Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Fehér Fajos beszéde a paÉronázsmozgalonirol (Folytatás az 1. oldalról) egyidőben a Magyar Szocia- folyamata nem növeli, hanem lista Munkáspárt új agrár- tovább csökkenti a különbsé­get társadalmunk két alap­vető, nagy dolgozó osztálya között, mind a szocialista ön­tudat fejlődése, mind a jőve­A Magyar Szocialista Mun- politikójób falu szocia_ kaspart Központ. Bizottsága llsta átalakí{ásaára lrányuló őszinte elismereset íejezi ki •ay ivari üzemek intézmények Politikájában megtartotta es az ipari üzemek, intézményén folvtatta mindazt> ami az eiő- ------------------------------- --------------- ------­m unkásainak, vezetőinek az zőekben helyes volt_ viszont delmi színvonal, mind pedig elmúlt időszakban végzett volt bátorsága gyökeresen a szocialista ellátás és kultúra eredményes, a falu fejlode- szakitani min^azzaf ami hl. tekintetében, set, a szocialista atalakulast basnak károsnak bizonyult. cooi tn noi mnoln lGV0k6nVS6— segítő patronáló gükért, — Ezzel együtt tolmácso­lom önöknek — mondotta —, Eredmények A termelőszövetkezeti pa­Tanácsának és a Termelőszö vetkezetek Területi Szövetsé­Mindezek hatására a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége, a párt rasztság új demokratikus kép- a falusi patronázsmozgalom politikája iránti bizalom 1957- viseleti szervezeteinek, a Ter- képyiselőinek a kormány, a tői kezdve lépésről lépésre melőszövet'kezetek Országos termelőszövetkezeti paraszt- jelentősen megerősödött. A ság és a mezőgazdasági dől- párt tekintélyre tett szert, gozók háláját, szívből jövő komoly erkölcsi, politikai tő- geinek létrejötte új színt ho őszinte köszönetét. A tiszte­let hangján kell megemlékez­nünk a falujárókról, az ipari munkásokról, alkalmazottak­ról, értelmiségiekről azért, hogy immár több mint két évtizede fáradhatatlanul jár­ják az országot, kutatva: mi­vel és hogyan segíthetnék leginkább a falvak dolgozói­nak életét. két gyűjtött a falusi lakos- zott szocializmust építő-tár­ság körében. Mindezek ered- sadalmunkban. ményeként a központi bízott- Mezőgazdaságunk teljesíté­sé g 1958 végén úgy ítélte képességét talán legjobban a meg: az általános politikai-, gazdasági helyzet alapján le­hetőség van arra, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom ban Derék küzdői ars fejlődést érjünk el. Lehetsé­gesnek és szükségesnek tar­totta, hogy a magyar falu­ban egy évtizeddel korábban megkezdett forradalmi nagy A munkásosztály mindig átalakulást végigvigyük, harcostársat keresett és sok­szor derék küzdőtársat talált a dolgozó parasztságban. A földmunkásmozgalom is kez­detétől fogva az ipari mun­kások szervezkedéséhez kap­csolódott. Munkásosztályunk mindig természetes szövetsé­gesének tekintette és tartja ma is a dolgozó parasztságot. búzatermesztéssel lehetne il­lusztrálni. 1951—00 között, amikor még a magánparaszti gazdálkodás volt többségben, az eddiginél gyorsabb 8,5 má'zs búza volt a kataszt- rális holdankénti termésát­lag. A második ötéves terv időszakában ötévi átlagban 10,7 mázsa, mostani harma­dik ötéves tervünk első négy esztendejében pedig már 14,6 mázsa a búza termésátlaga. Ezen belül az idei esztendő­ben 16,3 mázsás átlagtermést takaríthatunk be búzából. Eredményesen alakul mező- gazdasági exportunk is. Az utóbbi két esztendőben me­zőgazdasági cikkekből és élei A párt hívó szavára A párt hívó szavára újból sok ezer üzemi munkás vál­lalta, szocialista lelkesedés­től hajtva, hogy hóban-sár_ ban, jó és rossz időben hosz- miszerekből kivitelünk és be- szú éveken át fáradhatatlanul hozatalunk aktív egyenlege évente 2,2 milliárd devizafo- rint körül alakult. — Végezetül — mondotta — szeretném mégegyszer ki­fejezésre juttatni: pártunk részt vegyen ebben a nagy mert a két osztályt összeköti társadalmi átalakulásban, a közös cél, az érdekazonos- Ebből a nagy felvilágosító ság. munkából, a parasztsággal Parasztságunk a munkás- éveken át folytatott „nagy osztály hathatós, energikus beszélgetésekből” a munkások nagyra értékeli a patron álók forradalmi segítségével hoz- legjobbjai mellett természe záfoghatott az előtte álló tesen derekasan kivették ré nagy sorskérdések, elsősorban szűkét a termelőszövetkezet: a földkérdés megoldásához. munkáját! Helytállásukért, si keres, becsületes jó munkáju­kért a legteljesebb elismerés illeti önöket. Pártunk Köz­Néhány hónap leforgása alatt megszületett a fiatal magyar demokrácia első nagy vív­mánya: a földosztás. A ma­gyar nép azt a munkát, ame­lyet még Petőfi, Kossuth és Táncsics kezdett el, de felé­ben sem tudott elvégezni, most győztesen befejezte: ra­dikálisan demokratizálta a mozgalom úttörői, az állami gazdaságok, gépállomások P011*1 Bizottsága és a kormány nevében köszönetét mondok érte! Erőt, egészséget és to­eiek különösen a Dedaeóeu- vábbi sikeres munkálkodást £ „g°„V, kívánok önöknek a két dol­legöntudatosabb dolgozói, úgyszintén a falusi értelmisé­sok, agronómusok és mások, A patronáló mozgalom ki- szélesedett, eredményessége megnövekedett. A patronálók sokoldalú tá- ^^szkly "te a mog-atast nyújtottak az uj szövetsége! gozó osztály közötti kapcsola­tok ápolására, bensőségeseb­bé tételére. Éljen és erősödjék a mun- parasztság birtokviszonyokat: feldara- vagy az ugrásszerűen kibő­vült, meglevő termelőszö­vetkezetek politikai szer- köztársaság — fejezte be sza- vezeti-gazdasági megszilárdi- va,j,y fásához. Meg kell emlékeznünk ar- Az ról is, hogy a megyei a ia- MSZMp Központi Bizottsága rasi es a budapesti kerület» fnnnrtAQt holta a nagybirtokot. Az első falu járók E történelmi tett támogatá­sában a debreceni, majd a budapesti ipari munkások, pártbizottságok, valamint a értelmiségiek és közöttük a bu(japesti pártbizottság nagy Győrffy-kollégisták járták körültekintéssel irányították Letere- elől, ők voltak az első falujá- & patronálók munkáját. Si- ■ rók. A városi ipari munkás- keresen működtek együtt a ság legkepzettebb, legtapasz- munka koordinálásában, taltabb fiai száz- és ezer- gyakran részt vettek egymás számra mentek ki 1945 tava- ülésein, kölcsönösen tájékoz- szán a falvakba és segítették tatás és a felmerült problé- a föld gyors, szervezett kiosz- mák tisztázása végett, tását. Később pedig, amikor a volt nagybirtokosok a reak- A cvnpializmilS tclíeS ciós pártok támogatásával A SHOUaMílUUS IC1JCB orvtámadást indítottak birto- lalAnifÄeAAr* kaik visszaszerzésére, az egész ICICpilCStrri . országban visszhangzott a Ma­gyar Kommunita Párt jelszava: A termelőszövetkezeti moz­„Földet vissza nem adunk!" galom győzelme, egymillió pa- a szabadság, a demokrácia raszt család termelőszövetke- gyümölcsének ízét éppen csak zetekbe való tömörülése ked- kóstolgató parasztemberek- vező feltételeket teremtett az nek nagy bátorítást adott e új, egységes szövetkezeti pa- küzdelemben a megbízható rasztság kialakításához. Ezzel és erős szövetséges: o szerve- még tovább erősödött a mun- zett proletariátus jelenléte, kásosztály és a parasztság szo- közvetlen segítsége a falun! vétségé, amely most mar a szocializmus alapjain nyug- Lezárult' egy sok évszáza- szik. Magasabb szintre emel- dos társadalmi harc, szente- kedett ez a szövetség: tartal- sült a földért folyó ezeréves ma és célja ezentúl az, hogy perben hozott igazságos íté- teljesen felépítsük hazánkban let és a magyar falu elindult a szocializmust! fejlődésének, felemelkedésé- A kialakult új helyzetben nek új korszaka felé. a párt arra hívta fel a figyel­met, hogy ezentúl az elért A i • r I II _ eredmények megszilárdításá­nehezsegek dienere ra összpontosítsuk erőfeszíté­seinket. Jól szervezett és jól A hatalom kivívása után működő szövetkezeti gazdasá- megváltozott a falujárók gok alakuljanak ki mindenütt, érjenek el mielőbb nagy hoza­mokat és adjanak több árut az országnak. Ebben ismét nagy szerep ju­tott a patronázsmozgalom- nak, amelyet minden vonat­kozásban igen hasznosnak ér­tékelünk. A gazdasági jellegű munkán Éljen és virágozzék szocia­lista hazánk, a Magyar Nép. * értekezlet után az Tízezer kommunista aktíva ülése Prágában Halasi György, az MTI prá­gai tudósítója jelenti: Tízezer kommunista volt je­len az ország minden részéből a prágai Július Fucik kong­Gustáv Husák másfél őrás megakadályozni, ha nem en- beszédében részletes és újsze- gedték volna meg a sajtó túl- rű elemzését adta az 1968. évi kapásait, ha nem tűrték vol- eseményeknek. Többek között na el a Szovjetunió és a töb- rámutatott, hogy a párt régi bi szocialista ország elleni vezetése az elmúlt évben a durva támadásokat és fellé- resszusi palotában azon a testvérpártokkal folytatott péseket, akkor nem került nagygyűlésen, amelyet a tárgyalások során ígéretet volna sor az öt ország augusz- CSKB KB tartott az üzemi tett, hogy fellép a szocialista- tus 21-i katonai lépésére. A pártszervezeti és szakszerve- ellenes veszélyekkel szemben, CSKP KB első titkára meg- zeti bizottsági elnökök, vala- a gyakorlatban azonban nem állapította: semmi esetre sem mint népi milicisták részvé- tett semmit. Husák súlyos hi- tűrik el a szocialistaellenes telével. A nagygyűlésen meg- bának minősítette, hogy a erők fellépéseit, illegális röp- jelent a CSKP KB küldött- CSKP elutasította az 1968 jú- cédulák terjesztését, és más sége dr. Gustáv Husák első niusi varsói tanácskozáson zavartkeltő kísérleteket. Ezek titkár vezetésével. való részvételt. Határozottan a körök határozott visszauta­Az országos nagyaktíván kijelentette: ha csak kicsit is sításban f k részesüini. beszedet mondott Ludvik igyekeztek volna a jobboldali Svoboda és Gustáv Husák. erőket tevékenységükben (MTI) Riadóké^xültsé^lien ax IRA az IRA riadókészültségbe he­lyezte valamennyi harcosát és egy katonai egységet tel- ! jes felszereléssel már Észak­Az, ír köztársasági hadse­reg katonai tanácsának angol és ír nyelven megfogalma­zott nyilatkozata került nyil­vánosságra az Ír Köztársaság Írországba indított, fővárosában hétfőn este. Az Az IRA figyelmezteti az ír köztársasági hadáereg (IRA) angol csapatokat: „amennyi­katonai tanácsa ebben beje- ben engedik, hogy felhasz- lenti, hogy az Ír Köztársaság nálják őket a nép jogos kö- ideiglenes kormányának tekin- vetélései elleni harcra, vál- ti magát. A Cathal Goulding, lalniuk a szervezet vezérkari főnö­ke által aláírt 'nyilatkozat az angol kormánynak és Észak- írország kormányának kül­dött hadüzenettel egyértel­mű, Az említett kormánynak. lak ellen, majd a harcot me­rényletek és szabotázscselek­mények formájában folytat­ta. Az Ír Köztársaság kormá­nya emiatt mintegy tíz évvel ezelőtt törvényen kívül he­lyezte és elítélte a katolikus főpapság is. A szervezet azt vallja, hogy Írország egyesíté­sét nem lehet békés eszkö- kell a következmé- zökkel keresztülvinni. 1958- A nyilatkozatban az ban az IRA figyelmeztette az észak-írorsz'ági rendőrséget, hogy annak az angolokkal való együttműködése miatt nyékét. IRA katoni tanácsa felhívja a dublini kormányt: „az Ír Köztársaság fegyveres erőit a dublini kormánynak, U Thant kosságának védelmére, ENSZ-főtitkárnak és a világ valamennyi államának meg- osztását megelőző években küldött nyilatkozata szerint fegyveresen harcolt az ango­haladéktalanul vesse be a hat általános támadást indít. Ezt Ulsteri grófság üldözött la- követően sorozatos bomba­merényleteket hajtott végre Az IRA az Írország ketté- rendőrségi épületek, vasutak, hidak és más célpontok el­len. (MTI) Román, jugoszláv külügyminiszteri tanácskozás Mirko Tepavac jugoszláv működés egyes más vonatko- és iCornéliu Manescu román zásait is. Nemzetközi kérdé- külügyminiszter hétfői béig- sek kapcsán a két külügymi- rádi megbeszéléseit követő- niszter tájékoztatta egymást en kedden Brioni-szigetén kormánya álláspontjairól az Tito jugoszláv államfő fo- európai helyzetet illetően, be- gadta a négynapos baráti Iá- leértve az európai együttmű- togatáson Jugoszláviában tar- ködössel és biztonsággal kap- tózkodó román külügyminisz- csolatos különböző kezdemé­tert. A jugoszláv—rorríán külügy­miniszteri tárgyalásokon — közlemények nyezéseket. A tárgyalásokról kiadott fogadást adott a patronázs- mozgalomban kitűntek tiszte­a kiadott közlemények sze­rint — a két ország kapcso­latait érintő kérdések közül az első helyen gazdasági prob­lémák álltak, de megvitatták szág kapcsolatainak a román—jugoszláv együtt- zője.” hangoztatják, hogy a megbeszélések a tel jes megértés és barátság lég­körében zajlottak le, ami „a két szomszédos szocialista or- jellem­Mélyülnek as ellentétek Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Pártot megosztó el­lentétek hétfőn tovább mé­lyültek. Nidzsalingappa, a kong­resszus párt elnöke, sajtó- nyilatkozatot tett közzé, s ebben felkérte Indira Gandhi miniszterelnököt és * támoga­tóit, magyarázzák meg a leg­utóbbi elnökválasztások so­rán tanúsított magatartásu­kat. Gandhi asszony — mint ismeretes — a kongresszus párt hivatalos jelöltjével, a jobboldal által favorizált Szandzsiva Rodivel szemben V. V. Giri független, és a kommunisták támogatta je­lölt mellett szállt síkra. Szeretett Hazam szolgálatában...’* Új tiszteket avatnak a Parlament előtt HÉTFŐN, a kora reggeli A KORA reggeli főpróba pontot jelentett számomra. — veszi át a szót Csörge La­jos. — Este nyolckor volt a takarodó. De szorpbaton volt a táncdalfesztivál döntője is. A kezdés előtt lihegve jön az iskolai „hírszerző”, s azt ki­áltja: itt a parancsnok. Tíz másodpercet kaptunk a lefek­vésre. Az „ügyeletes horkoló” is munkához látott. S amikor órákban még csak a főpróbát utón sajtótájékoztatón vettem Rám mindenki úgy tekintett, az ügyeletes tisztünk mindent tartották meg. Minden úgy részt. Ott Oláh István vezér- mint felnőttre. Aztán köny- rea tatait, ujaDD tíz ma­történt, mint ahogyan ma őrnagy, miniszterhelyettes ép- nyebb is volt, mert a bányai f? perc, s mar ,a v délelőtt zajlik majd le a pen a tisztképzés időszerű kér- fizikai munka után jobban un ' egignez u Parlament előtt, a fiatal tisz- déseiről beszél a főtisztek, a bírtam a megterheléseket, tek avatásán. A felhívó jel ma avatandó tisztek és újság- Kettős követelményt állítottam után elhangzott a vezényszó írók előtt. A tisztképzés húsz- magam elé: nem lemaradni a is: „Díszzászlóalj! Vigyázz! Fo- éves múltjáról, a jelenről és tanulásban, példát mutatni a gadás jobbról! Tisztelegj!" — a jövőről szól a vezérőrnagy, többieknek. majd a jelentés: „Vezérezre- hiszen egy egész életre vál- Sikerült betartania fogadal- des elvtórs, Kazai Barna ezre- lalt hivatásról van szó. mát. Az utolsó két évben már munkájának a jellege. 1949 közepétől már a szocialista gazdálkodás megteremtésének, a termelés növelésének elő­segítését tekintették fő fel­adatuknak. Részt vettek a termelőszövetkezetek, a gép­se»«« , munkán Mvulnajv-jf“ síre • üss 0K'et- szervezettebb ipari munkások A fejlődés sajnos, nem volt nagyban hozzájárultak a szö- töretlen. Az 1956. évi ellen- vetkezeti parasztság látóköré­forradalmi támadás során nek bővítéséhez, közösségi súlyos helyzetbe került tér- szellemének erősítéséhez, meíőszövetkezetl mozgalmunk Bebizonyosodott, hogy az is, de a néphatalom megvé- egységes szocialista szövetke­désével és megszilárdításával zeti parasztság kialakulásának NÖGRAD - 1969. augusztus 20., szerda gium hallgatói tisztté avatá sukra felsorakoztak!” Tisztel­gés az Állami Zászlónak, majd felolvassák a honvédelmi mi­niszter parancsát, s újabb ve­úgy részt. Ott Oláh István vezér- ..................—• — —y- sodperc> s már a tévé előtt ül­a döntőt, még a díjkiosztást is... Kí­váncsi vagyok, mit írtak be akkor az ügyeletes naplóba?... A fesztelen, vidám hangula­tot Oó Gábor fordítja komoly­ra. — Valamire megkérnélek — des jelentem, a Kossuth La- H mindert a holnan mint szakaszparancsnok tévé­jós Katonai Főiskola, a Zalka ", t " ? kenykedett a főiskolán. nyilvánosság előtt is megko­írpsi. hadnagyai, főhadnagyai, hiszen J szönm szüleimnek azt a se­^oi á í oSv Zoü a most végzettek közül elő- - Kicsit nehéz volt. Egy ,ehet6vé tet_ ,k£la’ a György Repu- ször t{zen ^ főhadnagyok osztályba járni a fiukkal, a ^ tlszt lehetek. A fi­10 Műszaki Főiskola és a Ka- h ják el a főlskolát. Köztük beosztottakkal, keményen ta- úknak f barátoknak pedig azt rJk.lS ÄÄ “fiit talán megyénk fiai is. Oó Gé- ft JÄk“ üzenném: ne féljenek ettől a bor és a bárnai Csörge Lajos. ^ hivatástól, nagyszerű és szép. Ma már mindez eldőlt. beSeUünk Sörge LaS Jö^enek ők is közénk' A ^ ^ néphadsereg központi bgy fogalmazott, hogy legszebb — Én anyámnak köszönném _________, _ klubjának nyári helyiségében terve mindazokat az ismerete- me§ az önzetlen támogatást — z ényszó: „Díszzászlóalj! Foga- hárman üljük körül az asztalt. ke^ jártasságot, amit a főis- veszi át a szót Csörge Lajos. dalomhoz!" A fogadalom szövegét elmon- koián elméletben elsajátított, a — A feleségemnek, hogy meg­Szinte látom most is, mint űó Oó Lajos, és a főhadnagy- gyakorlatba sikeresen átültet- értett, hogy segített a tanulás hétfőn, hogy a feszes sorokból jelölt, a bárnai Csörge Lajos. nl oó Lajos a csapat életével nehézségeit könnyebben elvi­előlép Oó Gábor, a salgótar- Csörge kezdi a beszélgetést. szeretne közelebbről mégis- selni. A fiataloknak pedig azt: jáni Madách Imre Gimnázium — Talán én voltam a leg- merkedni, és amint mondja: jöjjenek határőr tisztnek, egykori tanulója, hogy tiszttár- idősebb a főiskolán. Feleségem tovább tanulni! Szeretné a Nagyszerű hivatás! sai nevében elmondja a foga- is van otthon Salgótarjánban, hadseregben a mozgalmi mun- MA MÉG elhangzik a Par- dalom szövegét: „Én Oó Gá- asszisztens a kórházban, és kát jobban megismerni, embe- lament előtt a vezényszó, bor fogadom, hogy. . aláren- van egy édes, alig háromhó- rekkel, katonákkal foglalkozni. „Díszzászlóalj! Vigyázz! Álla- deltjeimet mindenkor drága napos kislányom. Miskolcon, Emlék? Van mind a kettő- mi Zászlónak tisztelegj!" — hazánk védelmére, a szocializ- amikor elvégeztem a bánya- jüknek bőven! majd felcsendül az Internacio­mus iránti rendíthetetlen hű- ipari aknászképző iskolát, s — Most történt a napokban nálé, a végén pedig „Díszzász- ségre, bátorságra, áldozatkész- egy hónapot töltöttem gyakor- — mondja Oó Gábor. — Egy lóalj! Pihenj!”. Üjabb vezény- ségre nevelem, róluk ember- laton a Német Demokratikus feladatot kellett végrehajtani szó, díszmenet az Állami séggel, felelősséggel gondos- Köztársaságban, hazaérkezé- két és fél nap alatt. Sikerült. Zászló felé, vetett fővel, s a ködöm ... Szeretett hazám sem után döntöttem: élethiva- A gyakorlat után két nap ju- tegnapi katonai főiskolák nö- szolgálatában ...” —, s feszes tásul választom a katonatiszti talomszabadságot kaptunk. ven(iékei a holnap tisztjei let- léptekkel megy vissza a sor- pályát, hivatásul és véglege- Az utolsó, mint hallgatók. tek- ba, a helyére, most már mint sen... Az első év nehéz volt, — Az enyém kissé izgalma- Gratulálunk, katonatiszt. a harmadik év már forduló- sabb. Most történt szombaton Somogyvári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom