Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
A vd*nrlőh ebiekében „Édes” körúton Mindannyian vásárlók vagyunk. iWtg azok is, álcák az egyik üzlerben eladnak, a másikban már vevőként térnek be. Mi az, , ami bármilyen árunál a legíiyntosabb számunkra? A választék'’ A minőség? Az árak? Atzt hiszem, kinek- kinek a pénatíneájótól függ, a három közül .melyiket teszi az első helyre. Talán a legfontosabb mégis a •yálaszté'.c, mert ebben a szóban az is benne van. hogy egyazon árufajtákon belül olcsóbb és drágább, jobb és átlagosabb minőségű cikkből egyaránt széleskörű a kínálat, * Nem tudom általánosítható-e: az édességeket sokan nem tartják „komoly” árunak. Ügy vettem észre, nálunk a felnőttek körében nem erény, s különösen nem férfias dolog „édesszájúnak” lenni. Legtöbbünkben az édességhez nyomban a ( gyermek képzete társul, pedig szeretjük a csokoládét, a cukorkát, az edes süteményeket, csak éppen szemérmesen titkolni igyekszünk... Már az első üzletben, ahova betértem egy kis vizsgálódásra, meggyőződhettem róla, hogy ez mennyire így van. A Salgó- élterem szomszédságában, a 170. számú csemegebolt csak edességárukból havonta 100— 120 ezer forint forgalmat bonyolít le. A csokoládékból és cukorkákból bőséges a választék — mondta Bablena Zoltán üzletvezető. — Ugyanezt az édes süteményekről — szaknyelven szólva, a lisztes árukról — már nem lehet elmondani. — Az árrendezés óta ezekből többszörösére nőtt a kereslet — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy József, az Síel miszer-nagy kereskedelmi Vállalat instruktora. Még két gyár kellene, hogy a folyamatos ellátást biztosítani lehessen. Hogyan alakultak az árak? Általában változatlanok maradtak. Egyedül a díszdobozok árai emelkedtek 2—6 forinttal. Az egész országra érvényes árrendezés május 5- én lépett életbe. Miért vált szükségessé? Részben azért, hogy a gyártás ne szoruljon ártámogatásra, másrészt a csőiíaelelekl magolástechnika fejlesztése, kisebb részben a minőség javítása. — Visszatérve a lisztes árukra — vette át újra a szót Bablena Zoltán — amióta az NDK-ból, Romániából és Csehszlovákiából is kapunk száraz süteményt jobb az ellátás. * A Pécs kő Üzletházban, a Csemege Kereskedelmi Vállalat csemegeüzletében egy teljes „utcájuk” van az édesség- áruknak. Mindem megtalálható a polcokon, ami szem, s szájnak ingere; díszdobozok, teasütemények, cukorkák ízléses műanyagcsomagolásban, táblás és darabos csokoládék, az Orange lengyel nápolyi és a Gelee Ananas Spitzen nevű német zselédoboz. — Valami finom, puha cukorkát keresünk — mondta Szorcsik Cyuláné, a Patyolat dolgozója. S amíg mi az árakról és a választékról beszélgettünk, kisfia, a szőke Gyu- szika már ki is választotta a számára legmegfelelőbb csemegét, egy tasak cukorkát. — Speciálkeverék, pilótacsemege, barackmag és city- kaeverék — sorolta a hiánycikkeket. Kivés Ignác, a Pécs- kő ABC Áruház vezetője. — Saerenénk, ha javulna az ellátás ... Ármozgást nem tapasztaltunk. Az új készítmények is elfogadható áron jönnek ki. De kérdezze meg in- kább a vásárlók véleményét. * Jcdlovszky Jakabnc nyugdíjas és lánya, Dobrocsi Istvánná, aki látogatóba érkezett Salgótarjánba, mogyorós puszedlit szerettek volna vásárolni, de nem kaptak. — Ügy látszik, kifogyott — mondta Jedlovszky néni. Hangjában nyoma sem volt az elégedetlenségnek. — Mindig ide járok. Van itt minden, kérem. És milyen finom kávét főznek!... Az árak? Nem vettünk észre semmi változást. Tudja, hogy van az, nem figyeljük mi az árakat. Talán észre som vennénk, ha valami tíz—húsz fillérrel drágább lenne. * Az édesség valóban nem alapvető közszükségleti cikk, így érthető, ha egy kicsit az érdeklődés perifériájára szorul, különösen akkor, amikor az elégedetlenségre amúgy is kevés ok van. Bárkit kérdeztem meg a vásárlók közül, elismerően szólt az édességellátásról. Valóban Ilyen szép lenne a „menyasszony”? Elsétáltam a külső városrészekbe, néhány távolabb eső, kisebb élelmiszerboltba is, hogy az üzletvezetők véleményét megkérdezzem. Az új kórházon túl, a KISZ-lakótéleptő) nem messze betértem a 20ft. számú önkiszolgáló élelmiszerüzletbe. — Száraz, édes és sós süteményt keveset kapunk — tájékoztatott Lórenc Lászióné üzletvezető. — Jó, ha a megrendelt mennyiség felét le tudja szállítani az Élelmiszer-nagykereskedelmi Vállalat. De még darabos csokoládéból sem kapunk annyit, amennyi kellene. Előfordult már, hogy tiz különböző fajtát rendeltünk, s mindössze kétféle érkezett. Mintha egy kicsit mostoha gyerekek lennénk. Talán az a baj, hogy nem a város közepén vagyunk.. . Ponyi Jánosné. aki a kórházzal szemben levő 174. számú üzletet vezeti, úgy vélte, szükség van arra, hogy legyen elegendő áru a peremkerületi üzletekben is, ne kelljen a környéken lakóknak a központba begyalogolni, ha vásárolni akarnak. ★ Még egy röpke beszélgetés a Karancs utcában Baksa Klárával, a 183. számú élelmiszerüzlet vezetőjével, aki a süteményeket és a 12 forintos háztartási kekszet és a gyü- mölcspehelyt hiányolta, s már csak néhány következtetés levonása maradt hátra. Bablena Zoltán vetette fel, hogy a gyümölcsszezon kezdetekor, amikor csökken az édességforgalom, újra megrendezhetnék az édességhónapot. Nagy József egy édesség szaküzlet megnyitását javasolta. Két általános észrevétel: az egyik nem ártana fontolóra venni, hogyan lehetne tovább javitani a lisztesáru-ellátást. A másik: a vásárlók érdekében meg kellene vizsgálni, hogy a külső városrészek üzletei a nagykereskedelemtől elegendő árut kapnak-e? K. S. Harmadik színházunk: a miskolci,,. Ősbemutatót, színvonalas darabokat várunk Jóleső öröm és tapasztalat, hogy immár nem csupán Salgótarján színház iránti igényének szinte szemmel követhető növekedéséről beszélhetünk, de arról is: megnőtt az érdeklődés a színházak körében is városunk iránt. Az a kétéves rendszeres kapcsolat, amely a színházak és Salgótarján között kialakult, a társulatok fogadtatása, megtette kedvező hatását. Az új gazdasági irányítási rendszer „piaci” érdekletségei sem maradtak közömbösek a színházakra, s e hármas összetevőkből adódik, hogy a színházművészet területén is kialakult, vagy legalábbis kialakulóban van a kereslet és a kínálat egymásra hatása. Talán ennek, talán a gazdasági rendszerrel beállott személyi változásnak tudhatjuk, hogy a debreceni Csokonai és a szolnoki Szigligeti Színház után felzárkózóban van a Salgótarjánt látogató színházak sorába a hozzánk területileg legközelebbi, a miskolci Nemzeti Színház is. A miskolciak, illetve a velük egyesült egriek évekkel ezelőtt gyakori vendégek voltak nálunk. Különösen a nyári időszakban, s az évszaknak megfelelő műfajokkal. A barátság azonban Lendvai Ferenc igazgató működése alatt elhalt, bizonyos fantasztikus elképzelések a „nagy észak-magyarországi terület színházáról” megrontották a kapcsolatokat. Megrántották, majd utóbb végleg szétszakították, holott a színvonal fejlesztése érdekében mi távolabbi társulatokkal is tárgyaltunk, s a dolgok jelenlegi állása szerint Szolnokkal, Debrecennel a tárgyalásokon túl összeköttetést is teremtettünk. Az új mechanizmus természetes eredményének érzem, hogy most immár a miskolci színház is kezdeményezőként köszöntött Salgótarjánba, s az új évadra garantált színvonalú előadásokat kínál. Az ajánlat megtisztelő számunkra, annál is inkább, hogy az állandó színház feladatát, szerepét mi jelenleg csak vendégegyüttesekkel tudjuk betölteni. De a megtisztelő ajánlat esetén sem hátrálhatunk meg igényeinkkel, azokkal az elgondolásokkal, melyek a város, és közvetve a megye színházkultúráját hívatottak előbbre vinni. Étinek jegyében született az első megállapodás a város és a miskolci színház közöli, melynek eredményeként június 14-én színre kerül nálunk Az ügynök halála, s ezt követően az új évadban több rangos műsorra számíthatunk a miskolciaktól is. Beszélgettünk a színház szervező titkárával, Siklósi Lászlóval, aki a formálódó kapcsolatokról a következőket mondotta: — Megtisztelő lehetőség számunkra, hogy színházunkkal ismét látogatói lehetünk szomszédunknak, Salgótarjánnak. Korábbi évek kapcsolatait elevenítjük f$l és kellemes meglepetés, hogy az előzetes tárgyalásokon kinált vígjátékok és musical-ok mellett megemlítették Az ügynök halálát, és elsősorban erre tartottak igényt. Ez a bejelentés mindennél jobban tükrözi a város színházkultúrájában az utóbbi évek során beállott változásokat, az igények nagymérvű váltózását. Rokonérzéseink e tapasztalatok alapján csak erősödnek, s kötelességünknek érezzük, hogy a szomszédos Iparváros igényeit a tőlünk telhető erővel és színvonalon szolgáljuk. Leküzdjilk a közlekedés és a technika gondjait, s a megbeszélések alapján mintegy három—öt előadással társulunk a debreceni és a szolnoki színház programjához. Műsortervet még nem tudunk említeni, a véglegessel csak augusztus végére készülünk el, de szeretnénk például bemutatni Tarjánban is múlt évi ősbemutató darabunkat, Méhes György erdélyi író: 33 névtelen levél című művét. Törekvésünk, hogy nem sikeriró és álmodern művek kel akarjuk a közönséget megnyerni, hanem rangos alkotásokkal. Ebből szeretnénk Salgótarjánban is ízelítőt adni. (barna) TV-ELŐZETES ORVOS, IRÖ, HUMANISTA iszerda, 19.05) Négy évtizede él már külföldön — jelenleg Brazíliában Lénárt Sándor. A portréműsor távollétében készült, s adására is távollété- ben kerül sor. A film apropója az, hogy a több mint egy tucat nyelvet beszélő polihisztort — amint arról a világsajtó is beszámolt — Dél-Ameri- kában letartóztatták a náci tömeggyilkos orvos, dr. Men- gele helyett. A tévedés természetesen kiderült, s Lénárt Sándort azonnal szabadon bocsátották. Az érdekes kalandról is szó lesz a műsorban. S az orvos-, író- nyelvtudós életéről, ami szintén igen változatos és érdekes. A műsorban felvillantanak mindebből részleteket, momentumokat, és a nemrégiben nála vendégeskedett Karinthy Ferenc is beszél a tudósról. SZERKESZTIK A NÉZŐK (Péntek, 18.05). A sorozatműsor III. adására kerül sor. A nézők bevonása már hagyománynak tekinthető ennél az adásformánál, a telefonálókat, a levelek íróit a szerkesztők meginvitálják a stúdióba, s meghívják azokat is, akik a panaszokat „okozták”. Tehát a kérdezőt és az ügyintézőt is. Ilyen módon egy-egy eset kapcsán sokaknak tudnak közvetlen választ adni a televízió nyilvánossága előtt, s válik megvitathatóvá közvetlenül egy-egy bonyolult ügy. Egy nézőnk például beküldött egy külföldi cipőkrémes dobozt, ami — láss csodát! — egyetlen szelíd érintésre nyílik. A műsorban ezúttal annak is utánanézhetünk, hogy mi lett Jelenet „A borotva éle” című tv-játékból (A televízió június 10-1 (keddi) műsorához) Jelenet az „Ezerkettedik éjszaka” című TV-jatekböl (A televízió június 14-1 (szombati) müsoráhoüó Jelenet a „Simon és f anra” című angol filmből (A televízió június 15-1 (vasárnapi) műsorához) a javaslat sorsa. Egy nyugdíjas bácsi is remek ötlettel hozakodott elő: a napokig, sőt hetekig álló liftek közül azokat, amelyeknél a baj, a hiba alkatrészcsere nélkül repurál- ható, hozzá hasonló nyugdíjas villanyszerelőkkel kellene megjavíttatni. Egy lift ne álljon két hétig, csupán azért, mert KOSSUTH RADIO: 8.15: Lányok, asszonyok. — 8.38: Fidibus/. &enés országjáró vonat. — 9.14: Doráti Antal felvételeiből — világhírű szólistákkal. — 10.051 Életem, találkozásaim. A mikrofon előtt: Szigeti József. — 10.35: Nagy Éva énekel. — 10.43: Rádiószínház. Mercedes. — 12,20: Melódiákoktól. — 13.48: Szervusz, szevasz, szia... — 13.58: Kóruspödium. — 14.10: Ünnepi könyvhét 1989. — 14.25: ÜJ Zenei Üjság, — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak! — 18.05: Dél keresztje alatt. Berek Katalin műsora. — 18.35: Szombat délután — Szegeden. — 18.00: Doráti Antal Csaj- kovszkij-müveket vezényel. —• 19.25: A nemzet csalogánya. — 21.03: Ádám Jenő: Magyar népdalfeldolgozások. — 21.15: Páholyból. Beszámolók, tudósítások a Könnyű Múzsa otthonából. — 22.15: Közvetítés a kötött fogasd birkózó EB-röl. — 22.30: Táncoljunk l PETŐFI RADIO: 8.05: Manón. Operarészletek. — 9-00: Külpolitikai figyelő. - 9,15: Ifj. Magyar! Imre népi zenekara játszik, Mak~ kay Klára és Bolla Tibor énekel. — 10.00: A zene hullámhosszán. — a szerelőbrigád nem ér rá például kicserélni egy biztosítékot. SIMON ÉS LAURA (Vasárnap 20.20). Magyarul beszélő angol film víg játék. Könnyed történet: a BBC egy boldog házaspárról tervez tv-soroza- tot. Keresnek hát egy boldog színészházaspárt, akik vállalMai műsor II. 30: Térzene a Halászbástyáról. — jü.oä: Zenekari muzsika. — 13.03: Kamarazene. — 14.00: Köny- nyüzene. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Borús Lajos népi zenekara látszik, Jákó Vera és Ambrus Mihály énekel. — 15.15: Egy hír a mikroszkóp alatt. — <5.30: Hermann Prey énekel. — 18.05: Oliver. Részletek Bart zenés játékából. — 16.32: Az Ifjúsági Rádió- színpad bemutatója. Az elveszett alkotmány Arany János vígepo- szának rádióváltozata. I. rész. — 18.10: A Rádió Kabarészinháza. — 19.20: Részletek a ceglédi Jazztalálkozó masorából. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Csárdások. — 20.40: Vendégkönyv. — 20.54: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. III. felvonás. — 23.10: Kamarazene. — 23.48: Népdalok. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismertetés. — 9.01: Nótaszé. — 9.25: A kanadai férfi. Magyarul beszélő ják is, hogy családi harmóniájukat „közreadják” a képernyőn. A harmónia azonban csak látszat, s a' robbanás éppen adás közben történik — milliók szemeié ttáral S érdekes módon ez még csak fokozza a sikert. A. Gy. NDK-tévéfilm. — 11.10: Arckép egy faluról. Riportfilm. — 11.3d; Az öltözködés művészete. 1. őskor, Egyiptom. . , — 16.38: Műsorismertetés. — 16.30: Beszélgetés a kárrendezésről. — 16.40: A magya- muzslka közelmúltja. A népda’ jegyében. — 17.10: Még egyszer a BNV-ről. — J7.10: Reklamműso — 17.50: Hírek. — 17.55: Olvasójegy... — 18.40: Aktuális riport- műsor, — 19.25: Cicavízió... — 13.35: Lapok az 1918—19-es forradalmak irodalmából. — 19.55: Sző net. — 20,00: Tv-híradó. — 20.20: A Bóbita-együttes. — 20.35: Pásztor óra. Tévékomédia. — 21,10: Gilbert Bécaud-show. Zenés fiira, — 22.10: Tv-hiradó - 2. kiadás. — 22,30: Ilelly Rózsi énekel. — 23.05: Jó éjszakát, felnőttek! Tudpi úr- fi. BESZTERCEBÁNYA: 9.101 Belli és Sebastlen sorozat. — 10.00: A tenger enciklopédiája. — 10.30: Virág és köszörű nélkül, (franc!' bűnügyi film.) — 13,00: Atlétikai kupaverseny. — 19.00 és 22.20: Tv híradó. — 19.30: Dokumeiuurofllm az állatok árvízi mentéséről — 30.351 Kis vitáé hőse. (Angol film.) ■*
