Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Változó életforma — Az én uram súlyosan beteg most nincsen otthon, a hu- Jobbára a gyerekeknek vettük volt, elkapta az epilepsziás roham, ezért aztán keményen segítenie kellett a lányomnak is a munkában, de a tanköny­veket az egész napos kapálás­hoz is kivitte, akkora szorga­lom lakozott benne. Több mint hét pengő volt a heti or­vosság ára, egy pengőt fi­zettünk az orvosnak, aki fel­írta, Szép négy pár csirke ára volt az akkor. Annak a nyolc— tíz hold földnek kis híján az egész jövedelme a gyógykeze- iesre ment. Pedig hát miért? Negyvenkét éves volt, amikor meghalt. Fiatal ember. Dej- táron olyan hetvertévesek Is élnek, akik még ma is túl­tesznek a fiatalon fürgeségben, szorgalomban! Negyvenkét éves volt, vizet húzott éppen, de elkapta a roham és befor­dult a kútba... A mama, Lukács Józsefné édesanyja, emlékszik így visz- sza, érezhetően kissé szenvte- lenül. mint akinek -már jócs­kán akadt ideje, hogy megbé­kéljen a változhatatlannal. Lukácsné az asztalnál ül, egészséges arca szinte izzik a pirosságtól. — Minek erről beszélni, édesanyám? — mondja. — Nem érdekes az már... S mennyi mindenre mond­juk ma már, hogy nem érde­kes! szonegy libát és a hét malacot Nincs nekünk időnk arra. őrzi valahol. A huszonkét éves István pedig, aki festőnek ta­nult, Pesten dolgozik, csak ritkábban jár haza. A lány előszedi a talpas fő- zőt, megtörni riói keverékkel és vízzel, aztán behelyez! a — De talán ünnepen mégis... — Hát igen, a meccset — mondja még mindig a házi­asszony. A férjhez fordulok. — Érdekli a futball? Érdekelne — mondja mo­dugót a konnektorba. Akk'or solyogva. — Csakhogy én nem veszem észre, hogy a csehszlo- nagyon látok meccset a tévé- vák mintájú fridzsidert hasz- ben. Vasárnap meg ünnepnap nálja asztalnak. A konyhaajtó helyettesítem a feleségemet a melletti sarokban pedig rno- tsz-ben. Az asszonyoknak min­sógép áll. Annyire feltűnően ott ül te­kintetem, hogy Lukácsné meg nem állja szó nélkül. — Mindenféle háztartási gé­pünk megvan, amire falun szükség lehet. — Meg televízió — teszi hozzá a férje. A megjegyzés jogos, mert a televízió ugyancsak a kony­hában, a szekrény melletti sa­rokban kapott helyet. A mama edényt törölget és magyarázatképpen hozzáfűzi: — Aki szorgalmas, annak mindene megvan. A felszaba­dulás után az egyéninek is jól ment, a tsz-ben meg még jobb. A lányom borjúgondozó, a vöm meg mindenes! Hatvan­ban beléptek a tsz-be és hatvankettőben építették ezt a szép házat. A ház kétszobás, de egy nyári helyiség áthúzódik a száraz kapubejárón túlra, s ez megnöveli — legalábbis opti­kailag — a ház nagyságát. — Aztán jut-e idejük tévét nézni a jószágtól? — kérde­zem. A gazdag háztáji farm mel­lett a családi életrend nagyon hasonlít a múltbelihez, legfel­dig több tennivalójuk akad a ház körül! Lukácsné már a majorba készül, vár rá társa és a sza­vához szokott borjak. Gyor­san és türelmetlenül veti hát fel­— Megírhatnák, x hogy nin­csen jó víz a faluban. Igazán csinálhatnának már vízvezeté­ket! Még a rossz vízért is gyalogolni kell. — Fürdőszoba van? — kér­dezem. — Volna — magyarázza férj. — Spájznak használjuk. Éppen a víz miatt. Törpe víz­mű kéne. Már ott tartottam, hogy magam furatok kutat, motort veszek és úgy nyoma' tom a vizet a fürdőszobába. Ügy hallom azonban, hogy lesz törpe vízmű. Kár lenne így a nagy befektetésért. Illatosán gőzölög a fekete kávé. Hosszas csend ül i konyhára. Lukácsné szedelőz ködik, szabadkozva búcsúzik Hívja a kötelesség! Lukács József maga elé me­red, s inkább önmagának mondja, amit mond: — Az embert az igény hajt ja. Az akinek az igénye na­gyobb, jobban is dolgozik. Mi Járatom a tekintetem a konyha berendezésén. Olyas­féle konyhabútorral népesítet­ték be a nagy konyhát, mint amilyen a palóc házaknál a leánynak nyújtott hozomány íratlan tartozéka. Fehérük a szekrény, az asztal, a szék is, amelyen az asztalnál ülünk, s valamely támlás pádhoz ha­sonló fehér alkalmatosságon foglal helyet Lukács József, a férj is. Gumicsizmájának szá­ra éhesen tátog, s ő keiét tö­rölheti a szürke munkaruhá­ban. Nem árulja el, hogy za- ______ v arja a váratlan vendég, pe- a kisparcella minden gondja- máris jobb a soruk, mint dig lassacskán ■ etetni kellene val küszködni. A háztáji te- szüiőké volt. Lukács József is a háztáji jószágokat. henet és borját Lukács Jó- már tizenöt éves korában nap­_ Főzz egy kávét a ven- zsef gondozza, mielőtt elindul- szdmba járt Berta Istvánnal, a d égnek! na a tsz-be, munkába. Az ap- jelenlegi tsz-elnökkel együtt, Ezt Lukácsné mondja várat- [ójószág a mamára, a legelte- hogy megkeressék a ruhára, lanul belépő Ilona lányának, tés pedig a két kislányra jut, kabátra valót, télidőben ne aki az idén megy az általános mert Lukácsné mar reggel lelje ki gket az isten hidege, iskola nyolcadik osztályába, s négykor munkába áll a szó- De más ls ma már a fiata­laszteksznadrágot és pulóvert vetkezet 104 borjánál. lók problémája!... visel, nem pedig sokszoknyát — Nem nagyon nézzük mi és pruszlit. Az ötödikes Erzsiké azt — mondja Lukácsné. jebb annyit változott, hogy 1S azért hajtjuk magunkat, kettő helyett csak r hajnali hogy a gyerekeinknek mái négy—öt órakor kelnek, aztán jobb legyen .. ■ nem kell már lovat ellátni, és Persze, a gyermekeknek Szocialista demokrácia — aktív közéleti sés: ^Tannak, akik a kormány- okosabban, célszerűbben és társaihoz segítségért, amikor politikai szintre emelt gazdaságosabban elvégezni. bajban van. ilr»»Qfí'7rMiio c*7ú. Nem kergetünk álmokat, a Tűzhelygyárban a terme­szocialista demokratizmus szé­lesítését abban látják, hogy az _ — eddielnél többet kell és lehet tudjuk: máról holnapra a me- légi tanácskozásokon 50—60 fo majd csevegni a tennivalókról, a SV* lakosságának zömét nem mond véleményt, melyek dön- cselekedetek rovására. Azok tudjuk megtanítani a szocia- tő többsége a gyár tervcéljait értelmezik hulvpsen e/t a fo- lista demokratizmus adta jogok segíti és valamennyiük érde- ly^Xt akik nemci ja- & kötelezettségek kifogástalan két szolgálja. A megbeszélések vaslataikkal, észrevételeikkel, gyakorlására. Folyamatról van még eredményesebbek lehet- hanem elsősorban tevőlegesen szó így hat mindenfajta tureU nének, ha egyes részleg veze- kívánnak részt venni a megye tétlenség ugyanúgy art, mint tők nem felületesen készülné- gazdasági, politikai, társadal- a* a gyakorlat amely nem nek fel a munkásokkal való mi és kulturális fejlődésében, i[kar bepi lan ást engedélyez- tanácskozásra. Többségük gyarapodásában, a meglévő ™ megyénk államhatalmi gaz- megelégszik a száraz számok gondok, problémák mielőbbi dasági, társadalmi es kultúra- ismertetésével, ami csökkenti enyhítésében, megoldásában. }’s ué]1et®be abbo1 a m®8g,onbo' a munkások aktivitását. Gond lásbol, hogy nem mindenki er- az is> hogy fontos osztályok Mert van mit tenni! Gondol- ti az összefüggéseket, nem képviselői távolmaradnak a junk csak a bányászat fokoza- mindenki von le egyértelmű, dolgozók fórumáról, vagy ha tos visszafejlesztése követkéz- fejlődésünket segítő követkéz- megjelennek, nem nyilváníta- tében kialakult sokoldalú ten- tetéseket. Ebben sok igazság nivalókra, az iparszerkezet van! Itt azonban megállni nem előnyös megváltozását jelző szabad! ipartelepítési folyamat meg- _ . . , _. g yorsítására, a velejáró mun- SZUKÍióges a jelenlegi kaügyi, bérügyi, valamint a szociális és kulturális vonatko­zású feladatokra, a csökkentett megvan Mlndez azonban munkaidő széles korú beveze- keV(úsj szükség van a párt- tése során előállott új helyzet” ^yp-TVf^yptf'W- nl<tív X,J ***^ re, a fiatalság munkábaállítá- ségére kezdeményező sze- mindig vannak olyan középszln sának, helyben maradásának repére, amelynek során ar- számos feladataira, az új ra ösztönzik a gyárak, üze- mechanizmusból fakadó szám- mek( vállalatok, intézmények, tálán tennivalóra, amelyek jó hivatalok vezetőit, hogy a dol­folyamat egészsége­nak véleményt. Tetézi még a hibát, hogy egyes üzemveze­tők figyelmen kívül hagyják a munkás javaslatok naplójába beleírt véleményeket. Csak a pártszervezet és a szakszerve- sebb kibontakoztatásához. .. hízottsáa szorgalmazására Kormányhatározat? Ez már ?*T. bizottság szoigaimazasaia intézkednek. Ezek is azt mutatják, hogy még íindig vannak olyan tű vezetők, akik csak formailag fogadják el a dolgozók bele­szólási jogát az irányításba, részvételét a feladatok helyes elvégzése nemcsak újabb lő- gozókkaí összefogva,““ lökjék kialakításába, megvalósítású­kért ad termelő-gazdálkodó félre a szocialista demokratlz- ba', Haso?jó tapasztalatok for- vállalataink fejlődéséhez, ha- mus érvényesülésének útjából dul"ak elő megyénk más üze­nem új közéleti felfogást és mindazokat a mesterséges aka- mebfn «■ Ilyen jellegű pana- gyakorlatot alakit ki. Mégpe- dólyokat, amelyeket egy régi, szókkal találkozunk a szocia­gyakorlat hrigacivezetOK tanacsKO” zásán is. ledönt­M iért van szükség e tekin­tetben is a vezetők kez­Lakos György dig mindazokban, akik nem rossZj beidegzett előkelő idegen módjára, gyen- emelt, pillanatnyilag geségüket fitymálva, gondjain- hetetlen fallá, kát eltúlozva, hibáinkat felna­gyítva szemlélik a kisebb-na- A szocialista demokratiz- gyobb közösségek, megyénk mus érvényesülése elől ki- deményezésére? Mert sok gyarapodása érdekében kifej- térni azért sem lehet, mert függ tőlük! Ahol nem az egyes tett erőfeszítéseinket. a bővülő vállalati önálló- vezetők hangulata, szubjektív ság nemcsak kevesek okos- döntése, hanem a kollektívák, M inden olyan tett, amely ságát, hanem elsősorban a so- józan, mérlegelő álláspontja közelebb visz célunk- kak közös erőfeszítését, érdé- jut kifejezésre a különböző hoz, bármily apró is legyen, keik helyes összhangjának döntéseknél, ott jól halad a tiszteletet és elismerést érdé- megteremtését követeli meg fejlődés szekere. Ellenkező mel. Nem világra szóló dől- Ezek felett őrködnek éberen a gokról, hanem a napi életet különböző mozgalmi szervek szebbé formáló feltételek meg- ök az élesztői, kovászai a dol- teremtéséről van szó. Mivel ez gozók helyes tulajdonosi szem­sokakat érint, nem közömbös lélete kialakításának is. egyetlen vezető számára sem, Csakhogy a dolgozók aktív hogy ki hogyan látja előreha­ladásunk útját, módját, mi­ként vélekedik arról, hogy or­szággyarapító tevékenységün­ket hogyan lehetne jobban, Árcsökkenés a tusijánál A tűzifaárak, mint köztu­dott, 1969. január 15-tel csőik-' kentek. A januári árleszállí­tás alkalmával 7,70 forinttal lett olcsóbb a tűzifa mázsán­ként. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal rendelkezése alapján szeptember 1-től újabb ár- csökkentés végrehajtására ke­rül sor. Szeptember 1-el 6.80 forimt/mázsával lesz ol­csóbb a tűzifa. Ez azt jelenti, hogy a pályaudvari TÜZÉP- telepeken 37,20 forint/mázsa, a belterületi TÜZÉP-telepeken pedig 41,50 forint/mázsa egy­ségáron lehet tűzifát vásárolni. Az új tűzifaárak — figyelem­be véve a tűzifával való tiszta, kényelmes fűtést — a lakosság körében nyilván kiváltják a tűzifa iránti nagyobb keresle­tet. Az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat tájékoztatása szerint a vállalat felkészült az árcsök­kentés hatásaként várható na­gyobb Igények kielégítésére. A TÜZÉP Vállalat megítélése szerint különösen a cserép­kályhával rendelkező vásárlók részére kedvező a tűzifa árle­szállítás, mert az új tűzifaár mellett a tiszta és kényelmes fűtésen kívül, cserépkályhában az egyéb tüzelőkhöz viszonyít­va gazdaságos is a tűzifával való fűtés. Az olyan vásárlók részére, akik szeptember 1. előtt vásá­roltak tűzifát, de a kiszállítás csak szeptember 1. után törté­nik meg, a régi és új ár kö­zötti árkülönbözetet az áru ki­szállításával egyidőben a TÜZÉP postautalványon visz- szaíizeti. Örökké készenlétben _ Születésnapra készültünk, — Hány esetben volt beveté- menteni, segíteni a bajbaju­v endégeket vártunk, már az sen? Milyen élményeket szer- tottakon — mondja. asztalt is megtérítettük. Ha zett eddig? — érdeklődöm. _ Nem könnyű a bánya­most jönnének érted, ugye itt- _Soha nem felejtem a szü- mentő élete. Nem az örökös h on maradnál? — kérdezte az csí bányában lörtént kataszt- készenlétre gondolok, amikor asszony. « rófát. Tüzet oltottak, vízgőz- ezt mondom, és nem is az idő­— Most itthon — válaszolta robbanás történt. szakonként elvégzett gyakorta­a férj. Mintha csak erre vár- _ Éjszaka riasztottak ben- tokra‘ °“ is me0erö^ető a tak volna, kopogtattak az aj- nünket> salgótarjáni bánya- munka’ amit el kel1 vegezm tón, üzenetet hoztak. Baj van mentőket, de — sajnos — már a bányában, menni kell men- csak a halottakat tudtuk ki­teni. Pócsa István nem szólt sztj,iiítani. Harmincegy ember semmit, csomagolt és elindult. Vesztette ott életét Visszaaon- a a kenyszer> ho0V mentem. vesztette ott eletet, visszagon- minél gyorsabban Veszélyes ^ dőlni is borzasztó erre a men- és szép is. Nincs jobb érzés tésre. Azután ott voltam a kis- annál, mint mikor az ember Negyvenhárom éves és már teleki sújtólégrobbanásnál is. “zz“£, “ tudattal térhet haza, húsz éve bányamentő. Örökké ott nyolc ember vesztette éle- „ildefme telhetőt ^ a™ vési készenlétben áll, mert soha tét, köztük volt az unokabá- elhárításáért, nem tudja, mikor riasztják, tyám is. Egy másik alkalom­mal Mátranovákon vízveszélyi * hárítottunk, a vízbetörés azon- Ahogy pócsa Mvánt elné_ ban gázt is hozott és sújtólég- zem, nem valami atléta. Kö- Kuborcik zéptermetű, szikár ember. Az és aki nem bírja, az kiesik a sorból. A nehezebb, amikor a készülék alatt az embert hajt­baj mikor történik valami bányáknál. — Kéthetes házas voltam, amikor a Forgács-lejtősakná- ban ott fogott az omlás. Négy robbanás történt. Pál bányamentőtársam — saj­nos — ott halt meg. órán keresztül egy ácsolai , , , , , — Sorrendben nehéz lenne alatt kuporogtam, elzárva o pontosan regisztrálni az em_ külvilágtól. Kimentettek. Egy lékeket. Néhány nevezetes . * , öreg vágat mellett dolgoz- eset azonban mindig eszembe Zme^hiTzenmint bányamen­tunk akkor es egy nyolcmé- jut. Voltam Kanyason bánya- f ~ snh teres szakaszon úgy összement tűznél, vízbetörésnél, Szoros­apja hét gyermeket nevelt cselédkenyéren. Fiai mind bá­nyászok lettek. Kezdettől fog­va a Forgács-lejtősakna alkal mazásában áll, de szinte vala- bányaüzemet tő sokfelé járt. Most Kistere­a visszarablasnál dolgo- a banya, hogy utána egy hétig patakon omlásnál, ahol sajnos, zik Munkája végeztével ott_ tartott az atacsolása. Meg- ugyancsak eleiét vesztette egy hon á„andó leniéiben van. menekültem, mert segítettek bányász. Voltam tűznél Tin- Felesé mondta et hogy sok bányásztarsaim. Akkor fogad- besen, azutan még nagyon álmatlan éjszakája voU miat. tam meg, hogy en is bánya- sokszor a szekvolgyi bányánál, ta Q oUhon { l . ha mentó leszek, hogy segíthessek a Margit VI-os aknan. Iná­, ti t't , £ , 7 a „ y mentesen van, ae azért mar másokon. Ennek már húszon- szón, Szilváskőn. Engem min- meQSZ0^a fja jönnek s*ó lí ííVA TV O .'A J-l n «W1 -í íJlCI íVVI I.« /I AJ n An An *-* három éve. Később, amikor dig megtaláltak eddig is, és letettem a vájárvizsgát, men- még soha nem mondtam ne­tőtanfolyamra jelentkeztem, met. Ügy van ezzel az ember, ha azóta bányamentő vagyok — hívják, otthagy mindent és J ' mondja. megy, hátha emberéletet tud nélkül csomagolja az élelmet és azzal búcsúzik: nagyon vi­magadra. Bodő János esetben burjánzik az irigység,, a kispolgári fúrás-faragás, elv­telen kapcsolatok szövődnek, klikkek alakulnak, megindul a helyezkedés. Az előbb emlí­tettek megszüntetésével lehet- , séges csak a különböző képes­beleszólási jogának bővítése ségeket a közös cél érdekében olyan vezetői munkastílus! összefogni. Vagyis a demokra- követel meg, amely természe- tikus fórumokon — párttag- tesnek tartja a dolgozók gyűlés, szakszervezeti gyűlések, őszinte véleményalkotását, műszaki tanácskozások, terme- nem érzi az egyszemélyi fele- lési tanácskozások stb. — nem lősség csorbításának a dolgo- udvarias, a problémákat ke­zűk számonkérő tevékenységét rülgetö megbeszélésekre, hanem Nem bizalmatlanságnak, még bátor, szókimondó és főleg csak nem is kíváncsiskodásnak cselekvésre serkentő hatékony tekinti a munkások, műsza- eszmecserékre van szükség, kiak és alkalmazottak ilyen jyigg akkor is, ha tudjuk: természetű fellépését, hanem lesznek, akik a demokratiz- törvényadta jogának és köte- must összetévesztik az anar- lességének. Csak az a vezető chizmussal, a tiszteletlenség­várhat hasznos támogatást, gek esetenként rágalmazással, aki maga is bizalmat ad, és nemcsak akkor fordul munka- , Venesz Károly irodalmi színpadi fesztivál Az országos irodalmi szín- mozgalom célkitűzéseit sem té- padi fesztivált szeptember 26- vesztik szem elől. Nógrád me­an és 27-én rendezik meg a gyét az irodalmi színpadi fesz- festői Visegrádon. A rendez- tiválon a balassagyarmati vénysorozat felett a Magyar Mikszáth Kálmán Művelődési írók Szövetsége vállalt véd- Központ Madách Imre irodal- nökséget. Tervezik, hogy a mi színpada képviseli a me- fesztivál által nyújtott lehető- gyében már bemutatott Balla- séget kihasználva, az esemé- da műsorával, amelyet Csikász nyék kapcsán az Olvasónépért István rendezett. Éinek a lehetőséggel Balassagyarmat hődolgozói milyen gyökeres változást je- közül jelenleg 269 veszi igény- lentett a gyermekgondozási se­be a gyermekgondozási se- gély bevezetése — a feleség gélyt. Közülük ■ 242 a munkás amellett, hogy továbbra is foglalkoztatottságú. Nem szó- munkaviszonyba marad, havi rul külön magyarázgatásra, 600 forint segélyben részesül, hogy ennek a két és fél száz és három évig otthon marad- munkáscsaládnak az életében hat kisgyermekét nevelni. 350 pengőért vásárolták A balassagyarmati Palóc emlékeinek megőrzésére való Múzeum szabadtéri részlegé- törekvés — szállították Ka- nek a nyári hónapokban sok rancskesziből Balassagyar- látogatója akad. A szabadtéri matra. Gazdájától, Mákos Jó­múzeum magját képező fahá- zseftől 350 pengőért vásárolták zat 1932-ben - miután a me- meg'T5A je,lenlefi jfűjteménj; egy Bocsarlapujtorol szármázó gyeben egyre erősebbé vált a faistállóval és más értékekkel hagyományos népi építészet gyarapodott. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom