Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
T A N U L A S Tatár auloi ón’ Szovjet Szocialista Köztársa sás:. A kazánja »énzügyi-gaz- '■ <sági főiskolában. Az intézet tanára Hajdar Bikba- jev — középen —. vezeti a diákok foglalkozását a Nairi" elektronikus számítógépen ■i i«ej{és*iiésöa,T i oi*| árai Cukrászüzemekben, uresszók ban és cukrászda kban ÖRÖM IS. veszély is a fagylalt. Öröm, ha kánikulában lehűthetjük vele magunkat, veszélyes, ha a közegészség- ügyi szabályokat mellőzve, felelőtlenül és hanyag módon tárolják, készítik. A lapok már eddig is több fagyláltmérge- zésről adtak hírt, megyénket eddig szerencsére elkerülte a íagylaltmérgezps. A KÖJÁL munkatársai legutóbb Pásztón, Szécsényben es Balassagyarmaton tartottak közegészségügyi ellenőrzést. Elsősorban a fagylalt készítését és tárolását vizsgálták, de ellenőrizték több más közegészségügyi előírás betartását is. Első állomás a pásztói cuk- raszüzem. Mindössze 10 dolgozót foglalkoztat, gondjaik viszont annál nagyobbak. Kicsik, szűkösek az üzem helyiségei, a dolgozók szoroskod- ni, zsúfolódni kénytelenek. Mosogatójuk például csak egy van, félkésztermékraktáruk egyáltalán nincs. Ezért történhetett. meg, hogy a kész fon- ciantot a feltöretlen, szennyezett tojás mellett találtuk, ami közegészségügyi szem- p mtból alaposan kifogásolha- 1 >. A raktárban már tavasz • > a esedékes lenne a meszelés, a munka azonban húzódik- halasztódik. Pedig a közegészségügy rovására nem szabad takarékoskodni! A Nyírfácska nevezetű presz- szó szintén olyan egység, amely már régen „kinőtte” magát. Raktárának mérete a mesebeli „icike-picike házio"-ra emlékeztet. Még szerencse, hogy igénybe vehetik a szomszédos cukrászüzem raktárát. Kaptak ugyan egy göngyölegraktárt, de az már újkorában is szűkösnek bizonyult. A presszó dolgozóinak nincs hol öltözködniük, nincs hol mosakodniok. A fagylaltárusítás körül viszont minden a legnagyobb rendben van, ami a presszó dolgozóin múlik, ott nincs is semmi kifogásolnivaló. A szécsényi cukrászüzem- mel szemközti cukrászdában is az előírásoknak megfelelően tárolják és adagolják a fagylaltot. Az ellenőrök itt semmi rendellenességet nem találtak, de ebben a cukrászdában ez mindig is így volt. A Gyöngyvirág cukrászdában szintén nagyon óvatosan bánnak a fagylalttal. Mindent úgy találtunk, ahogyan azt a „nagykönyvben” megírták, kár, hogy ez csak a fagylaltra vonatkozik. A kré- mes tárolásával már bajok voltak, az igen kényes, köny- nyen romló süteményt a hűtőgép tetején tartották. Krémest csak egyszer egy héten kap a cukrászda, erre az egy alkalomra mindenképpen helyet kell biztosítani számára a hűtőgépben! A FAGYLALTTAL kapcsolatos első kifogásolnivalót a szécsényi cukrászüzemben találtuk. Az üzem hét községet, — Karancsságot, Ságújfalut, Nógrád megyeri, Endrefalvát, Rimócot. Nógrádszakált és Szécsényt — lát el. A hűtőgépben nem találtunk hőmérőt. így csak hozzávetőlegesen tudtuk megállapítani, hogy a fagylaltlevet kb. + 4—5 Celsius fokon tárolhatják —, de a megengedettnél jóvá] hosszabb ideig. A tárolási időn rövid vita kerekedett az üzemvezető és a közegészség- ügyi ellenőrök között. Az üzemvezetőnek valóban nagy nehézséget jelent változtatni a helyzeten, mégis meg kell tennie, mert emberek egészségéről van szó, s ez mindennél előbbrevaló. Balassagyarmatra már eleve úgy indultunk, hogy a vizsgálat — jó értelemben véve — eredménytelen lesz. A városban ugyanis hagyomány, hogy az egészségügyi szabályokat soha nem tévesztik szem elől. A várakozásban nem kellett csalódni. A cukrászüzemben' vakító tisztaság, rend fogadott. A nyersanyagok é.s félkész termékek tárolása szabályszerű, a tojásokat is az előírások szerint mossák. Mindössze egyetlen megjegyezni való akadt: az udvart ideje lebetonozni, mert a nehéz szállítókocsik már megtették rá hatosukat. A Rózsa-presszót nemrégen hozták rendbe, szépen kifestették a helyiséget, olajkályhát kapott az egység, kibővítették a régi raktárt, és új göngyölegraktárt bocsátottak a presszó rendelkezésére. Rendjén volt minden a fagylaltárusítás körül is. A régi helyett vadonatúj Kéknefelejcs-presszót találtunk, csak néhány napja nyílt meg. Dolgozóinak szép öltözőjük, mosogatóhelyiségük van. Tiszta, ízléses, valóban vendégcsalogató az új presszó. Az előírások szerint tárolják és árusítják a fagylaltot, csakúgy, mint a süteményeket. Ugyancsak alapos ellenőrzést kapott a Mackó-bistró is. Már úgy tűnt, semmi kifogásolni való nem akad, amikor az ellenőrök szeme megakadt a fagylaltárusító kislány frizuráján. Divatosan, az arcába fésülve viselte a haját, a kötelező használatra előírt hajhálót azonban nem láttuk sehol. A figyelmeztetésre a kislány tiltakozott, sarkon fordult, s megmutatta a hajhálót. Ott volt „lófarka” hegyében. A háló furcsa helyen való tartózkodása derültséget keltett, majd a közegészség- ügyi ellenőrök kioktatták a kislányt a háló rendeltetés- szerű viselésére. SUMMÁZVA a tapasztalatokat, a közegészségügyi őrjárat kedvező eredménnyel zárult. A cukrászdák, presz- szók és cukrászüzemek dolgozói nem feledkeztek el a fontos előírásokról, mindösz- sze néhány apróbb hiba vár kijavításra, hogy a fagylalt és sütemény okozta megbetegedések elé áthághatatlan falat emeljenek. — szendi — Üzemről üzemre —^ ----------A fiataloknak nehezebb? A Nógrád megyei Textilipari Vállalat nem tartozik megyénk nagy múltú ipari üzemei közé. Még sokan emlékezhetnek arra az időre, amit egészen más elnevezés alatt tettek meg. de valójában mint Textilipari Vállalat váltak meglehetősen közismertté. Női mukaheiy A vállalat elsősorban lányokat, asszonyokat foglalkoztat. Megyénk munkaerő-gazdálkodását tekintve éppen a női munkaalkalmak növelésében van jelentős szerepe ennek a — senki zokon ne vegye — „kamasz”-, vagy inkább bakfisko- rú vállalatnak, amely az utóbbi években, — hogy stílszerűek legyünk — sorra kinövi gyermekruháit a vállalatszerű gazdálkodás adott kereteit. Töretlenül és ió itemben fejlődik. Ézsiás Sándorné, a vállalat te-melési osztályának vezetője jelenlétében ismerkedtem meg a salgótarjáni központi telep tevékenységével és néhány dolgozóval. Itt, a másik két teleppel, a jobbágyival és a balassagyarmatival ellentétben, ahol nehézkonfekció gyártása folyik, könnyükön- fekció-árukat, különböző ruházati cikkeket, ruhákat, blúzokat és kötényeket készítenek. A tágas, napfényes munkateremben egy műszakban körülbelüli félszáz ember dolgozik. A szélső sorban a „Zó- ja” háromszoros szocialista brigád, amelynek tagjai a zöldkoszorús jelvény büszke tulajdonosai. A brigádvezetőjük Gyuriska Bálintné így mutatta be őket: — A mi brigádunk a vállalat legrégibb brigádja, öten vagy hatan vagyunk, akik a megalakulástól itt dolgozunk. Már háromszor nyertük el a Szocialista brigád címet, amire mindnyájan nagyon büszkék vagyunk. A brigád néhány tagjával is elbeszélgettem. Nem lepődtem meg, hogy elsősorban az örömök, eredmények kerültek terítékre. Nevetve mondta Ézsi- ás Sándorné, hogy a gondokat úgyis nekik kell megoldani, amivel azt akarta kifejezni, felesleges lenne az apró- cseprő problémákat oktalanul előráncigálni. Aztán mégis felszínre került néhány olyan dolog, ami a dolgozókat és a vezetőket egyaránt foglalkoztatja. — Rengeteg megrendelésünk van — mondta Ézsiás Sándorné. — A baj csak az. hogy munkaerővel nem na- gyón bírjuk. Több szakképzett varrónőre lenne szükségünk. Jó lenne, ha minél többen jelentkeznének felvételre nálunk, még azoknak a betanítását is szívesen vállalnánk, akik korábban ilyen munkát soha nem végeztek. Az utánpótlás másik forrása a szakmunkásképzés lehetne. Most júliusban például tizenkét kislány szabadult fel. Ez azonban kevés, s a képzés mértéke különben is korlátozott, a felvehető tanulók számát a lehetőségek, a tanműhely nagysága szabja meg, ahol két műszakban 16 gép mellett dolgozhatnak a gyerekek. Az okok Azt is megtudtam, hogy a végzett tanulók nem mindegyike veszi fel a munkát a vállalatnál, inkább máshol helyezkednek el. Az okok után kutatva, több kézenfekvő magyarázata kínálkozik ennek a jelenségnek. Van azonban köztük egy, ami ugyan nem csupán „textilipari” sajátosság, de hatása náluk fokozottan jelentkezik, s éppen a fiatalok körében: a 6 + 2 munkabeosztás, illetve a több műszak, a folyamatos termelés, ami a vasárnapi munkavégzést is magában fog lalja. Senki sem akarta eltitkolni, hogy különösen a családos asszonyok számára ez a munkarend sok nehézséget okoz. Bagyinszki Ferencné szalagvezető világította meg rendkívül szemléletesen ezt a kérdést: — Mit csinál általában egy férfi, ha az éjszakai műszakból hazamegy? Lefekszik. És mit csinálhat az asszony ? Hozzálát az ebéd elkészítéséhez. . . — Van úgy. hogy egész héten nem találkozunk a férjemmel — mondta el Rutkai Istvánná munkabeíró. — A férjem is három műszakban dolgozik, gyakran az egyikünk jön. a másikunk megy. csak futólag látjuk egymást. Ezt a körülményt mégis — érthető, bár érdekes módon — a fiatalok viselik nehezebben, akik szeretnek szórakozni, ragaszkodnak hozzá, hogy estéik és vasárnapjaik szabadok legyenek. Talán ez az egyik, ha nem is a legjelentősebb oka, hogy a fiatalok egy része nem szívesen jelentkezik felvételre a Textilipari Vállalatnál. Manyasz Sándornétó] és Kirisics Lajosnétól, a ..Zója” szocialista brigád két törzs- ökös tagjától tudtam meg, hogy az asszonyok általában másfél ezer forint körül keresnek az üzemben. Teljesítményhez kötött prémiumos időbérben dolgoznak, ami valószínűleg a dolgozók és a vállalat számára is elfogadható, mert ezzel kapcsolatban egyetlen bíráló észrevétel sem hangzott el. A brigád gyűjti a forintokat, közös szovjet- únióbeli útra készülnek, már hétezer forintjuk van. Az a brigád pedig, amely ilyen ko- moly és egyértelmű elhatározásra képes, csak jó lehet. De mégis... Az irodában Ézsiás Sándorné megmutatta a Japánba exportált kollekció mintadarabjait. A népi hímzésmintákkal, nógrádi motívumokkal díszített ruhácskák, kötények rendkívül szépek és ízlésesek. Megkérdeztem: kaphatók-e ezek nálunk? Nem, sajnos nem kaphatók. A termelési osztály vezetője szerint nem érné meg forgalomba hozni őket. a szokásosnál magasabb áraik miatt nem vennék a vásárlók. De talán mégis ki kellene próbálni, hátha lenne keletjük. . Kiss Sándor Váriák az emléktúra résztvevőit Augusztus 15 és 16-án, Szé- csényen halad át, illetve itt ver tábort az országos tanácsköztársasági emléktúra. Méltó fogadásra felkészültek a szécsényi fiatalok. A község vezetői, kiszesek és úttörők fogadják a túrázó fiatalokat. A túra útvonalát színes transzparensek jelzik. Este a község vezetői és fiataljai találkoznak az emléktúra résztvevőivel, s elbeszélgetnek a község múltjáról, felelevenítik a tanácsköztársasági emlékeket •• 99 1 M ff lyvumolcso/o műszaki fejlesztés A salgótarjáni Cipész Ktsz az elmúlt évben szalag- rendszerrel termelt. A beruházás rövid idő alatt megtérült. A tavalyi első félévi eredményekhez viszonyítva, az elmúlt félévben csaknem hatvan százalékkal értek el nagyobb termelési értéket, holott a létszámot alig több mint húsz százalékkal növelték Az újonnan felvett dolgozók zöme betanított munkás. A műszaki színvonal, illetve a munkaszervezés korszerűsítésével csökkenteni tudták az egy pár új cipőre eső termelési költséget, így termelői áraikkal felvehették a versenyt a nagyobb üzemekkel is és nem véletlen, hogy a belkereskedelmi értékesítésük aránya megközelíti a tavalyinak két és félszeresét Rajzik az amerikai fehér Szigorú védekezésre int a szakember Értesítést kaptunk a me. ej'ei növényvédő állomástól, hogy az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke megjelent. Ismeretes, hogy ez a kártevő különösen veszélyezteti a gyümölcstermelő gazdaságokat, ugyanakkor kártételeket okoz- a szórvány gyümölcsösökben, útmenti fákon is. Ez utóbbiak még azért is gondot okoznak, hogy a kártevő elleni védekezés nem rendszeres, tehát fertőzési gócokat jelentenek azokra a területekre, ahol a védekezést végrehajtják. Ezzel kapcsolatban felkerestük Ruszin Tibort, a megyei növényvédő állomás főmérnökét, hogy a tennivalókról érdeklődjünk. — Amint arról értesültek, az amerikai f^hér szövőlepke második nemzedéke megjelent. Ez a kártevő exportgátló tényező, ami azt jelenti, hogy a fertőzött gyümölcsöt nem veszik át a gazdaságoktól. Éppen ezért, tartjuk fontosnak felhívni az exportberakó állomások, a MÉK, a földművesszövetkezetek, a tanácsok, és valamennyi termelőüzem figyelmét, hogy ahol a kártevő elleni védekezés szükségessé válik, az intézkedést haladéktalanul tegyék meg. Ahol a fertőzést nem szüntetik meg — gazdaságban vagy berakóállomáson —, úgy a szállítmány lezárását kell elrendelni. — Hogyan védekezzenek a kártevő ellen? — A nagyüzemek a szokásos módon, habár itt a védekezésnek folyamatosnak kell lenni. A háztáji, egyéni területekre pedig a községi tanácsok rendelik el a védekezést. Ahol ezt nem hajtják végre ott a növényvédő állomás közérdekű védekezést hajt végre. Ennek a költségeit az fizeti, aki a védekezést elhanyagolta vagy elmulasztotta. — Mivel védekezhetnek az amerikai fehér szövőlepke ellen? — Leginkább ajánljuk a Holló 10. elnevezésű növényvédő szert. De használatos a kártevő ellen a Fribol E., a Ditrifon és a Tritox is — fe_ jezte be nyilatkozatát Ruszin Tibor. Új iskolát avatnak Szurdokpüspökiben Kétévtizedes terv lesz valóság Szurdokpüspökiben az utóbbi évek legnagyobb társadalmi munkáját vállalták a lakosok és a termelőszövetkezet az új iskola felépítésénél. Az építést közvetlenül a felszabadulás után vették tervbe a püspökiek, azonban mindig közbejött valami. Végül is a községi párt-, tanács- és társadalmi szervek, s a tsz összefogásával eljutottak a megvalósításig. Az új iskolát augusztus 31-én adják át, így a tanévet már ebben az épületben kezdik a gyerekek Az iskola építésének megkezdése előtt a tanácstagok 60 ezer forint értékű társadalmi mumkafelajánlást gyűjtöttek össze. A község dolgozói vállalásuknak túlnyomó részben eleget tettek, amit bizonyít az is, hogy az alapozást és az alap betonozását társadalmi munkában végezték el. A tsz vezetősége az épület és az udvar feltöltésére 100 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. Ebből 59 ezer forint értéket már teljesített, s az építkezés befejezéséig sor kerül a többi teljesítésére is. Az eddigi társadalmi munkában részt vettek a KISZ-tagok, a sportkör tagjai, a szakmaközi bizottság, az általános iskolai tanulók, a község dolgozói. Segítette az építkezést a Pa- rafakőgyár kollektívája és a termelőszövetkezetet patronáló gázgyár is. A társadalmi munkások közül említésre méltó Ivan András ipari nyugdíjas, aki 74 éves kora ellenére is példásan részt vett a feladatokból, annak ellenére, hogy az iskola részére kisajátított területnél érintett volt. De szólni kell Sándor Erikáról is. aki óvodás kora ellenére jelentkezett és vizet hordott a munkásoknak. Több olyan tanuló is dolgozott az építkezésen, aki már középiskolába került a községből. Sokan — akik a községtől távol dolgoznak — a vasárnapi szabad idejüket áldozták fei. Ezek az emberek azt vallják, hogy minden forint, amit az iskola építésénél megtakarítanak. a község fejlődéséi szolgálja Az iskolát négy tan termesre tervezték, azonban a nevelői lakás kiiktatásával hat tantermet létesítettek. A beruházási érték meghaladj a kétmillió forintot. A felsőbb szervek 700 ezer forintos segítségéhez a községiek csaknem ugyanennyi bankhitelt vettek fel. míg a többi összeget fejlesztési aiapbo! biztosították. A beruházási szerződés módosulása azonban mintegy 150 ezer íoriní többletköltséget jelent, amihez a szurdokpüspökiek a járási szervek segítségét remélik. NÓGRAD - 1969. augusztus 12., kedd
