Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
7 v-elözetes Madrid határán... Méhes György: Harminchárom névtelen levél (Kedd, 20.25). Vígjáték három felvonásban, a miskolci Nemzeti Színház előadása, felvételről. A Kolozsvárott élő, ismert romániai magyar írónak ezt a művét magyarországi ősbemutatóként láthatjuk a miskolci társulat előadásában. Az író családjában egyébként már úgyszólván tradíció az iskolával való irodalmi foglalkozás, társadalmi kérdések iskolai alapszituációban történő vizsgálata. A Harminchárom névtelen levél is az iskola világába viszi el a nézőt, szatirikus hangvétellel mutat be típusokat, azt példázva, hogy egy közösség életét milyen mértékben képes megrontani a rosszindulat és az intrika. A néhány éve született művet Romániában már eddig hat színház tűzte műsorára. Jebal Deeks bosszúja (Szerda, 20.20). Magyarul beszélő nyugatnémet filmszatíra. Az 1967-ben készült tv-film, amelyet Dietrich Haugk rendezett, egy közel három évtizede becsülettel szolgáló bankpénz'tárost mutat be, aki nagyon komolyan vette munkáját, s másra alig figyelve dolgozott. Talán éppen ezért sosem jutott előre, sem a ranglistán, sem a fizetési osztályokban. 27 év után sorsának kilátástalansága még saját maga előtt is világossá Válik: elhatározza, hogy bosz- szűt áll a bankon. Először sikkasztani akar, de azután rájön, hogy a bank kárát a biztosító megtérítené, s őt lecsuknák. Ördögibb bosszút eszel ki. .. Művészportré Ungar Imréről (Szerda, 21.25). A Kossuth - díjas, kiváló művésszel Czi- gány György riporter beszélget, s a műsor kerete természetesen zene: a 60 éves zongoraművész Bach f-moll zongoraversenyét, Beethoven Pátmőkora óta világtalant A portréműsor — ezért is ígérkezik különleges élménynek, mert megismerhetjük a kitűnő művész töretlen optimizmustól áthatott egyéniségét. ö maga beszél az útról, ami a zenéhez, a művészet„A vadászat” című magyarul beszélő, amerikai film. [Jelenet az augusztus 29-i pénteki) adásához] hetique szonátájának második tételét, Chopin H-dúr Nocturne-jét és Bartók Béla Gyermekeknek című sorozatának néhány darabját játssza el. Természetesen emlékezetből, „fejből” ...; a mondat a zeneszeretők számára mond sokat — Ungár Imre csecséhez vezetett. S ő maga mondja el mosolyogva: 6 éves koromig sokat unatkoztam a szemem miatt, s ekkor kezdtem a zongorával, mint egyetlen játékszerrel foglalkozni; s azóta sem unatkozom. . . Ungár Imre kitűnő művész, ke mény egyéniség, derűs kedé lyű ember. Játéka élmény — meg kell hallgatni. „Jebal Deeks bosszúja” cimű magyarul beszélő nyugatnémet film. [Jelenet az augusztus 27-i (szerdai) adáshozl A vadászat (Péntek, 20.50). Amerikai film. Az 1967-ben készült tv-produkció főszerepét Mickey Rooney alakítja. A történet egy joviális seriffről szól, akiről azonban kiderül, hogy körzetében nem szigorúan igazságos, emberséges ténykedése következtében van rend és nyugalom, hanem gonoszul megszervezett gyilkosságok hatására. A letartóztatottakat éjszaka futni engedi, majd vérebeket uszít nyomukba. Egy, a településbe tévedt idegen fiatalember véletlenül tanúja a seriff egyik gyilkosságának. A seriff tudomást szerez erről, a fiút koholt ürügy alapján letartóztatja, majd számára is felajánlja a szökés lehetőségét. . . A. Gy. 70 éve született Szalvai Mihály Most lenne 70 éves Szalvai Mihály, az egykori salgótarjáni kőművessegéd, a 19-es vöröskatona, a forradalmár, akit a későbbiek során!' minden európai burzsoá állam rendőrsége üldözött. A spanyol polgárháború legendás hírű hősének alakja kiemelkedő a magyar és nemzetközi munkásmozgalomban. Szalvai Mihály 1919-ben lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Horthy pribékjei 15 évi börtönre ítélték, ahonnan 1920 júniusában megszökött Végig küzdötte a spanyol szabadságharcot, Párizsban 1940 elején letartóztatják és 1943-ban a Szovjetunió biztosít számára menedékjogot. A harcos forradalmár 1944-ben részt vett Jugoszláviában a fasiszták elleni harcokban. Hazánk felszabadulásakor katonai szolgálatra jelentkezik, és néphadseregünk egyik vezető tábornoka lesz. Nemcsak néphadseregünk szervezésében, fejlesztésében szerzett maradandó érdemeket, hanem kiveszi részét országunk politikai és társadalmi életéből is. Amikor Madridba érkezett, utcasorok hevertek romokban. Amerre a nemzetközi ezred elvonult, a tömegek szeretete övezte őket, s Szalvai Mihály, a géppuskás ott menetelt az élen. Megsebesült, még felkötött karral szökik meg a kórházból. hogy felkeresse egységét, a Rákosi-századot. Zászlóaljparancsnok lett. Amikor százada mellett megingott egy szakasz, a visszavonulók elé vetette magát. Nem tágított, mert tudta, hogy egy esetleges bekerítés végzetes lehet. Hűséges helytállása és szilárdsága megállította a megfutamodott csapatokat. 1938 áprilisában Leridában egyik nap parancsot kapott: estig tartsák a leridai dombokat, hogy a főerők átkelhessenek a Serge folyón. S a zászlóalj, amelynek csak gyalogsági fegyverei voltak, támadásra indult a tankokkal megerősített állások ellen. Sok hős magyar kommunista esett el ebben a harcban, s ha a zászlóalj és a Lister-brigád nem is éri el a francoisták állásait, a dombokat estig megtartották, s a főerők átkeltek. Amikor pedig az ébrói harcokban a folyón átkelve elfoglalja a 400 méter magasan levő kőpart tetején az ellenség lőállásait, az ezredparancsnokság nem akar hinni a hírnek. Szalvai nem sokat bizonygat, kiadja a parancsot: tovább üldözni az ellenséget. Katalonia sorsának ■ megpe- csételődésévei a visszavonuló sereget és a több százezer menekülőt a nemzetközi brigád utóvéd harcai fedezték. Amikor kiéhezetten felsorakoztak az egységek, előttük állt a hős Lister és Modesto, hátuk mögött pedig a Pireneusok égbenyúló vonulatai. Modesto beszélt: „Nem a spanyol fasizmus győzött le bennünket, hanem az idegen beavatkozás. A spanyol nép és az emberiség legjobb fiai adták életüket ebben a harcban.” S amikor Szalvai csapatai élén átlépi a határt, holtfáradtan vonulnak el Modesto tábornok előtt, s ércesen hangzik fel a zászlóalj indulója: Madrid határán, állunk a vártán, Állunk tűzözönben minden poklon át... A nemzetközi brigádok hőse, a magyar Csapájev sohasem felejtette el a régi jelszót: No pasaran! Nem törnek át! Egész életében minden munkájában ez vezényelte. A magyar nép ma, születésének 70. évfordulóján büszkén és kegyelettel emlékezik meg hősi katonafiáról, a nagyszerű kommunistáról. K. S. Nemzetiségi iskolák a rétsági járásban A rétsági járás tizenkét községében jelentős számú nemzetiség él, a lakosság mintegy huszonöt százaléka. A kulturális ellátottsági szint minden vonatkozásban azonos a járás többi községével. Mindegyik nemzetiségű községben van iskola. A körzetesítés végrehajtásával a nemzetiségi tanulók részére is megoldották a szakrendszerű oktatást. A kis nemzetiségi községek felső tagozatos tanulói részére a központi iskolákban jó tárgyi és személyi feltételeket biztosítottak. A szaktanári ellátottság is jó. A körzeti központokban a szakosan leadott órák aránya 62 százalékos. Ezzel a kis nemzetiségi községek tanulói is előnyösebb helyzetbe kerültek, mivel magasabb szintű oktatásban vehetnek részt és így módjuk van a továbbtanulásra is. A körzetesítésnél gondok is felmerültek. Még nem tudták mindenütt megoldani, hogy azok a gyermekek, akik otthon nemzetiségi nyelvoktatásban részesülnek az alsó tagozatban, a felső tagozatban is folytathassák ilyen irányú tanulásukat. A kérdés rendezése érdekében az Ösagárdról Keszegre, továbbá az Alsópe- tényből Nézsára járó tanulóknál megoldották ezt a problémát. Több nemzetiségi községben új, korszerű iskolát építettek, így Felsőpetényben, Al- sópetényben, Kétbodonyban. Nógrádiján. Ebben az évben fejezték be Nógrádsápon az új, hattantermes iskola építését. Szendehelyen az idén kezdték el az iskola építését. A szlovák nyelvet oktató általános iskolák száma a rétsági járásban nyolc (Alsó- petény, Felsőpetény, Bánk, ösagárd, Keszeg, Nézsa, Le- génd, Nógrádsáp). Ezekben huszonegy tanulócsoportban 452 gyermek tanulja a szlovák nyelvet. A szlovák nyelv oktatásának szakmai irányítását a járásban külön szakfelügyelő végzi. A' tizenkét nemzetiségi község közül csak Kétbodonyban és ösagárdon nincsen óvoda. Mindkét helyen a gyermeklétszám alacsony volta akadályozta eddig a létrehozását. Kultúrotthon, mozi és könyvtár szintén mindegyik nemzetiségi községben van. N. GNIGYUK: Ferdítene. SÁRKÖZI GYULA Riportregény is. — Miért nem mondja meg a fiainak, hogy menjenek az elöljáróságra? Kérjenek munkát. Ha itt nem találnak a szamukra, akkor akad Németországban. Hiszen otthon tétlenkednek. Előbb-utóbb éhen vesznek. Am Sztrutyinszkijék nem hallgattak az effajta tanácsokra. tudták ők jobban, mit kell tenniük. Történt egyszer, hogy egy éjjel a policájok elkapták Nyikolájt és Rosztyiszlávot az egyik tanyán. — A, megvagytok, jómadarak! Majd adunk mi nektek. amiért nem hallgattok a német hatóságra és bujdo- koltok előlünk. Még senki nem tudott kibújni a kezünk közűi. A két fiút bezárták egy pincébe. Éjfélkor, amikor a policájok elcsendesedtek, Nyikoláj odament a kis vasrácsos ablakhoz. Megragadta a rácsot, és megpróbálta szét- hajlítani. Nem sikerült. Akkor lefeszítették a priccsről a legvastagabb deszkát, a rács közé dugták, aztán lassan ide-oda mozgatták. A vas engedett, és a rés tágult. Nyikoláj megpróbálta kidugni a fejét. — Nagyszerű — örvendezett, — Ha a fejem átfért, kimászunk. Az udvaron csend volt. — Eredj te elsőnek — mondta Nyikoláj az Öcesének, Felsegítette Rosztyiszlávot, aki elkapta a vasrácsot és mászni kezdett kifelé Ám valamivel testesebb volt bátyánál. s a rés kicsinek bizonyult. — Le kell vetkőznöd — suttogta Kolja — Máskülönben nem sikerül kijutnod. — 34 — Rosztyiszláv ledobálta a ruháját, és hamarosan mind a ketten kint voltak a szabadban. Ez után az eset után Kolja Sztrutyinszkij szilárdan elhatározta, hogy fegyveres partizánosztagot alakít. Ötletét elmondta apjának, és az öreg Sztrutyinszkij helyeselte. —■ De mi legyen anyátokkal és a kicsinyekkel? — kérdezte gondterhelten. — Nem vihetjük őket magunkkal, a faluban hagyni meg annyi, mintha biztos pusztulásra ítélnénk őket. — Gorinygrádbol el kell küldeni őket egy másik faluba — felelte Kolja. — Valamelyik rokonunkhoz. Am szándékukat végrehajtani lehetetlen volt, mivel minden faluban és az országutakon is a nácik és lakájaik — a policájok futkéroztak. Csak egy maradt hátra: az egész családnak bekapcsolódni a harcba. Ezalatt Nyikoláj, Rosztyiszláv és Zsorzs megismerkedett számos elvtárssal, akik német fogságból szöktek meg, s tanyákon, erdőkben bújdostak. Ezek az emberek örömmel fogadták a Sztrutyinszkij fivéreknek a partizánosztag megalakításával kapcsolatos gondolatát. A fivérek, egyszer a tanyákat járva bementek egy elhagyott házba. Felmásztak a padlásra, a tetőn figyelőnyi- iást vágtak, s elterültek az illatos szénán. Estefelé észrevették, hogy egy csoport policáj közeledik a házhoz — Üljünk csendben — javasolta Rosztyiszláv. — Ha látják, hogy senki sincs a házban, szépen odébb állnak. — De a fegyvereket azért tartsuk csak kéznél — tette hozzá Zsorzs. — Érzem, hogy nem kerüljük el az összecsapást — szólalt meg Nyikoláj. — Zsorzs, vedd elő a géppuskát. Rosztyiszláv, te pedig a kézigránátokat. Én az ablak mellé állok, s kellő időben parancsot adok. Parancs nélkül semmit se csináljatok. A policájok tízen lehettek. Nem jöttek be a házba, csak egyik társukat küldték előre, nézze meg, van-e valaki odabent. A policáj benézett a pitvarba, a kamrába, a szobákba és visszatért társaihoz. — Felnéztél a padlásra is, Klim? — kérdezte tőle egyikük, aki a parancsnokuk lehetett. — Nem! Mi az ördögnek másszak oda? — Eredj csak és nézz ott széjjel. A padláson mindig rejtőzködik valaki. Ha észreveszel valakit, kapd el az üstökét és cibáld ki. De nehogy megöld ám. Hagyd meg estére, hadd legyen kivel elszórakoznunk. A padláson sötét volt. de amint kinyílt a pitvarajtó. keskeny fénycsík hullott oda. A Sztrutyinszkij fivérek hallották, amikor a policáj elérte a lépcsőt., bosszúsan morgott. s kovácsfújtatóként lihegve lépkedett felfelé, — 35 — „Csak találjak és ne tévesszem el a célt — gondolta Nyikoláj és szorosabban markolta meg a puskáját. — Zsorzs pedig küldjön egy sorozatot az udvaron állókba. Fő, hogy senkit se hagyjunk életben. Mi lenne a családdal. ha felismernének bennünket?” Ebben a pillanatban feltűnt a padlásajtóban a policáj feje. Nyikoláj meghúzta a ravaszt. Eldördült a lövés és a váratlan vendég jajszó nélkül dübörögve zuhant vissza. — Zsorzs lőj! — vezényelt Nyikoláj. Felugatott a géppuska. Egy szempillantás alatt három policájt kaszált le. A többiek futásnak eredtek. A fiúk leugráltak a padlásról, összeszedték a zsákmányt, négy puskát, egy géppisztolyt és pisztolyt, néhány kézigránátot. További itt-tartózkodásuk veszélyessé vált, ezért a három fivér nyomban el is hagyta a házat, A policájok megölése hatalmas pánikot keltett az ellenség soraiban. Megjelent a büntetőosztag, átfésülte a környék erdeit, de senkit sem talált. — Hol lehetnek ezek a partizánok? — törték a fejüket a megszállók. Az még csak eszükbe sem jutott, hogy azok nem az erdőkben bujkálnak, hanem a helybeli lakosság közt élnek, hogy az egyszerű Sztrutyinszkij család ilyen félelmetes erőt képvisel. Az öreg Sztrutyinszkij is fegyvert fogott, és fiaival együtt harcba szállt a hódítók ellen. Sőt még a tizennégy éves Vologyka sem ült ölbe tett kézzel. Sztrutyinszkijék- hoz sokan mások is csatlakoztak, akiknek sikerült megszökniük német fogságból. Le-lecsaptak kisebb ellenséges csoportokra, az elöljáróságra, a „begyűjtő” állomásokra, ahonnan a rablott élelmiszert Németországba indították. Nyikoláj Sztrutyinszkij többször is elgondolkozott azon, mit tegyenek ezután: harcoljanak az ellenséggel a többi osztagtól elszigetelten, vagy vegyék fel velük a kapcsolatot? Ügy döntött, hogy megtanácskozzák a dolgot. Egyikük ezt mondta: — Menjünk az arcvonal felé, csatlakozzunk a szovjet csapatokhoz, s velük együtt harcoljunk a fasiszták ellen. Ez a javaslat sokuknak tetszett, de Nyikoláj nem értett vele egyet. — Értsétek meg, elvtársak — fordult barátaihoz. — Osztagunk kicsi. Ha át akarunk jutni az arcvonalon, feltétlenül beleütközünk az állig felfegyverzett ellenségbe. Nem szabad ilyen értelmetlenül kockáztatnunk az életünket. Azt hiszem, itt is akad tennivalónk. I Folytatjuk) — 36 — /