Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Hozzászólás Műszaki fejlesztés és termelékenység Feladataink felül vizsgálatára ösztönös A vitacikk alapgondolatában a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfontosabb mutatóját, á' termelékenység alakulásának kérdéseit feszegeti. Ezzel a legmesszebbmenőkig egyet lehet érteni, valóban elképzelhetetlen a gyár perspektivikus fejlesztés a termelékenység egyenletes ütemű növekedése nélkül. Gyárunk a termelékenység növekedésében az 1959. évi árrendezés óta jelentős eredményeket ért el. Ha az 1959. évi termelékenységet 100 százaléknak veszem, 6 év alatt, azaz 1965-ig az átlagos termelékenység növekedésének üteme évi 10 százalékos volt. Proiilrendezés —• csökkenő termelékenység Vállalati és népgazdasági érdekből 1966-tól jelentős pro- íilrendezést hajtottunk végre. Az erők és eszközök ésszerű átcsoportosításában rejlő gazdasági lehetőségek, a bányászat visszafejlesztéséből ránk háruló feladatok, továbbá a minőségi üveg gyártásában elért eddigi eredményeink, nem utolsósorban dolgozóink kiváló szakismerete arra késztetett bennünket, hogy a palackgyártó automatákat állítsuk le és adjuk át testvérgyárainknak, továbbá teljesen szüntessük meg a zöldüveggyártást és helyette fokozzuk a munkaigényes minőségű fehér kristályüveg. valamint a durva fehérüvegek gyártását. Termékeink szinte minden világrészbe eljutnak, csaknem 40—45 országgal állandó piaci kapcsolataink vannak. A profilrendezés helyességét bizonyítja, hogy az utóbbi években egyre növekvő kereslet mutatkozik termékeink iránt a tőkéspiacokon, nem kevésbé a Szovjetunió részéről is. Az ilyen irányú profilrendezés igen hasznos az Üvegipari Műveknek és a népgazdaságnak, mert a termelékenység növekedését is elősegíti, bár nálunk átmenetileg a termelékenység visszaesését okozta. Míg az automata üveggyártógépeknél 1966-ban, fi- gyelembevéve az összes gyártó, kiszolgáló és szállító személyzetet, az egy főre jutó termelési érték 604 000 forint volt, ugyanakkor a kézi és félautomata gyártásnál az egy főre jutó termelés csak 67 000 forintot tett ki. Ennek ellenére — véleményem szerint — helyesen döntöttünk, mert a kézi gyártású termékekből sem a hazai, sem a külföldi piacokon nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az új körülmények újabb feladatokat írtak elő a gyár vezetősége számára. Kényszerhelyzet a létszám- gazdálkodásban A kézi gyártás fejlesztéséhez meg kellett teremteni a korábbi hagyományoktól eltérő és a jelenlegi követelményeknek már egyáltalán nem megfelelő szakmunkásképzés feltételeit. Létrehoztuk az elmúlt évben Közép-Európa legkorszerűbb tanulókemencéjét, ahol hároméves képzési idő alatt évente majdnem 50 fiatal beiskolázásával gondoskodunk a szakmunkás-utánpótlásról. Ez a képzési mód jelentős anyagi terheket ró vállalatunkra, de az export további növelése enélkül megoldhatatlan. Az export fejlesztésében elért eredményeink további feladatok megoldására köteleznek. 1960—68 között a tőkésexport több mint 2,2-szeresére, a demokratikus csaknem tízszeresére, egész ■ exportunk kevés híján 4,2-szeresére növekedett. Ezt az ütemet nemcsak tartani, de növelni is szeretnénk az elkövetkezendő években. Termékeinket mind a tőkés-, mind a demokratikus piacokon, az egységes devizaszorzók figyelembevételével, gazdaságosan tudjuk előállítani, ezért a teg^ meíés fokozása fontos vállalati és népgazdasági érdeket fejez ki. A profilváltozásból adódó munkaerő-igényesség jelentős létszámnövelést tett szükségessé. Átmenetileg, főleg a férfimunkaerőkben, megközelítőleg sem tudjuk kielégíteni az igényeket. 1969 év első öt hónapjában a felvételek és leszámolások együttes hatásaként csupán 2 fővel nőtt a férfimunkaerők száma. Ezek a problémák nálunk kizárják a cikknek azt a negatív tendenciaként közölt megállapítását, hogy a bérszinttartás érdekében az ipari üzemek alacsony keresetű, szakképzet- len munkaerőkkel felhígították a létszámot. A jelenlegi helyzetben kényszermegoldásként olyan dolgozókat is kénytelenek vagyunk felvenni, akik korábban már 4—5 . alkalommal iS dolgoztak gyárunkban, esetleg második, harmadik munkakönyvük is betelt. A jövő útja az automatizálás A létszámfelvételi nehézségek a belföldi és az exportpiacok igényeinek megismerése, valamint a termelékenység javításának szükségszerűsége arra az elhatározásra késztetett benünket, hogy már ebben az évben a profilrendezéssel egybevágó automatizálási feladatokat oldjunk meg. Az év második felében három automatagépet helyezünk üzembe. Ezekkel csakis olyan termékeket kívánunk gyártani, amelyeket eddig teljes egészében kézi gyártással, legfeljebb félautomata gépekkel állítottunk .elő. Az új automatákon gyártásra tervezett termékekből évek, évtizedek óta nagy hiányok voltak, amelyet az importüveg-behozatal is csak némileg tudott enyhíteni. • Régen vajúdó probléma,- kát old meg az automata ke- helygyártás megkezdése, ami Magyarországon első és egyedülálló kezdeményezés. A profilváliozásból adódó feladatok, a rekonstrukciós munka termeléscsökkentés nélküli végrehajtása nagyon sok és nehéz feladatot rótt gyárunk vezető kollektívájára. Emellett a gyár fejlődése és a nyereség alakulása szempontjából egy sor fontos kérdéssel nem tudtunk kellően törődni. A gyár dolgozóinak magas munkaintenzitása egészen újszerű, más gyáraktól eltérő feladatok megoldását követeli. Javítanunk kell a munka- szervezési és műszaki fejlesztési tevékenységünket, külföldi tapasztalatok alapján, fokozni a Kisgépesítési, szerszámozást, készülékezést. Rövid időn belül ugrásszerű változást kell elérnünk a belső anyagmozgatás és szállítás gépesítésében is. Gyárunk munkavédelmi, egészségügyi és szociális ellátottsága terén az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el. Ennek ellenére a fluktuáció közel 12 százalékra nőtt# 1969-ben. A betegségek miatt kiesett napok száma több mint 20 százalékos növekedést mutat. A balesetek számát bár évről évre csökkentjük, de ezzel nem egyenes arányban csökken a balesetből kiesett összes munkanapok száma, sőt az egy balesetre eső kiesett napok száma évről évre növekvő tendenciát mutat. Az utóbbit csupán két tényező befolyásolhatja; a balesetek súlyosságának növekedése, vagy az orvosok engedékenysége. Az említett problémák a munka- körülmények további javítását követelik meg a gyár vezető kollektívájától. Erősen hat az egyenl ósdi A gyár exporttermelésének jelentős növelése csak úgy érhető el, ha a már felsorolt tényezők megoldásán kívül rendet teremtünk a bérezésben is. A cikkben felvetett bírálat ebben a vonatkozásban is érint bennünket. Nálunk is erősen hat az egyen- lősdiségre való törekvés. Nagyon sok esetben a csak egykét terméket gyártani tudó szakember vagy brigád nagyobb keresetet ér el, mint azok a magasan kvalifikált szakmunkások, akik szinte naponta más-más terméket, kiváló minőségi követelmények mellett tőkéspiacokra termelnek. Véleményem szerint a cikkben felvetett kérdések jogosak is és nagyon időszerűek. Egy sor ilyen kérdésre irányították figyelmünket, melyek vizsgálata és elemzése az új gazdasági mechanizmus keretein belül nagyon fontosak és nélkülözhetetlenek. Varga Gyula a Salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója Okosan gazdálkodni OKOSAN gazdálkodni annyit jelent mint a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésre álló adottságokat és lehetőségeket. Vajon mindezt elmondhatjuk-e a rét- és legelőgazdálkodásunkról? Kielégítően törődünk-e a megyében rendelkezésre álló gyepterületek gondozásával, hasznosításával? Ha erre a kérdésre nem is válaszolhatunk egyértelműen és kategorikusan nemmel, annyi bizonyos, hogy gazdaságainkban korántsem tekintik fontosságának megfelelő tennivalónak a gyepgazdálkodást. Anélkül, hogy a számok bűvöletének engednék. néhány adat megemlítése elengedhetetlen. Megyénkben 60 ezer holdra tehető a gyepterület, amely — nyugodt szívvel kijelenthetjük — az egyik legnagyobb kihasználatlan lehetőség az állattenyésztés fejlesztése szempontjából. Ismeretes, hogy a takarmány- termesztésünkben csak az abraktakarmányok' hoznak elfogadható terméseket. Tömegta- karmány-termesztésünk viszont erősen elmaradott. Különösen égető kérdés ez megyénkben ahol az állatsűrűség nagyobb az országos átlagnál, viszont a tömegtakarmány-termesz- fcés színvonala alacsonyabb. Amíg 1931—40- ben a rétek átlagos hozama 15 mázsa volt, manapság nem éri el a 11 mázsát A silókukorica átlagtermése is évről-évre csökken. Hegyi legelőink jelenlegi holdankénti hozatna pedig nem haladja meg a hat mázsát. Országosan már a hatvanas évek elején elkezdődött egy intézkedéssorozat a legelők védelmében. Ennek egyik legfontosabb része volt a mintalegelők rendszerének a létrehozása. Nálunk azonban csak 1967-ben alakítottuk ki az első mintalegelőket, azzal a céllal, hogy a gyepgazdálkodás kísérleti eredményeit nagyüzemi méretekben is igazoljuk, ráirányítsuk a figyelmet a gyepgazdálkodásra, mint fontos takarmánytermesztési tartalékra tömegtakar- mány-termesztés megoldásának útjára, a hatékonyság és a hozamok növelésének fontosságára. Megyénkben 26 ezer holdon alakítottunk ki minta-, rét- és legelőterületeket. Ám az az igazság, hogy ebből csupán ötezer holdon gazdálkodnak okosan. Csupán néhány termelőszövetkezetben gyümölcsöztették az állam által nyújtott támogatást. Az állami támogatás szétosztásakor eluralkodott az ..adjuk a gyenge szövetkezeteknek” szemlélet, s mintha egy kissé intézményesítettük volna, hogy ebből a pénzből egyéb nehézségeiket rendezzék egyes gazdaságok. Igv azután nem 'ehet csodálkozni, hogy a milliók nálunk sem hozták meg a várt eredményt. A JELEN azonban figyelmeztet és a jövő sürget: meg kell oldani a biztonságos és hatékony törnegtaikarmány-termesztést. Ezért helyeselhető az az elképzelés, hogy mindenütt az adottságoknak legmegfelelőbb tömegtakarmányt termeljék. Ugyanakkor mielőbb emeljék magasabb színvonalra a gyepterületek termesztési és kezelési technológiáját. Helyes az az elképzelés is, hogy a mintaterületekre várható állami támogatást koncentrálják, s elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek biztosítják, ahol a leghatékonyabban visz- szatérül. Így kevesebb gazdaság kap támogatást, sokkal szigorúbb feltételekkel, de bizonyos, hogy a kijelölt szövetkezetekben lesz foganatja. P. A. Nógrádi geodéták az országban Űj részleg a Nógrádi Szénbányáknál a földtani és földmérési iroda. Azért hozták létre, hogy elsősorban szellemi bérmunkával járuljon hozzá a vállalat gazdasági eredményeihez. Mint kiderült, igény van munkájukra, az eredetileg tervezettnél jóval több megrendelést kaptak. A földtani és földmérési irodához tartozik a vállalat fúróüzeme, a mérnökség és a geológiai osztály. Vállalt bérmunkájuk is ilyen jellegű. A mélyfúrósok pillanatnyilag a Cserhát-hegység térképezési fúrásait végzik, a Magyar Állami Földtani Intézet megrendelésére. Csaknem egymillió forint értékű munkát végeznek ezen a területen. Egy másik igen jelentős munkaterületük a szomszédos vármegye székhelye, Eger. Itt a város feltérképezésében, a talajmechanikai vizsgálatokban, a régi pincerendszerek feltárásában. feltérképezésében végeznek igen jelentős, mintegy félmillió forint értékű munkát. Mélyfúrósok, geológusok és a földmérők dolgoznak ott, az eddig végzett munkát éppen a napokban adták át. Erre a Központi Földtani Hivatalból kaptak megbízatást. Bükkábrányban,' ahol lignitmezők terülnek el, ugyancsak a fúrórészleg végez talajmechanikai kon trollfórásokat. Az iroda igen lényeges és nagy területre terjedő munkát végez a Kőolaj- és Gázipari Vállalat számára. A nógrádi geodéták munkájára szinte mindenütt számítanak, ahol olaj-, illetve földgázvezetékét építenek. Jelenleg Algyő és Százhalombatta között, valamint Pétfürdő és Veszprém között, továbbá Rudabánya környékén dolgoznak. Ezenkívül a második lépcsőben megépülő Salgótarján—Budapest közötti földgázvezeték felmérési, térképészeti és ki.űzési munkálatait is ők végzik el. A szükséges kisajátításokhoz terveket készítenek. A Kőolaj- és Gázipari Vállalattól az idén mintegy kétmillió forint értékű munkára kaptak megrendelést. A már említett főbb tennivalókon kívül természetesen a megyéből is kaptak több megrendelést patakszabályozásí területrendezési, kisajátításoknál kapcsolatos földmérési munkákra, talajmechanikai vizsgálatokra. Korszerűen felszerelt laboratóriumokban ugyanis sokféle talajmechanikai vizsgálatot el tudnak végezni. A földtani és földmérési iroda létszáma szellemi és fizikai dolgozókkal együtt, mintegy 40 fő. Az idén eredetileg 2 millió forint termelési értéket vártak tőlük, de már ennek két és félszereséről beszélnek. Ezt az eddig elért, eredmények, valamint az eddig megkötött szerződések igazolják, amelyeknek értéke meghaladja az 5 millió forintot. betegeit i ámszedői A magánpraxis zsarolássá es szélhámossággá változott a Egyesült Államok betegellátásában. Erről tanúskodik az orvosi ellátás költségével foglalkozó Johns Williams szenátor nyilatkozata. „Rájöttem — mondotta a szenátor —, hogy a helyzet ezen a téren sokkal súlyosabb, mint korábban hittem”. Williams egyebek között elmondotta, hogy egyes orvosak a megállapítottnál jóvá! nagyobb kezelési költséget kérnek, hogy a magánklinikák olyan gyógyszereket is felszámítanak betegeiknek, amelyeket ki sem adtak. A több államban lefolytatott vizsgálat botrányos tényeket állapított meg a betegek lelkiismeretlen kifosztásáról. Megállapították, hogy az orvostudomány egyes gengszterei pácienseiktől évente 300—500 ezer dollárt préselnek ki. A betegek vámszedőinek arcátlan eljárása New Yorkban. Los Angelesben, Bostonban és Chicagóban a legszembetűnőbb. Az orvosi ellátás költsége különben 19 százalékkal növekedett az utóbbi három évben az Egyesült Államokban, a kórházi ellátás költsége pedig 48 százalékkal. (TAS2&Z) t
