósítása azonban kevés- tésének szempontjait, irányszámmal előítéletek is, amikor nek bizonyul a nők foglalkoz- elveket dolgoztak ki a nők úgy gondolják az asszonyok, tatásának igények szerinti foglalkoztatására a már mű- hogy egyes munkakörök — pl. megoldásához. Továbbra is ködő munkahelyeken belül, a forgácsoló — csakis fér- gond marad a középiskolát valamint a nők szakképzése fiáknak valók, holott a gépe- végzett lányok igények szerin- területén. Meghatározták vé- sites lehetővé teszi a munka ti elhelyezése, hiszen terme- gül a társadalmi szervektől el» kevés fizikai erőkifejtéssé! szetes. hogy nem tudnak várható segítséget is. való ellátását is. / mindőjük számára íróasztalt A nők foglalkoztatásának

Még egy szempont, ami rjdár vagy fehér köpenyt adni, pe- központi kérdéssé avatása a vállalatokra vonatkozik, dig aki érettségizett, az töb- nem maradt eredménytelen. Addig, amíg bizonyos munká- bé-kevésbé számot tart rá. 1966 óta már jelentősen bóra férfit alkalmazhatnak, nem Egyes területi problémákat — vült a nők alkalmazására le- túlságosan ragaszkodnak a női ingázási lehetőségek stb. — a hetőséget nyújtó munkahelyek jelentkezőkhöz. jövőben is figyelembe kell száma, a további erőfeszíté1966-ban 10 358 nő fordult venni. sek pedig minden bizonnyal

meg a munkaközvetítő iro- Nagy szükség van a nők al- szélesítik a Nógrád mégyei

dákban, közülük 4102 nőt he- kalmazását is lehetővé tevő nők foglalkoztatását, lyeztek el. Az elmúlt észtén- szakmák népszerűsítésére. A — sz. m, —

dőben 8862 nő keresett munkát, közülük 6369 számára biztosítottak munkaalkalmat. (A munkaközvetítő irodákat felkereső nők száma természetesen a halmozódást is tartalmazza.)

A nők teljes foglalkoztatása most sem megoldott kérdés megyénkben. Ám számos olyan munkahelyet létesítenek — egyes üzemeket bővítenék —, ahol sok nő számára biztosítanak majd munkaalkalmat. Fejlődik többek között a jánosaknai Női Fehérneműgyár, bővül a Budapesti Kézműipari Vállalat pásztói

BA V- bútorraktár

Rég vajúdó problémára került végre pont. Bútorraktárt kapott a Bizományi Áruház Vállalat salgótarjáni üzlete. Eddig a raktárhelyiség hiányában az üzlet bútorokat nem tudott átvenni bizományi árusításra. Most ez a helyzet gyökerében megváltozik. A vállalat a sorompó mellett levő volt sírkőüzem helyiségét vásárolta meg raktár céljaira.

Az átalakítási munkálatok már folynak, több mint százezer forintot költenek a tatarozásra- A tervek szerint — ha az építkezés az eddigi ütemben folyik — augusztus 18-tól hívásra már házhoz megy a bizományi becsüs és utána be lehet szállítani a bútorokat a raktárba.

fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSk WSSSSSSSAfSSSSSSSSSSSfSSrfSrSSSSSSSSSSSSSSSSSXSfSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSfS

városiasodás

Faluról falura

A városiasodás “d

erősebben érvényesül falun, elsősorban a nagyközségekben. A falusi ember is igényesebb a inával szemben, s már a közeljövőtől várja a jobb gazdasági, kulturális és szociális ellátását. Ez az igény jelentkezik Érsekvadkerten is, amelyet megyénk legnagyobb falujaként szokás emlegetni.

Érsekvadkert jelenlegi helyzete megfelel a jelen követelményeinek, ám figyelembe véve a lakosság dinamikus fejlődését. néhány év múlva az igények és a település helyzete ellentmondást szül A teendő tehát: fejleszteni a községet is.

A községet több ütemben rendezik. A távlati elképzelések mellett egyelőre egy egyszerűsített tervet szeretnének megvalósítani a vadkertiek. Ez a terv mindenekelőtt a községközpont kialakítását jelöli meg fő feladatként. A leendő központba összpontosítanák az intézményeket, s itt építik fel a község első korszerű lakásait. Az intézmények közül az iskolának az ügye a legelőrehala- dottabb. Ez különben is régebben húzódik, hiszen régi óhaj. A jelenlegi tanítási körülményeket már évekkel ezelőtt meghaladták az igények. A tanítás igen nehéz körülmények között, három helyen folyik. A pedagógusoknak egykét kilométeres utat kell meg- tenniök av tantermek között. S a tizenhét tanulócsoport nyolc tanteremben tanul —

váltott műszakban. Nincs megfelelő műhelyterem a politechnikai képzéshez, de még a kielégítő mellékhelyiségek is hiányzanak.

Az új nyolctantermes iskola tervei készen állnak, s a tanács már a kivitelezési szerződést is megkötötte a megyei építőipari vállalattal. A községbeliek nagyon remélik, hogy az iskola jövőre elkészül. S ez nemcsak a fiatalok szempontjából lenne fontos, hanem az idősek érdeke is, mert Érsekvadkerten jelentős azok száma, akik magatehetetlen öreg emberek, s ellátásukról a közösségnek kell gondoskodni. Nos, a vadkertiek dicséretére legyen mondva — aholis mindig nagy tisztelettel voltak az idős emberek iránt! — gondoskodni akarnak róluk. Ha a jelenleg tanteremnek használt helyiségek felszabadulnak, létrehozzák az öregek napközi otthonát.

Ehhez azonban “n

hogy az iskola jövőre felépüljön. S ezzel kapcsolatban emlegetik a vadkertiek a KPM útépítőit. Hosszú évek óta vajúdik a Rákóczi út — a község leghosszabb útja, három kilométer! — rendbehozatala. Sok port és bosszúságot nyeltek már azok. akik ezen az úton laknak. Ám a minisztérium csak 1970-re ígérte S mi történt? Az ígéret ellenére már az idén elkészült az út. Azt mondják a vadkertiek: „Köszönet az útépítőknek, de jövőre szívesen mondunk ugyanilyen köszönetét az építőiparnak is, ha betartja az iskola- építés határidejét.”

A községközpont kialakítása már megkezdődött. Az elképzelések szerint itt építenék fel a termelőszövetkezet új irodaházát is. Á szövetkezet vezetői azonban — gondolom célszerűségi okokból — a főmajorban szeretnék felépíteni a székházat. Folyik a kötélhúzás. A tanács bizonygatja, hogy a szövetkezetnek mint a község alapvető gazdasági bázisának, a központban kell elfoglalni a méltó helyet. Azzal is érvelnek, hogy a szövetkezetiek különben is itt építenek fel négy szolgálati lakást, a szakvezetők részére. Ezek a lakások is beletartoznak azokba a sorházakba, amelyeket csak emeletesre engedélyez építeni a tanács, mivel az új emeletes iskolával szemben helyezkednek el. A szövetkezeti székház tehát valószínű a központba kerül.

A korszerű falu sem létezhet már megfelelő víz — majd később csatornázás — nélkül. Érsekvadkerten egyelőre a vízellátás megoldása is nagy gondot okoz. Igaz, hogy 1.968- ban a tanács rendelt egy programtervet törpe vízmű építéséhez. A község víznyerési helyek szempontjából feltáratlan, azonban az eddigi vizsgálódások azt mutatják, nem

sok a remény jó ivóvíz nyerésére. Marad tehát egy másik változat a vízszerzésre: az Ipoly bői, vagy a Lókosból. Ez viszont regionális vízmű felépítését kívánja meg. S ez már nem csupán Érsekvad- kert. hanem a környező községek vízellátását is hivatná ellátni Kétségkívül több község is különösebb megterőlteíés nélkül viselhetné el az építkezéssel járó költségeket. Az érsekvadkertiek csupán a ♦ -evezésre kétszázezer forintot terveztek Tárgyalásokat föl" t- nak a MÉLYÉPTERV-vei. a tervezés és a kivitelezés mikéntjéről. Jó lenne, ha a regionális megoldást szorgalmaznák az érintett környező községek is.

\t e«vszm'ísjf«*tt (^;

tési terv is jelentős tennivalókat állít a község vezeiői elé. Mindezeket persze a lakosság vetette fel és szorgalmazza vezetőitől. A vadkerti emberek azonban nemcsak kérnek, hanem adnak is — amint ezt sok korábbi társadalmi munka bizonyítja. A vezetők ineghár. - ták-vetették a tennivalók se - rendjét, most már a lakosság .• a a sor, segíteni. Csupán az iskola építéséhez több mint háromszázezer forint értékű társadalmi munkára lenne szükség. A többi feladatot nem is említve. Egyelőre azonban az iskolaépítés a legfontosabb, s utána jöhet a többi. Ez amolyan próbatétel lesz a lakosság számára is. S ha ez síkéül. a lakosság további segítségével a tervezeti időnél előbb valósul meg a városiasodon falu.

Pádár András

NOGRAD — 1969. augusztus 13,, szerda 3