Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
A házigazda Megbecsült emberek Kororvos nélkül Rigimis mondó Aruháznak is bedllene a község önkiszolgáló vegyesboltja, minden megtalálható benne. A bolt vezetője Sárközi János. A községet járva ide is betekintettünk. Udvariasan fogadtak, kínálták az árut. Nem volt hiánycikk. Istva- hoszki Józsefné felfedezte szándékunkat és azt mondta:- — Kár a fáradságéit, ebben a boltban mindent megkaphatnak. Előfordul, hogy hiány van valamelyik cikkből, de a boltvezető nem utasítja el a vásárlót azzal, hogy nincs. Körüljárja a környező boltokat, elmegy a központjába is, nem nyugszik, amíg meg nem szerezte az árut, hogy vásárlóját kielégíthesse. A bolt vezetőjét és a bolt dolgozóit ezért becsülik a faluban. Az orvosi kört még 1962- ben létesítették Cserhátsurányban. Orvosi lakást vásároltak mintegy 230 ezerért, amelyből 115 ezer forint községfejlesztési hozzájárulás volt. Orvos azonban talán fél esztendeig volt a faluban. Azóta örökösen helyettesek látják el a kört, a betegeket ahogyan tudják. Most a mohóra! orvos jár át hetenként egyszer. Dehogyis neheztelnek rá a surányiak. örülnek, Fiatal, határozott kiállású férfi fogadott, a községben, Majdan András tanácselnök. Ottjártunkkor jubilált. Negyedik éve választották meg a községi tanács vb elnökének. Addig is a tanácsapparátusban dolgozott, 1951. június 1-én lépett szolgálatba. Végigjárta az államigazgatási munka minden lépcsőfokát. Ehhez a szerteágazó tevékenységhez szükséges iskolákat is elvégezte. Érettségizett, megszerezte a tanácsakadémiai végzettséget. Jelenleg a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemének hallgatója. — Tanulok, hogy a községem szolgálatában minél eredményesebb munkát végezhessek — mondja. Majdan Andrásnak ez a hitvallása. A község szolgálatában eltöltött esztendők alatt az eredmények sokasága jelzi munkáját. Ezeket nem magának tulajdonítja. — Eredményeink a tanács kollektív munkájának köszönhetők — szabadkozik tárgyilagosan. Aztán a tennivalókról beszél. A község szépítéséről, amelyből ugyancsak tevékeny részt vállal a fiatal tanácselnök. Gazdag nyári program Kétszáznál is több az iskolás gyerekek száma a faluban. Vége a tanításnak, de' a pedagógusok nem pihennek. Lágymányosi József igazgató vezetésével nyári tervet dolgoztak ki a gyerekek foglalkoztatására. Játékkal egybekötött ez a foglalkozás. Kirándulnak a környező festői hegyekbe, ellátogatnak Bánkra, házi bajnokságokat rendeznek. Hétfőn pedig a gyerekek, a megállapodásnak megfelelően elmennek az iskolába az intézet rózsáktól tarkálló parkjának gondozására. Rendszeresen megkapálják a gyakorlókertet is. A szorgalmas gyerekek jutalma, hogy a tantestület Nógrádve- rőcére viszi őket táborozni. Itt is. gazdag a program: visegrádi, esztergomi látogatás, de jártak már a megye székhelyén. Salgótarjánban, ahol üzemeket látogattak és voltak Dunaújvárosban is Szeretem ezt a községet... A község egyik legnépszerűbb embere minden kétséget kizárva Magos Jenő. Fiatal pedagógus, 1955-től él Cserhátsurányban. Odatarto- zónak érzi magát. Bizonyítja ezt az is, hogy az idén új házat épít a családjának. Mesz- sziről köszöntik a falubeliek. Munkájával szerezte meg magának a tiszteletet. Hivatása mellett tanácstag, különböző bizottságokban tevékenykedik, örökmozgó, mindenese a falunak. — Szeretem ezt a községet, tisztelem az embereket — mondja egyszerűen, természetesen. Magos Jenő az iskolai szünetben sem vonult vissza. Tevékenykedik az új iskola építésénél, részt vesz a tanácsi munkában, dolgozik a községért. Ezüstérem Cserhátsurányban a postahivatal vezetője Tóth Lászióné, a postások Versenyében ezüstérmet nyert a hírlap- és pénztárkezelésben. Most újra benevezett a versenybe Balassagyarmaton és Budapesten „áll a rajthoz.” Á hivatalt egyedül vezeti, kézbesítője Fábián János. A környéken itt a legnagyobb a NÓGRÁD előfizetőinek száma. A postahivatal vezetője arról is nevezetes, hogy már eddig három személyt képezett ki. Koplányi Jánost, aki most Te- rényben dolgozik, Pszota Honát, aki Herencsényben van és Babosa Jánost, aki a mozgópostára kerül a közeljövőben. Pedig a postavezető maga is fiatal. Szabadság miatt zárva Reggel még tudtuk, cipész is, fodrász is működ,ik a faluban. Délután felkerestük műhelyüket. Legnagyobb meglepetésünkre a cipészműhely ajtaján bezárt lakat volt, a- fodrász ajtaján pedig cédula: „Szabadságra mentem, a műn, ka szünetel.” Ezek után megkérdeztünk néhány járókelőt, a cipőt hol javítják meg? Felvonták a vál- lukat és azt mondták: ha nyitva van, akkor sem sokra mennek vele. Nagy Józsi bácsi, akit ugyan tisztelnek, csak azt a javítást vállalja el, amelyiket éppen akarja. Ha pedig a faluban megnő az emberek haja, ne vádolja őket ártatlan, ságga! senki, legalább is addig míg szabadságon van a fodrász. .. hogy egyáltalán eljut hozzájuk. Hiszen a mohorai körzet is nagy, sok beteget kell ellátnia. Aztán az orvos maga sem fiatal már, de jön. fáradhatatlanul. Azért mégis csak az volna az ideális, ha önálló orvost kapna a cserhátsurányi kör. A társadalombiztosítás kiszélesedett, s azt mondják az emberek, nem maradna munka nélkül. Kútba hordják a vizet Még 1966-ban történt: a község határában próbafúrásokat végeztetett a termelő- szövetkezet. A cél az volt, vizet nyerve ellássák az állattenyésztő telepeket. Azonnal kapott az alkalmon a községi tanács. A szövetkezettel kooperálva igyekezett megoldani a lakosság ivóvíz- ellátását. A fúrások azonban nem hozták a várt eredményt. Kútja lett ugyan a tsz-nek, de abba nyáron lajttal hordták a vizet, hogy aztán motor ereje szállítsa fel a majorba, az állatokhoz. így aztán víz nélkül, jó ivóvíz nélkül maradt a falu. Mert közkút csak egyetlen olyan akad Cserhátsurányban, amelynek vizét megfelelőnek találta a KÖJÁL. A közeli években mindenképpen sort kell keríteni a vízellátás megoldására „Nyújtózik" Cserhátsurány Az 1300-as évek derekán még a Csőr nemzetség ősi birtoka volt Cserhátsurány. Később, ahogy a krónika írja, Szandg várához tartozott és a Rozgonyi, Surányi, Liszkói családok voltak földesurai. Birtokosból később is volt 3—4 a faluban. A felszabadulás előtt a Jánossy családnak, Lövészy Nándornénak, Negró Adolfnak voltak itt birtokai. A földeken most a termelőszövetkezet gazdálkodik. A dolgozó lakosság nagy része otthon, a közös gazdaságban talál munkát. Talán kétszázharmincan járnak el a faluból Balassagyarmatra, Magyamándorba az állami gazdaságba, Budapest építkezéseire. Igényesebbek a munkában, lakhelyük szépítésében is az emberek. Mesélték, a földbirtokosok nem igen törődtek azzal, hogyan élnek, miben laknak a summások. A Tanácsköztársaság alatt, a direktórium próbálkozott könnyíte. ni a cselédség helyzetén. Sajnos, rövid volt az idejük ahhoz, hogy mindent megváltoztassanak. Pedig jól indultak. Földet, búzát adtak a munkásoknak, tejet, a vézna, sápadt cselédgyerekeknek. Az utódok most igyekeznek pótolni mindazt, amire 1919- ben nem maradt idő. Ha lassan is — amennyire az anyagi erőforrások engedik — csak nyújtózkodik Cserhátsurány. Tíz évnél is több már, hogy befejezték a villamosítást. Uj házak épültek, iskola, óvoda van a községben. Szabályozták a vizeket, amelyek tavasz idején árral riasztgatták a lakókat. Persze még nagyon messze van az az idő, amikor megpihenhetnek a surányiak. Sok mindent kell még addig elvégezniük. Most készült el a község rendezési terve, amely húsz évre előrevetíti. Cserhátsurány képét. Igazán szép, városias jellegű faluközpont lesz. A mostani főútvonal veszélyes kanyarulatait kiegyenesítik. A Petőfi út tengelyén a szolgáltató házak sora emelkedik majd, lesz új művelődési otthon, iskolák, óvoda. Lakóházakat csak oda építenek, ahol egészséges, tiszta a környezet. Mindezek megvalósításához szívesen adják össze forintjaikat,' erejüket á község igyekvő, szorgalmas lakói. Tavaly is több mint 400 ezer forint volt a társadalmi munka értéké. Kalocsai László híres rigmusmondó, zenész és vőfély egy személyben. Nemrégen a múzeumnak adta ötsoros hímzett ingét. Valamikor még vászongatyában járt. Azt mondja, az volt a szép viselet. Tizennégy éves korában lépett n községi rezesbandába, 1904-tó! 1926-ig fújta a trombita*. Nyolcvanhat lagziban volt vő- ély. Annyi köszöntőt tud. hogy reggeltől másnap reggelig állandóan mondhatná. Meséli, hogy még egyetlen verset sem felejtett el, pedig már kilencven felé jár. Kevés a gázpalack Mini ká£telepei létesítettek * ' közelmúltban a községben. Mintegy 125—130 gázfogyasztó van, nagyon elkelt már a cseretelep. Amit mégis szóvá tettek, hangosan, hogy meghallják az íUetéke- sek: kevés a gázpalack. Hetenként mintegy hüszat hoznak, ö# enné! több kellene. Nem sokkal, csupán tízzel kellene megtoldani a szállítást, s mindjárt nem lenne tanasz. A falu végen Bálint László házat épít a Kossuth utca 4.. alatt. Nincs ebben semmi különös, hiszen az elmúlt években sokan költöztek új házba Legfeljebb azért érdemel említést, mert Bálint László a faluvégi cigánytelepről költözik be a faluba, Persze az is igaz, egyre kevesebben maradnak a cigánysoron. Az utóbbi öt év alatt öt család épített házat. Szépet, kényelmeset, mert semmiképpen sem ízlett már nekik a régi élet lenn a faluvégen. Mint a §zűk ruha Kicsi a művelődési otthon. Ügy szorítja Cserhátsurányt, mint az embert a szűk ruha. Régen, még a múlt rendszerben építették és nem is művelődési célokra. A községben még nem szerepeltek hivatásos színészek. Pedig a lakosság nagyon vágyakozik jó színházi előadás után. A község vezetői a nehéz körülmények ellenére, a lehetőségekhez mérten igyekeznek a lakosság kívánságait kielégíteni , Felvették a kapcsolatot Hajnok Sándorral, a szügyi művelődési otthon igazgatójával, aki rendszeresen értesíti a cserhátsurányiakat, milyen előadásokat tartanak Szügyben. Amikor színházi előadás van, a tsz vezetősége egy teherautót bocsát a dolgozók rendelkezésére és átrándulnak színdarabot nézni Szügybe. Jobb híján ez is megoldás, de végsősoron mégis csak szükség volna Cserhátsu- ranynak művelődési központra. A lakosság hajlandó minden áldozatra, de támogatás nélkül meddő marad minden erőfeszítésük, Gyalogosai! járva Paulik Rozália, az óvoda vezetője 35 gyermeket gondoz. Sok mama felkeresi mostanában, s kéri, hadd hozza a kicsinyét az óvodába. Igen ám, de a járási tanácstól hiába kérik, hogy oldják fel a korábbi tilalmat, 10—20 gyermeknek még helyet adhatnának, ám mindhiába. A gyérekek kívül maradtak a kapun. Akik viszont bekerültek, vidáman játszanak az óvoda udvarán a községet azonnal feltűnik, a legtöbb útra ráférne a javítás, a kőburkolás. Gyalogjáró még csak van a községben. Négy éve ezt állította a fejlesztési tervek középpontjába a tanács. El is készítettek mintegy négykilométernyi járdát. A földmunkáknál, az útépítésnél jelentős volt a lakosság társadalmi munkája. Talán még két kilométeren kell gyalogjárót csinálni, hogy egészen elkészüljenek Jó iráuvbao A hajdani Janossy-kastély régi falai között ütötte fel tanyáját a termelőszövetkezet. A mintegy két és fél ezer holdas gazdaság egyenletesen, szépen halad, minden esztendőben. Orbán József főagronómus azzal indokolta ezt, hogy sikerült az adottságoknak megfelelő irányba terelni a gazdálkodást. Állattenyésztés és dohány. Ez hozza a pénzt a közösnek az idén is. A szarvasmarhahizlalás nem kevesebb, mint 300 ezer forintot jelent a szövetkezetnek. A közelgő dohányszüret is jónak ígérkezik. Holdanként kilencmázsás termésnek készítették elő a pajtákat. De nem így az utakkal A szövetkezeti majorhoz bekötőutat építettek három éve. Ennek egy része 700 méteres szakasz, a falun szalad keresztül. Ez az egyedüli u amelyen télen-nyáron kö tekedni lehet fennakad s nélkül. Hogy hol kellene a legsürgősebben építeni? Az új iskolánál. Akkor ugyanis az autóbusz, amely a szomszédos Herencsényből hozza a gyerekeket szeptembertől, ott állna meg az iskola előtt. Ehhez azonban aligha lesz elég a községfejlesztési alap, meg a társadalmi erő. Ide már ’ járási segítség kell, hogy az út, legalább ez az egyetlen, elkészüljön Évről évre gyarapodik nv újtózik a hegyek között a : 1100 lelkei számláló Cserhát* surány. A falut járva szinte hallja az ember, hogyan repedezik a régi élet burka, alakul, formálódik az új, az embereknek tetsző jelen, * jövő. Sokat és szívesen beszélt erről mindenki, hiszen önmagukról, e'etükröl, mii bájukról szóltak. A beszélgetéseket VINCZE ISTVANNÉ és BOBAL GYULA vetette papírra, a fényképekéi JÓZSEF készítette. Legközelebb július 9-én Vádú.ffaiuba látogatnak műn ka társaink.
