Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
Kozos oelert küzdünk... partizó it talál kozó a »Slovakia* Ragyoleon A szlovákiai Abroncsospusz- volt a csoport minden tagjá- bői készített koszorúja. Bánta feletti kis síkságon csehszlo- nak az élete. Mivel honorál- dar Árpád és Szvetli Barna- vák és a sarló-kalapácsos vö- juk mi mindezt? Azzal, hogy kés partizán alussza itt rös zászlót lengeti a szél. Üt- örökké emlékezni fogunk örök álmát. A szlovák koszo ezekre a partizánokra. rúk mellett ott van megyénk dolgozóinak koszorúja is. Kolorits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára helyezi el a sírhanton... A Népkertben már nagy a törők feszes sora várja az 1944 decemberi partizánharcok hőseit. Ünnepelni, emlékezni jöt. * tek ide a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulója tisztele- Beszél Kardos Éva, a rádiós téré rendezett ünnepi sorozat Néki minden talpalatnyi föld keretében szovjet katonák, ma- ismerőse erre. Az emlék még sürgés-forgás. Itt van a köz gyár és szlovák partizánok, fájóbb most negyedszázaddal ség apraja-nagyja. A parti- Kaszasova Jana fiatal úttörő a harcok után. Az elesett hő- zánemlékművet még fehér kislány nagyon tömören fo- sökről szól. emlékezik az élők- lepel borítja. A csehszlovák galmaz köszöntőjében: örii- ről. Palicsek Györgyről, aki és a szovjet himnusz hangjai lünk annak a pillanatnak, hogy otthonát adta át a harcállás- után Tankina István, a Szlo- találkozhatunk az egykori par- pontnak. Azokról a névtele- vák Kommunista Párt Loson- tizánokkal. ,. Köszönet a bá- nekről, akik fegyverrel, lőszer- cl járási Bizottságának titká- torságért. azért az igazságos rel. ruhával és élelemmel se- szól az egybegyűltekhez, harcért, amit a német tasisz- gítették a partizánokat. „Kö- _ A ivrAa-árf; nartizáneev tak elleni harcban mutattak, szönjük a segítséget, arhit ak- ség az abroncsospusztai csa- kiharcoltak a mi vidám gyér- kor kaptunk...” - mondja tóban is derekasan helyt állt mekeletunket, s megtanítottak köszöntőjében. az er5g német egységgel a hazát szeretni! György Béla? Ma rendőr őr- szemben. Ebben a harcban Sztrehánszki Pál, a losonci nagy, negyedszázaddal ezelőtt halt hősi halált Bandur Ar- járási Nemzeti Tanács kultu- partizán volt itt. pád, Szvetli Barna. Káló Gyurartizán ^^ré^ idök^nagywe' ~ Huszonnyolcán érkeztek, Alexande^Gapin partizán a regi idők nagysze- Aztán százán, később meg szoviet nartizán akiknek hős- rű harcait ^méltatja a tabor többen, majd négyszázötvenen tetteit soha n«n szabad felettünk. Bányászok és parasz- lejtenünk. A szlovák nemzeti tok egyaránt. Oroszok, magya- felkelés szervezésében és a rok, szlovákok, spanyolok, cse- fasizmus felett aratott győze- hek. Közös célért küzdünk ma lemben nagy része volt a is, mint akkor. .. szovjet népnek, azoknak a Harcokban, munkában elfá- szovjet katonáknak és parzászlaja alatt. És amikor, ha rövid időre is, de a felnőttek veszik birtokba a pionírok táborát, a , , , , , Monosza oldalában lezajlott radt idős emberek gyalogolnak események elevenednek meg a Monosza hegy oldalában. az ünneplők előtt Csömör Be- Palicsek György házának ud- la, a Szlovák Nemzeti Eront varaba A haz falan réztábla, v*-iArt 1^V*Í\1 i-olron-iri Ténlolniíűnű. ragyolci elnöké így fogalmaz: még lepel takarja. Felelevene, , dik az éjszakai harc emléke. Partizánjaink harca nem Három német tört a hareállásvolt hiábavaló. Kivívták számunkra a szabadságot, a szebb és boldogabb életet. Hálával adózunk a hős partizánoknak, akik életüket áldozták a nemzetek szabadságáért. A közöttünk élők pedig érezzék magukat boldognak, mint részesei a szabad hazának. .. pontra. Bandur Árpád tűzharcban vesztette életét. Az istálló ajtaján még ott látszanak a golyószórók lövegei- nek helyei. Mutatják a három fasiszta katona sírját is. Ebben a tűzharcban még a partizánok kerekedtek felül. És az emlékek! Kis Márton Könnyeket csal az ember András mondja, hogyan kellett küzdeni, hogy telepet szerezzenek Évának, a rádiós lánynak. Hogyan szerezték be a partizánoknak a húst, a tejet. ~ a kenyeret. A lepel is lehull a — Kozep-Szlovakia területen tóbláról Kardos Éva leplezi le a réztáblát. „Ebben az szemébe a megemlékezés. Gajdos Lajos, a Szlovák Kommunista Párt ragyolci szervezetének elnöke fogalmazott így: szerveződött és ténykedett a Nógrádi Sándor által vezetett épületben tartózkodott 1944 partizáncsoport, melynek egyik ben Nógrádi Sándor partizán- harcálláspontja éppen összejó- egységének parancsnoksága” vételünk heiye, Abroncsos- hirdeti a szöveg. Koszorú ke- puszta volt. E csoport tényke- rdj a tábla alá. désének története hosszadaltizánoknak, akik életüket ál_ dozták hazánk felszabadulásáért. Ezt a valóságot kell tudatosítanunk ma is. amikor az ellenforradalmi erők még mindig bizalmatlanságot és ellenséges viszonyt igyekeznek kelteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió népei között. Ezek a reakciós törekvések szöges ellentétben állnak a szlovák nemzeti felkelés hagyományaival, a partizánmozgalommal nemzeteink érdekeivel. Amikor pedig lehull a lepel az impozáns emlékműről, szovjet katonák rakétákat lőnek a magasba, s felcsendül az Internacionálé hangja. Hősökre emlékeztünk ezen a vásárnapon Szlovákiában. Abroncsospusztán és Ragyol- con. Ogyeskedö iigynökfik — Tessék, kérdezzenek — mondta a pásztói könyvesbolt vezetője annak a két fiatalembernek, akik váratlanul beállítottak a boltba. Magabiztosak voltak, jó fellépésűek, é-- azon nyomban szedték elő a papírt, ceruzát, ahogy körülnéztek. A könyvesbolt nagyon szép, nyitott polcokon sorakoznak a könyvek, egyik csábítóbb, mint a másik, szinte vonzzák a tekintetet. Nézegetett hát a két fiatalember is. És nyomban megindult a kérdések zápora. — Mennyi a forgalom? — Körülbelül másfél millió. — Hány község tartozik a könyvesbolt hatáskörébe? -\ — Közel harminc. Szövetkezeti boltok, iskolák, állami gazdaságok, gépállomások, üzemek könyvterjesztői. De fontos ez? — Hogyne, nagyon fontos — jött a megnyugtató válasz. Aztán rátértek a lényegre. — Kik a legjobb könyvterjesztők? — Név szerint soroljuk fel? — csodálkozott a könyvesbolt vezetője. De annyira magabiztosán kérdezősködtek, hogy szentül azt hitte, biztos a központból, vagy valahonnan felsőbb szervtől vannak ... — Milyen könyvek fogynak leginkább? — Szépirodalom, mezőgazdasági jellegű szakkönyvek leginkább. De persze visznek mást is ... A boltban minden kérdésre hűségesen feleltek, a gyanú árnyéka sem merült fel. Egy-két nap elteltével aztán jött a meglepetés. Egymás után érkeztek a bolt régi vásárlói, és felbontott könyvcsomagokat hoztak. Egyöntetű volt a felháborodás. Aztán hamarosan összeállt a kép. Valamennyiüket felkereste két fiatalember, és a bolt nevében könyvrendeléseket vettek fel. Ott is magabiztosak voltak, és főként nagyon erőszakosak. Szinte nem lehetett lerázni őket. Aztán mi történt? Megérkeztek a csomagok, és bennük a könyvek. Csak éppen nem azok. amiket megrendeltek. A könyvesboltban csak hüledeztek. Nem küldtek ők semmiféle csomagot, érthetetlen, az egész. Aztán megérkezett Vanyarcról a bizományos. — Még ki sem bontottam azt a nagy csomagot, amit küldtek. Nem volt rá időm ... — Csomagot? — kérdezte hitetlenkedve a boltvezető. — Azt hát. Csodálkoztam is rajta, hogy milyen sokat küldtek. _ Nem küldtünk mi semmit. Mindenesetre ne is bontsa ki. Írja rá piros ceruzával, jókora betűkkel, hogy vissza a feladónak. Hadd érje meglepetés őket is. E ddig a történet. A két ügyeskedő ügynök alaposan kihasználta a könyvesbolt dolgozóinak jóhiszeműségét. „Feltérképezték” a járás könyvterjesztő hálózatát, és a megkapott címekre a saját cégük könyveit küldték. Gondolták, próba szerencse. Hogy ez tisztességtelen verseny? Azzal a két magabiztos fiatalember nem sokat törődött. Az óvatosság azonban sohasem árt. Mint azt a mellékelt történet is bizonyítja — Cs — Az üzlet gondjai Magyargéc fmsz-vegyesbolt- jában arról faggattuk Balázs Sándornét, hogy akad-e még mindig hiánycikk Kiderült, hogy az áruellátással ugyan általánosságban elégedett, mégis van néhány olyan cikk, amelyből nem egyenletes az ellátás. így újabban síküveget nem kapnak az ÜVÉRT-től, a Fecske cigaretta is hol van, hol nincs, azután a kenyér minősége is gondot okoz. Szé- csényből szállítja nekik a kenyeret a Sütőipari Vállalat, ámde két hónapja még a vállalat nógrádmegyeri sütödéjéből kapták. A nógrádmegyeri kenyér ugyanis igen jó. Azt kérik, hogy a sütőipar nagyobb gondot fordítson az azonos áru finom fehér kenyér egyenletesen jó minőségére! Salgótarjáni asszonyok Mezőtúron Hasznos kirándulást, uta- A mintaszobában valóságos zást tett a napokban a zo- kis kiállítás fogadta a látoga- máncipari üzem 35 nődolgozó- tókat, a fazekas szövetkezet ja. Mezőtúrra látogattak, ahol termékeiből, a nőtanács rendezett találkozót a munkásasszonyok, a tér- Néhány kellemes és hasznos melőszövetkezeti tagok, állami órát töltöttek a háziipari szö- gazdasági dolgozók, háziasszo- vetkezetben, majd az állami nyok részvételével. gazdaságba látogattak az aszszonyok. A 13 ezer holdas me- A salgótarjáni asszonyokat zőgazdasági nagyüzem minde- gazdag program várta. Megte- nekelőtt szarvasmarha-te- kintették — többeR között — nyésztéssel foglalkozik, de jó a fazekasok munkáját. A sző- hírű a pulykatenyésztése is. vetkezet 17 éve alakult és ak- Rendkívül érdekesnek találták kor mindössze 12 tagot szám- a salgótarjáni vendégek a Iáit. Jelenleg már 150-en dolgoznak és ízléses, szép termékeiket 24 országba exportálják. más lenne, de annyit meg kell jegyezni, hogy egyedüli céljuk az volt: új világot teremtsenek, olyan világot és életet, amelyben nincs kizsákmányolás, amelyben minden nemzetiségű megtalálja számítását és amelyben az internacionalista elvek érvényesülnek. Ezekért az elvekért sok-sok jó elvtársat, kommunistát veszítettek el. de veszélyeztetve Az ünneplők nem feledkeznek meg arról a tizenegy óz. di katonának emelt emlékműről sem, akik a fasisztákkal folytatott harcban itt, Abroncsospusztán áldozták életüket,.. A ragyolci temetőbe vezet az út. Két sírhantra kerül. a hála és kegyelet vörös szegfűTiszán innen, Dunán túl Felszabadulásunk negyedszá- zottsága augusztus 30-án dél- zados évfordulójára meghir- előtt ülést tart Salgótarjánban, dették a megyék közötti „Ti- a megyei tanács kis vb-ter- szán innen. Dunán túl” orszá- mében. A résztvevők megvi- gos vetélkedőt. Ennek élőké- tátják az országos vetélkedőn szítése jegyében a vetélkedő való részétellel kaposolatos Nógrád megyei operatív bi- tennivalókat. gazdaság faipari tevékenységét. A 100 tagú építőcsoport fapaneles épületek egész sorát készítette már el eddig is. A gazdasági épületek — sertés- fiaztatók, tehénistállók, sertés- hizlaldák — mellett lakóépületeket hétvégi víkendházakat. vadászpihenőket is építenek. Az asszonyok kellemes két napot töltöttek Mezőtúron. Sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodva jöttek haza, Salgótarjánba. Somogyvárí László Tizenöt—busz hektoliteres kádakat és bordókat készítenek elő a szurdokpüspöki savanyító üzemben. A kádakat a berakás előtt ellenőrzik, nehogy valahol hiba csússzon a számításba, és elfolyjon az ízletes savanyúság leve (Fotó: Koppány György) Faltairól falura Ságújfalu, az otthoniak szemével Sok szépet, szivet derítőt lát az, aki végigmegy a ságújíalui főutcán. Jobbra is, balra is csinos kőházak, vi. lágos, takaros porták. Nemrégiben készült el az iskola. A tágas, teraszos, szépen berendezett presszó városi igényeket is kielégít. Az út aszfaltja sima, esténként lámpák sora világít a?, autósoknak, motorosoknak. 4 várakozó Dénes Andor, tanácstitkár nem átutazó. Itt él, itt dolgozik a faluban, s jól látja a mellékutcák gondjait, bajait, is. Mondta is hogy, a 40 ezer forint községfejlesztési hozzájárulásból csak kevésre futja. Az autóbusz-várakozó az idén elvitte csaknem az egész pénzt. Az első tervek ..lefaragták” a várakozó oldalait. Nem maradt meg más csak a teteje. — Nem jó lesz ez így — háborgott a titkár. — A várakozókat keresztül-kasul fújja a szél. . . Pedig a faluból sokan utaznak. Naponta százhúszan— százharmincán szállnak autóbuszra, s mennek dolgozni Salgótarjánba. A Szécsénybe, Balassagyarmatra tartók már nem is jöttek számításba. Ölt behúzódhattak eddig is a presszóba a hideg, az eső elől. Most végre elkészüli az autóbusz-várakozó. Van oldala, hátsó fala is, de mégsem olyan tágas, mint ahogyan eredetileg tervezték. — Hanem a pénzünk azért elment, — nyugtázta némi bosszúsággal Dénes Andor. — Első alkalommal 28 ezer forintot kértek az építők. D© most, hogy módosították a terveket, biztosan több lesz 30 ezer forintnál. 1 művelődés háza Pedig a pénzt szívesen itt marasztalnák Ságújíaluban. Van egy régi művelődési ott. hónuk, éppen a községi tanács szomszédságában. Valamikor istálló volt, abból alakították sietősen, mert igen nagy szükségét látták a falú- beliek. Most már átalakításra, javításra szorul a kopott, vizes épület a betonpadlótól, egészen a tetőszerkezetig. Fes. teni kellene a falakat, az ajtókat, ablakokat is. Aztán olyan titkos tervet dédelgetnek, hogy klubot nyitnának a művelődési otthonban. Öltöző kettő is van, amit nem használnak. A Déryné Színház inár régen nem látogatja a falut. A tervek hát megvannak, csak a pénz gyűlik nehezen. A tanácstitkár 58— 59 ezer forintot számol, ami igen kevés az átalakításhoz. Még úgy is. hogy lakosság társadalmi munkát vállalt. Négy-négy napot ajánlott fel minden család. Az erőket ossza el a tanács úgy, ahogy éppen jónak látja. — A járásnál esetleg kopogtathatnának. .. — Nincs értelme — vágta el a kérdést a helyzet ismeretében a tanácstitkár. — Itt van a szomszédban a ka. rancssági művelődési otthon. Mindmáig nem sikerült megfelelően kihasználni. A szomszédos községekből csak ak. kor látogatják, ha a Déryné tart előadást. — Mi inkább a MOKÉP segítségében bíztunk — mondta később. — Hetenként 2—3 mozielőadást tartanak, s alig fizetnek valamit érte. .. De nincs mire várnunk. A MOKÉP erejét leköti a salgótarjáni nagy filmszínház. Ságújíaluban azért nem csüggedtek el túlságosan. Ha lassan, ha nehezen is, de rend behozzák a művelődési házat maguk. Az emberek tudnak dolgozni. Az iskola politechnikai műhelyénél 300 ezer forint értékű munkát végezitek. Az1 asszonyok gond/a Az óvodával már aligha tehetik ezt. Ha szűkösen számolnak is, 25 gyermek foglalkoztatása, ellátása 350 ezer forintba kerülne. Így aztán ármennyire is ostorozzák a községi tanácsot az asszonyok, az óvodával még .ió ideig várni kell. Pedig az igény, az assrzo. nyok gondja évek óta megvan Ságújíaluban. Két éve, az iskola igazgatójával az élén egy bizottság vizsgálódott a faluban. Azt nézték, hány gyermekről kellene gondoskodni, ha óvoda nyílna. Akkor negyvenen jelentkeztek. Azt mondják, sokkal több nő dolgozna a szövetkezetben, vállalna munkát a közeli megye- székhelyen. ha biztos helyen tudnák apró gyermekeiket. Az asszonyok igazat beszélnek Tavaly, amikor megnyitották az iskolai napközit, egyszerre megnőtt a dolgozó asszonyok száma. Egy cseppet sem irigylésr- méltó hát a községi tanár- helyzete. Különösen nem 1> nes Andoré, aki tanácselnök nélkül, egyedül próbálkozik felülkerekedni a gondokon. — Dehogyis egyedül — ti’ takozott szerényen. — A tanácstagok. az apparátus sokat segít nekem! Ottjártunkkor is tanácsko. zásra készült. A gazdasági állandó bizottsággal, később a tanácstagokkal volt találkozója. Vincze Istvánné NÓGRÁD 1969. augusztus 26., kedd
