Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Szíbérai útifecgyzet: 1 BARATOKlKOZOTT XXI i. Moiokuznveek l!)80«kai» Mindig hálás doing utópisták módjára játszani az elképzelések szépen csengő hangszerén, Mit hoz a jövő? — ki ne volna kíváncsi erre. Nos, a novokuznyeckiek is összeállították elképzeléseiket, és többször az alagsorban — a javítóműhelyeket, kis mosodákat, fodrászatot, de legalábbis az átvevőhelyeket és a raktárakat. A város vezetői úgy tervezik, hogy 1980-ra további 30 alatt betonba öltöztetik és kikötőt létesítenek. Személy- és teherforgalom ^zápiára alkalmas. nagy kapacitású kikötő építését tervezik és akkor Not vokuznyeck kikötőváros is lész egyben. Így egészen KeNovokuznyecki Szibir Filmszínház 1980-ra konkretizálva elmondották. Bizony hatalmas tervek ezek. és mindössze tíz év áll rendelkezésükre. — Mégis meglesz! Tehát nem útópia ... Héts&ásexer lakon a városban Novokuznyecknek 1980-ban hétszázezer lakosa lesz. A város 36 ezer hektárnyi területet foglal el az ipari telepekkel, a lakónegyedekkel és köz- igazgatási, kulturális létesítményekkel. Területe is, lélekszámú is másfélszeresére emelkilométerrel bővítik a villamoshálózatot Novokuznyeck- ben, ezen kívül 60 kilométerrel hosszabb lesz az aszfaltút- hálózat is. A Ssputnyikváro« Jómagámat is legfőképpen a Szputnyikváros érdekelt. Vajon milyen lesz? Ilinszkovo község mellett már épül Novo- kuznyeck ötödik kerülete. A Szputnyikvárost a gyári negyedből a Tom hídján keresztül lehet megközelíteni. Az új kerület fűutcája 120 méter széles lesz és nyolcemeletes házak övezik. Hatalmas térbe torkollik a főutca, majd egy kedik. Mind a négy kerületet nagy patfc következik, a park- bővítik, fejlesztik, sőt kiépül ban stadion az ötödik kerület is, az úgynevezett Szputnyikváros, 200— 300 ezer lakossal. A Szputnyikváros alapjait már lerakták Ilinszkovo falu mellett. A fémmű gyors ütemben elkészül és fejlesztik a könnyű- és élelmiszeri part. A lakóterületet egymillió négyzetméterrel növelik 1980- ,g. Vele párhuzamosan 18 iskolát, 55 óvodát és napközit építenek a városban, elsősorban az új negyed' Elkészültek a tervei az uj pedagógiai főiskolának. Létrehoznak egy 1250 személyes, szé- lesvásznú^ filmszínházat. Az új könyvtárban egyszerre félmillió könyvet tárolnak majd. A kultúrpalota mellett a sport kedvelőinek 35 ezer férőhelyes stadiont építenek. Na és az ipar! Tejfeldolgozó kombinátot építenek a meglevő mellé, hogy a megnövekedett lakos A Szputnyikvárosban már mindent a legújabb tudományos alapokon megállapított normák szerint építenek fel. Így egy lakosra ebben a negyedben 15 négyzetméter lakóterület jut. Minden ezer lakosra 30 férőhelyet számolnak a filmszínházban, 160 férőhelyet az iskolákban és 40 helyet az óvodákban. Az épületek 5—12 emelet között váltakoznak és minden kéznél, minden egy helyen. A földszintet kitöltik az üzletek, a mozik, az iskolák, a fodrászok és a szabók. Es még egy nagyon lényeges, nem is éppen részletkérdés. A novokuznyecki szputnyikvárosban nem lesz zajos közlekedés. A gépkocsikat száműzik a vámoson kívülre és ott is a fák koronája falja fel a lármát, a motorzúgást. Fasorok kísérik majd ezeket az merovóig, majd pedig Tomszk- ig eljuthatnak hajóval az utasok. És a városi pártbizottságon mindehhez nem kis önbizalommal hozzátették: — Természetesen a tervek 1980-ig szólnak, de máris bízunk benne, hogy hamarabb megvalósítjuk mai elképzeléseinket. Mert ami így, leírva utópisztikusnak, gigantikusnak tűnik, az a helyszínen, szibériai méretekben nagyon is természetes. — Szívesen látjuk egy sétahajózásra a Tömön... Bizony szép út, kellemes és barátságos... (Folytatjuk) Gotyár Gyula A VÖGRAn mai kérdése Meddig éktelenkedik: Romokkal teli. beépítettet: telket meg a városszélen sem öröm látni, hát még a város közepén. Balassagyarmaton már hónapok óta éktelenkedik a város központjában, u városi tanáccsal szendén egy telek amelyre majd a párt- bizottság új székháza lóg felépülni. Annak idején — tavaly őszszel — mi is beszámoltunk róla. hogy a város fiataljai milyen nekibuzdulással álltak a telken álló presszó és lakóépület bontásának és milyen gyorsan végeztek el. A társadalmi munkában végzett bontási munka értékét csak százezrekben lehetett mérni, a fiatalok joggal lehettek büszkék munkájuk eredményére. Most azonban arról győződhetnek meg. hogy önkéntes munkájukat — amelyet akkor olyan sietve kértek tőlük —, senki sem veszi komolyan, ráértek volna a bontással. S az idegenforgalom szempontjából sem dicséretes és hasznos dolog, hogy a Balassagyarmatra érkező külföldi a központban megállva egy törmelékkel teli telekről kénytelen általánosítani. Megismételjük a címben feltett kérdést: meddig éktelenkedik még a város közepén a telek? Az építők mikor látnak végre munkához? S ha valami okból nem látnak hozzá — pedig tudomásunk szerint a város még a hiánycikkeknek számító építőanyagokat is helyükbe hozza —, akkor miért nem kerítik be legalább a telket? B. L, Nemcsak a gyerekek A balassagyarmati járási könyvtár gyermekrészlegének mintegy 400 olvasója van. A könyveket azonban ennél sokkal többen olvassák, mert a felnőttek közül is sokán járnak át ide mese- és sport, leány- és kalandregényekért. Ráadásul több felnőtt, aki valamilyen ok miatt nem iratkozik be a könyvtárba, otthon, a gyerekek által hazavitt könyveket olvassa. A gyermekrészlegben jelenleg 3500 kötet van. A könyvtár szórakoztató jellegének elmélyítése érdekében, használatra két társasjátékot is beszereztek. it*aney»i Csaknem megduplázódott a forgalom a napokban a salgótarjáni 3. számú orvosi körzet rendelőjében. Nem mintha járvány harapódzott volna el hirtelen a körzetben, erről szó sincs, Inkább egy hír terjedt el néhány óra alatt a „rokkantiák’’ között, az, hogy dr. Baár József körzeti orvos Ér— Nem tudom már, hogyan történt, valahogy megragadtam ezen a helyen — mondja. — Tanúja lettem a város fejlődésének, szinte az első csákány csapásoktól (így elemmel kísértem, hogyan emelkednek magasba az új, modern házak. Közben itt, a rendelőben is történt egy s más. Elláttak mos orvosi kitüntetést ka- minden szükséges műszerrel. szerszámmal, bővitették, korszerűsítették a rendelőt. IS esztendő alatt bőven volt alkalmam arra is, hogy megismerjem a körzet lakóit, a „rokkantiakat." Most már személyes ismerősöm itt majd- mindenki, nemcsak a betegek, hanem, családtagjaik, még unokáik is. Ügy szokták ezt mondani, hogy az ember meggyökeresedik egy helyen. En is idetartozom már. és itt is szeretnék maradni. Hosszil évek óta kezeli betegeit, úgy jönnek hozzá, mint Iházi orvosukhoz. Több mint 3 ''ezren tartoznak a körzetbe, s naponta 60—70-en keresik fel. Mire bezárja fiókját, s táskájába rakja műszereit, bizony elfárad. De másnap reggel újra mosolygósán, jó kedvvel fogadja a pácienseket. Akadnak olykor rendkívüli esetek is, amelyek alaposan próbára teszik az orvos tudását, lélekjelenlétét. Egy ízben előfordult, hogy szüléshez hívták. Kórházban vezetett már ugyan szülést, ez azonban egészen ládja felől, ne lenne hozzá mas volt- Kendben ment min- néhány kedves szava. Hétfőn, s boldogan nevetett, ami- a kitüntetés átadásának nap- kor a torkaszakadtából oázó ján egy idősebb férfi nyitott csecsemőt a karjába fogta... be a rendelőbe. Sietős lehe- A számú körzeti orvosi tett az útja, mert alig győzte rendelő olyan most, mint egy kiszuszogni magát. Izgatottan megbolydult méhkas, a betekérdezte az asszisztensnőtől: 0ek egymásnak adják a hírt„A doktor úr Érdemes orvos lett." S most kivételesen nem panasszal kezdik, hanem szív. bői jövő gratulációval. Így hát a rendelés egy kicsit ünnep is. Méghozzá a legszebb ünnep, mert dr. Baár József betegeivel együtt örül, hogy idén, potl. A gratulálók egymás kezébe adták a kilincset és szüntelenül csörgött a telefon is... Dr. Baár József 18 éve látja el a 3. számú körzet orvosi teendőit. Jó humorú, szívesen nevető férfj, senki sem mehet el a rendelőjéből anélkül. hogy ne érdeklődne ct\- ne — Igaz, hogy a doktor úr Érdemes orvos lett? Majd az igenlő válasz után boldogan sóhajtott: — Na, hál’isten, hogy ő kapta. Ha valaki, akkor ő alaposan rászolgált! Mint brigádorvos került a megyébe — először hat hónapra. Aztán újabb hathónapi Semmelweis Ignác születésé- hosszabbítást kért, utána pedig tiek napján Érdemes orvos már nem kért hosszabbítást címmel tüntették ki. hanem véglegesen itt maradt — szendi — imeikedtek az átlagbérek Az első öt hónap bérstatisz. 300 forinttól 900 forintig. A tikája arról tudósít, hogy ata- legnagyobb emelkédés aNóg- nácsi helyiiparban az elmúlt rád megyei Textilipari Válla- év azonos időszakához viszo- latnál van, ahol 900 forinttal nyitva tovább növekedtek a nőtt a munkások átlagbére, munkásátlagbérek. Utána az Ipoly Bútorgyár köA vasasoknál és az építők- vetkezik 700 forinttal, majd a nél majdnem 200 forinttal, a Patyolat 400 forinttal, végül a , Nógrád megyei Nyomdaipari könnyűipari ágazathoz tartozó vállalat majdnem 300 forintüzemekben pedig nem egészen tol Ságot elláthassák tejtermékek- utakat. A szputnyikvároson kel. Sörgyár, húsüzem, cipőja- belül, a mikro-rajonokban vító és 'szabóüzemek egész sora épül majd tíz év alatt. A% ellátás első helyen Űj kereskedelmi központot hoznak létre 600 elárusító hellyel. Megépül a fedett piac, száz üzlettel és 60 vendéglővel, kávéházzal bővítik a jelenlegi, ma sem szűkös hálózatot. A boltok itt nem egy— kétszemélyes, kis üzletet jelentenek, hanem lakótömbönként 4—6 eladóval dolgozó, jól ellátott boltokat. Egy lakótömb pedig négy utcára nyíló, hatalmas épületkomplexum, ahol nem egyszer húszezer ember is él. Számukra nemcsak az,' ellátásról, hanem a javító szolgáltatásról is gondoskodnak. A lakótömböket már úgy tervezik meg, hogy azokban elhelyezik — legnem lesz semmiféle zajos közlekedés. A novokuznyecki városi tanácson már dolgoznak az új üdülőterület tervein. Az elképzelés szerint az üdülőket 428 ezer hektárnyi területen építik fel, alakítják ki. A tervek Novokuznyeck—Mezsdurecsenszk és Kaltan közötti területre szólnak. Itt alakítják ki az üdülőövezetet, ahol öt nagy üdülőt, 11 túristahá- zat létesítenek panziós rendszerben. Ezenkívül 7 kemping-, 17 sátortábor, 6 természetjáró bázis és 12 síelő központ várja, fogadja a városiakat télen és nyáron. Természetesen külön biztosítanak helyet a pajtásoknak, a gyerekeknek. Kikötővárosban Ügy tervezik, hogy a Tom partvonalát Novokuznyeck NÓGRÁD — 1969. július 3., csütörtök Könyvterjesztők nyomában „Hadd tengjek féltestvérek, rólatok. Kik eszmét, szellemet, könyvet kínáltok. A mienknél nem jobb a társatok, Közönynek hívják ezt a jó barátot.” ten pedig több mint ? ezer forintért vásároltak könyvet. S az eredmények mögött nem könyvbizományos tevékenykedik és az ő szorgos munkájuknak is köszönhető, hogy havonta 100—120 ezer forintot tudnak forgalmazni a járásban. Dicsérőleg emlékezett meg Schneider Jánosné és Re- gényi Imréné berceli könyvterjesztők munkájáról, Sárközi „hivatásos” könyvterjesztő, ha- János cserhátsurányi könyv- tos kultúrmunkás áll, aki .1965 gatósága és a SZÜVOSZ által üdvözlő vertét a könyv- terjesztőkhöz 1885-ben és mél a „fehér folt.” A könyvterjesztőkre több szavakat mi sem találha- fontos feladat hárul ennek“ fmad^móny°zott dicsérő oklevek tunk a kultúra, a népművelés mozgalomnak sikerre vitelé- • - ■ y ®. - pedig fontos területén dolgozó, ál- ben. Néhány esztendővel ezmost, amikor ünnepi könyvhét készítik. akcióival összehasonlítva az dásának négy állomása és ta- idei számvetésnek fontosságát pasztalatai alapján feltette ' a emeli az a tény, hogy most az „Olvasó népérta mozgalom lelkiismeretet ébresztő felhívásának szellemében kell vizsgáló«. _ „ önmagáért beszél, is örvendetes, mert esztendők Ugyanezt a kitüntetést kapta dozatos munkások dicséretére előtt Bajor Nagy Ernő újság- ?‘f[)1,SC>ksz0r ^vetett kérdés Bibék Sándorné jobbágyi most. amikor megyeszerte az író négy nógrádi faluban járva ^nePmu^elesl J-eendok könyvterjesztő is. a könvvteriesztés eortdiairól végzésében csak a Pedagogu- a pásztói könyvesbolthoz 97 ?rt Rétság Svadkert Dei- SC>knak van'e kötelességük, bizományos tartozik. Hadd Az előző esztendők hasonló tár, Szendehely volt vizsgáló- SSíS ET’ , w emh'ksdnk “ak nékán>_ mióival nsszehnsnniítva a, aócár>oi, „z«,, zu*„ lun élő rétegeinek is ki lehet nevet dicsérőleg: Taron Fazeés kell venniök a részüket. kas József né, Palotáson: Kre- kérdést: „természetes-e hogy Dejtár eddig is a jobb könyv- kacs Gyula, Héhalmon: Farkas falusi kereskedelmünk még a vásárlók között szereplő köz- Józsefivé és Palánki Viktorné rúzst és a kölnit is ügyesebben sé* volt- Esztendőkön kérész- végeznek nehéz körülmények árusítja, mint a könyvet?’’, Fábián János pedagógus között jó munkát, dásunkat megejteni. Ismeretes, előbbre juthatunk-e a falusi vo|t % !elke.. ennek a munká- IVfert gond azért akad még hogy legkiválóbb íróink, mű- könyvterjesztésben addig, amíg nak- ® időközben Balassagyar- 1”1 bőyen. Jártunk néhány vészeink, tudósaink, a társa- voltaképpen a községekben mat,ra került, de örökét méltó boltban, ahol nagyon szeré- d.almi és tömegszervezeti veze- senki sem felelős az eredmé- utod vette at s°lVom< Éva ma- nyen poroso(jnak. a könyvek az tők hívó szóval fordultak az nyeltért és művelődési fórra- gyarszakos tanár személyében, elfekvő áruk között, reményirodalom munkásaihoz, könyv- dalműnk e roppant fontos A szakma szeretető« túl még telenül várva a por’ alól való tárosokhoz, népművelőkhöz, tennivalóját jobbadán szakmai a. községi könyvtárosi teendők feltámadásukat. Ezek a falvak értő olvasókhoz és mindazok- hozzáértést nélkülöző, e mun- J° ellátása is_ segíti könyvter- ig várjál- a lelkes terjesztőket hoz, akik szívükön viselik a kával különösebb lelkesedés ijesztői munkájában. A dolgok akikhez szóljunk ismét ReA nélkül foglalkozó műkedvelők ped* összefüggenek: eleven vfezky savaival .Barátaid, végzik- „ irodalmi érdeklődés, jól mu- ti jg Teméijetek, / Az íróknak It. cikk nyomán indultunk kodp irodalmi színpad Holecz szüksége van reátok. / .. .Csak ^el, megvizsgálandó, tör- Imrene vezetése mellett, élénk szorosan, csak összetartsatok! adás, az irodalom és a nép tént-e előrehaladás az elmúlt könyvtári elet mind az iskola- / Áruljatok, dalt, bölcsességet többé nem egymástól elválasz- években? Érsekvadkerten ta- ban, mind pedig a községben eszmét...” tott, mégis az olvasó nép il- pasztáitok a legörvendetesebb ~ érthető, ha a házi könyvtá- Köszönet a kultúra névtelen lúzióját el kell oszlatnunk. A változást. Ebben a nagyköz- rak is szépen gyarapszanak, munkásainak, a már dolgozók- lelkiismeretesen végzett olva- ségben, ahol 5—6 évvel ez- tíz—tizennégyezer forinttal nak & a jövendő katonáinak só szociológiai felmérések előtt még alig 1,77 forint volt évente. jUHt- megyénk dolgos népét is ugyanis azt igazolták, hogy a áz egy főre jutó könyvvásárlá- Gallon Márta, a balassagyar- az olvasó ország táborába se^ felnőtt lakosság ötvenöt szá- si átlag, ma havonta 3—4 ezer mati könyvesbolt vezetője ar- gítik. zaléka egyáltalán nem olvas, forintért, az ünnepi könyvhé- ról tájékoztatott, hogy hatvaa ’ _ csukly m agyar nép műveltségét, felhívás lényege, hogy bár hatalmas mértékben fejlődött a könyvtári hálózat, a könyvki1
