Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
4 Málnaszedők #' Di ■ ■ sr?r£ .. ■ m . r . & Legend, a messzi község Legénd, a megyeszékhelytől legtávolabb fekvő község csaknem olyan régi, mint a többi Nógrád megyei település: már kévéssel az országalapítás után laktak itt emberek. A XV. századból pedig már írásos emlékek is fennmaradtak Tudjuk, ki volt a földbirtokos, hogy később a török hódoltság idején Pervane Redzseb, török tiszt hűbérbirtoka lett A XIX. század elejéig kétharmad részben szlovákok, egy- harrnad részben magyarok lakták. 1873-ban a 877 lelkes községben 130 személy esett áldozatul a kolerának- Földbirtokosai emlékét kastélyok és kúriák őrzik a községben. Keveset tudunk a községről, s valamelyik lelkes kutatóra vár még, hogy felderítse a fontosabb részleteket, és megörökítse a Tanácsköztársaság és a felszabadulás tör- ténelmi értékű emlékeit. Markőczy Lajos, iskolaigazgató vállalkozott erre a szép munkára, de fáradozásait eddig nem követte siker. Az is hasznos lenne, ha a szomszédos Nógrád sáp úttörőinek és tanárainak példájára itt is vezetnek naplót, amelyben megörökítik községük mai eseményeit! Mert bár most is kicsi Legénd, sőt az 1960-as népszám álás óta lakosai száma tovább csökken, élete érdekes, ta nulságos, sajátos, mindenképpen megörökítésre méltó. Már maga a pesti és váci üzemek vonzása és népesséncsökkentf hatása is érdekes felfedező munkát, társadalmi eleimsét 'gér. Nemzetiségi községnek tartják számon, mégpedig azoi az alapon, hogy az idősebbek közül még ma is sokan beszélik a szlovák nyelvet, bár ezek nagy része is magyarnál vallja magát. Az általános iskolában tanít szlovák nyelvi tanár is, a Nasa Sloboda. a magyarországi szlovákok lapja is eljár ide, s kint van a háromnyelvű, invitáló plakáU amely az augusztus 3-i nemzetiségi napra hívogat. E távoli község életébe nyertünk bepillantást legutóbb NÖGRÁD-napunk alkalmából. Lehetne egy kicsivel kényelmesebben ? . / Jeles ember Óvatos előrelátás Dobrocsi Erzsébet Vácott, az iparban, Pál Jánosné pedig a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban dolgozik, de alkalmanként segítenek a tsz- ben is, amint arról Taksás Ödön számtan-fizika tanár fenti felvétele is tanúskodik. A kép a tsz málnásában készült, amely az idén hozta az eddigi legnagyobb termést: 470 <mkP mázsát szedtek le, és szállítottak el pulpnak a Fertődi Kísérleti Intézetnek', de még mindig van gyümölcs a bokrokon. A jelenleg termő húszholdas málnást még 1965-ben telepítették és 1970-ben a málnás területet további 25 holddal növelik a legéndi üzemegységben. Régi gondjuk volt, de részben ez is megoldódott, hogy a községben, de még a környező falvakban sem lehetett húst vásárolni. Most a Nézsa és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet enyhített Legénd gondján is: nemrégiben húsboltot nyitottak Nézsán. Újabban azonban a leféndiek még kényelmesebb megoldáson törik a fejüket. Kilós csomagolásban a helybeli vegyesboltban kérik a húst forgalomba hozni, s ehhez mindösz- sze még egy százhúszliteres hűtőszekrény kellene. Az fmsz talán ezt is meg tudja oldani a legéndiek kényelméért! Kő és kivitelező kellene A község nevezetes személyei között tartják számon Legénden Gáspár Mária tanítónőt, aki az általános iskolai munkáján kivül több megyében is betölti a szlovák nyelvi szakfelügyelő szerepét is. Nemrégiben Nyitrán vett részt háromhetes továbbképző tanfolyamon, ö maga nemcsak tanít és ellenőriz, hanem önállóan ír, szerkeszt szlovák nyelvű tankönyveket, s mini távollétében elmondották, gyakran küldenek hozzá szlovák nyelvű kéziratokat és ke- kefelevonatokat is lektorálásra. Nincs panasz a szolgáltatásra Még a tanAesválasztá-sok idején kérte a lakosság: javítsák meg a szolgáltatást. Női és férfifodrászt, és cipészt kértek elsősorban. Legénd távoleső község, itt létszükséglet ez. Borbélyt szereztek, a berceli Bogdán Lászlóné meg elvállalta a fodrászmunkát. A Valamit javult Egyszer már foglalkoztunk lapunkban a legéndiek sérelmes autóbusz- menetrendjével, ami megnehezíti az orvoshoz járást és Rétság, a járási székhely megközelítését. Azóta javult a helyzet, mert cikkünk nyomán Né- zsáról reggel fél kilenckor is érkezik autóbusz, amely kilenc óra körül vissza is megy, igy felkereshető a körzeti orvos. (Nagyobb baj az, hogy Nézsán a körzeti orvos hosszabb ideje beteg, az alsópetényi körzet meg nincs betöliye. A betegek Bercelre kénytelenek utazni!) Nem megoldott azonban a buszkapcsolat még mindig a járási székhellyel. Az AKÖV sokat segíthetne, ha megoldaná, hogy Rét- ságra ne csak hajnali 5.20- kor lehessen utazni,, a Cseres elágazó helyett Nézsára tennék az átszállóhelyet, hogy ne a pusztaságban kelljen húsz percet várakozni! tanács helyiséget biztosított neki, azóta is a lakosság megelégedésére dolgozik. Oravecz Mihálynak elintézték, hogy a cipőjavításokra működési engedélyt kapjon. Legénden jelenleg nincs panasz a szolgáltatásra. A házigazdánk Régi gondja a községbelieknek a községen átvezető „kocsiút” portalanítása, hiszen kénytelenek járdának is ezt használni. A község települése és telepítése nem úgy történt, mint manapság, amikor pontos, távlati tervek készülnek. A házak rendszertelenül foglalnak helyet a patakhoz, dombokhoz, utakhoz, a terepviszonyokhoz igazodva, és ha járdásítani akarnának, akkor kutakat, kerítéseket, műtárgyakat kellene eltávolítani. Ezért és egyéb közegészségügyi szempontból is fontos a portalanítás. Fejlesztési és fenntartási alapból kívánják megoldani, de egyelőre nem kapnak a nógrádkövesdi bányától szükséges méretű kőzúzalékot és hiányzik a kivitelezői kapacitás is. A vb elnök és titkár most ennek a gondnak megoldásán is fáradozik. Hat esztendővel ezelőtt választották meg községi tanácselnöknek Legénden Törnek Tibort. Ott született a faluban, szívesen szavaztak rá. Törnek Tibor már 1954-ben bekapcsolódott a tanácsi munkába. Mint titkár több éven keresztül tevékenykedett. Élénk munkát fejtett hi pártalapszer- vezetében Is. Szorgalmasan tanult, hdgy munkáját a falu érd,ekében minél jobban elláthassa. Amikor Kokavecz Imre bácsi, a régi elnök nyugdíjba ment. Törnek Tibort választották meg elnöknek. Hat esztendő telt el azóta. A község dolgozói nem csalódtak az elnökben. Munkájának főbb állomásai: az óvoda, a szeszfőzde, az új híd megépítése, a község korszerűsítése, a tsz fejlesztése, az emberek nevelése. Nagy része van abban, hogy a megye Ilyen távol eső kis községében egyetértésben élnek, dolgoznak az emberek. Félkész állapot A Legénd-patak szeli ketté a községet: a Galga-pa- tak rakoncátlan mellékága. Egyetlen vízgyűjtője a völgynek. Annyi gondot okozott már a faluban, hogy a lakosság kész örömest belépett a Galgamenti Víztársulásba, amely vállalkozott arra, hogy szabályozza a patak medrét. A társulás tagsági díját, az évi 6,5 ezer forintot hat esztendő óta hiánytalanul fizetik. A társulás az idén felvonult a mederszabályozásra. A falun átvezető medret rendbe tették. A falun kívülesőt már hiányosan. Várták, hogy pótolják a mulasztásokat és a medret esztétikailag is rendbe teszik ’— tekintettel arra, hogy a falun átvezet —, sajnos ez nem történt meg. A társulás emberei elvonultak Legéndről. De a legéndiek rendesen fizetnek, tehát annak megfelelő munkát is várnak! Hírneves állattartók A Május 1. Tsz 3. számú üzemegysége Legénden van. Kiváló szarvasmarha-tenyésztők. A brigádvezető Hajszter Károly. A tsz vezetősége megbízta a legéndieket, hogy az üszőik nevelésével foglalkozzanak. Azért esett rájuk a választás, mert a községben hagyományos a szarvasmarha-tenyésztés. A legkényesebb feladatot látják el: növendékeket nevelnek. Uhlár József a fiatal üzemegység-vezető azt mondja: „Ilyen hozzáértő emberek a környéken sincsenek.” A régi két istálló mellé most újat is építenek. Egy 132 férőhelyeset, korszerűt. A legéndiek már bizonyítottak. Tenyésztésre kiválóan alkalmas, előhasi üszőket neveltek. A tenyésztésre alkalmatlanokai meghizlalják. Most adtak el közel húszat tizennégyezer forintért. A jó munkáért dicséret illeti az állatgondozókat . Szupika Mártont, Kjekvicska Kálmánt és testvérét, Józsefet, azonkívül Hrincsér Józsefet. Az óvodai szülők Jól gazdái kodnak A község büszkesége kétségtelenül az óvoda. Szép takaros intézmény, harminc gyerek otthona. A vezetője Mészáros Sándorné. Ez az óvoda arról híres, hogy a szülői munkaközösség mindenkor készen áll a támogatására. Arra kértek, soroljuk fel a legaktívabb szülők neveit íme: Balogh Jánosné, Kis Mi- hályné, Odi Gyuláné. Kyrláz Jánosné. M’ rányi Mihályné, Kohány Ferencné, Dóbiás Mihályné, Gerhát Jánosné, Vas Istvánné és rajtuk kívül még 30 személy. Űk végzik a meszelést, a nagytakarítást. Most az udvar rendbehozására készülnek. Szeretik Mészá- rosnét az óvónőt, és szívesen segítenek neki. Érthető, a gyerekek nagyon szépek és egészA községi tanács vezetőinek meg kell gondolniuk, mire fordítják a költségvetésben rendelkezésükre álló pénzösszeget. Mindent összevetve: egy esztendőben 700 ezer forint áll a rendelkezésükre. Ebből jelentős összeget kell fordítaniuk a fenntartásra. Így került sor a községi utak rendbetételére. Elsőnek a Táncsics Mihály utcát hozták rendbe mely az iskolához vezet. Korszerűsítették, hogy a gyerekek sármentesen közlekedhessenek. Ezt követte a Petőfi út, a község leghosszabb utcája. Elkészült a Dózsa és a Kossuth utca, sőt befejezés előtt áll egy új híd építése. „Ilyen kell nekünk!’* Legénden kifizetődő a juhásza!. Kétszáz anyajuhról és ennek a szaporulatáról gondoskodnak. A megyében szinte egyedülálló az eredményük. Az átlag gyapjúhozamuk 4 kilogramm és 70 deka. A szaporulat 120 százalékos. Egy-egy anyajuh 2—3 bárányt hozott a világra. További eredményekre törekszenek. Azon törik a fejüket, hogy megvalósítják a háromszori elletést, mert a peesenyobárányoknal nagy a keletjük. A múltkorában egy kubai vásárló járt náluk. Már a környéket összejárta, amikor hozzájuk kerül:. Addig nem tut ik kedvére való bárányokat. Meglátta a Le génden ne' jószágokat és azt mondta: „Viszem mind a százhetvenkettőt. Ilyen kell nekünk”. Ilyen állattenyésztők a legéndiek! Jól tudják a községben, hogy a szomszédos Nézsa a legalkalmasabb körzeti központnak, éppen ezért Markó- czy Lajos iskolaigazgatónak már nem idegen a körzetesítés kérdése. Számít rá, hogy az általános iskola felső tagozata Nézsára költözik, bár még egyelőre bizonytalan, hogy mikor. Egyre azonban megkért bennünket: hívjuk fel a figyelmet a feltételekre. A legéndi gyerekek bejárása csak akkor oldható meg, ha Nézsán napközi otthon áll rendelkezésükre, és ha a nézsai buszjáratot az iskolás gyerekek igényeihez is igazítják. Mert sem hajnalban, sem reggel kilenckor nem indulhatnak el a gyerekek iskolába! Számíthatnak rájuk A fiatalok elismerést vívtak ki maguknak a társadalmi munkával is. Tettrekészek, amikor a tanács szólítja őket. Ott voltak a falu útjainak átépítésénél. Segítettek az árokásásnál. Mozgalmat szerveztek a házaik előtti térség rendben- tartására is. Igaz, a példát a vezetőik mutatják. Matus Irén, a KISZ-titkár egyetlen társadalmi megmozdulásból sem marad ki. Hasonlóan dolgozik Tóth Magdolna, Pál István, Biszár János, és sokan mások a fiatalok közül. A boltos gondja Czmorek Lajos boltvezető köz- tiszteletben álló ember a faluban. Az elismerést szorgalmas munkájával, becsületességével vívta ki. Nem ismer olyan szót. iiugy nincs. Ha előfordul is, hogy valamilyen cikkféleségből nem tudja pillanatnyilag kielégíteni vásárlóját, rövid időn belül beszerzi azt. Most mégis gondjai vannak. Zöldséget, gyümölcsöt nem árusít, az igények ellenére. Ennek oka, hogy Legéndre ilyet nem szállítanak csak ritkán. Az intézmények is messze vidékről szerzik be szükségleteiket. Űj lakótelep Legénden nagy gz építkezési kedv. A vezetők támogatják is az építtetőket, mert az utóbbi években több fiatal elköltözött innen. Szeretnék, ha a fiatalok itt telepednének le. A Kenderes-dűlőben harminckét házhelyet jelöltek ki. A tanács megvásárolta, kidolgoztatta a közrhűvesí- tési és házhelyrendezési tervet. Az idén már három család kért a területre építési engedélyt. A Kenderes- dűlőben a falu legkorszerűbb hűtőtelepét építik fel. A messzi Legénden Jártunk a héten és ismerkedtünk elégedett lakosságával, a község gondokkal küzdő vezetőivel. A cikkeket BOBAL GYULA és LAKOS GYÖRGY írta, a felvételeket Taksás Ödön, a helybeli általános Iskola egyik <anára készítette. A fogadóórák tartására TOTH LAJOSNE vállalkozott. Segítségünkre voltak munkánkban mind a község vezetői, mind a község lakossága, amikor nyíltan (elvetetlek emblémáikat. Legközelebb. Július 30-án, szerdán ípoiytarnócra látogatunk, ahol szokásunk szerint ilelelött tíz órától 13 óráig a tanácsé Szán fogadóórákat tar: egyik munkatársunk.
