Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Gondatlanságok sorozata vegyszermérge zés Bejelentés a KÖJÁL-hoz: a karancssági termelőszövetke­zet dolgozóját Balogh Lajost növényvédőszer-mérgazéssel kórházba szállították A KÖJÁL azonnal hozzá­látott felderíteni: hogyan kö­vetkezhetett be a súlyos mér­gezés? De ha már baj van, akkor jön csőstül. Űjabb két bejelen­tés: az egyházasgergei terme­lőszövetkezet egy dolgozója a Magyarnándori Állami Gaz­daság két dolgozója kapott mérgezést a növényvédő szer­től. Mi történt?! Amint megin­dult a kivizsgálás, még egy értesítés érkezett — ezúttal Balassagyarmatról. A vörös­keresztes aktívák jelentették: a háztartási és vetőmagboltban 2—3 kilónként mérik a Meli- pax nevű szert és mint Ma­tadort árusítják! Tömören eddig az esemé­nyek. Mulasstás A Karancsságon végzett tü­zetes vizsgálatok a következő­ket állapították meg. A nö­vényvédő szerek használatával kapcsolatos óvórendszabályok szigorúan előírják, hogy a szer használatát előzetesen jelen­teni kell a körzeti orvosnak. A bejelentést elmulasztották. Előírás, hogy a porozás köz­ben védőruhát, védőkalapot, gumikesztyűt, gumicsizmát, vé­dőálarcot kell viselni. A védő- felszereléseket nem kapták meg a dolgozók. Ámbár sem­mivel sem lett volna jobb a helyzet, ha a felszereléseket előveszik a raktárból, mert azok kezelését, karbantartását elmulasztották, a vécjpálarcon még a tavalyi méreg nyomai voltak. Szabály, hogy a poro­zás kezdése előtt ki kell ok­tatni a szert használó dolgo­zót. Az oktatás elmaradt. Szi­gorúan előírják, hogy biztosí­tani kell a porozás helyszínén a tisztálkodási lehetőségeket. Karancsságon ilyenről nem beszélhetünk. Akik pedig fo­lyamatosan növényvédő szerrel dolgoznak, azokat hetente or­vosi vizsgálatnak kell alávet­ni. Ezt is elmulasztották. Vé­gül szabály az is, hogy a ma­radékot és a göngyöleget az előírt módszer szerint meg kell semmisíteni. A karancs- sági termelőszövetkezet méreg­raktára előtt négy napon át szabadon, mindenki által hoz­záférhető módon hevert a göngyöleg, bárki elvihette volna. A növényvédő szerrel beszórt földre táblát kell el­helyezni, amely figyelmeztet a méregre, a vizsgálat során nem találtak semmiféle fi­gyelmeztetést. Íme, a gondatlanságok hosz- szú sorozata. S az eredmény: egy súlyos mérgezést szenve­dett ember. Egyházasgergén és Magyarnándorban sem volt jobb a helyzet, szerencsére ott a következmények viszonylag enyhébbnek bizonyultak. Az okok felkutatásáért né­hány évre vissza kell nyúlni, amikoris lassabban ható és lassabban lebomló vegyszere­ket használták a mezőgazda­ságban. Újabban azonban gyorsan ható és rövid idő — 24—48 óra — alatt bomló nö­vényvédő szereket hoznak for­galomba, ezek jóval mérge­zőbbek, s így sokkalta nagyobb felelősséget követelnek meg. A felelősségteljes kezelésről azon­ban szó sincs. Azokat az em­bereket, akik kesztyű és min­den védőfelszerelés nélkül szórják a mérget, fogalmuk sincs milyen veszélynek teszik ki magukat és környezetüket, erről senki nem tájékoztatja őket. Szigorú előírás ugyan, hogy a növényvédő' szereket csakis használati utasítással szabad forgalomba hozni, de az előírásról gyakran elfeled­keznek. így a háztáji gazdasá­guk részére növényvédő szert vásárlók tulajdonképpen nem is tudják, mit Visznek haza; milyen növényre szórhatják, mekkora dózisban, hogyan vé­dekezzenek a mérgezés ellen. Parlagon maradt A termelőszövetkezetek többségében semmivel sem különb a helyzet. Ugyan ki oktassa ki a tagokat a mér­gek veszélyességére, ha a vezetők nagy többsége maga sincs tisztában vele. 1968 te­lén tanfolyamot rendezett a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a KÖJÁL a növényvédő szerek használatáról. Nem minden termelőszövetkezetből vették részt rajta, de ahonnan részt- vetek, azok nagy lelkesedéssel, és felelősséggel tették. Hogy az eredmény mégis elenyésző, az annak „köszönhető”, hogy a tanfolyamot végzett tagok nagy részét nem ebben a munkakörben helyezték el, így hát tudásuk parlagon maradt. Nem arról van szó, hogy a megye összes termelőszövetke­zeti tagját vegyészmérnökké képezzék, ez az egyetemek dolga. A könnyelmű magatar­tás átformálásáról van szó. Minimális ismeretanyaggal kell ellátni a tagokat. Csak annyival, ha nem kapják meg a védőkesztyűt és egyéb védő- felszerelést, maguk kérjék azt! Nem olyan igény, amit ne le­hetne teljesíteni. Jó példa er­re többi között a dejtári ter­melőszövetkezet, ahol felis­merték a munkaegészségügy: szabályok betartásának fontos­ságát, és eszerint dolgoznak. Nem fizetnek rá! Kellő óvatosságot A növényvédő szerekkel kap­csolatos új óvórendszabályok nem régen jelentek meg. Aj termelőszövetkezeti vezetők biztonságtechnikai vizsgái most folynak, ezeknek egyik központi kérdése a növényvé­dő szerek helyes kezelése. Elő­reláthatóan jövőre épül fel a2 új megyei élelmiszer-minőség­vizsgáló intézet, amelynek mű­ködésétől szintén sokat vár­nak. De hozzanak a megyei központi szervek bármilyen sok intézkedést, az mind ke­vés lesz, ha a termelőszövet­kezetekben nem történik gyö­keres változás a méreg köny- nyelmű kezelésében. Méreghez csak olyan ember nyúlhat, aki tisztában van annak veszélyességével. Csak­is így lehetséges, hogy a nö­vényeket ne az ember veszé­lyeztetése árán védjék meg. Az ellenőrzés legyen követke­zetesebb, erélyesebb! Azokat pedig, akik a csak­nem végzetessé váló mérgezé­sekért felelősséggel tartoznak, vonják felelősségre. Szendi Márta Autósok — motorosok Jerseygalléros, hosszú ujjú kardigánból jelentős ' mennyi­séget gyártott az első félév­ben szovjet megrendelésre a Budapesti Kötő Htsz salgótar­jáni export síkkötő részlege. A termék exportját a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat segítségével bonyolí­tották le A gépkocsik A gépkocsi tulajdonosok nagyrésze szívesen „barkácsol” szabad idejében a kocsival. A „szabad” foglalkozásoknak leg­több idejét a féltve őrzött gép­kocsi zsírozása teszi ki. A he­lyesen elvégzett zsírozás és a megfelelő helyekre a megfelelő kenőzsír alkalmazása nagymér­tékben meghosszabbítja az egyes alkatrészek élettartamát és kevesebb lesz a gépkocsi „fenntartási” költsége. Néhány jó tanács a házilag végzett „kis szervizek”-hez. Csak a gyár által előírt minő­ségű kenőzsírokat alkalmazzuk az egyes kenési helyekre. Az előírt gyakoriságtól való eltérés ugyanúgy lehet hasznos, mint káros. Például túlzott igénybe­vétel (rossz útviszonyok, sáros utak) esetén a futómű és a kormányszerkezeti részek gya­koribb zsírozása hasznos. Káros viszont ha túl gyakran olajoz­zuk, például a tengelykapcso­ló kiemelő csapágyát. Vezetés közben pedig szükségtelenül ne pihentessük lábunkat a pedá­lon, mert ez fölösleges igény- bevételt jelent a kiemelő csap­ágynak. Az egyes zsírozóhelyeket ajánlatos legalább minden má­sodik esetben úgy zsírozni, hogy tehermentesítsük — emel­jük meg a gépkocsit —, mert csak így tud a megfelelő hely­re eljutni kellő mennyiségű kenőzsír. Ilyenek például a Skoda és Moszkvics típusok­nál a trapéztengelyek és csa­pok, Volkswagen típusnál a tengelytartócső, stb. Vannak kenésre igényt tartó helyek, amelyeknél nem találunK ugyan zsírgombot, de ha fi­gyelmesen elolvassuk a keze­lési utasítást, az felhívja a fi­gyelmet ezekre a helyekre is. Például a Skoda MB 1000 tí­pusú gép ’sí ventillátorcsap­ágya, amit a védőrács rögzítő­csavarjának helyén kell zsíroz­ni 10—15 000 kilométerenként hőálló zsírral. Hosszabb állás után (6—8 hét) függetlenül at­tól, hogy a leállás előtt lezsí- roztuk-e a gépkocsit, ajánlatos az újbóli üzembe helyezéskor le­zsírozni, mert az állás ideje alatt gyantásodik a kenőzsír, ami igen kedvezőtlen az al­katrészekre. Addig nyomjuk a zsírt, míg a kenőhelyeken a friss zsír meg nem jelenik. Zsírozás előtt a zsírgombokról töröljük le a port. Ne használ­junk elöregedett zsírt, és por­mentesen tároljunk. Ajánlatos időnként egy ke­vés vékony olajat juttatni az előzőleg megtisztított ajtózsa­nérokra és zárnyelvekre, vala­mint záróütközőkre is, hogy lágyabban záródjanak az aj­tók. Kovács Vince Miniatűr szobrok Peruból Páratlan régészeti leletek A perui Cusco közelében le­vő Sacsayhuaman erődítmény északi fő falának közelében ez év májusában páratlanul álló régészeti leleteket, több ezer pa­rányi, leghosszabb tengelyük mentén is csupán 7—9 mm-es méretű szobrocskákat találtak, amelyeknek többsége palából, kisebb része andezitből készült. Tizennyolcszorta—hússzorta ki­sebbek és finomabban meg­munkáltak, mint azok a szob­rocskák, amelyeket a mayák hagytak hátra. A szobrok kü­lönböző állatokat, kukoricacso- veket, gyümölcsöket és hallat­lanul pontosan kimunkált em­berfejeket ábrázolnak. Az arc­kifejezések sokrétűsége egye­nesen bámulatbaejtő; az egyik arc jó kedélyt, a másik boldog örömet, dühöt, fájdalmat, fé­lelmet fejez ki. A szakértők megegyeztek abban, hogy az egykori művészeknek valami­féle nagyítóeszközt feltétlenül kellett használniok, szabad szemmel (és a hajdani, kez­detleges bronzvésőkkel) a munka elvégzése lehetetlennek tűnik. A leletek i. u. 1200-ból származnak. Mai műsor Mindennapi ismerősök Mozaik Elmélet és gyakorlat A brüsszeli úszószövetség nagy ünnepséget rendezett a szövetségi edző működésének 25 éves évfordulója alkalmából. Amikor a jubilánsnak — aki egyébként kiváló edző — a medencében „tiszteletkört” kel­lett volna úsznia, kiderült, hogy* egyáltalán nem tud úszni. Biztosítási kedvezmény... A legnagyobb holland bizto­sító társaság elhatározta, hogy 3 százalékos kedvezményt nyújt... nemdohányzó ügyfe­leinek. A kedvezmény minden olyan 23—50 éves biztosított férfira kiterjed, aki még soha nem dohányzott, vagy legalább három évvel ezelőtt abbahagy­ta a dohányzást. KOSSUTH RADIO: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Menyhárt Pál énekel. — 8.59: Stú­dium műszaki és gazdasági ve­zetőknek. Ki kaphat még ebben az évben hitelt? — 9.09: Zenei karnevál. — 10.05: Wolf—Ferrari: Susanne titka. Egyfelvonásos ope­ra. — 10.52: Lemezalbum. Misha Elman hegedül. — 11.14: Rádió- színház. Csikágó, szülőföldem. — 12.20; Melódiakoktél. — 13.45: Az a megszépítő múlt. Rapcsányi László írása. — 13.55: Kóruspó­dium. — 14.05: A lengyel kultúra hete. Jazz Varsóból. — 14.15: Rá­dióreklám. 14.25: tJj Zenei Új­ság. — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiatalok­nak* — 16.05: Sokféle. Derűs iro­dalmi műsor Móra Ferenc szüle­tésének 90. évfordulóján. — 16.35: Szombat délután. — 17.50: Kuba — Amerika szabad földje. Patkós Judit műsora. — 18.13: Dennis Brairo felvételeiből. Mozart-müvek. — 18.58: Hallgatóink figyemébe! — 19.25: Közvetítés a Thália Szín­házból. Komámasszony, hol a stuk- ker? Komédia két részben. — 21.08: Richard Tauber operettdalokat énekel. — 21.20: Táncdalfesztivál. 1969. Második elődöntő. — Kb. 22.50: A kehillái borbély. Bohó­zat. — Kb. 23.15: NótacsoRor. — ‘.'4.00: Hírek, időjárás. — 0.10—1.56: Melódiákoktól. — 0.55—1.00: Hírek, időjárás. PETŐFI RADIO: 8.05: Hacsatur- ján: Hegedűverseny. — 8.45: Kül­politikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Orsi napló. XVII. A Gyermekrádi műsora. — 9.13: Kórusok és nép) zenekarok műsorából. — 9.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.00: V zene hullámhosszán. ■— 12.00: Rend és kaland. Kompozíció. — 3.41; Dalok. — 13.05: Körmikro- ron. — 13.30: Verdi-áriák. — 13.45: ’dőjárás- és vízállásjelentés. — : 1.00: Debussy: Három noktürn. — 1.25: Orvosi tanácsok. A gyomor- -öntésről. (Ism.) — 14.30: Mészá­ros Tivadar népi zenekara ját­szik. « 15.00: Bartók-zongoramű- vek. — 15.20: Beszélő képek. — 15.35: A lengyel kultúra hete. — 19.00: Ignaz Jan Paderewski zon­gorázik. — 19.15: Népdalok, nép­táncok. — 19.50: Jó estét, gyere­kek! — 20.25: trj könyvek. — 20.28: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 20.49: A vidéki szín­házak egy éve. Ambrus Tibor jegyzete. — 21.04: A Thüringiai Kamarazenekar hangversenye Wei- marban. — 23.10: Orosz operák­ból. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00: Nótaszó. — 9.25; Az érkezés és elutazás nap­ja. Magyarul beszélő szovjet tévé­film. (A szerdai műsor ism.) — 10.20: Imi, Imperial és a többi­ek... Riportfilm (Ism.) — 10.40: Jazzpódium ’69. A Modern Jazz Quartet. (A szerdai műsor ism.). — 11.00: Az öltözködés művészete. Divat a reneszánsz-kori Európá­ban. (A pénteki műsor ism.) — 15.03: Műsorismertetés. — 15.05: Balatoni beszélgetések — 1969. Nemzetközi iskolatelevíziós konfe­rencia Siófokon. — 15.55: Reklám- műsor. — 16.00: V. Torna- és Sportjátékok. Tornabemutató köz­vetítése Lipcsáből. — 17.25: Az ember és a Hold. Kisfilm. — 18.05: Reklámműsor. — 18.10: Be­fejezetlen tárgyalás. — 18.45: A tv jelenti. Aktuális riportműsor. — 19.25: Cicavízió.... — 19.35: Lírai riport Nagy Lászlóval. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: Csehov: Medve. Tévéjáték. — 20.55: Vidám per­cek. Rajzfilmösszeállítás. — 21.20: Táncdalfesztivál, 1969. Második elő­döntő. — 22.50: Tv-híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: — 14.00: Sportjátékok közvetítése Lipcséből. — 17.00: A VSS Kosice—OK Es- berjerg Rappan Kupa labdarugó- mérkőzés közvetítése. — 19.00: és 23.45: Tv-híradó.. — 19.50: Norvég természetfilm. — 21.15: A beszki- dek lánya (cseh film). — 22.45: Europarty (népszerű énekesek ta­lálkozója.) 6 NOGRAD a 1969. július 26., szombat j Tarjánka, halló Tarjánka! — Tarjánka, halló Tarján- kám! Ott vagy Tarján! Halló Tarjánka, jelentkezzen. — Halló, itt vagyok! Halló itt Cered! Adom a kórházat, tessék beszélni! Orszáczki Cyörgyné, a cere- di postahivatal vezetője na­ponta nagyon sokszor elmond­ja, hogy „Halló Tarján", am. kor telefon-összeköttetést léte sít Salgótarjánnal. Legtöbbször ide telefonálnak a községből ez érthető is, mert Salgótarján a megyeszékhely. De telefonál nak innen az országnak szim minden tájára, sőt Orszáczki: kapcsolta már Londont <•: Moszkvát is. A ceredi postahivatal széf új épület, alig néhány éve hogy átalakították. Egy kicsi’ aféle klub szerepét is betölt, mert éppen a falu közepén he lyezkedik el. Aki a tanácsra vagy a boltba megy, útbaesil neki a postahivatal, beszalad hát elintézni ezt vagy azt, pénz feladni, újságot rendelni. Vagy éppen csak benéz Mancika né­nihez néhány szóra. Orszáczki Györgyné, vagy ahogy mindenki szólítja, Man­cika néni, éppen 19 éve dolgo­zik a postán. Bujákon kezdte a munkát, négyórás kisegítő volt, onnan Szirákra került, majd kinevezték Ceredre hiva­talvezetőnek, Júniusban múlt 16 éve, hogy ceredi lakos lett. Azóta megszerette a hegyek közé zárt falut, itt nátt tel a fia, most már talán nem is tudna elszakadni innen. Közben a kis ablak elé sza­lad egy kislány: — Mancika néni tessék fel­váltani ezt a százast. — Hány felé váltsam Mari ka? Tessék, vigyázz rá, élne veszítsd. Cereden nagy a postafor­galom, a hivatalvezető nem ér rá unatkozni. Sokféle újság jár ide, napilapok, képesla­pok. Ahogy gyorsan összeszá mólja, havonta legalább 5000 levél megy keresztül a kezén. A község lakói szorgalmas, ta­karékos emberek, a. betétállo­mány felülmúlja a 3 milliót. A ceredi posta három évvel ezelőtt Élhivatal címet kapott, olyan jól végezték a lapter­jesztést. Mancika néni beszélgetés közben boszorkányos gyorsa­sággal számolja a pénzt és köz­ben arra is jut ideje, hogy oda­szóljon a levél után érdeklődő öreg néninek: — Irt az unokája, tessék itt a levél. Orszáczkiné mindenkit ismer a faluban. — Szinte már azt is tudom, hogy ki- kinek a rokona, any- nyira ismerem az embereket. Dehát ez nem is csoda, a pos­tásnál nap mint nap találko­zik az öröm és a bánat, az em­berek elmondják ügyes-bajos dolgukat. Mancika nénit vidám kedély- lyel áldotta meg a sors, sokat szeret nevetni. Tíz órát dolgo­zik naponta, és alaposan oda kell figyelnie, amit csinál. In­tézi a pénzforgalmat, a hírla­pokat, telefont, táviratokat, bé lyeg-, levélpapír-eladást és ki tudná felsorolni, hogy emelelt mi mindent még. Unatkozni nincs ideje, de ezt nem is bán­ja. — Szeretem, ha zajlik ' r’r' lőttem az élet, ha sok ­gás. — mondja és mrí újra a telefonkagylót: — Tarjánka, halló. tpcsa­lom Geredet... f 5™ I Növények — tűz ellen Amerikai tudósok Los Ange­lesben 14 olyan növényfajt próbáltak ki, amely tűzben nem ég, hanem csak elszenese­dik. Hogy ha meghatározott távközben ültetett ilyen növé­nyekből védősávot telepítenek, ezen a sávon a tűz nem tud áthatolni. Némelyik ilyen nö­vényfajnak amellett olyan hosszú a gyökere, hogy a talaj megkötésére is felhasználható. Az „éghetetlen” növények közé tartozik a rozmaring is. „hazavág­lak Kedves szokás újabban egyes falvainkban. hogy aho­gyan a nagyobb üdülőteJepe- ken, feliratokkal ékesítik íz új házak homlokzatát. A mi­nap is olyan községben jár­tunk, ahol nem hiányoztak az „IGAZI OTTHON” vagv a MEGKOPLALT A-LAK” es ehhez hasonló szövegek a há­zacskákról. Az egyik házon ép­penséggel a következő felirat olvasható: „HAZAVÁR'­LAK. Csakhogy itt, amint a községbeliektől értesül tűn k, feiiratváltoztatás várható. A múlt hét végén ugyanis, fő­városi munkahelyéről váratla­nul hazaérvén a férj, tettenér- te, kettesben találta feleségét, tgy lett a „HAZAVAR”-LAK- Üól „MEGCSALTA-LAK.” i. gy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom