Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

Hossáfísnln .« A* országifyíilés ßK5««? után Műszaki fejlesztés és termelékenység Reális igényfelmérést A vitaindító cikkben és a nek következtében műszakon- egyrészt az az oka, hogy nagy hozzászólásokban elmondották, ként jelentősen csökkent az mértékben megindult a mun- hogy a gazdasági mutatók kö- üzemképes tűzhelyek száma, kaerő-vándorlás. Ez akadálya a zött a legfontosabb helyet a Ugyanis a beépítésre kerülő törzsgárda kialakulásának, gá- termelékenység foglalja el. csapokat rossz minőségük mi- tolja, hog: egy-egy területűi Egyetértek azzal, hogy a tér- att gyakran kellett cserélni, megfelelő gyakorlatot és ta- melékenység a legösszetettebb A selejt növekedése jelentős pasztalatot szerezzenek a dol- közgazdasági kategória, mely. többletmunkát követel, amely- gozók. A probléma igen élé­nek segítségével lemérhető az nek sem anyagi, sem munka- sen jelentkezik a 2—3 hóna- üzem, a vállalat fejlettségének ügyi konzekvenciáját nem pót vagy esetleg az egy évet színvonala, a fejlődés ütemé- tudjuk elviselni. dolgozó betanított munkások­nek mértéke. Ennek alakulá- Fontos tényező még a konst- nál. Valószínű a motivációs sát azonban számtalan ténye- rukció. A gyártmányok kiala- kérdések — bérezés, egyéni ző határozza meg. melynek kításának jelentősége az alkat- szükséglet, szociális körülmé- felosztása általában műszaki részek gyárthatóságában, a nyék — hozzájárulnak a rend­es emberi tényezőkre bontha- szerelt darabok, egységek kívüli nagy fluktuációhoz. Míg tó. mennyiségében és a felhasz- 1968-ban 394 dolgozó lépett be nált tjpizált alkatrészek és 319 ki, addig 1969. első fél. Lassú az ütem mennyiségében jutnak kifeje- évében belépett 408 dolgozó, zésre. Az igények magasabb ugyanakkor kilépett 434 fő. Ez A 48 órás munkahét beve- mdszaki paraméterekkel ren- is mutatja, hogy milyen jelen­ze tése érdekében a vállalatok delkez° , termékek gyártását tős termelékenység-csökkenést napirendre tűzték a technoló- kovetebk tőlünk, amelynek jelent a munkásvándorlás még «iái feil eszi pst és :< kiseéne megvalositasánoz több nor- akkor is, ha a képzettség azo- sítóst6 A kUűzött feladatokat “ra.Van szükségt ,E""ek nos, vagy magasabb szinten több esetben sikeresen megva- csökkenteset nagymértekben van, mint a korábbi időszak- lósították. Véleményem sze- elosegl,tl * *?“■?* ma* gyaI> ban. Ezen a helyzeten a moti- rint az ütemnek a jelenleginél lányoknál alkalmazott alkat- vacios kérdések javításával lényegesen nagyobbnak kelle- +reszek . felhasz"ala'sf' . maly ehet segíteni. Közülük a reál- ne lenni. Mi például a techno- technológiái fejlődést es be- keresetet emelnem ki, mint a lógiai fejlesztés során a for- gyakoroltsagot testesít meg. terrnelékenyseg egyik legfon- mázás, a zománcszórás és a Nalank uez a. törekvés az el- tosabb resztényezojét. Ennek csiszolás gépesítését oldottuk ™ult evben es ebben az esz- figyelembevetelevel és függ- meg melynek révén a terme- tendoben az M—103, az MG vényében célszerű vizsgálni a lékeny.séget nagymértékben ja. 102'fS |^tüzke\yekné1’, Jala‘ technikai felszereltséget, a mű- vítottuk. Nem sikerült azon- T?ta Salgo-kalyhacsalad ki- szakiak es a fizikai dolgozok ban más területen előbbre aIakltasanal vezetett ered- aranyat. jutni. Nehézséget okoz a kü- menyre' w * termelekenyseg emelései lönböző kisgépek: kézi csavar- » i ■ n ; l i . befolyásolják meg az üzemi es húzók, különböző méretű sű- A IlUlIlkaerO-VaildOrlaS szociális munkakörülmények, rített levegővel dolgozó henge- , • , ezeknek kialakítása azonban rek, kézicsiszoló - köszörű és CS halasa jelentős beruházást kíván, hegesztő berendezések beszer- ki' "! zése. Előfordult, hogy a gyár- Az elmúlt években nagy A ICIIVC/OK tásfejlesztés hiányát többlet- gondot fordítottunk a dolgozók i> • ■ ,. . , • bér felhasználásával realizál- szakmai képzésére. Szakmásí- n*»yeICIIlDtIVéielCVCl ják. Megítélésem szerint a je. tással, szaktanfolyamokkal, lenleginél nagyobb mértékben közép- és felsőfokú iskolák Az elmondottakból is látha- szükséges kihasználni azokat a elvégzésével, mind több és tó, hogy az egyes tényezők nagy lehetőségeket, amelyeket több dolgozó nyert megfelelő között ok-okozati kapcsolat a gyártástechnológiai^ fejlesz- képesítést. Ennek ellenére a van, melyek nem egyirányúak, tés kínál. Jó szervezéssel pá- betanított munkásoknál és a Ezért a termelékenység javí- rosítva ezek az úgynevezett műszaki középkádereknél nem tását célzó intézkedéseket, rejtett tartalékok. _ elegendő az a fejlődés, amely szervezéseket együttesen, le­A termelékenység növelésé- az elmúlt években történt, hetőleg minden tényező figye- nek fontos feltétele a kapaci- Nem tartanak lépést azokkal lembevételével tegyük meg, tás-kihasználás. Az új gazda- a feladatokkal, melyet egy- Dianovszki Gyula ságirányítási rendszer első egy új termék bevezetése, ter- a ZIM Salgótarjáni Gyárának evében a piac igényének vál- melésbe vétele jelent. Ennek igazgatója tozása, az új kereskedelem­politika nem éreztette úgy ha­tását, mint ebben az évben. Voltaik felmérések, amelyek a kereskedelem igényét jelezték, azonban a mi esetünkben ezek irreálisnak látszottak. Ezért az 1969-es esztendő első negyed­évének kapacitását csak 80 százalékban terhelték le a nagykereskedelmi vállalatok. Következményeként rendkívüli módon visszaesett a termelé­kenység. Az előbb említett idő­szak alatt 152 dolgozó lépett ki, mégis gyáron belüli mun­kanélküliséggel kellett szem­benézni. A hiányosságok fel- ; -ámolására lengyel, német, jugoszláv export beindításával próbálkoztunk. Az éveleji kapacitás-kihasz­nálatlanság hatása azért sem magyarázható és nem érthető, mert a belföldi és külföldi vá­sárlók igénye oly mértékben megnövekedett, hogy a máso­dik félévben egyes technoló­giai keresztmetszetekben a le­terhelés eléri a 120—130 szá­zalékot is. Feltétlenül szüksé­ges. hogy a kapacitás-kihasz­nálást gondos piackutatással megfontolt kereskedelmi tevé­kenységre alapozzuk, mert a munkaerő-gazdálkodás ilyen ingadozó igényeket sem most, sem pedig a jövőben nem tud követni. Solt a selejtes alkatrész A termékek minősége, a fel nem használható selejtes áruk mennyisége, ezekre fordított közvetlen és közvetett munka káros hatását közvetlenül is tudjuk mérni. Nálunk az el­múlt időszakban jelentős ter­melékenység-csökkenést oko­zott a felhasználásra kerülő lemezek, samott-téglák ese­tenként a zománcalapanyagok nem megfelelő minősége, il­letve azok rejtett hibái. Ugyancsak erősen befolyásol­ta a termelékenységet az öntö­dei, főként a zománcozói és szereldei munkaselejt, mély­nek csökkentése alapvető fel­adat. Mivel a gáztűzhelycsa­pok minősége sem a legjobb, lelassult a munkatempó, ami­Az 1968-as év a reform sikerét jelentette Jedlícska Gyulának, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárának nyilatkozata Néhány napja, hogy az országgyűlés befejezte nyári i>'.-«szakát. A Parlament ülésén két fontos napirend szere- pelt. Ezek jelentőségéről, a további feladatokról kért nyi­latkozatot munkatársunk Jedlicska Gyulától, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárától, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának elnökétől. — Az országgyűlés ez év júliusi ülésszaka, amely az 1968. évi költségvetési zár­ki fejlesztés, a munkaszer­vezés, a racionális létszám­gazdálkodás továbbfejlesztá­számadással ás a vízgazdái- sére és tökéletesítésére. En- kodás kérdéseivel foglalko­zott, jellegében kiemelkedő üzemeiben helyet foglal el a korábbi ülésszakhoz képest. A zár­számadás tárgyalását minde­nekelőtt az jellemezte, hogy kihat a reálbérek növekedé- nem egy „hétköznapi” év sének ütemére. nek számos jelével megyénk is találkozunk. Köztudott, hogy amennyiben a munka termelékenysége nem alakul kedvezően, az zárszámadásáról, hanem az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése utáni első év gazdálkodásának tapasztala­tairól adott számot a kor­mány. Az 1968-as év bizo­nyította, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszere bevált, azt a tömegek egyre jobban elfogadják és magukévá te­szik. Népgazdaságunk egész­ségesen fejlődik, népünk élet- színvonala megfelelően ala­kul. A miniszteri expozé és a vitt ugyanakkor felhívta a figyelmei a gazdasági életben koráb­ban is meglevő, de a me­chanizmus keretei közé­pette jobban felszínre tö­rő gondokra, problémák­ra. Ezek közül csupán a legex­ponáltabbakra hadd utaljunk. Egyik oldalról a termelés növekedése a tervezettnek megfelelően alakul, a jöve­Megyénk üzemei számára is U feladatot tehát úgy le­hetne megfogalmazni, hogy foglalkozzunk tovább a termelés közgazdasági té­nyezőivel, de a közgaz­dasági szemléletet kap­csoljuk össze a szabályo­zók adta lehetőségek ke­retében a távlati, min­denekelőtt a műszaki fejlesztés kérdéseivel. Ilyen törekvésekkel találko­zunk többek között a Sík­üveggyárban mind az új gyártmány-, mind a gyár­nyos piacunkat megtartva újabbakat szerezzun.. ult­inknak. Ennek teljes kibon­takoztatásához természetesen több evre van szükség, de 1968. mint a mechanizmus el­ső éve már biztató részered­ményeket produkált. Végül szólni kívánok arról, hogy az 1968-as év a tanácsi gazdálkodás területén is szá­mottevő eredményt hozott. Bár a tanácsi önkormány zár kifejlesztésében a gazdaság területén jelentős intézkedf sek nyertei: megvalósítást, természetesen a tapasztalatok még kezdetiek, még jobban kell tudni élni az uj lehető ségekkel. Összefoglalva: az 1968- as év a reform sikeréi jelentette. A népgazda­ság egyensúlya biztosított, a szocialista érdekeltség és jövedelmezőségi rend­szer bevált. Ugyanakkor a gazdasági ösz­tönző rendszert részleteiben még tökéletesíteni szükséges. Az országgyűlés nagy éi deklődés közepette tárgyalta a vízgazdálkodás kérdésen. Először szerepelt ilyen jelleg­tásfejlesztés területén. Egy- gel a parlament ülésszakán szerűbben mondva „üzletelésből” végső csak ez a téma. A vízről ma min- fokon denütt nagyon sok szó esik, megélni nem lehet. Egy nép mert megszűnt olyan dolog életszínvonalának emelkedését lenni, amelyet a természet ezzel biztosítani nem lehet­séges, ahhoz többet, jobbat, olcsóbban kell termelni. ingyenesen adományoz az embereknek. Víztermelés fo­lyik, vízüzemek vannak, víz­A zárszámadás másik olda- gazdálkodásról beszélünk, laként hadd emeljük ki azt Nógrád megye közismerten a korábban keletkezett, de vízben szegény megye. Bár delmi viszonyok és a la- még ma is meglevő feszültsé- esetenként mind az Ipoly, kossági pénzbevételek vala- get amely a beruházási pia- mindpedig a Zagyva áradásai melyest meghaladják a tér- con és a készletek alakulásé- keservessé tették a folyó völ­vezettet, ugyanakkor a mun- nai tapasztalható. Beruházá- gyében lakók életét. Erről ka termelékenysége nem ala- sajng területén a problémák azt hiszem nagyon sokat tud- kult kedvezően. A termelés közismertek. A beruházások nának beszélni akár a rnát- növekedésének kisebb hánya- hatékonysága, megtérülési raverebélyiek, akár a balassa- da származik termelékeny- ideje, megvalósításának gyor- gyarmatiak, vagy a ludányha ségből. Az új közgazdasági sasag’a évek óta foglalkoztat lásziak A^a többig falvak la ösztönzőrendszerek gazdasági bennünket. Gazdasági szak­egységeinket még nem ösztö- emberek előtt hasonlóan is- nözték megfelelően a műsza- ——. ­kói is. Folyóvizeink rendezé ____ ____ _______________ sével évszázados mulasztási m ert a beruházási igények pótolunk. A nép nem v’élet Uj székházba költözött Több mint 30 millió forint értékű áru a raktárakban Megindultak az aratógépek, évtizede korszerűtlen telep- vezetősége a költözködés mel- kombájinok a határban. Ilyen- helyen, nehéz körülmények lett legfontosabbnak az’ ara­kor a figyelem a munkára és között végzett munka után, táshoz szükséges alkatrészek, Balassagyarmatra, az AGRO- teljesen új korszerű telep- műszaki és csapágyáru-féle- KER megyei kirendeltségére helyre költözött az AGRO- ségek készenlétét tekintette, összpontosul, A gépkezelő so- KER-kirendeltség. Három és Mint a kirendeltség vezetője hasem tudhatja, mikor szűk- fél millió forintért építették elmondotta, a kombájnokhoz, séges a gépéhez valamilyen új fel -az új telepet, a város déli kévekötő-aratógépekhez, alkatrész. részén, csaknem egy kilomé- rendsodrókhoz és az ilyenkor A termelőszövetkezetekben í* távolságra a régi teleptől, szükséges más gépekhez min­ős állami Gazdaságokban ^ átkoltozés nem okozott den alkatrészt biztosítanak, nyugtalanul olvasták ^azt a ku tmösebb g°nd(>t- A hiány- Menet közben is felmérik a körtevele7 amelvS I^ncz 20 útrészeket az AGRO- szükségletet. Ami itt nincs Károly, az AGROKER megyei kapRtákadSÍság^POntjábÓ1 rakt^°n’ aZ 0R5zág más ré‘ kirendeltsége vezetőjének alá- P a gazdasagok. széből szerzik be és soron kí­Harmincötmillió forint ér- vül leszállítják. Ä Ä * ÄÄ műszaki és egyéb cikkei kirendeltségnek i. Minden a leg- rendeltségének uj telephelyé­közepén. Ebben a körlevélben wiw*. az állt, hogy az AGROKER meg^zga,n, Minden a kg. - - . megyei kirendeltsegen az al- nagyobb rendben történt A vel ismet kOTSZ*rű létesít katresz-, műszaki- es csa- költözködéshez a központ te ménnyel gazdagodott me- págyáru-féleségek kiszolgálása herautókkal targoncákkal ra gyén,k- Hétfőn már szolgálat- július 5-ig, költözködés és lel- kSSkkaf mfnto sl £a az ««tásl agyetet, tarozás miatt szünetel- gítséget megadott. A termelő- hogy a munkában ne tegyen Szerencsére az AGROKER szövetkezetek is felajánlották fennakadás egyetlen tsz-ben költözködése megtörtént. Két segítségüket. A kirendeltség sem. Ab áj telephely központi raktárépülete és a beruházási javak között meglevő feszültség, az a vi­szonylagos „tőkeszegénység” lenül nevezte keserűen az Ipolyt Nógrád megye Nílusá­nak. Ma már beszámolha­beruházás — építőipari ka- tunk arról, hogy harmadik paritás — híján, amellyel ötéves terünkben terven íe- mint korábbi tényezővel szá- ^ul elkezdődött és befejezó- molnunk kell. Mégis azt kell dptt Balassagyarmat város mondanunk, hogy az új me- térségében az Ipoly szabalyo- chanizmus, az új hitelrendszer zása és tovább folytatód:-: és a beruházási igényeknek a széesényi öblözetben, majd versenytárgyalások útján tör- a többi területen is a végle­ténő kielégítése valamelyest már éreztette hatását a nép­ies rendezés. Hasonlóan a tervezés és a megvalósulás gazdaságban. De éppen ez az stádiumába léptek a Zagy- a terület, ahol egy év alatt va középső és felső szakasza- lényegi változást nem lehet nak munkálatai. Megtettük a kezdeti lépéseket a viztársu- lésok kialakítására is. Terveink vannak arra vo­natkozóan is, hogy hogyan megvalósítani. Szerepelt a vitában a kész­letek alakulása is. A kész­letállomány növekedése ne­gatív jelenség és kétszeresen lehetne a falvakban a köz­visszaüt, mivel a normán fe­lüli nyersanyagok és terme­lési eszközök raktározása, művesített vízellátást bővíte­ni. Ehhez azonban az állami, tanácsi támogatás mellett a más felhasználástól vonja el lakosság hozzájárulását is az anyagot. Az eszközlekö tési járulék, a készletgazdál­kodás új ösztönzői valószí­jobban szeretnénk igénybe venni. Jelentős lépést tettünk viszont előre járási székhe­nűleg arra késztetik gazda- lyeink közműveinek kiépíte- sági egységeinket, hogy szá- sében. molják fel a felesleges kész­leteiket. Ilyen jellegű ten­denciákat már az ez évi kész­letgazdálkodásban Nógrád A parlamenti vita is ar­ra ösztönöz bennünket, hogy erőforrásainkat job­ban koncentráljuk. megyében is fellelhetünk... A tíz biztosítását következe- Szólni kell arról a ten- tesebben vegyük figyelembe denciáról is, amelyet az új mind az ipar, mindpedig a irányítási rendszer a nem- település-fejlesztés terveink zetközi munkamegosztás te- kialakításánál. Legyenek iáv- rületén külkereskedelmünk lati terveink arra vonatko- fizetési mérlegének alakúié- zóan is, hogy hogyan és mi sában kiváltott. Közismert, hogy inten­zív munka folyik nemzet­közileg is a szocialista országok gazdasági in­tegrációja érdekében. Ennek kapcsán 1968. során módon lehet megvalósítani a mezőgazdasági települések, az ipari üzemek komplex vízel­látását. A parlamenti ülésszak a közvéleményben nagy érdek­lődést váltott ki. Belpoiiti­különböző hiedelmekkel és kánk, gazdaságirányítási rend­várakozással ellentétben kül- szerünk lényeges kérdéseit kereskedelmünkben a szoci- érintette. Ezért nagyon fon- aJista országok részaránya tosnak tartom, hogy az ülés- tovább növekedett. Egy olyan szak anyagával a lakosság országnak, mint Magyaror- mind szélesebb rétegeit 5s- szág. amelynek minden har- mertessük meg, hogy azt íe- madik forintja részt vesz a fordítsuk és alkalmazzuk a külkereskedelemben, nagyon fontos létérdeke, hogy nem­megyei helyzetre és azoKbó! minden területen fogalmazód­zetközileg is versenyképes jék meg a sajátos feladat, a árukkal jelentkezzen a piacon, sajátos tennivaló — mon- Sxnortunk gazdaságos le- dotta fediieska Gyula elv­gyen. hogy meglevő hagyomá- társ. S. L. NÓGRÁD — 1969. július Tik, csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom