Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

Moziélet Még két film a hónapban Egy fiatal házaspár mulatságos története a Mezítláb a parkban című színes amerikai produkció A hónap utolsó napjaiban meg kel íilm Kerül közön­ség elé a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínházban. Augusztus 28-tól 30-ig játsz- sza a mozi a Traianus oszlo­pa című kétrészes, magyarul beszélő, színes, szélesvásznú román—NSZK filmet, mely a nagy sikerű, korábban készült Dákok című produkció foly­tatása és több szereplője azo­nos a Dákokéval. A nagysza­bású, látványos jelenteteket izgalmas történet köti össze. A filmben számos külföldi színész szerepel, köztük An- tonella Lualdi, az ismert olasz színésznő. A hónap utolsó napján mutatja be a November 7 és szeptember 3-ig tartja műso­rán a Mezítláb a parkban cí­mű magyarul beszélő, színes amerikai filmet. A produk­ció alapját képező színpadi vígjátékot a Madách Szín­ház Kamaraszínháza mutatta be. A filmben a rokonszen­ves fiatal főszereplők mellett régi ismerőssel is találko­zunk: a koros Don Jüant Charles Boyer alakítja. Új gépek az Öblösüveggyárban Lemezpasztőr A Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalat pásztói üze­mében még ebben a hónap­ban hozzákezdenek a máso­dik ötezerliter/óra teljesít­ményű lemezpasztőr beépí­téséhez. A munkálatok során fel­használják az eddigi tapasz­talatokat. Ennek megfelelően az új berendezésnél már el­hagyják az üvegcső rend­szert, helyette a korszerű és gyorsan tisztítható acélcsöve­ket szerelik fel. Az új meg­oldásnak még az az előnye, hogy tisztításkor nem kell széjjelszedni, nem törik, e mellett üzemeltetése bizton­ságosabb. Az új berendezés beállítá­sára és a vele kapcsolatos munkákra 700 ezer forintot költ % vállalat. A kivitele­zést saját erőből oldja meg. Az új pasztőr beállításával a tej és tejszín feldolgozásának ideje 2 órával csökken. Olyan nagy a kereslet a fényes, csiszolt üvegáruk, po­harak, kelyhek iránt mind a belföldi, mind a külföldi pia­cokon, hogy a Salgótarjáni Öblösüveggyár a növekvő megrendeléseket nehezen ké­pes teljesíteni. Elkerülhetet­lenül szükségessé vált a gyár­tási kapacitás bővítése, ami elsősorban ú.i gépek beszer­zésével valósítható meg. Máris álvettek az orosházi és sajószentpéleri üveggyáraktól egy-egy automata gépet. Októ­ber végére pedig megérke­zik Olaszországból, a torinói Olivotto cégtől - egy korszerű kéfoelygyártó automata gép­sor. Ha ezek is megkezdik a munkát.' lehetővé válik, hogy valamennyi megrendelő kí­vánságának zavartalanul ele­get tehessenek. Felvételi a nagybátonyi A Nagybátonyi Állami Ze­neiskola — hagyományainak megfelelően — szeptember másodikén és harmadikén kedden és szerdán felvételi vizsgát tart fiókiskolái szék­helyén Kisterenyén, Mátra- novákon és Pásztón. Nagybá. tonyban szeptember harma­vizsgák zeneiskolában dikán és negyedikén, szerdán és csütörtökön tartják a fel­vételi vizsgákat. Az előzetes felmérések alapján az 1969/70- es tanévben négyszáz gyer­mek jelentkezésére számíta­nak a zeneiskolában. Ez a szám ötverfnel több mint az elmúlt tanévben felvett nö­vendékek száma. Iskola van, óvoda nincs Iskolája kettő Is van Ma- gyargécnek, mindkettőnek Gondos Bertalan az igazga­tója: az egyik egy-, a másik meg kéttantermes. Két-két osztály jár együtt Magyar- gécen. négy Kisgécen, mert a felső tagozat Nógrádme- gyeren működik. A pedagó­gusok közmegelégedésre lát­ják el feladatukat, övoda azonban nem működik a köz­ségben, mert nincsen rá igény. Egy időben próbálkoz­tak nyári idénynapközivel, de ahhoz sem volt elegendő jelentkező. Kevés a gyerek, azonkívül a szülők kereseté­hez alkalmazkodó, progresz- szív hozzájárulás is sokakat elriasztott. Hatezer pár védőkesztyű A Nógrádi Szénbányáknál a statisztikai kimutatások sze­rint a balesetek mintegy 45 százaléka kézsérülés volt. Ezek megelőzése, illetve elke­rülése érdekében már két éve kísérleteztek védőkesz­tyűk alkalmazásával. Eddig húszféle kesztyűtípust pró­báltak ki huzamosabb időn keresztül és ezek közül vá­lasztották ki a legmegfele­lőbbet, a Nagykanizsai Kesz­tyűgyár által készített kéz­védő kesztyűket. Az elmúlt 2 hónap alatt több mint 6 ezer pár kézvédő kesztyűt osztottak ki a nógrádi szén­bányászok, illetve a külszíni dolgozók között. Annyit, hogy ma már valamennyi veszé­lyeztetett helyen elegendő kesztyű" van. Az éves kesz­tyűfelhasználás ennek mintegy négyszerese lesz majd, amit folyamatosan pótolnak a jö­vőben. A kézvédő kesztyűk hasz­nálata egyes helyeken a dol­gozók ellenkezésével találko­zott csak úgy, mint annak idején a bőrből készült fej­védő sapkák használata. Igen fontos, hogy ne csak a mű­szaki felügyelet, hanem a társadalmi szervek is szor­galmazzák, sőt ellenőrizzék a kézvédő kesztyűk használatát, hiszen e nélkül eredményre aligha lehet számítani. A nyugdíjasok évi hatezer forintos keresetébe beszámít-e a részesedés és a jubileumi jutalom, valamint a szabadság- időre járó munkabér? N. K. nyugdíjas olvasónk ság vezetője és tagjai részé­szeretné tudni, hogy a jubi- re egy felügyelő bizottságban leumi jutalom és az év végi végzett tevékenység alapján részesedés, P. J. olvasónk pe- kifizetett juttatást, i) azt a dig, hogy a szabadságidőre juttatást, amelyet a nyugel­járó munkabér beszámít-e a látás megallapítása előtt vég­hatezer forintos keretösszeg- zett munka alapján utólag be? fizettek ki, j) a szakszerveze­Á jogszabály szerint a nyug- ti és vállalati segélyt, k) az díjtörvényben meghatározott anyasági segélyt, l) a gyer- keretösszeg szempontjából fi_ mekgondozási segélyt és m) gyelembe kell venni mind- a temetési segélyt, azt a munkabért, amely az Olvasónk kérdésére tehát öregségi vagy rokkantsági az a válaszunk, hogy a ju- nyugdíjasoknak munkavi- bileumi jutalmat és az év szony alapján ugyanarra a végi részesedést a keretösz- naptári évre — a nyugdíjazás szeg szempontjából figyelmen naptári évében az évnek a kívül kell hagyni, nyugdíj megállapítását köve- P. J. és több olvasónk kér- tő tartamára — jár tekintet désére közöljük, hogy a sza- nélkül arra, hogy a nyugdí- badságidöre járó munkabér jas mennyi időn át, illetve beszámít a hatezer forint egy vagy több munkáltató- megengedett kereset összegé­nél állott munkaviszonyban, be. Munkabérként kell figye­lembe venni — az alább felső- Jubileumi jutalom a kisipari rolt kivétellel — minden szövetkezeteknél olyan pénzbeli és természet­beni juttatást, amelyet a Több helyről érkezett olyan nyugdíjas munkaviszonya ke- levél hozzánk, amely szerint rétében kapott. Ha a nyugdí- a jubileumi jutalomra való jas táppénzben, terhességi, jogosultságot helyenként elté- gyermekágyi segélyben része- rően állapítják meg. így a sült, az ezek kiszámításának munkában töltött időbe ál­alapjául szolgáló munkabér- tálában a pótszabadság mér­nek a segélyezési napokra eső tekének megállapításánál fi- részét kell figyelembe venni, gyelembe veendő időtartamo- A keretösszeg szemponttá- kát beszámítják, más helyen bői figyelmen kívül kell hagy- azonban nem. Így járt B. M. ni: levélírónk is. akit emiatt el­öl az újítási és feltalálói ütöttek az alanmunkadíj egy- díiat. bj az utazási és szállás- havi összegétől, költséget, valamint a leikül- Utóbbi olvasónk sérelme detési (külszolgálat)) napi- jogos, mert a munkában töl- díiat, illetőleg a kiküldetési tött időbe a pótszabadság költségátalányt, c) a külön- mértékének megállapításánál élési díjat, d) a természetbe- figyelembe veendő időtarta­ni juttatás pénzbeli értéké, mok számítanak bele. Ezt nek a nyugdíjas által fizetett egyébként az OKIRZ vezető- térítéssel fedezett részét, e) a ségének 6T969./0. É. 10./ OV. szabadságmegváltás címén sz. határozatának 93. §-a is adott juttatást, f) az év végi kimondja, ezért panaszában részesedést, g) a jubileumi ju- hivatkozzon az említett ren- talmat, h) a felügyelő bízott- delkezésre. Három hónappal hamarabb A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár azzal a kéréssel fordult az Országos Bányagépgyártó Vállalat sal­gótarjáni gyárához, hogy az általa megrendelt görgőket a ! vállalt határidőnél hama­rabb szállítsa le gyáruknak. A mosonmagyaróváriak ké- ■ rését „védőszárnyuk” alá vet- I ték a bányagépgyári fiatalok, felajánlották segítségüket a vállalatvezetésnek, s a közös összefogás eredményeképpen a decemberi szállítási határ­időt szeptemberre hozták elő­re. A görgőket már gyárt­ják és szeptember végéig út­nak indítják Mosonmagyaró­várra, a Mezőgazdasági Gép­gyárnak. — Mi lenne, ha a belorusz erdők felé indulnánk? — kérdezte az egyik partizán. — Azt beszélik, hogy ott a mieink tevékenykednek. — Miért menénk oda? — ellenkezett Nyikoláj. — Itt ismerünk minden kis erdőt, minden házat, ott meg... Múlt éjjel az erdő fölött szovjet repülőgép körözött. Nyilván ismét ejtőernyősöket dobott le. Tehát a mi vi­dékünkön is alakulnak partizánosztagok. Velük vesszük fel hát a kapcsolatot, és valószínűleg hozzájuk csatlako­zunk. így is történt. Az egész Sztrutyinszkij család: az apa, Vlagyimir Sztyepanovics, az anya, Márta Iljinyicsna, a hét gyerek — Nyikoláj, Rosztyiszláv, Zsorzs, Vologya, Kátya, Vaszilko és Szlávik — társaikkal együtt csatlakoz­tak osztagunkhoz. Ezek után az öreg Sztrutyinszkij megismertette Kuz- nyecovot rovnói rokonaival: Kazimir Dombrovszkijjal és Jozef Bogánnal, s ezek is segítettek nekünk. Zdolbunov- ban Dombrovszkij ajánlására bevonták az illegális mun­kába a Zsukotyinszkij családot. A Sztrutyinszkij család közeli rokonai — az Ubranovicsok képezték a lucki föld­alatti mozgalom magvát, Jadia lányuk pedig a mi hír­szerzőnk lett. Kolja Sztrutyinszkij számos barátját segí­tett bevonni a földalatti mozgalomba. A Sztrutyinszkijék egész dinasztiája lépett a népi bosszúállók soraiba és rettenthetetlenül harcolt az ellen­— 37 — ség ellen. Ez hőstett volt. Egyszerű emberek hőstette, amelynek rugója a nép, hazájuk és saját lelkiismeretük iránti felelősség. ö. A Snicrcs/a fivéreknél Miután végrehajtottam első feladatomat, felvettem az érintkezést Marijkával, s elhatároztuk, hogy visszatérünk az osztaghoz. Amikor Zelenko úr tudomást szerzett ar­ról, hogy elutazom a városból, bejött a szobámba, és így szólt hozzám: — Tudja mit, tisztelt uram? Mindent alaposan mér­legeltem, és arra a következtetésre jutottam, hogy nagy­szerű volna, ha hajlandó lenne az én üzlettársam lenni. Az üzleti ügyeit szerencse kíséri. Szélesítsük ki a kocs­mát, berendezünk egy termet a tiszteknek, és kijárjuk az engedélyt mindkettőnk számára ... — Rendkívül örvendek, hogy ennyire kedves és tár­sulni akarna velem — feleltem Zelenko úrnak. — De hát nekem nincs annyi pénzem. Ajánlata váratlanul ér. — Emiatt ne fájjon a feje, kedves uram. Aláírunk egy megállapodást, amelybe belevesszük, hogy ön nem fekte­tett az üzletbe semmit. Én teszek be ön helyett pénzt, ön csak a beszerzéssel foglalkozna. A jövedelemnek önre eső feléből az év folyamán bizonyos százalékot leszámítunk, a többi pénz meg az öné. Mindezt a közjegyzőnél foglal­juk szerződésbe a német kormány törvényeinek megfele­lően: Én már ezt megtanácskoztam oberstrumführer Mil­lerrel. ötletem nagyon tetszik neki. — Engedje meg, hogy alaposan megfontoljam a dol­got és majd ha visszatérek Rovnóból, megadom önnek a választ. De most mennem kell, hogy hazavigyem unoka­húgomat és visszaadjam rokonaimnak a kölcsönkért lo­vakat. — Mária kisasszonyt idővel alkalmazni tudjuk pin­cérnek. Olyannyira kedves teremtés, hogy a tisztek körül­dongják majd — felelte az élelmes kocsmáros. Még egyszer megígértem Zelenko úrnak, hogy meg­fontolom ajánlatát; szívélyesen elbúcsúztunk tőle és Zosz- ja húgától, aki legalább olyan érdeklődéssel várta vissza­térésemet, mint a bátyja, aztán útnak eredtünk. Az osztagnál nagy örömmel fogadtak minket. Lnkin figyelmesen végighallgatta elbeszélésemet rovnói tartóz­kodásomról, amikor pedig arról számoltam be, hol van­nak a különféle szervezetek, félbeszakított: — Koch rezi­denciája a Schloss Strassén, a volt Kalinyin utcában áll, a Gestapo a Dubenszkáján, a volt Vorosilov úton, a Gebi­etskommissariat ... — 38 — — Honnan tudja? — csodálkoztam. — Sok mindent tudunk, de nagyon jó, hogy sikerrel teljesítetted a feladatodat. Tetszik nekem barátságod Ze­lenko úrral - és ismeretséged Miller Gestapó-tiszttel. Igazi hírszerző lesz belőled. Megfigyeléseid nagyon érdekesek. Rovnóban nem te egyedül voltál. Mások is megjárták a várost. Ám a te adataid a legfrissebbek, sok új van köp­tük. Eredj, pihenj le, számolj be mindenről a parancsnok­nak és készülj fel a következő feladatra. Medvegyev ezredessel folytatott beszélgetésemkor je­len volt Nyikoláj Kuznyecov is. Sokáig kérdezősködött tőlem a városban való tartózkodásom minden részletéről. — Nagyon szeretnék már Rovnóba utazni — mondta —, de a parancsnok nem enged. Valamivel később megengedték, hogy Vlagyimir Sztrutyinszkijjal Rovnóba utazzék, de ez az út nagyon rövid volt és Kuznyecovnak csak futólag sikerült megis­merkednie a várossal. Pedig neki, aki német tiszti egyen­ruhát fog viselni, s állandóan a hitleristák között él majd, egy ilyen rövidlélegzetű rovnói látogatás nem sok ha­szonnal járt. Kuznyecov hírszerzői tevékenységének előkészítését ne­künk kellett elvégeznünk. Megbízható embereket kellett, keresni, titkos találkahelyeket találni, kidolgozni és meg­teremteni a hathatós kapcsolatrendszert. Nem volt sza­bad csupán Rovnó határai közé zárkózni, ki kellett széle­síteni a kapcsolatot a szomszédos városokban és falvak­ban is. Ebből a célból küldték ki Kolja Prihogykót, Petya Golubot, Polikarp Voznyukot, Kolja Sztrutyinszkijt, en­gem és sok más hírszerzőt Rovnóba és Zdolbunovba. Minden ilyen rovnói vagy zdolbunovi utazás (később baj- társaim jártak Luckban, Számiban és Kovelban is) nem volt könnyű dolog. Sokkal jobban éreztük magunkat a városban, mint útközben, még akkor is, ha nagyon bonyolult feladatot teljesítettünk. A városban úgy járkál az ember, mint a többi, sok száz ember, senki sem törődik vele, senkinek nincs szüksége rá, de jelenjen csak meg a faluban, nyom­ban a sarkába ragad egy sucpolicáj, s nem kopik lé, míg nem kap baksist, vagy golyót a fejébe (ha lehetőség nyí­lik rá). Ezért aztán igyekeztünk az éj leple alatt közle­kedni, amikor ezek a részeg alakok aludtak, vagy féltek kidugni az orrukat a házból. Néhány nap múlva azután, hogy visszatértem Rovnó­ból, ismét az osztagtörzshöz hívattak. Medvegyev, Sztye- hov, Lukin, Kuznyecov és Kolja Prihogyko ült a tűznél. (Folytatjuk) — 39 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom