Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
a. Egész embert kíván | a fiú nem tud magyarul, a két^ nő igen. Az egyik jobban, a§ másik gyengébben. Gondol-% tam, itt vannak a körözöttek. .. Elkísértük őket a meg,.A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védköte- lezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek.” (Az alkotmány 60. g-ból.) ALKOTMÁNYUNK *SfSSS//YSSSSS/S/fSSfSSSSSSS/'SSSSSSSSSSSSSfS/SSSSSSSSSSSS/SSSj'SS/SS/SSSSS/SSSS/SS/SSSS/SS/SS/S/SSSSSS/SSSfSS/SSSSfSSSffS/S/*VS/SSSSSSSSSSSSS/S/SS/fSSSSSSSSSSSSSSS//SS///SSSSSSA A fiatal határőr éppen járőrszolgálatból ért vissza az őrsre. Jelentést tett. s fegyverét megtisztítva pihenőre tért. A szolgálat egész embert kíván. éppen ezért talán kissé fáradt is Juhász István másodéves határőr, amikor beszélgetni kezdünk. — Már jól ismerem a ha társzakaszt. Sokat voltam szolgálatban, Ami pedig nem lehet mindegy. Nőgrád megyei vagyok. Igaz, Salgótarjánban dolgozom, tnint hentes, de Ka rancskesziben lakom. Őszintén mondom, nagyon jól érzem itt magam. Sokat tanulok, olvasok és szórakozom. Az őrsön van televízió, ping-pong és könyvtár. Szóval mindenki megtalálja azt a szórakozás' lehetőséget, amit kíván. Természetesen a kimenő sem kutya. — A legérdekesebb határőri esetem? Van több, de egyet elmondok... A televíziót néztük. Kivételesen jó műsor volt. Egyszercsak berohan az ügyeletes. Fiúk, razzia — mondja. Azonnal beöltöztünk. Megkaptuk a parancsot. Két személyt kell a községben megkeresni. Az egyik kissé töri a magyart, a másik jól beszéli nyelvünket. Elindultunk... Kutattuk a terepet. A Várkert egyik padján három személyt vettünk észre. Két nőt és egy férfit. Oda mentem hozzájuk... Kérem, legyenek szívesek okmányaikat ellenőrzésre átnyújtani — szóltam hozzájuk.. . Nem volt náluk semmi igazolvány. De elmondották, hogy itt üdülnek a községben, kísérjük el a vendéglátóikig, ott mindent igazolnak. Feltűnt, hogy Tím Mária ünnepe Csöppnyi virágoskertjükben fekete fejkendős, fekete ruhás nénik körben ülnek a padokon. Élénken beszélgetnek. A téma igencsak vidám lehet. mert. egyikük-másikuk időnként nagyokat, harsányat adott címre, valóban, az igazolványok rendben voltak... Mit tehettünk? Elnézést kértünk a zavarásért, de a kötelességünket teljesítettük. . A razzia azonban eredményes lett. Kézre került a két körözött. A Magyar Népköztársaság államhatára szent és sérthetetlen! — Mit üzennék barátaimnak? Először is azt, hogy mindenkinek katonának kell lenni. Megtisztelő kötelesség! A határ őrizete nagyon komoly feladat, egész embert kíván. A fiatalokból pedig itt lesz igazán felnőtt, itt válik emberré. .. A nyár legszebb, legnagyobb ünnepét, augusztus 20- át- köszöntjük, ezt a hagyományokban, jelentésekben gazdag, kedves napot. Augusztus 20, a mi hazánkban a jókedv a jó hangulat, a felszabadult- vidámság napja, de a felelős számvetésé is, hiszen túl az esztendő felén, már látnunk kell, mit végeztünk, mivel maradtunk adósak, mit kell az esztendő végéig letörleszteni. Különösen falun van ez így, ahol már végéhez ét- az aratás, a kenyérnek való betakarítása Már a magtárakban, a padláson van az élet, az ünnepre ú) lisztből sütöttek kalácsot, kenyeret. Szép jelkép, hogy hazánk felszabadulása óta augusztus 20-án az új kenyeret is megünnepeljük. A kenyeret, amely a mezei szorgalmat, a kitartó munkát dicséri, s melynek bősége mindannyiunk számára az életet jelképezi. A bensőséges nap azonban nem csupán az új kenyér illatát, jó ízét idézi, hanem első nagy királyunknak, állami létünk megalapítójának emlékét is. István király vezetői bölcsességét, amellyel helyzetünket felmérve, helyet, rangot és becsületet akart népének teremteni Európa szívében. Nem akarta, hogy békétlen idegenekként, más népek ostoraként. íllandó viszályokba merülte-) éljünk az új hazában. Békés- séget, nyugalmat, megbízható állandóságot akart. Megértést a szomszédokkal, kardcsörtetés helyett építő, alkotó munkát, amely biztosítja a nép megélhetését. Sok évszázadnak kellett eltelnie, hogy a történelem igazságot tegyen, hogy a felszabadult nép ezer év után, az új honfoglalás révén, magáénak vallhasson mindent, amit ebben a hazában a munka megteremtett. Ennek az új honfoglalásnak a betetőzését jelentette az új alkotmány, történelmünk során első, írott alkotmányunk megszületése 20 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án. Az átfogó, nagy törvény, amely az elért eredmények alapján szabta meg állami létünk rendjét, jelölte meg jogainkat és kötelességeinket. Az is szép jelkép, hogy alkotmányunknak éppen az államalapító királyra emlékeztető ünnep lett a születésnapja. Augusztus 20 tehát újabb tartalommal bővült. A törvényt is ünnepeljük, amely jogunkká és kötelességünkké tette a munkát, a békés alkotást, az ország gazdájává tette a dolgozó embert, megbecsülni kötelezi a jó barátot, a jó szomszédokat, összefogást parancsol a világ jobb, békésebb rendjének megteremtéséért, a. szocialista társadalom felépítéséért A nyár nagy ünnepe Iparunk a fejlődés útján A múltat idéző, megsárgult újságlapokból, statisztikai évkönyvekből tudjuk, hogy megyénk iparának nagyarányú fejlődése az első hároméves terv sikeres befejezésével kezdődött el. Az említett időben különösen kitett magáért a szénbányászat, az üvegipar, az acélgyár, az ötvözetgyár és energiatermelők. Az ezt követő tervidőszakban továbbra is a szénbányászat, a vasipar, az üveggyártás, valamint a kőbányászat fémjelezte a megyei ipar fejlődését. De nemcsak a termelés, hanem a termelékenység is gyors ütemben nőtt. A folyamatot átmenetileg az ellenforradalom törte derékba, hogy aztán újult erővel még nagyobb erőkifejtéssel biztosítottuk a dinamikusabb fejlődést. 1963. évi termelési statisztika szerint megyénk ipara a széntermelésben háromszorosát, a síküvegből hatszorosát, a ferroszilíciumból ötszörösét, a hidegen hengerelt acélszalagokból a négyszeresét, öblösüvegekből pedig az ötszörösét, termelte a felszabadulás előtti, 1938. évinek. Ugyanakkor jelentősen megnőtt a külföldre szállított termékek mennyisége. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az előbb említett időszak alatt tizenhatszorosára nőtt az exportált termékek volumene. Üj piacokat szerzett magának az Öblös- üveggyár, a Síküveggyár és az Ötvözetgyár. A IX. pártkongresszus időszakában már érezhető volt a szénbányászat fokozatos visz- szafejlesatése, de még így is öt év alatt —, leszámítva a szénbányászat termelését —, a szocialista ipar nettó termelése 74 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző öt évben. Az új mechanizmusban a termelés üteme nem csökkent, sőt a tanácsi iparban jóval meghaladta az országos átlagot. munkások, műszakiak, alkalmazottak reálbére és reáljövedelme. Ehhez járult az év- végi nyereségrészesedés, ami az elmúlt évben volt a legnagyobb. Nehéz lenne pontosan kimutatni, mennyit költöttünk beruházásokra. Csupán a második ötéves tervben több mint 4,2 milliárd forintot jelez a statisztika. Ebből hatszázmillióval részesedik a szénbányászat, majdnem négy- százmillióval az acélgyár, több száz millióba került a gáztűzhelyet előállító új üzem, épül az új vegyigépgyár, több mint nyolcvanmillió forinttal korszerűsítik a bányagépgyárat. Könyvtáros maradok A szécsényi Krúdy Gyula járási könyvtárban 17 ezer kőiét várja az olvasókat. A könyvtár a legszebbek közé tartozik a megyében, három éve építették. A könyvek mellett sok-sok virág, újságok, képeslapok és hamarosan lemezek is gyönyörködtetik az idelátogatókat. Hanzélik Ilona könyvtáros mutatja be a könyvtárat. Tervszerű az állománygyarapítás, a mezőgazdasági jellegű könyvektől kezdve, a művészettel kapcsokönyvtáros lenni, pedagógusnak készültem gyerekkorom óla. Érettségi után ide kerültem, elvégeztem a könyvtár- szakot és most már azt hiszem, nem cserélnék senkivel. — Mi a dolga a könyvtárosnak? — Ezer és ezerféle dolog köt le bennünket. A könyvbeszerzéstől a katalógusok feldolgozásán keresztül egészen a telefonon adatokat kérők felvilágosításáig. Hárman dolgozunk itt, mindannyiunknak vassák a meséket, verseket, aztán Ica néni irányításával dobozokból, papírokból, limlomokból elkészítik a mesefigurákat. Akinek ehhez nincsen kedve, az rajzolhat. A nagyobbaknak izgalmas szellemi vetélkedőt rendeznek, ahol mindenki bemutathatja a könyvekből szerzett tudását. Hanzélik Ilona — fiatal kora ellenére — olyan szeretettel és leleményességgel foglalkozik a gyerek olvasókkal. hogy egy pedagógusnak is becsületére Üj vonásként jelentkezik az iparszerkezet előnyös megváltozása. egyre nagyobb részt követel magának a könnyűipar. új iparágak honosodnak meg: híradástechnika, vegyigépgyártás. Iparosodik Balassagyarmat, , a rétsági és a pásztói járás. A termelésnek megfelelően rendszeresen emelkedett a ■jAz alkotmány minden magyar állampolgár számára biztosítja a tanuláshoz való jogot.” Gond, probléma most is van. Tanulás közben gyakoroljuk az új mechanizmusból adódó feladatokat. Az eddigi eredmények — leszámítva a termelésben és a beruházásban előadódó kisebb szépséghibákat —, újabb sikerek, a fejlődés biztos alapját vetik meg. kötelék Szeretem az új feladatokat, a mozgást. — Mit csinál szabad idejékacag közbe. Barázdált arcúidat a. nap felé tartják, élvezik sugárzó melegét. Salgótarjánban, a Május 1. úti öregek klubjában most is „nagyüzem” van. i Izgalmasak ezek a napok, mert nagy eseményre készülnek az öregek. Huszonkettőjük közül, éppen tízüknek Mária a keresztneve, s ha már Mária-nap közeleg, nem hagyják ki az alkalmat, hogy nagy ,,dáridót” ne csapjanak a Mariska, Mária, Marika nénik tiszteletére. Ami a dári- ríót. mulatozást illeti, nem tart majd kivilágos kivirradtig — ugyan ki győzné azt, ha már a S0. vagy éppen 90. esztendejét tapossa? —, de lesz azért bőven csokoládé, édesség, finom majszolnivaló, és ami dukál a névnapra, virág is a legszebbek közül. Nagy ünnepet vár a 90. esztendejét is betöltött Péntek néni, a SÍ éves Stecz néni, Szlivka néni, Vencel néni, mind a tíz Mária, sőt mind a 22 öreg, aki már alig várja a reggeli órákat, hogy a klubba indulhasson. Ám a névnapi ünnepség izgatott tervezgeté- sének csak a kis kert pompás virágai lehetnek tanúi. latos munkákig mindent meg lehet találni. A könyvtár vezetője, Merényi János éppen értekezletre sietett, ezért Ilonkától tudjuk meg, hogy 19 község és három letéti könyvtár tartozik hozzájuk, amelyeket ők látnak el könyvekkel. Olyan büszke erre a szép könyvtárra, mintha csak a sajátja volna. — Nagyon szeretem a könyveket. Pedig nem is akartam az az elve, hogy első az olvasó, és csak utána a benti munka. A könyvtár egyik része a gyerekek birodalma, itt nevelik a jövendő olvasó embereit. Hanzélik Ilona, vagy ahogy a gyerekek hívják: Ica néni foglalkozik velük. A könyvtárban a legnagyobb forgalmat éppen a gyerekek bonyolítják le, ök hetente négyszer is cserélik a mesekönyveket. Csütörtökönként pedig filmvetítés, közös meseolvasás, játékos verselőadás várja őket. Elol4 NÓGRÁD - 1969. augusztus 20., szerda válna. Amikor arról faggatjuk, mik a jövendő tervei, nevet: — Azt hiszem, most már nyugdíjas koromig könyvtáros maradok. A kívánságom, hogy kizárólag gyermekkönyvtáros legyek. Azt hiszem itt tudnék a legtöbbet, tenni. Közben olvasók érkeznek és Ilonka a másik könyvtárossal, Gonda Ilonával együtt azonnal elébe siet: — Könyvet tetszik vinni? Nagyon jó új könyveink érkeztek, ajánlanék közülük... Domokos Zoltán üzemvezető mérnök, hat éve dolgozik az üveggyárban. Az Alföldről, Szegedről került a veszprémi egyetemre. Vegyészmérnök akart lenni. Mindig jeles tanuló volt, s a sikeres felvételi vizsga után simán bejutott az egyetemre. A szénfeldolgozó szakon végzett, ezért először a Dunai Vasműbe került. Innen jött Salgótarjánba, ahol gyökeret vert, megtelepedett. Fiatal ember, alig haladta meg a harmincat. A közelmúltban lett üzemvezető, az 1- es fazekas hutacsarnok irányítását bízták rá. Hogyan zajlik le egy napja? Mór jóval műszakkezdés előtt bent van a gyárban, hogy ott érje az éjszakásokat. A művezetővel röviden megbeszéli a műszak eseményeit, intézkedik, ha valaki személyes ügyben fordul hozzá. Es ettől kezdve, szinte minden perce foglalt. Jönnek a napi feladatok, technológiai problémák várnak megoldásra. Rendszerint megjelenik valaki a termelési osztályról és azt mondja: „Holnap megy egy vagon ide vagy oda, abba kell még valami...” Ilyenkor módosítani kell a gyártást, mert első a vevő. Utána ellenőrzi az üvegszíneket, lemegy a kemence mellé vagy a laboratóriumba. Láncszerűen kapcsolódnak a dolgok, az üzemi munka teljes embert kíván. — Mégis szívesebben dolgozom üzemben, mint irodában. Ilyen a természetem. ben? — Gyakran sétáltatom a kislányomat. De olyankor is be szók tani'szaladni az, üzembe egy-egy percre. Megnézem, jól mennek-e a dolgok, nincs- e valami baj. Elég sokat olvasok szaklapokat nézegetek, fordítok. Domokos Zoltán a nyár eleje óta szabadságra készül. Aztán csak tologatja, hogy majd a jövő héten. Egy új kemence épült, úgy van, hogy hamarosan indulnak vele, de mindig közbejön valami és az üzemvezető marad, nem megy szabadságra. Haragszik érte? Természetesnek veszi, mert a gyár nélkül már nem lenne teljes az élete. Ezernyi kötelék kapcsolja ide, amelytől már nem lehet szabadulni.
