Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
Fájó pont; Az óvoda Bárkivel beszéltünk a faluban és az óvodára terelődött a szó, rögtön ezt a választ kaptuk: Ez fájó pont Litkén, Tudniillik, az óvoda hiánya. Mert a faluban rengeteg az óvódás korú gyermek, és nincs ovoda. A szülőknek gyakran okoz gondot, hova tegyék a gyereket, amíg dolgoznak, másrészt a kicsinyeknek is hasznos lenne a közösség. így a gyerekek sokszor az utcán vagy az udvarokban töltik a napot, A tanács még 1963-ban akart óvodát építeni, meg is volt ró a pénz. Akkor a felsőbb szervek elutasították az építési engedélyt. Az óvoda ügye azóta is húzódik, pedig a litkeiek nagyon szeretnék, ha végre óvodába vihetnék a gyerekeket, és megnyugtatóan rendeződne ez a kérdés. Akkor az ilyen csöppségeknek sem• kellene a délelőttöt az utcán tölteni. Két kérdés Meddig megy a busz — Lesz-e telefon? Az eqyakaratú község Több mint félezeréves település az Ipoly menti Litke. Sok baj, vész érte az itteni emberek őseit, valamikor — úgy háromszáz évvel ezelőtt — az egész falu lakosságát elhurcolták a török martalócok. Akik megtelepedtek a nagy csapás után, vasszorgalommal építették újra lakhelyüket, s évszázadokon keresztül hagyományozták gyerekeiknek, unokáiknak a családi hajlék nagy szeretetét. A lit- keiek szeretik is a községet nagyon. Éppen ezért aggódnak most, hogy mi lesz, mert csaknem tíz éve bizonytalan a község fejlődéséAm ugyanakkor hiába készült el a rendezési terv, míg jóvá nem hagyták a kijelölt, területek beépítését, senki sem foghat az új hajlék elkészítéséhez. Ez a huzavona egy cseppet sem használ a falubeliek hangulata nak, de a községi szervek tevékenységének sem. Am ennek ellenére a litkeiek nem szűnnek meg támogatni két kezük munkájával a szűkebb pátriát, a községet, ahol számos épület, létesítmény dicséri a helybeliek szorgalmát, akaratát. Kevés olyan község van a V «zínntszók nek jövője. Az Ipoly szabályozása során ugyanis víztároló épül a szomszédságukban, amelynek a vize érinti a község határát is. Ezért tiltották meg a litkeieknek, hogy a település déli, délnyugati részén építkezzenek. megyében — de országosan is — ahol annyira kiteljesedett volna a demokratizmus, min éppen itt. A lakosok egyakarattal határozna/ mindenben, de az akaratukat közösen segítenek végrehajtani is. Miéri rossz a kenyér 'í Ez a kérdés szinte naponta elhangzik Litkén. Nem is olyan régen olyan híre volt a litkei kenyérnek, hogy még a távolabbi falukból is eljöttek érte. Most meg aki teheti Salgótarjánból viszi a kenyeret. A község lakói háborognak: Helyben van a pékség és mégis rossz kenyeret eszünk. Az önkiszolgáló boltban beszélgetünk László Gyuláne boltvezetővel: — Mi sem értjük miért van ilyen sok baj a kenyérrel. A külseje sokszor égett, belül mégis nyers, sületlen. Gyakran formátlan, keletien, nem csoda, hogy a vevők elégedetlenek vele. Nem győzzük visz- szaküldözgetni a pékségbe, de ugyanígy vannak a környékbeli községek Is, ahová Lükéről szállítják a kenyeret. Nagy tervek az iskolában Az állomási önök i szuuauan maijuk Bánszegi Jánost, a ivelődesi otthon vezetője!. . ipen most engedett, keresztül az állomáson egy teher- vonatot, így van néhány sza oad perce. Elmondja, hogy a '•özség lakói magukénak ér- .,it a művelődés hajlékát, látogatottak a klubnapok, melyeket. kedden, pénteken, szombaton és vasárnap tartanak. Tervekben, elképzelésekben nem szűkölködnek. Bán- szegi Jánostól hallottuk, hogy a színjátszócsoport, a napokban vendégszerepelni megy a szomszédos csehszlovákiai Tőrincsre. amely a határ mellett fekszik. Bernutalják -< Mikszáth-regény alapján készült „Egy éj az aranybog — Szűkén vagyunk az iskolán, állandóan helyhiánnyal . üszködünk — mondja, amíg körülvezet az iskolában — , ennek ellenére nagy terveink ban’ című zenes, vidám vannak. Szeretnénk egy olyan tékot. A színjátszók akik tanulócsoDort-megosztást lét- főként az idősebb generácio- rehozni, ami lehetővé tenné, hoz tartoznak — nagy lelke- hogy a túlkoros gyerekeket ki- sedéssel vállalták a próhá- ............. '— siker nem is mák at. így a rád Itat el. — És a fiatalok? — Ök inkább a klubnapokKözben egymás után jöntiek a vevők, ők sem fukarkodnak a megjegyzésekkel, amikor betűk hirdetik, hogy meghallják, hogy a kenyérről Icára megkezdődik a Az iskolában vidám zsivaj fogad bennünket, éppen most csengettek. A táblákon öles nemso- diákok emelnénk az osztályokból és velük külön nevelő foglalkozna. Ezen kívül áugusztusban az arra rászoruló gyerekeknek óvoda-pótló iskolai előkészítő ™ 3ómak’ táncolni szei-etnel^ ^ Van egy kialakulóban levó tanfolyamot tartunk. Ez a me- zenekaruk, ez új színfoltja gyében is úttörő kezdeménye- lesz a művelődési háznak, zésnek számít. Lükének néhány évvel . ,.1 . , , ... ezelőtt híres tánccsopori: i A lüket gyerekek most ju- voi^ j,a gjmdna megfelelő mi niusban tíznapos kirándulásra vészeti vezető, szívesen felindulnak Szigetszentmártonra. élesztenék ezt a szép hagvo- Már készülődnek, mert az mányt. Hogy a kultúra Litkén nem mostohagyerek, bi üdülésen kívül budapesti vázonyítja, hogy tízezer forintot van szó. Jó lenne végre ulá- álma, a vakáció. Ezek azutol- " a járni, valóban mi is az oka, só tanítási napok, már csak hogy Lükén ilyen rossz a ke- megfeszített figyelemmel lehet nyér? az órára figyelni, a gondolatok el-elcsapongnak. rosnézés és hajókirándulás Is fordítanak ebben az évben a várja őket. színpad felújítására. Jó muuka, ueliéz értékesítés Két fogas kérdést tettek fel a község beliek. Am a választ mi az Illetékesektől várjuk: Egyre növekszik a Lükéhez c>* kilométerre eső rárósi für- c hely szerepe. Évente úttörőtáborok épülnek fel az Ipoly partján és sok ezren keresnek kT kapcsolódást a környező er- (■'."segekben. Az idén országos KISZ- és úttörőtábor is létesül a folyóparton. A hétvégeken. nagyon sokan keresik fel a fürdőhelyet. Illetve csak keresnék, mert az autóbusz ugyanis csak Libkétg közlekedik. Azt kérdezik a községbeliek: Vajon miért nem közlekedhet néhány járat a rárósi fürdőhelyig, legalább szombaton és vasárnap? Az autóbuszok inkább a faluban várakoznak néhány órát, amíg a kiállási idő tart. Pedig leszaladhatnának a fürdőig. Vagy az AKÖV-nél nincs új mechanizmus? Faluhelyen délután négy óra után vagy lehet telefonálni, vagy nem. De inkább az utóbbi a bizonyosabb. Számos esetben előfordult már, hogy sürgősen kellett volna mentőt rendelni, vagy hívni a rendőrséget, de nem lehetett telefon- kapcsolatot létesíteni. Vajon miért nem lehet egy nyilvános telefonállomást felszerelni a községben? A tanács vezetői vállalták, hogy anyagi eszközökkel is hozzájárulnának a megvalósításához. A sportolók szerződése A sportkör, talán nem is annyira az eredményeiről hírneves, mint a módszereiről. Arról, hogyan lehet öntevékenyen megteremteni a zavartalanabb sportolás, versenyzés anyagi alapjait. A sportkör ugyanis már a harmadik éve szocialista szerződést kötött a tanáccsal különböző társadalmi munkák végzésére. A szerződést eddig példásan teljesítették, és ahogy hírlik a későbbiekben még bővítik Is a tevékenységüket. Ezzel azt Is elérték, hogy a tanácsnak nagyobb anyagi erőforrások állhatnak rendelkezésére a sport támogatására is. S amire még büszkék a lltkel sportolók és sportvezetők: egyedül a litkei sportpálya alkalmas arra. hogy az SBTC téli edzéseket folytasson a területén. — Ami a gyerekeknek már szabadságot jelent, az a tanár számára még komoly munka — mondja Nagy József Iskolaigazgató. — A szokásos jelentéseket. kimutatásokat készítjük. Száznegyven gyerekünk van, három teremben folyik a tanítás. Jelenleg két nevelőnk is hosszabb szabadságon van, ebben az évben bizony elég sok feladat hárult ránk. Nagy József igazgató éppen tíz éve van a faluban, most ünnepli a jubileumot. Megszerette, megismerte a községet és lakóit, nem is vágyik el innen. Az erdészetben arról panaszkodott Virág Gyula erdészetvezető, hogy sok nehézséget okoz nekik a különféle faanyagok értékesítése. Habár az erdészetnek nincs nagy kitermelési terve, mert csak alig 12 ezer köbméter faanyagot kell kitermelniök, mégis fejtöréssel jár az értékesítés. Az erdészet litkei fűrészüzemében az idén 170 köbméter par- kett-frizt (parkettalapanyagot) és 1200 köbméter bányaFenyeget t deszkát állítanak elő. Exportra pedig palettadeszkát készítenek, igaz az utóbbit még csak kísérleti jelleggel. Az erdészet arányosan teljesíti a tervét. Nemcsak a fagyártmányok előállításában, a fakitermelésben, hanem a telepítésben, erdőművelésben is szép sikereket ér el. Szerencsére az erdészetnek csaknem állandó a szakmunkás- és segédmunkásgárdája. ami nagyban elősegíti a sikeres tevékenységet. Dobroda Vezető nélküli traktoruk! Javítják a Dobrodán átvezető hidat, illetve új hidat építenek. A régi híd évek óta sok gondot okozott, mert nem mertek rajta közlekedni az emberek. A járművekről nem is szólva. Ezzel a rozoga híddal kapcsolatban mesélték a Ütkeiek a következőket: A vontatósok, traktorosok amikor a híd elé érkeztek, rögzítették a kormányszerkezetei és leugrottak a járműről. A traktor átment rakományával a hídon, mire a traktoros Is utánaszaladt. A túloldalon ismét felpattant az ülésbe és így haladtak tovább. 8 ezt nem virtusból csinálták, hanem félelemből, hogy a híd beszakad a terhelés alatt. Nemsokára azonban elkészül az új híd. s nem kell senkinek sem bűvészmutatványokat végezni, ha át akar haladni rajta. Mert az ilyen mutatvány sem volt teljesen veszélytelen. 1 5 " Lb Ebben az évben is gazdagodott a falu. Elkészült az új autóbusz-váróterein. Igaz, hogy kívülről még nincs bevakolva, de belül szép. tágas helyiség várja az utazókat. Az új autóbuszváró előtt már van pad is Sokat javult az utóbbi években a litkei termelőszövetkezet. Ennek az a legalapvetőbb ismérve, hogy a tagok szívesen eljárnak dolgozni, sőt kérik, követelik a munkát. Persze á szorgoskodásnak a látszata Is megvan. Három éve felülvizsgálták a normákat, bevezették a készpénzfizetést, emelkedtek a jövedelmek is. Tavaly például egy munkanapra 72 forintot fizetett a szövetkezet. Ezek az intézkedések meghozták a munkakedvet, amely viszont azt eredményezte, hogy a szorgalmas tevékenység gyomén nagyobb lett a termés, emelkedett a jövedelem. Persze sok még a gond a szövetkezetben. Ilyen többek között a Dobroda-patak gátszakadása, amely nemrégiben következett be. Jelentős búzavetést öntött el a víz. A biztosítási kártérítéssel csak pillanatnyilag segítettek a közösön, mert egy újabb elöntés veszélye fenyeget. A tsz kérte már az illetékes vízügyi igazgatóságot, hogy nyújtson segítséget a Dobroda megfékezéséhez, azonban egyelőre választ még nem kaptak. A litkeiek nagyon remélik, a víz nem tizedeli meg a szépnek ígérkező termésüket. De jobban örülnének, ha mielőbb intézkednének a gátszakadás helyreállítása érdekében. Ezen a héten Litkén .jártun! az Ipoly partján elterülő érd . s településen. Sok tapasztalatunk közül az a legfigyelemreméltóbb, hogy a i tkeíei: nagyon szeretik községüket, hajlandók áldozatokat vállalni a fejlődéséért, a község szépítéséért, modernizálásáért. Szorgalmas. törekvő emberekkel váltottunk szót. Az írásokat CSATAY ERZSÉBET és PA- DAR ANDBáS készítették, a fotók IFJÜ KULCSÁR jözsef munkái. Legközelebb június 11-én Mátrán o vakra látogatnak el a szerkesztőség munkatársai, ahol a szokásokhoz hí ven a lanácson fogadóórát is tartanak.
