Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Vadriasztás — szaggal Szakközépiskolák új rendje Megszűnik az év végi szakmai gyakorlat — Szabályozták a tankönyvek kiadását A művelődésügyi miniszter több, a szakközépiskolákra vo­natkozó utasítást adott 'ki. Egyebek közt elrendelte a „régi típusú” — az 1961 -es meg a szakközépiskolás tan törvény alapján szervezett könyvek kiadásának szabályo végi gyakorlatok anyagát a ta- az illetékesek terjesszék elő az nulók már az évközi gyakor- országos oktatási tanácsnál az latokon elsajátítsák. 1971/72-re szóló szakközépisko­Miniszteri utasítás jelent lai tankönyvkiadási tervet. (MTI) szakközépiskolák osztályaiban az gi gyakorlatok megszünteté­sét Ezekben az osztályokban negyedik zásáról. A miniszteri könyvek év vé- nagy része a gyors technikai fejlődés miatt elavult, illetve pedagógiailag sem eléggé kor­az érettségit megelőzően eddig szerű. Ezért a szakközépisko- két hét szakmai gyakorlat volt Iáknak folyamatosan új tan­kötelező. Az év végi gyakor- könyveket adnak ki, illetve a lat miatt azonban a tanulók- régieket átdolgozzák. nak túlságosan rövid idő állt rendelkezésére, hogy felkészül­jenek az írásbeli érettségi vizsgákra, s a gyakorlatok rö­vidségük miatt sem hozták a kívánt eredményt. A Az utasítás előírja, hogy a szakmai előkészítő, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak tankönyveinek kiadá- meg sáról külön tankönyvkiadási mi- tervet kell készíteni kétéves niszteri utasítás szerint az időtartamra, A terveket az or- 1969/70-es tanévtől kezdve a régi típusú szakközépiskolák negyedik osztályaiban ott sem kell megtartani az év végi gyakorlatot, ahol azt az ér­vényben levő óraterv kimond­ja. A szakközépiskolák igazga­tóinak gondoskodniuk kell arról, hogy a tantervben előírt év szágos oktatási tanács hagyja jóvá. A tankönyvek szerzőinek körét szélesíteni kell, s ahol lehet, pályázat útján kell ki­választani, és megkeresni az alkalmas szerzőket. A miniszteri utasítás elren­deli, hogy négy hónapon belül Gőzüzemű versenyautó Az Egyesült Államokban, William P. Lear gőzüzemű versenyautót konstruált és épített. A hathengeres és 12 dugattyús motor telje­sítménye 450 lóerő. Fo­gyasztása 100 km-enként körülbelül 11 liter petróle­um. A kocsit, amelynek ki- fejlesztése 500 000 dollárba került, az indianapolisi tutógyárak bocsátják piac­ra. Szovjet és amerikai film A salgótarjáni November 7. Filmszínháznak a mozihétben két érdekes bemutatója lesz. Augusztus 14-től 16-ig kerül vetítésre Tolsztoj világhírű re­génye, a Háború és béke nagy­szabású filmvállalkozásának negyedik része. A film előb­bi részei azt mutatják, hogy Szergej1 Bondarcsuk és Vaszi- lij Szolovjov feldolgozásában a mű megőrizte a regény min­den szépségét és erőteljessé­gét, így a mozibarátok nagy várakozással tekintenek a be­fejező, negyedik rész elé. Vasárnaptól, augusztus 17- től 20-ig láthatjuk műsoron A Crossbow akció című új ame­rikai filmet, amely műfajára nézve háborús kalandfilm, fel­dolgozásában rendkívül izgal­mas és főszerepeit olyan ne­ves színészek formálják, mint Sophia Loren és Lilli Palmer. A mezőgazdász és a vadgaz­da általában jól megfér egy­más mellett, de a vadkárok miatt azért eléggé gyakori a perlekedés. A károk megelő­zésére a legkülönbözőbb mód­szerek ismeretesek: sok he­lyen őrtüzeket gyújtanak, más­hol kolompszóval, fegyver és ostor durrogtatással űzik el az ínyencségekre gyülekező va­dakat. A termőterület környé­két máshol védőkerítéssel, vagy szöges dróttal őrzik a „betolakodók” ellen. A leg­újabb megoldással azonban — mint már annyi esetben — ismét a vegyészek sietnek a mezőgazdászok segítségére. Üjabban két speciális vad­riasztó szer forgalomba hoza­talát engedélyezték. Az er­dők, rétek vadjaira tulajdon­képpen egyik készítmény sem jelent veszélyt, kárt nem tesz bennük, ellenben — a külföl­di tapasztalatok alapján — mégis jól védenek a vadkárok ellen. A vegyi készítmények kellemetlen szagukkal riaszt­ják el a friss kukoricára, vagy más „primőr” lakomázá- sára készülő vadakat. A Sil- vacol K. készítményt, amely erős fenolszagot áraszt, tex­tildarabokra itatják fel, és a rongyokat a talaj felett 20—30 centi magasságban kifeszítik. A vegyszer viszakozásra kész­teti a vaddisznót és a szarvast is. Használatával kapcsolat­ban kikötés Is van. amennyi­ben szőlősök és gyümölcsösök közelében nem lehet alkal­mazni, mert ezek a kultúrák átvennék az erős szagot. A Cervatol elnevezésű készít­mény ugyanakkor a gyümöl­csösökben a nyúl és a szarvas rágáskárjainak kivédésére használható. Ezt a vegyei ter­méket vékony rétegben kenik fel a fatörzsre. Szaga kevésbé kellemetlen, ellenben az illata a vadak számára nagyon is elkerülendő A vegyszereket idén már fel is használják a mezőgazdá­szok. Jelenetkép a Háború és béke filmváltozatának befejező, ne­gyedik részéből Színes, szélesvásznú, amerikai kalandfilm A Crossbow akció Szovjet és mongol pionírok üdvözlete Kedves levelet kézbesített szerkesztőségünk címére a posta. A levél Szovjetunióból érkezett Salgótarjánba és azok a szovjet és mongol pajtások írták alá, akik nem­régiben a salgóbányai Lovász J ózsef KISZ-vezetőképző is­kolán töltötték nyári szabad idejük egy részét. A szovjet és mongol pajtások levelük elején arra kérik lapunkat, hogy tolmácsolja csoportjuk hálás köszönetét mindazok­nak, akik a salgóbányai tábo­rozáskor fogadták őket és gondoskodtak róluk­— Mi. az Önök csodálatos vidékén kevés időt, mindösz- sze 16 napot töltöttünk — folytatják levelüket a nálunk járt pionírok — mégis úgy érezzük, akivel ott találkoz­tunk, valamennyien régi is­merőseink voltak. Végig úgy éreztük magunkat, mint a legközelebbi hozzátartozóink között, akik szüntelenül gon­doskodtak rólunk. A levél arról is beszámol, hogy a pionírok könyvekből és a Szovjetunióban bemuta­tott magyar filmekből már valamennyire ismerték orszá­gunkat, de a több mint két­hetes salgóbányai táborozás ezt az ismeretet fokozta és elmélyítette. — Mi szerettük Önöket még mielőtt Nógrádba érkez­tünk volna- Ott-tartózkodá- sunk idején azonban még jobban megszerettük a ma­gyar fiatalokat és a felnőtte­ket is. Örökké emlékezetesek maradnak számunkra a ma­gyar úttörőkkel és KlSZ-fia- talokkal rendezett közös ki­rándulásaink, versenyeink es megbeszéléseink. Mint ismeretes, ebben az évben a csillebérci nagytábor átalakítása miatt a nemzetkö­zi úttörőtáborokat az ország különböző pontjain helyezték el- Így került sor Salgóbá- ijyán is szovjet, mongol _ és magyar úttörők táborozására. A szerkesztőségünknek kül­dött levélben személy szerint Is köszönetét mondanak a Forradalom lángja tábor nóg­rádi vezetőinek: Szabó Mik­lósnak, Hódi Mihálynak. Ipo­lyi Jutkának, Faragó István­nak, külön említik mindnyá­juk kedvencét, a kis kürtös Szabó Petit, és azt az emlé­kezetes találkozást, amelyen örök barátságot kötöttek a Karancskesziben élő nógrádi pajtásokkal, tanítóikkal és úttörővezetőikkel. — Szeretettel fogadtak ben­nünket Salgótarján lakosai, akik kedves mosollyal üdvö­zölték csapatunkat, amikor végighaladt a város utcáin. Mindig emlékezni fogunk azokra a-városépítőkre, mun­kásokra, bányászokra, felnőt­tekre, akikkel a városban és a környékén találkoztunk- Sohasem felejtjük el azt az ismeretlen felnőtt barátun­kat aki az egyik városnéző sétáinkon valamennyiünket vendégül látott egy cukrász­dában. — Amikor el kellett bú­csúznunk Salgótarjántól — szomorúak voltunk — írják levelük végén a szovjet és mongol pionírok. — Ez a szomorúság azonban sok jót tartalmaz: új barátokra tet­tünk szert, akiket nehéz volt elhagyni. ígérjük, hogy is­kolánkban, családi és baráti körünkben elmondjuk min­denkinek: milyen emberek élnek Nógrád megyében. ígér­jük azt is,, hogy tovább erő­sítjük a barátság szálait, amely az egyszerű emberek boldogságáért vívott nehéz harcokban született. Sok-sok sikert, szerencsét és boldog­ságot kívánunk és úttörő kö­szöntéssel üdvözöljük Nógrád megye minden lakosát­A levél végén az aláírók — ’ a lendngrádi, breszti, kazányi. moszkvai, szaratovi, alma- atai, irkutszki — és a tizenkét mongol pionír, illetve úttö­rővezetők nevei. Méltó környezetben az új bérház Már valamennyi lakó beköl­tözött Salgótarjánban, a Te­mető utcai 22. jelű új bérház­ba, amelynek kivitelezési munkáit a Nógrád megyei Építőipari Vállalat végezte. Az építkezés befejezésének határideje június 30 volt, s az épület négyes és ötös lépcső- házának műszaki átadása jú­liusban befejeződött. Az át­adással egyidejűleg megkezdő­dött a környezet rendezése, csinosítása, a talaj egyenetlen­ségeinek, az építkezéssel óha­tatlanul együttjáró hulladé­kok, törmelékek eltüntetése. Szeptember közepéig mindkét oldalon parkosítják az új bér­ház környékét, s még ebben az évben az odavezető út is elkészül. fordítom. SÁRKÖZI GYULA Riportregény 2 — Ügy látom, hogy Prihogyko útját el kell halaszta- nunk, míg el nem készül a kétszáz kiló teherbírású er­nyő ... Kedves fiú volt ez a Kolja Prihogyko. Vele mindig félreértések történtek. Milyen gyakran volt a tréfacslná- lók célpontja! Ha ránéz az ember, valóságos óriás, de még milyen. Magas termetével, széles vállával, hosszú, erős karjával és lábával Herkulesre, a mitológiai hősre emlékeztetett. Mennyi vesződséget okozott a géhásoknak! Hisz negyven­hatos csizmát és hosszú ujjú zubbonyt kellett találni szá­mára. — Honnan lettél te ilyen extraméretű? — kérdezték Nyikolájtól a géhások. De ő válasz helyett csak elmosolyodott. És most itt a repülőtéren, amikor az ezredes azt mondta Nyikolájnak, hogy valószínűleg el kell halaszta­ni repülését, a fiú zavartan kapkodva kezdte kiüríteni zsebeit, táskáját, és szó nélkül végrehajtott mindent, amit az instruktorok mondtak neki. Sajnált megválni ilyen nagyszerű tartaléktól, de hát mit lehetett tenni! Végre befejeződött a repüléshez való felkészülés. Né­hány perc múlva felhangzik az indulási parancs, és be­szállhatunk a gépbe. Ekkor Nylkoláj Tvánovlcs (gv szólt: — Elvtársak, üljünk le egy kicsit a nagy út előtt. Te­lepedjünk le a nekünk oly kedves moszkvai földre Ki udja. mikor ülhetünk rajta Ismét. Messzire repülünk — 4 — Ezért a drága földért megyünk harcolni. Azért, hogy a szovjet embereken kívül senki se tapodhassa. Némán leereszkedtünk a puha fűre. Ezekben a percekben, amikor szeretett Moszkvánktól búcsúzunk, a föld különösen melegnek, illatosnak tűnt Milyen csend van körös-körül! Szinte hallani, amint az enyhe szellőfuvallat lágyan meglegyinti a fűszálakat, és a levegőben suhognak a pillangók szárnyai. Háború van. Miért? Gonosz, hívatlan vendégként tört be a házunkba. Felnyögött a föld, emberek vére áztatja, üszkös romok hamuja borítja. Negyvenkettő nyara nem jelentett számunkra örö­möt. Vereséget mértünk ugyan az ellenségre Moszkva alatt, ám a helyzet a fronton továbbra is igen komoly maradt. A fasiszta fenevad mancsai gyűrűbe fogták Le- ningrádot. Az ellenség a Kaukázust fenyegette, a Volga felé tört. De nem vesztettük el a jövőbe vetett hitünket és készek voltunk, hogy mindenünket feláldozzuk a győzelemért. Az ellenség hátországába csak önkéntesek repültek. Tudatosan indultak oda, tisztában voltak az­zal, hogy ott lépten-nyomon a halál leselkedik rájuk. Tet­teinket nem a romantikus kalandok hajhászása irányítot­ta, sem az a kívánságunk, hogy nevünk dicsfényben tün­dököljön. Tétovázás nélkül indultunk szovjet hazánk vé­delmére, s bizton hittünk a győzelemben. Húsz óra. A pilóták még egyszer összeigazítják óráju­kat. Kézfogások, ölelések. Csókok. — Viszontlátásra, barátaim! — Viszontlátásra, Moszkva! Gépünk elszakadt a repülőtér betonkifutójától, és a levegőbe emelkedett. Ám de nemsokára újra vissza kellett térnünk a moszk­vai földre, miután az éj folyamán több mint háromezer kilométeres utat mégtettünk. Történt pedig a következő, Medvegyev partizánoszta- ga, amely akkoriban alakult meg Rovnó vidékén, meg­beszélt jelzésekkel fogadott volna bennünket: három, ke­let—nyugati irányú tábortűzzel. Amikor átrepültünk a front fölött, a németeknek sikerült kitapogatni repülőgé­pünket. Fényszóróikkal minden oldalról megvilágították, s elárasztottak bennünket lövedékekkel, A repeszek csak úgy kopogtak a gép törzsén, szár­nyain. Néhol át is ütötték. A pilóták megvizsgálták, nem sérült-e meg valami a motorokban. Nem mondhatnám, hogy az ember jól érzi magát ilyenkor. Láttuk a piló­ták nyugodt, arcát, hallottuk parancsnokuk pattogó, ha- ározott vezényszavait. — 5 — De számunkra, jövendő hírszerző partizánok számára, akik első Ízben kerültek hasonló helyzetbe, ezek a per­cek bizony nem voltak kellemesek. S ekkor... de mi ez? Nyikoláj Ivánovics felállt, és teljes erejéből elkiáltotta magát: — Fiúk, oda se neki! Nótázzunk rá! — És rákezdte: — Fel küzdelemre, hős haza... Mindnyájan egy emberként rázendítettünk, és együtt fújtuk Nyikoláj Ivánoviccsal a dalt, mindenről megfeled­keztünk, ami körülöttünk történik: ... az átkozott sötét hadak ... A pilóták meghallván a dalt, szintén belekapcsolód­tak. Csak a gép parancsnoka fojtott vissza egy mosolyt, s Igyekezett megtenni mindent, hogy kivezesse repülőgé­pét a veszélyes övezetből. A gép gyorsan kezdett emelkedni, hol jobbra, hol balra cikázva. Végre sikerült kikerülni a légelhárító ágyúk hatóköréből, s most mintegy négykilométeres ma­gasságban folytattuk utunkat. Ez a váratlan körülmény akadályozta meg, hogy elérjük a kijelölt helyet. A tájé­kozódási pontot elvesztettük, s vaktában repültünk. Ami­kor pedig megpillantottuk a három tábortüzet és felso­rakoztunk az ugráshoz, sőt már kinyitottuk az ajtót is, a gép parancsnoka váratlanul így szólt: — Az ugrást nem engedélyezem. Visszafordulunk. Kolja Prihogyko, mint mindig, most sem bírta meg­állni szó nélkül: — Miért mennénk vissza? Hiszen látni: ott az egyik tábortűz, amott a második, a harmadik. — Ez igaz — felelte az őrnagy —, valóban három tá­bortűz van odalent. A hely Is ugyanaz. De nézzétek csak, hogyan helyezkednek el: nem kelet—nyugati, hanem északi—déli irányban. Nem hiszem, hogy Medvegyev ez­redes tévedett volna. Jól ismerem jelzéseit. Tehát vissza kell fordulnunk Moszkvába. A repülőgép; parancsnokának igaza lett: a tábor­tüzeket, ahogy azt később megtudtuk, valóban nem a partizánok gyújtották. A hitleristák szándékosan gyúj­tottak éjszakánként tüzeket: hátha ráharapunk! Am a ml pilótáink ügyesebbek voltak, nem lehetett csapdába csalni őket. Sok órás egyhuzamban való repülés után visszatér­tünk Moszkvába. Azt hittük, indulásunkat bizonytalan időre elhalasztják. Elvégre azelőtt megtörtént, hogy reg­gel jött a hir, készülődjünk. Felszereltünk, estig elücsü- rögtünk, aztán lefújták az indulást. (Folytatjuk) — 6 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom