Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Szibériai útíjegyzet: I RAR/\ TOKlKOZOTf I XXIV. Bncsnzás Szibériától Testvérlapunk szerkesztőségének tagjaival visszaküldte, és Budapestre már fc'Sfcabátbn érkezett. Tél­ből a nyárba és vissza ismét az enyhe, de azért kellemes szi­bériai nyárba utazott. Tőlük tudtam meg, hogy Ke­merovo és az egész megye „magyar lázban” ég. Úttörők és bányászok, újságírók és pártbizottsági munkatársak egyaránt afelől érdeklődnek, hogy mikor, milyen magyar delegáció érkezik Szibériába, Ügy mondják, hogy nincs még egy ehhez hasonló testvéri-ba­ráti kapcsolat magyar és szov­jet megye között, mint a mi­énk. És ők erre módszeresen törekednek. Filmek — minden mennyiség; ben Szép volt, kellemes volt, ér­dekes és egyben nagyon hasznos is ez az utazás. Mi mást mondhatnék a Szibériá­ban töltött napok után, mint ezt, ahol sok új barátot sze­reztem, akikkel azóta is rendszeresen tartjuk a kap­csolatot. így — többesszám­ban —, mert Kemerovót, Kuzbassz-t nem lehet egy embernek kisajátítania. A búcsúzkodás óráiban eszembe jutott, amit Jedlicska Gyula elvtárs írt a NÓGRÁD ha­sábjain szibériai látogatásá­ról: Borisz filmoperatőr, a tele­víziónak is munkatársa. Nor­mál filmfelvevőgépet hozott Drug! — Barát! Sokszor el- magával, és 1200 méter film ké­szítését tervezte. Kezdte a Ba­latonnál, a vegyipari üzemek­nél, és folytatta Veszprémben. mondtuk egymásnak. Találkozás a Balatonnál Már javában készülődtem Aztán Salgótarján, Nógrád megye következett, és lefotó­zott, elvitt filmen mindent, arra, hogy szibériai tapaszta- a™t látott. Ezt azért mondom lataimat, utazásom kedves em­lékeit, a szovjet emberek kő­éi, mert akármerre jártunk Kemerovóban, a megyében, rébenj testvéri egyetértésben mindenütt szívesen fogadtak eltöltött napokat megírom, tőlünk egy-két szót, egy-két amikor távirat érkezett: két f°tót Nógrád megyéről. Az kolléga Magyarországra látogat a kemerovói megyei laptól. El­ső útjuk a Balatonhoz vezetett, vérmegye életét. emberek kíváncsiak és sokol­dalúan szeretnék látni a test­átlói az újságíró nemzetközi „Néhányan felvetik, hogy test- üdülőben szálltak meg. vérmegyénk egy kicsit mész- Itt találkoztunk ismét Atla­szé van tőlünk. Ami a tá- toli) Belcsikkel és volságot illeti, valóban nagy, Sznyezskóval. nlszen Moszkvától még 3150 Anatollj az utolsó pillanat- bér "barátsága forró, sokáig tart kilométert utaztunk légvonal- ban tudta meg, hogy Magyar- és szívből jön. A szibériaiak ban. Nekünk mégis az a ve- orSzágra utazik. Délben még az- leményünk, hogy _ a testven, zaj búcsúzott el övéitől, hogy baráti szálak erősítését nem este együtt vacsorázik a csa- hatásával, szabad, hogy a távolság hata- iáddal. Délután pedig már ke- éreztetik: rozza meg.” Ezt éreztem, ezt tapasztal tam magam ts lépten-nyomon, meróvóban. Meghallgatta az Kemerovo megyében ... európai időjárásjelentést, ami- búcsúztak tőlem bői megtudta, hogy Magyaror- »/ t .. szágon kellemes meleg van, és * aiamn a Balatonban már fürdenek. —I« Télikabátban száll fel a re­ts* Újságról IS pülőtérre. A kabátot azonban Azt is megígérték, hogy a filmet nálunk is bemutatják. Véget ért hát életem egyik Borisz legszebb útja, és az élmények felejthetetlenek. A szovjet em­ezt megtetézik lelkesedésükkel, az óriási méretek lenyűgöző Lépten-nyomon szívük legmélyére zében volt az útlevél. Május zárták testvérmegyéjük vala- vége még nagyon hideg Ke- mennyi lakóját. S az is szívből jött, amivel Pedagógusok között Az eredményes tanítás pszichológiája Dr Lénárd Ferenc szocioló- zök gazdagságának a tanúi, gus, a Magyar Tudományos ezzel még képességeik nem fejlődnek. A képesség csak a tevékenység gyakorlásával fejlődik. Előadásomnak az volt a lényege; hogyan lehet­séges a tanulók képességét Akadémia Pszichológiai In­tézetének osztályvezetője is ellátogatott Salgótarjánba, hogy az általános iskolai igazgatók tanfolyamán elő­adást tartson a képességek fejleszteni, de nem egyes ta­fejlesztésének ról. Előadását pszichológiájá nagy érdeklő­nulókét, hanem egy osztály­ban levő valamennyi tanuló dés kísérte. Az utána tartott képességét, hiszen nevelésünk beszélgetésből felvillantunk céiía a tanulók szeméiyiségé- egy-két mozzanatot, hogy ol- nek sokoldalú és harmonikus vasóink is betekintést nyerje- fejlesztése. Ez magában rejti nek az általános iskola pszi­chológiájába. — Ma már szinte minden foglalkozási ág Igényli a pszichológiai vizsgálatokat, teszteket. Előadásában arról beszélt, hogy hogyan lehet pszichológiai eljárásokkal segíteni az oktató-nevelő munkát. hogy az előbbieket csak úgy tudjuk megoldani, ha a tanu­lók képességeit alakítiuk ki — Valószínűleg különböző iskolákban kísérleteket folytatnak. Ezek a kísérle­tek csak Budapestre kon­centrálódnak? — Néhány eljárást Ismer- — A pszichológia ismeretei tettünk azoknak a tapasztala- olyan törvényeket tárnak fel, toknak alapján, amelyek a amelyek lehetővé teszik, hogy Magyar Tudományos Akadé­a tanárok, tanítók még ered­ményesebben tanítsanak. Egy ilyen törvény a képességek összefüggésére vonatkozik. mia kísérleti iskolájában, a budapesti Arany János Álta- osztály milyen lános Iskolában most már szí észre azokat ötödik éve tartó kísérleti ta Alaptörvény, hogy a tanulók nítások alkalmával kialakul­képességei egyes egyedül a tanulók tevékenységének gya­korlásával alakíthatók ki. Ha nagyon gyakran nézzük a te­merően fogadták a megálla­pításokat és ezeket kiegészí­tették saját tapasztalataikkal. A tapasztalatok egybevetése rendkívül termékeny és elő­nyös volt az egész oktató­nevelő munka szempontjából. — Egy interjú formájában nagyon nehéz a tapasztala­tokkal kapcsolatosan be­számolót várni. Mégis- mi a kísérletek fő Irányvonala? — A kísérleti tanítás fő vo­nala, ami az előbbi témához szorosan hozzátartozik az: a tanítási óra úgy legyen meg­szervezve. hogy az osztály valamennyi tanulója az egész tanítási órán dolgozzék A tanulók saját maguk értékel­jék munkájukat, ebből az értékelésből Ismerjék fel ta­nulási hibáikat, és ezt a modern imformácíó-elmélet szellemében jelentsék vissza minden órán a tanárnak, aki megállapítja, hogy az egész módon ve- a tevékeny­ségeket, tevékenységi formá­kat, amelyek az előírt tanter­tak. Nem szerettük volna, ha vi követelményben ismerete- a kísérleti tanítás csak a bu- sek. Az egész folyamat na- dapesti, egy meghatározott gyón bonyolult. gondosan kerület gyerekeinek ismere­levíziőban a műkorcsolyázó teihez, szokásaihoz, családi világbajnokságot, akkor azt életéhez kapcsolódjon. Éppen tapasztaljuk, hogy Igaz, na­gyon szép, érdekes nak lehetünk tanúi, a gyakori nézéssel sohasem tudjuk a műkorcsolyázást el­ezért négy évvel ezelőtt falu­látvány- sí Iskolákban, így Vecsésen, azonban Monorierdőn Is elindítottuk a kísérleti oktatást, amelybe később Székesfehérvár, Du* előkészített kísérleti munka. Az egymás után következő évek tapasztalatait felhasz­nálva, állandóan gazdagítani tudjuk a falusi iskolák tevé­kenységét. elsősorban a mun­kástanulók tanulásával kap­csolatos észrevételekkel. Ter­sajátítani, Ugyanígy vannak naújváros, Kaposvár. Kazinc- mészetesen, kísérleteink ered­tanulóink Is. Ha kitűnő elő­adásokat látnak, kitűnő ta barcika és még több város bekapcsolódott. Ügy vettem nári magyarázatokat halla- észre, hogy az előadáson je- nak, tehát szemléltető eszkö- len levő igazgatók igen elis­ménveit később a sajtó útján mindenki számára elérhetővé tesszük. Molnár Zsolt Színházi esték Az örökifjú királynő mielőbb — A viszontlátásra, Kemerovóban! (Vége) Gotyár Gyula Az örökifjú hölgy, a világ- világ egén, Vereczky Szilvia híres sanzonett, a „királynők neve Keleten és Nyugaton királynője” immár fél évszá­zados. És még mindig ragyo­égyaránt ismert, mert Kál­gó fénnyel hódít az operett- man tote muzsikája, leg­Hűtlen lennék vendéglátó­imhoz, a KUZBASSZ megyei napilap kedves munkatársai­hoz, szerkesztőihez, ha róluk nem emlékeznék meg útibe­számolómban. Érdekes epizód­dal szolgálhatok a lap népsze­rűségét illetően. A 175 ezer példányban megjelenő újság mellett, városi lapok is sok tíz­ezres példányszámban tájékoz­tatják a lakosságot a legfris­sebb eseményekről. És a de­legációk egyes tagjai is be­számoltak a lapokban a nóg­rádi látogatásról. Jellemzésül mondom: csak' az egyik ri­portsorozat olyan hosszú volt, hogy nálunk egy hatoldalas újságot megtöltött volna. Azt viszont Anatolí) Bel­esi ktőí, a szerkesztőség titká­rától tudom, hogy az olvasók levelekben keresték meg a szerkesztőséget és részleteseb­ben érdeklődtek a magyaror­szági testvérmegyéről, többek között azt kérdezték, hogy mi­kor látogatnak ismét Kuzbassz-ba Nógrád megyé­ből’ A bűcsúzáskor — órák tel­tek el öleléssel, baráti kéz­fogással — megkérdezték: — Mikor látunk ismét föl- , dünkön ? Mit mondhattam. Azt előre nem tudhatja az ember, talán néhány év múlva, talán ké­sőbb. Aztán elmondták, hogy vigyázzak, nehogy úgy járjak, mint Pierre Rondierre francia újságíró, aki felkereste Szibé­riát, Kemerovót. Addig azt hitte, hogy az angliai Liver­pool az ipari fejlődés világ­rekordere, hiszen mintegy száz év alatt 4000-ről 80 000-re nőtt lakóinak a száma. — Kemerovo pedig a szovjet­hatalom éveiben a kilencven- kétszeresére növekedett! Ezt csak azért mondjuk, mert le­alábbis időleges halhatatlan­ságot adott számára. A klasszikus nagyoperettek sorozatának a felvirágzástól Leháron át legutolsókig ívelő ~nA-AA^xA<AAxVXz\AzVVVV^Az^Az-vvo/v\Az,v%>v\>>Az-vAy-V'zAZVAAz-vv>vo^AAzV\^vv^A^AxV\^AzAAz,v\z-x/>-*vvvvAZv-vAz*vv%AyDAz-vA--\A^A/vv-^rr---- hajtásának egyike a Csárdás­királynő. A műről folyó viták immár több, mint két évtize­de tartanak, ezek azonban sem az operett hírnevének, sem sikerének nem ártottak. A közönségszavazat külön ál­láspontot foglalt el vele szemben világszerte, a Szov­jetunióban éppúgy, mint ná­lunk, s ma is állandó műsor­darab számos zenés színpa­don. Sok nyugdíjas emberrel 1-7 találkoztam, riportot is írtam egyikről-másikról. Em­lékszem arra a férfira, aki egyszer azt mondta a beszélge­tés végén: „Ha most azt kér­dezné, hasznos volt-e az éle­tem,, nyugodtan válaszolnám: igen. Becsületemre mondom: nyugodtabban halok meg, mint a római pápa." Cocteau is eszembe jut, mi­közben lenyomom Salgótar­jánban Jeszenszki Miklós nyugdíjas lakásának csengő. jét. Cocteau írta a csónakos­ról és a csónakról, hogy a ma­guk módján „mindketten” ma­rosi szolgálatot, feladatunk csak a szervezés volt. Mi azonban mégis kölcsönöz­tünk Salgótarjánban, heten­ként kétszer. 1950-ben há­romra szaporodott a létszá­munk, Ferencz Rudolffal, aki 1949-ben Kishartyánban volt népkönyvtáros. Erre az évre még azért is emlékszem, gyón volt mai értelemben vett Jeszenszki Miklós tulajdon■ felelősük, a csomagokat a ff éppen tűzoltóként került Sál. 'm~”t e^r” rendeztek ~először kommunista pártszervezetek- gótárjánba. Egyébként Szira- nek küldték ki. A többi pár- kon született, Székelyudvarhe- tok, amelyek akkor még lé- lyen járt gimnáziumba, ahol teztek, természetesen féltéke- 1921-ben érettségizett, s már nyék voltak a „kommunista itt közel került a könyvek- könyvtárak”-ra, igyekeztek hez, az iskolai könyvtárban könyvtárrá ""(Egyébként"1950- megakadályozni a „kommunis- segédkönyvtárosként dolgo- ben Balassagyarmaton, 1951 tanfolyamot a körzeti könyv­tárosoknak. A salgótarjáni körzeti könyvtár 1952-ig működött, akkor átalakult megyei radandók. A' csónakos is. Az ta könyvek” kiszivárgását, zott. Pesten jogot végzett, a ben Pásztón_ l952.ben Rét. Több helyen például a leven- doktorátust azonban nem sze. ságon alakult körzeti könyv­tekönyvtárak anyagát igye- rezte meg, a közigazgatásban keztek felhasználni ellenpro- helyezkedett el, tűzoltó lett, pagandaként. így jött vissza Nógrádba. Ho­4 könyv téralakítások te- oynn vált könyvtárossá? h/ít 1XdS nónór, IQdg gótarjánban 1949. április 28 tár. Ezekből jöttek létre ké­sőbb a járási könyvtárak.) hát 1848 végén, 1949 elején kezdődtek. Milyen Mindez már történelem, 1 fogadja. Ez érvényes a mű .... .... ,, „ , tudományos dolgozatokban ■ dramaturgiai fogásaira is, s A körzeti könyvtár Sál- többen feldolgozták a könyv- \ a történet timonádésan i ffwn tárhálózat kialakulását, a ve- “'S' keverékében nem válik író szerint: „A csónakos — előre-hátra hajlik, mint aki. menekül — nem hallja a ful­dokló csillagok ezer apró siko. lyát.” És a csónak is. Azt írja Velencéből, hogy a gondola mindig fekete, sohasem más színű. Aztán megnyomom a csen­gőt, az éles berregés véget vet a költői hangulatnak. Je­szenszki Miklós nyit ajtót. Az az ember, aki életének jelen- ... —„-------, — —„ -------- . , „__ t ősebb részét a könyveknek Ezeknek a „követelmények- a könyvekhez éreztem mindig esett Azt azonban még el i könyvei nem közelebb magamat, mint a u mondáni h.nmi hár Kálmán operettjének titka alighanem két stílusvonal egyesítésében rejlik. A kf*i- ponista nagyszerűen kezeli a zenei irányzatok nemzetközi nyelvét, ugyanakkor bizonvos magyaros motívumokat is fel­felcsillant, mégpedig olyan diszkrét tartózkodással, hogy a közönség e különös stílus­keverést idegenkedés nélkül könyveket tartalmaztak ezek án létesült, az országban ne- !e kapcsolatos küzdelmekkel, ' émelygőssé. a csomagok? gyedik ilyen intézmény volt. A falusi lakosság abban Az akkori megyei párttitkár, az időben idegen volt \a Oczel János és Hagy Lajos eseményekkel, gondokkal, örömökkel együtt. Jeszensz­ki Miklósról, az „adatszol­könyvhöz. Szerette a nagybe- polgármester is támogatta. góltotóról” is több "dolgozat­tűs könyveket, az öreg betűt. Kérésemre — mert en inkább f)an^ disszertációban szó szentelte. Azt gondolnánk, iz- nek” a csomag könyvei nem _ , galmas életútja volt, s nem mindig feleltek meg. Marxista tűzhöz , vezetője lettem a tévedünk. Egy egész megye irodalmat is megpróbáltak né- könyvtárnak. Másodmagammal könyvtárhálózatának megszer- hányán olvasni, azonban nem dolgoztam, feladatunk volt a kell mondani, hogy bár 1966-ban a megyei könyvtár feldolgozó csoportjának ve­zetőjeként nyugdíjba ment. vezése azonban jócskán adott lehet mindjárt a Tőké-vei községi könyvtárhálózat kiépí- mo$t ig dolgozik a könyv lehetőséget prózaibb gondokra, s ez is az igazsághoz tartozik, kor Tulajdonképpen harcos éle- Jók te volt Jeszenszki Miklósnak, szemináriumi aki húsz évvel ezelőtt meg­szervezte Nógrád megye nép- könyvtárhálózatát. — Az Országos Könyvtár- ügyi Tanács 1948—49-ben úgy­kezdeni, s ez. nem sikerült ak- tése. A Bányakaszinóban kezd- sem a vállalkozóknak, tünk, 1949. júliusában költöz- voltak ellenben azok a tünk át a hajdani füzetek, Vadász ame- vendéglő épületébe, ahol azóta az alapszervezeti teendőket is el­lyek népszerű stílusban kőnk- már Csemege is volt, most rét választ igyekeztek adni a pedig „vasat” árulnak, miután bonyolult bel- és külpolitikai a könyveknek már korszerű kérdésekre, a kor problémáira, otthona van ^ Salgótarjánban, _____s gyakorlati útmutatással is Ez év végére hatvanegy n evezett típus könyvcsomagot szolgáltak. Ha össze akarnám könyvtárat szerveztünk. Pel- ^ adott ki a falvak számára, foglalni a könyvtáralapítás idő- dául a májusi választásokra Vetkezik. Igen fontosnak tar­amelyek az első népkönyv- szakát, azt mondanám róla: ad. tizenegy népkönyvtárát alapi- torn^ hogy a párt kultúrpo­tárak alapjait jelentették. Nóg- dig, amíg nem jött a könyv tárban, s párttitkári látja. — A pártéletet Szécsényben kezdtem, 1945—46-ban. 1968-tól Salgótarjánban a megyei művelődési központ, a levéltár, a munkásmozgal­mi múzeum és a könyvtár önálló alapszervezettel ren­tottunk. többek között Erdő­bet, hogy néhány év múlva! csomag, egyik-egyik körűibe- elején, a könyvtár szükséges pusztán. Érdekességként emli- már nem ismersz rá a város- lül száz könyvet tartalmazott, rossz volt sok falu számára, tem meg, hogy Zsunyvusztan ra. a megyére. Hát. •des* visz sza h-rzánk. moi drug! NÓGRÁD - 1969. július 5„ szombat »------—,-----------——. -----o ----- - •-- « .. .. Htikáiát ez intézmények kom. r ádban hét falunak jutott tárt törvény az ötvenes évek kürtön, N^ÜVlócon és Zsuny- mUidstái — és a párton kívüli dolgozók is — jól szolgálják. Ezt követeli meg tőlünk a jövendő is. S ezért történt sok minden a múlt­ban, amelynek részese vol- teljé- tam. • Tóth Elemér Ezeknek az első könyvtárak- Gyökeresen csak a • vak tulajdonképpen nem na.- megjelenése után törvény változott meg a helyzet A harc azon­ban addig is szép volt, s az értelmét is láttuk. igényelték is a könyvtárat. TJogyan működtek a kör- réti könyvtárak^ — AJkkoriban nem sítheitünk úgynevezett vár­A szolnoki Szigligeti Szín­ház évadzáró előadásként mutatta be Salgótarjánban a Csárdáskirálynőt, s meg kell mondani, kellemes szórako­zást nyújtott. A darab ötle­tes, látványos rendezése Bor Ambrus érdeme. A darab címszerepében a szép hangú Hubay Anikó nvúitott illúzió- keltőt. Nagyon tetszett, Edvin alakjában a haneban. játék­készségben egyaránt rokon­szenves Rózsa Sándor, mis a többi szerepben Kürtös Ist­ván, Baranvi László. Hege.rtiis Agnes, ifj. Uilakv r ésrló. Ha­lász László formálását élvez­tük leginkább. A szolnoki színház az őszi évadkezdésig a Csárdáski­rálynő színrehozásáva! el­búcsúzott Salgótarjántól. A rokonszenves együttes a sze­zon számos bemutatójával ér­tékes színházi élményt nyúj­tott. A jelek azt mutatják, hogy kapcsolataink a jövő­ben még gyakoribbakká és tartalmasabbá válnak. (bárnál t

Next

/
Oldalképek
Tartalom