Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Alaptörvényünkben Első a Kisterenyei Téglagyár rögzített szövetség H uszonöt évvel fiata. ért, a szocializmusért vívott kaszában is akad majd új- labban. tapasztalatok- harcot. Ezért épül országot ra és újra igazítanivaló. ban sokkal szegényeb- vezető pártunk politikája a A munkás—paraszt szöben mint ma, de világot job- munkásosztály vezette mun- vétség erősítése nem új felbá forgató szándékkal har- kás—paraszt szövetségre, az adat. A szocialista nemzeti értelmiséggel való szoros egység keretéül szolgáló nép- együttműködésre, a nép va- frontmozgalomnak azonban lamennyi haladó erejének tömörítésére. sogtuk a „Föl, vörösök, proletárok. .. ” második versszakaként, hogy „Velünk az egész világon az elnyomott parasztság, mert tudja, hogy csak mivélünk vívhatja ki igazát”. És József Attilával együtt, vallottuk magunkat az utca és a föld. — a váróé és a falu, a munkásosztály és a parasztság fiainak. Pedig akkor még nem tudta az egész parasztság, hogy az ő igaza is csak a munkásosztály vezetésével, támogatásával vívható ki. Tapasztalatokban — legalábbis az akkori fiatalok — újszerűén kell megfogalmaznia tennivalóit. s ezeknek korszerűen kell megfelelnie. A helyes feleleteket szülő módszerek csak akkor lelhej, emberibb életet és otthont biztosító szoclalista hazánk yz tőek meg, ha alaposan tanul- egesz nép számara épül, nem mányozzuk és figyelembe is jöhet létre másként, csak vesszük a társadalom szerke- az egesz nép műveként. A zetében végbemenő változá- szoclalizmus kivívása es meg- sokat. különösen a munkás valósítása egykor csak a osztály és a parasztság kö- mun kásosztaly harci prog- rében tapasztalható történél- ram ja volt, ma túlzás nél- mj fejlődést. Augusztus 20-a kul mondhatjuk nemzeti ünnepkörében — az alkot- cél. Ez a cél — állapította mánvban rögzített munkás— meg a Hazafias Népfront IV. paraszt szövetségnek is ün- kongresszusa — „alapvető neDe _ feltétlenül sonszegényebbek 'Tonern politikai érdekközösséget te- dolnunk kell ezekre a tennimncstelenek voltak. Két sze- remt a társadalom minden valókra minárium között vonultak ki része számára és a szövetsé- Munkások, parasztok, ér- az utcära hogy a munkás- gi politika a részérdek ütkö- telmiségiek egyaránt tapaszosztály és partja jelszavát zésének a kozos alapon való talják. hasznos és érdemes a megzengessek a szövetséges megoldását teszi lehetővel népfrontban tevékenykedni, trissen kivívott joga es elet- Húsz evvel ezelőtt hirdet- mert ott Dárttaaok é* oár- lehetősége érdekében: „Föl- ték ki a Magyar Népköztár- tonkívüliek hívők és mate- det vissza nem adunkt lgen, saság Alkotmányát, amely rjaUsták gondjairól, prob- noha a mohon habzsolt es ezt az országot a munkások imáikról * szőkébb nátria minden tudományoknál fon- és dolgozó parasztok államá- é a táeabb haza dolgairól tosabb tudnivalókkozultalan vá nyilvánította^ Két évtized. közéietí vezetők jelenlétében meg néni is ^me^edtek meg j minden változott azóta cseiekvést vállalva, cselek- a szövetségi politika elveivel. is! A hajdan paraszti tobbsé- vést remélve nyilatkozhatnak A szabadság első óráiban, gű Magyarországon ma már meg. Alkalmuk nyílik arra. a megostromlott és felszaba- munkás és alkalmazott a ke- hogy eszmét cseréljenek szö- dult főváros romjai alól elő- resók több mint háromne- vétségük lényegéről. az elvi búvó emberekkel együtt sár- gyedé, s több mint húsz sza- tartalomról és célokról épp- jadtak ennek a szövetségnek zaléka szövetkezeti paraszt. dgy. mint a mindennapok új hajtásai, gyökerei egész A parasztság jelentős része gyakoriatának sikereiről és a munkásmozgalom hajnaláig ipari munkássá, más része kudarcairól; tájékozódhatnak nyúltak vissza. Élelmet kül- tsz-paraszttá. az ipari mun- gs tájékoztathatnak, haszon- dött a falu az éhező város- kasok es parasztok egy része nal szólhatnak bele a szűkebb nak, s a városlakók — pedig értelmiségivé es alkalmazottá gs a nagyobb közösség dol- még saját otthonaikat sem vált. Ma a munkásoknak tették teljesen lakhatóvá - csaknem fele falun lakik, s elindultak a falvakba, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy beüvegezzék az iskolák és a paraszti életforma, a P*- községházák üresen tátongó rasztság igényei es törekvései ablakait.' megjavítsák a te- egyre inkább hasonulnak a tőket (nem ritkán a templo- munkások igényeihez es lomokét is), használhatóvá te- rekveseihez. gyék az uraságoktól megma- Ez a változás a tarsaradt mezőgazdasági gépeket, dalom rét®geLf.zaTn' szeiszaKimaiauan szaiain kitestvéri támogatást nyújtsa- y Ä vül, a családi, rokoni kapcso. nak az újgazdáknak, a tér- ,, _ . . t. , iHőkftzhen latok is összefűznek. Megbemelés megindításához. dése 0 t®- .j18 „ .„rann szélnivaló az idei augusztus a munkásosztály gyarapo- , Akkor még a kommunis- d tt tapasztalatlanabb rété- 20:an. b.ov-en akad>. sok ták közül is kevesen tudták, "°£kel Pls> ma már sokkal °rul^vaIoval; .”*» kevff hogy a kivívandó proletár- lóthatóbbak azok a pozitívidiktatúrának, a remenyekha- mokj amelyeket ugyancsak ? es még tárán kirajzolódó szociaHz- mozgás hozott magával mkább a jövő hétkoznapjaimusnak a munkás-paraszt _ évszáz“dosszokások bilin- fői a hétköznapokról, ame- szövetség a politikai alapja. cseinek szaRgatásavai. a tár- beknek különféle és mégis Ám, szerencsére, a kevesek, sadajmi érdeket, vallást, ba- egy c®lu munkája újabb un- aldk tudták, mindig egyen- bonákat érintő nézetek vál- nepekhez vezet gették ennek a szövetségnek tozásával. Juhász Róbert az útját, < azokban a nehéz esztendőkben is, amikor a szűklátókörűség, a türelmet- sorban a ké.t alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolásán múlik. Ezt az összhangot pedig Negyedszázada még sok csak a népgazdaság arányos mindent nem tudtunk, de az fejlesztésének megfelelő gazelmúlt történelmi huszonöt daságpolitikával lehet elérni, év alatt sok mindent megta- Nos, elmondhatjuk: van ilyen nultuink. Volt, amit könyvek- gazdaságpolitikánk. A másból, nem keveset mások ta- fél éve bevezetett gazdasági pas'ztalataiból, sokat magunk reform átfogja és áthatja kárán. De megtanultuk, tud- egész gazdasági életünket, juk és nem feledkezünk el a Szellemében tudatosabban és marxizmus—leninizmus hatékonyabban alakíthatjuk alapvető tanításáról, hogy a a gazdasági folyamatokat. Ez munkásosztály csak a dolgo- fgy igaz akkor is. ha a beve- zó nép élén, széles osztály- zetés időszaka még nem mu- szövetségben viheti győzelem- tatja fel az összes várt eredre a békéért, a demokráciá- ményt, s ha a kifejlődés szagaiba egyaránt. S zép hagyomány, hogy augusztus 20_a körül, vagy éppen azon a napon országszerte találkoznak az üzemek és a termelőszövetkezetek tagjai, vezetői, munkások és parasztok, akiket az osztályszövetség szétszakíthatatlan szálain ki Bagger termeli az alapanyagot. Présgépen keresztül folytatja útját és a nyers téglát a szárító téren máglyázzák. A jól száradt nyers tégla egy része a kemencébe jut, a többi kazalba kerül, hogy télen is folyamatosan égethessenek. A Kisterenyei Téglagyár, a vállalat 13 üzeme közül első félévi eredményeivel első lett a versenyben. Tavasszal két héttel később kezdték a tervezettnél a nyersgyártást. Közbeszólt az időjárás. A félév végére már csak háromnapi termeléselmaradásuk volt. de júliusban azt is pótolták, mert 262 ezerrel több nyers. téglát gyártottak. Éves tervük hatmillió-háromszázezer nyers, és öt és fél millió égetett tégla. A nyersgyártási tervet már szeptemberben teljesítik. de dolgozni akarnak, amíg az időjárás közbe nem szól októberben is. Kétmillió nyers • tégla már kazalban van a téli i égetéshez. A késztermék- gyártásban is jó bizonyítványt szereztek. Selejtszázalékuk ki. sebb a megengedettnél és ezrenként a tervezett 24 forint 13 fillérrel szemben 20 forint 28 fillér égetési költségbe került. Csak az elmúlt hónapban 3 családi házra elegendő téglával készítettek többet a tervezettnél. Termékük keresett, amire a legjobb bizonyíték, hogy a kemencéből egyenesen a gépkocsira rakják és szállítják az építkezésekhez. /////////////////// Fent: Bagger termeli az alapanyagot Oldalt: Kazalozzák a téli egetnivalót Fotó: Koppány munkás—paraszt szövetség erősödése első- |~^\xv/\«'v\-A/\»/\/v'\/vx\/\x\^v'-/\/\--\/v-\/v'\/\^\/\xv\xv\»oyo'\/vaA-'\/\-n/vaAxiyvx\/\^\/vo/vxw lenség. a bal- és jobboldali torzítások egyáltalán nem tették ezt könnyűvé. Önálló félként Az új gazdaságirányítási A munkaköri leírás szerint rendszer a városi tanácsok az ő tennivalói közé a tanácsi munkájába is sok új vonást és végrehajtó bizottsági ülé- vitt. Nőtt az irányítási és a sek anyagának előkészítése, gazdasági önállóság, a szak- feldolgozása, a határozatok igazgatás szerveknek már nem végrehajtásának megszerve- a megyei tanács megfelelő zése, ellenőrzése, a tanácsta- szeryei, hanem a végrehajtó gokkal való foglalkozás egy- bizottság és a helyi tanács ad- aránt beletartozik. De munhat utasításokat. A tanács kája még ennél is jóval szer- így önálló félként tárgyalhat teágazóbb. Tisztában kell az üzemekkel, vállalatokkal, lennie a választókerületek viszont az eredményekkel gondjaival is, igyekszik meg- együtt, gondjaikban is része- oldani őket. Éppúgy ismeri a sül. tanácsi vezetők napirendjét, Balassagyarmaton, Buday mint ők maguk. Kampány- Györgynének, a tanács titkár- szerű feladatok esetén sok- ság főelőadójának munkáját szór késő estig dolgozik, lényegesen megnövelte azon- Munkájaról a tanácselnök állóság. „Most, hogy meg- . nyilatkozott: szűnt az utasítás, a megyei ^ szervek csak javaslatokat — Budayné tizenegy éve tesznek az apparátus egy-egy dolgozik ebben a beosztásban, szervének. Ez a javaslattevés a tanácsi munka minden azonban jóval nagyobb ad- csínját-bínját ismeri. Ezt a minisztrációval jár, mint a munkát nem tanítják sehol. A kenyér íze VannaL dolgok, amelye7 au Iliin ket soha nem le_ hét elfelejteni. Az első kenyér íze. Az első? Tíz éves múltam, amikor azt az „első" szelet kenyeret a kezembe vehettem. Furcsa, de hirtelen végeszakadt mindig így emlékszem arra az életünk maradékát. 1945-ös habzsolásra, hogy az Vágtuk, aprítottuk a fát és tag kőfalai mögül bombáztak Nevettek. Később arról bevolt a legelső, pedig tudom, csak akkor hagytuk abba né- minket. Az apám csillagos pe- széliek — mivel kezdjék a cseles papírt kapott a szovjet dolgot, hogyan lesz a munka- katonai bizottságtól. Az volt val, élelemmel. Akkor kap- a papírra írva, hogy 6, már- tam Borsodi szakitól azt a láltunk, nem emlékszem, hogy köszöntötték egymást, csak a mosolyukra emlékszem, pontosabban Borsodi szaki mosolygó, borostás, füstös-kormos arcára. Nagy lépésekkel békés tek szünet nélkül lőtték a jött felénk, megfogta apám pesti oldalt, a citadella vas- vállát és egy kicsit megrázta. Budapest ostromáig, sőt még hány pillanatra, amikor a az irtózatos hetek és hónapok pince elé bevágott az akna. Az alatt is ettem kenyeret, akár- apám, a fa, a fűrész, a pipa milyet, szárazát, dohosat pa- eltűnt előlem, nem láttam mint az öregem, a hadifon- szelet kenyeret. Kukoricapirzsákból a pince valamelyik semmit, nem a portól, inkább tosságú hajógyár dolgozója, lisztből gyúrták, a gyár félig félreeső zugában. A pincében sokan voltunk, kitisztuU a látásom akkoriban a fold alatt^ eltek gyeitem< hogyan .a rettenetes csattanás vakított más munkára ne fogja senki, rombadőlt konyháján sütőtmeg rövid időre. Árkikor újra de ez, azt hiszem, nem sokat ték, a lisztet a szovjet katoazt fi- számított. Különben nem kel- náktól kapták. A kenyér egéhúzódik lett volna vele mennem a szén sárga volt, összeragadt a az emberek, fent nem lehetett vissza a helyére a téglákból hosszú és veszélyes úton. számban, kicsit reszelős volt a Nem siettünk, lassan halad- durvára őrölt kukoricasze- tunk a gyár felé és nem tu- mektől, az íze falusi estéket, dóm, miért, mindig az út kö- kukoricamáié sütéseket juttaélni, meghalni lehetett ezerfé- klrakott boUíves menyezet. le módon. Reggel fát fure~ Pedig a boltívek egészen bizszeltünk az apómmal, hatol- (osan szilárdan álltak, mégis _____, .............................................„ __________________ _______ m ás gerendát darabolt fel az ygy láttam, hogy egészen lent- zepén. Már olvadt a hó, pisz- tott az eszembe. Nem tudtam, öregem a sajat készítésű ba- rdj_ közvetlenül a fejem felöl kos volt a színe a koromtól, az apám kenyerét eszem, azt kon, a maga fabrikálta fu- mozdulnak a helyükre. Nem füsttől, lőportól, szétporzó kö- az adagot engedem le a torko- résszel. A szajaban is egyem- fűrészeltünk tovább, az apám törmeléktől. Végigmentünk az mon, amelyért neki egész finnem elég éles, meg reszelni, idő. leg faragott pipa füstölt, a dohányt hátizsákkal hozta valahonnan, égő vagonokból mentette ki a zsáknyi szűzdohányt, talán az életét kockáztatta érte. Nehéz időkben mindig a nagyon egyszerű dolgok — a kenyér, a só. a dohány — a legfontosabbak. Fa volt rengeteg, kellett is, sen. Azt mondta az apám: mert a nyirkos pincében egy — Ide figyelj, fiam. Most mérges volt, mert a pipája Elemér utcán, de nem talál- pon át kell majd hordani az kialudt, szidta a fűrészt, hogy koztunk senkivel. Az Aréna elgörbült síneket. Az emberek kellene úton haladtunk tovább, az körülállták és nézték, hogyan de arra most nincs apám a kezemet fogta, na- nyelem a kenyeret, úgy néz- gyón fehér volt és végig tek, mintha soha azelőtt nem korábbi közvetlen utasítás- hónapok kellenének, amíg | húzódtak, elkezdtük rágcsálni az átkelésre, Buda teljesen rendszer” — mondta. pótolni lehetne. I a száraz kenyérdarabkákat, a körül volt zárva, de a néme/»'//.„„ vízbe főtt borsót egyetlen szót sem szólt. Nem láttak volna kenyeret harapl/rlilt II ettünk és akkor féltem, az elesett katonák va- Faló tízéves gyereket. Többmég nem sejtettem, milyen lihogy nagyon természetesnek féleképpen néztek, szomorúan, élményben lesz részem rövidé- tűntek, hozzátartoztak a sót- emlékezve és mosolyogva. lan borsóhoz, az üres papír- Nem szóltak semmit akkor zsákhoz, a becsapódó lóvédé- sem. amikor Borsodi bácsi a percig sem maradhattunk vol- szépen összeszedjük magunkat ^eíc robajához, mindahhoz, saint adani*t is a kezembe na tűz nélkül. Kenyér az nem és elmegyünk a gyárba. Te am* akkoriban az élet volt adta. De akkor már meg sejvolt már régen. Elfogyott a velem jöhetsz, mert ha mel- számomra. A Váci úton né- tettem vaiamif és szégyelltem papírzsákba rejtett utolsó tar- lettem látnak, talán nem hány ember mozgott, óvatosan . . ^ ~ " , talék is, amit anyám a vidéki visznek el téglát meg köveket mentek valahova, az ellenke- “ ' n’;S2em' komorokonoknak kezdett gyűjteni hordani. Nekem most a gyár- ................................................................................... .. — disznót hizlalni lett volna ban van dolgom, meg kell néz- vább jó —, de amikor bezárult a ni. mi történt ott, hogyan lesz felégyűrű Budapest körül és az holnap.,. állandó bombázások, belövé- Pest akkor már felszaba- sek, s később az utcai harcok dúlt. A szovjet katonák a miatt a pékek is a pincékbe Dunánál álltak, készülődtek zö irányba igyekeztek, mi to- lynbb lettem attól az igazságmentünk a hajógyár tói, amelyet, az első kenyérrel. a kezembn a romos hajógyár. Hetit a■ dVÓrban. apám re- h feUedeztem, gt műhelyében három vagy négy munkást ta- Pataki László NÓGRAD — 1969. augusztus 20., szerda
