Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

a süfsrkesji^sftffhcn ISI. Üruellöträs akfiíu üzletpolitika É* a vevő érdeke? KI, hogyan képzeli el a versenyt, az aktív üzletpoliti­kát. mindig attól függ, hogy az adott helyzetben és a téma vitatásakor milyen pozíciót foglal el: érintett vagy érde­kelt fél. — Sajnos, kereskedelmünk legtöbbször csak a pillanatnyi helyzetből indul ki, pedig jó lenne egy kicsit messzebbre is nézni, akár az áruellátás­ról, akár az aktív üzletpoliti­káról van szó — mondotta Húszak Artúr, a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa, — Ehhez azonban az szük­séges, hogy a vállalatok veze­tőinek szemlélete és gyakorla­ta alapjában véve megváltoz­zék. Addig a verseny mellett kardoskodnak, amíg nines konkrét partner. Mihelyt meg­jelenik, már lelohad kezdemé­nyező kedvük — folytatta Ka­szás Józsefné dr., a megyei ta­nács végrehajtó bizottságénak titkára. Az előbbi felfogás és gyakorlat következtében u ke­reskedelmi dolgozók kettős fel­adatukból —- a vásárlók és sa­ját érdekük védelme — ma még csak a saját érdeküket tartják elsődlegesnek, a vásár­lók érdeke háttérbe szorul. Nagy forgalom — normál haszon A helye* kereskedelmi elv megvalósítását most már nem akadályozza a korábban „ke­gyetlennek” tartott készlethl- telezési politika. Igaz, a nagy­kereskedelmi vállalatoknál me­gyénk áruforgalma nem jelen­tős, de megvan a lehetőség az üzemekkel való kapcsolat fel­vételére, a többcsatornás áru- beszerzésre. Igaza van Szalai Mihálynak, a Centrum Áruház áruforgal­mi osztályvezetőjének, amikor azt állítja: az árubeszerzésen ál! vagy bukik a vállalat jöve­delmezősége, a kereskedelmi munka színvonala, az ellátott­ság javítása. Kétszer is meg kell gondolnunk mikor, mit és mennyit vásároljunk. Mi az előnyösebb; ha kiárusítjuk a szezoncikkeket, vagy eredeti áron raktározzuk tovább, s ez­zel szűkítjük suját vásárlási le­hetőségeinket. Igaza van Szalai Gáspárnak, a salgótarjáni városi pártbi­zottság első titkárának, aki az aktívabb üzletpolitikát a ru­galmasságban és a kockázat- vállalásban látja. — Csodát azonban máról holnapra nem szabad várni a kereskedelem­ben sem — folytatta Szelei Mi­hály. — Nekünk újra megkell tanulni kereskedni. A tervuta­sításos gazdálkodásban esupán elosztottuk azt, amit a terv szerint kaptunk. Ez egy kicsit elkényeimesített bennünket, amitől nem könnyű szabadul­ni. — Mi is látjuk, hogy az árubeszerzésben csak akkor tudunk előnyökhöz jutni, ha érdekeinket egyeztetjük a ve­lünk azonós jellegű vállalatok­kal — hangoztatta Molnár Sándor, a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat Igazgatója. — A nagykereskedelmi vál­lalatok forgalmában a mi vá­sárlásaink éves szinten három százalékot tesznek ki. Ennek megfelelően kezelnek bennün­ket. A jobb árubeszerzés érde­kében szövetségre léptünk a Pest és Komárom megyei szö­vetkezetekkel — mondta Sb- moskői Imre,. a MÉSZÖV há­lózatfejlesztési és beruházási csoportvezetője. Amiről a vállalatok vezetői jóformán alig szóltak, az a helyes árpolitika kialakítása, Pedig ez is igen fontos a for­galom további fellendítésében, az áruválaszték bővítésében. A fogyasztási cikkek zömének ára ugyanis a mozgó árformá­ba tartozik, A le- és felfelé való ármozgásból a szezonvé­gi kiárusítást kivéve, a vevők eddig csak az áremelkedést érezték. Az olcsóbb beszerzés­ből adódó nyereségtöbbletet a vállalatok saját zsebükbe tet­ték. Ma még ezt meg lehet cse­lekedni, mert a fogyasztási ja­vaknál alapvetően a kereslet dominál. Ahogy kiteljesedik az új mechanizmus, érvényesül annak minden előnye, még dl- namikusabbá és termeléke­nyebbé válik a termelés, a ke­resletet a kínálat váltja fel. Több türelmet kérnek Szóba került még a kiszol­gálás kulturáltsága, a kereske­delmi dolgozók magatartása. E kérdésben is megoszlottak a vélemények. Szalai Mihály sze­rint a többség hivatásának ér­zi a szakmát, anyagilag is ér­dekelt a forgalom növelésé­ben. Ha több az áruház bevé­tele, többet keres a dolgozó. Egyre többen ismerik fel, hogy az udvariatlan eladót a vevő nem igen keresi fel. A keres­kedelmi dolgozók között vi­szont szép számmal vannak olyanok — főleg középkorúak —, akik annak idején ügy ke­rültek a szakmába, hogy csak azt kell mondani: ez van, ez nincs, esetleg ekkorra várjuk. Ezekkel a dolgozókkal szem­ben türelmet kérnek a keres­kedelmi. vállalatok vezetői, mert többségük amit elmu­lasztott, azt pótolni akarja. Meddig tartson a türelmi idő? Ugyanis a kereskedelem­ben ma már alapvető követel­mény a kereskedni tudás, ami­hez hozzátartozik az alapos áruismeret, Ki ismertesse az áru előnyös tulajdonságait, használhatóságát, ki adjon ja­vaslatot, tanácsot, ha nem a kereskedő, aki a nap minden percében kapcsolatban van. a vásárlókkal? E téma kapcsán Szalai Mihály és a jelenlevő vállalatok igazgatói is arra kérték a vásárlók egy részét, hogy vásárlásaik során gon­doljanak urra, a kereskedelmi dolgozók többsége nő, család­anya, és az egész napi munka után otthon is helyt kell állni­uk. — A kereskedelmi dolgozók többsége nem nyolc órát dol­gozik — hangsúlyozta Somos­kői Imre, amit megerősített Halász Sándor, a KPVDSZ me­gyei titkára is. Vonatkozik ez elsősorban a falusi, egyszemé­lyes boltokra. Egy földműves- szövetkezeti vegyesbolt 27 szál­lítóval áll kapcsolatban, A boltvezetők többsége még éj­félkor is ellenőrzi a számlá­kat, kalkulálja az árakat. Nem csoda, ha Időnként egyikük- másikuk elveszti a türelmét. Ne halogassuk a cselekvési Az eszmecsere bebizonyítot­ta, hogy az új mechanizmus eltelt időszakában a felada tok megoldása nem követelt nagy erőfeszítéseket a keres kedelmi vállalatok vezetőitől és dolgozóitól. Monopolhelyze­tük továbbra is megvan, né­hány kérdésben azonban biz­tató kezdeményezések szülét, tek, illetve vannak folyamat­ban. Ezektől az áruellátás meg­javítását várjuk. A hálózat- fejlesztésnél másként kell el­bírálni az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatot és a pe­remkerületek helyzetét. Mivel bőven van tennivaló, indokolt, hogy ne halogassuk a cselek­vést, m,ert csak ily módon tudjuk megóvni magunkat az újabb kellemetlenségektől. Vége Venesz Károly Ilúromexev-ÖÍHXÚ 5 vagon kenyérgabona a magtárakban N Egymillió 600 ezer forint minőségi felár Ahogy fogyott a tarlóról a gabona, úgy teltek az elmúlt hetekben a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat mag­tárai. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok többsége a betakarítás befejezése után azonnal a termény raktárakba szállította a szerződött gabo­namennyiséget. Amint Lom­bos' Jenő, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat igaz­gatója mondotta, zavartalan volt az átvétel. A magtárakban, a mal­mokban időben felkészül­lek a* átvételre, s így nem is volt különösebb zavar. Eddig mintegy 3500 vagon kenyérgabonát vettek át a felvásárlók a termelöszövelke- zetektől, az állami gazdasá­goktól. A termés nagy részét, mintegy 3200—3300 vagonnal, a termelőszövetkezetek szállí­tották a magtárakba. Az el­múlt évben összesen 3300 va­gon kenyérgabonát vásárolt fel a megyében a tsz-ektől a vállalat. E mellett átvettek az elmúlt hetekben mintegy 800 vagon takarmánygabonát Is. A vállalat központjában úgy számolják. mintegy 4300—4400 vagon gabonát vesznek át az idén a megye mezőgazda­sági nagyüzemeitől. A gabona minősége mosta­náig szinte kifogástalan volt. Augusztus közepéig mintegy 1 millió 800 ezer forint fel­árat fizetett ki a Gabonafel- vásárló és -Feldolgozó Válla­lat a termelőiszövetkezetek­nek, amellyel a búza és az árpa kitűnő minőségét hono­rálták. A tervezettnél több és jó minőségű gabonát érté­kesített a kallói termelőszö­vetkezet A korábban szer­ződött 80 vagon helyett 112 vagon gabonát értékesítettek. A bujáki Zöldmező Terme­lőszövetkezet is hasonlókép­pen cselekedett. Az eredetileg tervezett 35 vagon helyett 50 vagon gabonát adott át a fel­vásárlóknak. A hugyagi Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz nem kevesebb, mint 10 vagon­nal toldotta meg gabonaérté- kesltési tervét. A vártnál több gabona ter­mészetesen gondot is okozott, mindenekelőtt a Gabonafelvá­sárló és -Feldolgozó Vállalat­nál. A meglevő raktárak, ga­bonatárolók szűknek b'zo- nyultak. Ezért mintegy 500 vagon szemet a szabadban tá­rolnak. Ersekvadkerten. Bérceién és Romhányban tárolnak nagyobb mennyiséget a szabadban. Lényegesen megváltozik a helyzet, ha jövő héten üzembe helyezik az érsekvadkerti ga­bonatároló két egységét. Ak- 'kor szinte egyik napról a má­sikra csökken a szabadban tárolt gabona mennyisége. Egyébként az érsekvadkerti gabonatárolót szeptember el­ső napjaiban teljes egészében átadják rendeltetésének. Házon belül kell megoldani... Korszerű anyagmozgatás Az építők megszállták a gyárudvart. Betonoznak. Nem­csak egyszerű tereprendezés­ről van szó, hanem sokkal na­gyobb dologról. A belső anyag­mozgatást akarják korszerű­síteni a Zagyvapálfalvl Bánya­gépgyárban, és erre több mint egymillió forintot fordítanak, Erről beszélgettünk Pálfalvai Lászlóval, az üzem műszaki fejlesztési csoportvezetőjével.-i- Évente 7—-8 ezer tonna anyagot használunk fel. Ez azt jelenti, hogy ennyit többször is meg kell mozgatni beérke­zéstől kezdve, a felhasználá­son keresztül a készáru el­szállításáig, Ma 30 embert köt le állandóan az anyagmozga­tás. Köztudott dolog, hogy ál­talában hiány van segédmun­kásból és gazdaságtalan, ha a lakatosoknak, esztergályosok­nak, szerelőknek kell az anyag- mozgatással foglalkozni. A lét­szám ésszerű felhasználása, a munka hatékonyságának növe­lése mindjobban előtérbe ke­rül, Ha a termelőlétszámot növelni akarjuk, akkor ezt el­sősorban házon belül kell meg­oldanunk — mondju Pálfalvai László. I Mit Jelent az anyagmoz- '• gatás korszerűsítése. —Az idén már a görgő és a süveggyártó üzemünknél be­vezettük az egységládás anyag­szállítást. Ez azt jelenti, hogy egy-egy széria előkészített anyagát ládába rakják és eme­lővillás targoncával szállítják a szereléshez. Igen nagy je­lentősége van ennek. Négy emelővillás targoncánk van, de ezek pillanatnyilag még nincsenek kihasználva. — Akadály, hogy nem ren­delkezünk megfelelő szállitó útvonalakkal. Ezért volt szük­ség a gyárudvar betonozására. Ma még csak a két üzemrész­nél korszerű az anyagmozga­tás, de a jövőben a forgáeso- lóüzemben, később a lakatos- műhelyben és a kovácsoló­üzemben is korszerűsítjük az anyagmozgatást, mondja Pál­falvai László. Terveik között szerepel az anyag vasútról való beszállí­tásénak korszerűsítése is. A tavaly beszerzett autódaru már sokat segít. Lényegesen gyor­sították vele a ki- és berako­dást. A jövőben a vasútnál is szeretnék megvalósítani az úgynevezett téleres anyagmoz­gatást, Ez azt jelenti, hogy da­ru rakja majd kocsira a nyers­anyagot és a készterméket, így lényegesen kevesebb em­beri erőre lesz szükség, mint most, amikor még a kézi mun­ka dominál. 9 A Zagyvapálfalvl Bánya- “* gépgyárban ma már az üzemek lehetőségeit figyelem­be véve kialakították a tech­nológiai sorrendet. Ebben már sok változtatásra nincs lehe­tőség. Az üzemszervezés ép­pen ezért egy másik igen fon­tos területre, az anyagmozga­tás korszerűsítésére irányul. Pontos számításokat ugyan nem végeztek arra. hogy hány segédmunkást tudnak majd felszabadítani, ha terveiket va­lóra váltják, de annyi bizo­nyos, hogy lényeges költség- csökkentést érnek el. Ezenkí­vül kapun belül oldhutják meg a segédmunkáshiányt. B. J. Kapós a kisterenyei tégla. A kemencéből egyenesen gép­kocsira rakodnak a kihordok AMIKOR 19S9-BEN FEL­VETTÉK a Salgótarjáni Acél­árugyárba, nagy dolognak számított. De nem sokáig bír­ta. Fiatal, legyengült szerve­zete „tiltakozott" az embert sorvasztó, nehéz munka ellen. Megbetegedett, s hogy kima­radt a gyárból, Jászberénybe, a mezőgazdasági szakiskolába ment tanulni. Hamar kitűnt, előbb lesz belőle jó állatte­nyésztő, mint öntő vagy hen­gerész. Ilyen előzmények után ke­rült Herencsényi József fizetés nélküli gyakornoknak a Nóg- rád megyei Állattenyésztő Egyesülethez, Tanult, majd 1944-ben kinevezték állatte­nyésztési felügyelőnek. Né­metországba irányították az állatokkal, de megszökött. A Zagyva-környéki erdőket búj­ta társaival, itt virradt rgju« a szabadulás napja is, Amint megindult az élet, a munka, nyomban jelentkezett Salgótarjánban, az állatte­nyésztési felügyelőségen. In­nen nevezték ki 1949-ben a já­rási mezőgazdasági osztályra főállattenyésztőnek. Vezette az állattenyésztési állomást, munkatársa volt a megyei ál­lattenyésztési osztálynak. Az­tán 1956 tavaszén a salgótar­jáni járáshoz került mezőgaz­dasági osztályvezetőnek. So­kat próbált, sokat dolgozott ez alatt az idő alatt. MOZGALMAS. VIHAROS ESZTENDŐK jártak. A nóg­rádi falvakban is megalakul­tak az első szövetkezetek. El­sőként fejezték be a mező- gazdaság szocialista átszerve­zését is. A csaknem félszáz szövetkezet születése azt je­lentette, szocialista járás lett a salgótarjáni. Telefonon ér­deklődtek, személyesen kérde­zősködtek az újdonsült szö­vetkezeti vezetők, mit hogyan tegyenek. Törvények, szabá­A múlt k... sen, jól válogattak. Haszno­sak voltak . azok a tanácsok, intézkedések is, amelyeket a szövetkezetek termelése, áru­értékesítése, jogvédelme érdé. lyok, amelyek eligazították zetlenül dolgozó, mindent *{é^en., Tavaly a,- tagI volna őket a tanácstalanság termelő, keveset fizető szövet- szövetkezetek 7o0 ezer forint rengetegében, nem voltak. Az kezetek többsége lassan ered- tiárui ást fizettek, A ,kV’ osztályvezető saját józan eszé- menyesen tevékenykedő állat- Jónbö:2,0 . Intézkedések révén re hallgatott, úgy adott ta- tenyésztő gazdasággá forrná- b . u hárommilliót kap- nácsokat. S ahogy múltak az lódott. tak * közös gazdasagok. Nem évek, úgy bizonyosodott be, A járási tanács elnökhelyet- ra 8 twÜ hogy_ nem fogtak mellé. Öt tese volt már Herencsényi Jó- ° rnugát ugyancsak megviseltek zsef, amikor Salgótarjánban a wtiGRAD MEGYE tér meló- a feszültséggel teli, hajnaltól Termelőszövetkezetek Terüle- szövetkezetei mostohább, aor- éjfélig tartó napok. Csonttá- ti Szövetségének alakulásánál , ^ viszonyok között gazdál- bőrré fogyott. neve szóba került. Nem szíve- kodnak, mint az ország más MÉGIS MARADT. Tudta, sen vált meg a tanácstól. Ki- Ütemei. Ha egyáltalán ver­akik aggódtak miatta, ugyan- nozta a gondolat, hogy égé- senyben . akarnak maradni, azt teszik, mint o maga. Fá- szén új, ismeretlen a terület, egyesíteni kell erőiket. A terü­radtak, álmosak, mégsem ahová indul, Akkor nyugodott ^i szövetség ajánlásokat dol- hagyják a helyüket. meg egy kissé, amikor a sző, Eozptt ki a szövetkezetek tár­Mégis maradt. Tudta, akik vetkezeti küldöttek ellenvetés Múlására. Több is, olcsóbb is aggódnak miatta, ugyanazt te- nélkül titkárrá választották tay a* aru- Tervszerű előrelá- szik, mint ő maga. Fáradtak, Erezte, hogy bíznak benne, tassal Próbá)jék irányítani a álmosok, mégsem hagyják a Bíznak a több mint két évti- szövetkezetek áruértékesítő, helyüket, zédben, amelyet a mezőgazda- ff ^ 8 Igyekszenek megnyugta­— Meglátjátok, ezután mar sásban töltött, man rendezni a közös gazda­könnyebb lesz — hárította el Ä , ságek jogvédelmét. Nemcsak az aggódó szavakat, ELSŐ HÁROM HÓNAP a megyében figyelik és nyug­Nem lett könnyebb mun- n©nezen telt. Tanácsot nem tázzák elismeréssel munkáju- ka, egy cseppet sem a nagyon kérhettek senkitől, kát. a Termelőszövetkezetek szövetkezetek szilárdítása, Maguknak kellett dönteni, Országos Tanácsa meghal Igat- erősítése. Körülöttük javában mU és hogyan tegyenek. Hosz- ja véleményüket a mozgalmat vitatták; van-e létjogosultsága s*u töprengésekre nem ma- érintő minden lényeges kér- az ipart jellegű, termőföldben radt idejük. A szövetkezeti désben. Országos vizsgálódá- szegény salgótarjáni járásban vezetők jöttek, hozták ma- soknál. tapasztalatgyűjtésnél a termelőszövetkezetnek? Tel- Sukkal gondjaikat, segítséget számítanak a tarjáni szövet­je« erővel hozzáláttak, hogy várták, S a szövetség rendsze- ségre, beváltsák szavukat, amelyet a f!nt segített tisztázni a küá- Nem véletlen, hogy Heren- szervezés Idején a szövetkeze- tastalannak látszó helyzeteket esényi József még egyetlen ti vezetőknek, gazdáknak ad- 18, Mondták már azt is He- évben sem töltötte le szabad­tak. Herencsényi József je- PeriyiJózsefnek, talán ságát. Gépkocsija van, de öt lentkezett a Gödöllői Agrár- tüf, 1 tehettek volna a sző- év alatt nem tudott futni ve- tudományi Egyetemre. Tudó- vetkezetek érdekében. Nem le 30 ezer kilométert. Fihe- mányos alapossággal — kuta- “Itakozott, igen, lehetséges, nésre, szórakozásra nem ke- tóintézetek, Ismert kutatók omit megvalósítottak az rült idő. segítségével — készült el a elképzelésekből, az nem ke- Talán most maid lesz rá járás távlati fejlesztési terve. Aránylag gyorsan ki a! a- mód Hévízen ™z úi t&á Az apró, szegény kis szövet- kj ottak a szövetség apparátu- sT’ts^Swben kezetek 3—5 ezer holdas bír- snb Az eddigi tapasztalatok "* tokokban egyesültek. A cere- is bizonyítják, Szerencsé- Vincze Istvánné di dombokon több mint IX . ezer holdas mezőgazdasági M/Sr-DArs ———-----— ---------—----­n agyüzem alakult. S a szerve- I NOGRAD — 1969. augusztus 24., vasárnap 3 (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom