Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

A Tanäcsköztarsasag és a történelemtanítás E 1843-ban még „kísértet jár­ta be Európát” — 1917-ban és 1919-ben. a kísértet ro-busz-tus társadalmi erővé szerveződve rengő lépteikkel vette birtoká­ba Földünk egyhatodát. A szocializmus és kapitalizmus eme nagy birtakperében a magyar munkásosztály nem kis szeretet játszott, hiszen nemcsak népe forradalmát és győzelmét vívta ki. hanem elvtársi jobbot nyújtott az imperialista intervenciósok gyűrűjében vergődő szovjet hatalomnak, hozzásegítve ez­zel a diadalhoz. Ma, amikor 50 év távlatából veteránok, harcosok és győ­zők utódaiként és tisztelői­ként meghajtjuk az emléke­zés lobogóját a Magyar Ta­nácsköztársaság történelmet formáló tettei és dicső harcai eiőtt, a ma emberének emlé­kezetében és szívében szeret­nénk maradandó, örök emlé­ket állítani. ★ Izgalmas kérdések egész so­ra vetődhet fel: mennyire élő hagyomány történelemtanítá­sunkban a Magyar Tanács- köztársaság? Milyen helyet foglal el a történelmi hagyo­mányok rendszerében a Ta­nácsköztársaság történetének tanítása? — Milyen funkciója van a szocialista forradalmi hagyományoknak a világnéze­ti nevelésben? Mielőtt azon­ban ezeket a kérdéseket sor­ra venném szükséges, hogy a történelemtanítás nevelési feladatairól ejtsek néhány szót. ¥ Az új általános és középis­kolai Tanterv és utasításban a történelemtanítás feladatai között jelentős helyet foglal el a világnézeti nevelés. Tör­ténelemtanításunknak el kell vezetnie a tanulókat „a dia­lektikus és történelmi mate­rializmus legáltalánosabb tör­vényszerűségeinek megértésé­hez, elfogadásához és a mar­xista—leninista világnézeten alapuló tudatos és aktív poli­tikai cselekvéshez.” S ebből a szempontból a történelemta­nítás elég sajátos, de egyben kulcsfon tosságú helyet foglal el az iskolai tantárgyak kö­zött. A természettudományos tárgyak — köztudomásúan — a világnézetnek az anyagi vi­lággal kapcsolatos dialektikus materialista nézeteit kell, hogy kibontakoztassák. A tár­sadalom tudományi tárgyak között viszont a történelem az egyetlen, amelynek az em­beri társadalomra vonatkozó dialektikus és történelmi ma­terialista nézeteket kell kiala­kítani tudományos, egymásra- épülő ismeretrendszer kere­tében "azzal, hogy párhuzamo­san tanítjuk mind az általá­nos, mind a középiskolában az egyetemes és a magyar történelmet. Az így kialakuló tudományos világképnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók megértsék sa­ját korúikat, küzdelmes min­dennapjukat, amelynek érett felnőttként, néhány év múlva maguk is politikus tagjai lesznek. * % Ezt a funkciót csak akkor tudja betölteni a történelem- tanítás, ha nem reked meg a tények és adatok ismeretköz­lése szintjén, hanem pozitív nevelőhatások erőteljes, kon­centrált közvetítőjévé válik. Ez nem könnyű feladat. Mar­osak azért sem, mert a törté­nelemtanításban a nevelés, az oktatás az ismeretek feldol­gozása által történik. Ez pe­dig permanens veszéllyé teszi az oktatás eluralkodását, az intellektualiizmust. S tudva azt, hogy az ismeret önmagá­ban még semmiképpen sem világnézet, a történelemta­nárra nem kisebb feladat há­rul. minthogy a történelem órákon az ismeretekből fel­építse az ismeretek rendsze­rét, ennek során az ismere­teket minőségileg alakítsa át nézetekké, majd meggyőződé­sekké. a meggyőződéseket pe­dig pozitív irányú, társadal­milag hasznos ceelekvőkész­Betegszállító kisautó Ebben a hosszú nevelési fo­lyamatban — amíg az egy­szerű ismeretből a nézetek és meggyőződések formálásán keresztül cselekvőkészség lesz, jelentős szerepet játszanak a történelmi hagyományok. A világnézetileg is megalapozott cselekvőkészség tartalma és minősége szempontjából nem közömbös, hogy a nevelőmun­ka folyamán milyen tartalmú és minőségű történelmi ha­gyományok kapnak fontos, i vagy kevésbé fontos szerepet. ' Miután ' cselekvőkészsége:) mai — sőt, mivel az ifjúság : neveléséről van szó, e tekin­tetben jövő — cselekvőkész­séget értünk, történelmi múl­tunknak azokat a sorsfordu- latait kell a történelemtanítás folyamán a nevelőmunka kö­zéppontjába állítanunk, ame­lyekből mai és jövő életünk közvetlenül ered M A hagyományban végte­len bizalom és tisztelet feje­ződik ki a tegnapok, a törté­nelmi elődök alkotásai, har­cai és küzdelmei iránt. Ben­nük a társadalom saját méltó­ságát, történelmi elhivatott­ságát tiszteli. Csak az ilyen, dicső múltat, sikereket és bu­kásokat és önnön társadalmát becsülő és tisztelő társadalom tud erőteljes, alakító hatás­sal lenni tagjaira. Mai szocia­lista életünk és építőmunkánk előzményed és közvetlenebb múltunk kapcsolódó láncsze­mei vannak olyan fontosak számunkra, mint a mai élet­hez csak közvetve kapcsoló­dó létünknek az idők homály­ba vesző sonsfordulatai. Vall­juk, hogy Dózsa mezítlábasai, .Bocskai hajdúi, Rákóczi ku- rucai, Kossuth vörösnadrágo- sai történelmi elődeink vol­tak. De jogosabb büszkeség­gel kell vallanunk, hogy a Párizsi Kommün sans-culotte- jad, a Putyilov gyár proletár­jai, Jaures munkástömegei, a Magyar Tanácsköztársaság vönöskatonái és veteránjai mai életünk harcosai voltak, akin ben nemcsak a harcos múltat. hanem a szocialista mát, mad életünket és társa­dalmunkat is becsüljük és tiszteljük. Fabulya László A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata elkészí­tette egy elektromos meghaj­tású kisautó mintapéldá­nyát. A négyszemélyes nyi­tott autó mechanikus kap­csolású, két sebességgel tud közlekedni (az első sebesség­ben 5—6 km/óra, a 2-es se­bességgel pedig 15 km/óra). Az Országos Reuma és Fürdőintézet megrendelésé­re készült kisautó viszonylag lassan közlekedik, mert fel­adata az lesz, hogy a kór­házban a pavilonok között szállítsa a betegeket. Ülés­háttámlája lehajtható, így fekvő beteg szállítására is alkalmas. A könnyen cserél­hető akkumulátor 50—60 km-es távolságra elegendő „üzemanyagot” biztosít a kapcsolás számától függően. A vállalat még ez évben elkészít ebből a típusból 12 darabot, tervezi ezenkívül, hogy egy úgynevezett Tisza- családot hoz létre, amelyek között szerepel nagyobb se­bességű, városi forgalomra alkalmas jármű is. S’ így nem veszélyes Két barát találkozik egy­mással. — Mivel foglalkozol mosta­nában? — Fellépek a cirkuszban, a „Szemtől szembe a vad orosz­lánnal” című számban. — S nem félsz? — Mitől féljek? Hiszen én vagyok az oroszlán. Kétnapos véradás Nagyszabású kétnapos véradást rendez a városi Vöröskereszt szervezete az öblösüveggyárban. A véradáson, melyet minden év­ben rendszeresen megismételnek az öblösüveggyári véradókon kívül részt vesznek az ÉMÁSZ és az írószer Ktsz dolgozói, vala­mint a Csizmadia-telep és Som« lyó-bányatelep aktívái. Az eddig egynapos véradást az idén első íz­ben rendezik kétnaposra, mert az előzetes számítások szerint három-négyszáz önkéntes véradó­ira számítanak. Műhold — világítótestnek Az amerikai szakértők olyan felfújható mesterséges hold tervein dolgoznak, amely éjszaka Idején a napfényt a földfelszín meghatározott öve­zeteinek megvilágítása céljá­ból visszaverné. A mintegy 600 méter átmérőjű mestersé­ges hold legalább 100 ezer négyzetkilométernyi területet világítana meg. Az általa tük­röződött fény kétszer olyan erős lenne, mint a Hold fénye holdtöltekor. Ezt a mestersé­ges holdat Délkelet-Ázsia fö­lött haladó pályára vezérelnék és elsősorban a vietnami had­színtér megvilágítására hasz­nálnák fel. A terv szerzőinek véleménye szerint az ilyen vi­lágító mesterséges hold meg­könnyítené az ellenséges csa­patok éjszakai hadmozdulatai- nak megfigyelését. A tervvel kapcsolatban Kambodzsa kormánya hivata­los jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormánya hál. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az ilyen mesterséges hold kárt tehet a Vietnammal határos országok vetéseiben. Az éjszaka még a miénk... Az öngyilkosság örök té­ma. Miért mennek az em­berek önként a halálba? Mi­ért számolnak le magukkal és az élettel? Bárki lesz ön­gyilkos, tette nem marad megjegyzés nélkül. Az embe­rek „szájukra veszik” az ese­tet. A miértekre keresik a választ. Az orvosok az ön- gyilkosságoknál két körül­ményt vizsgálnak. Az ön­gyilkos lelki adottságait, s azt, mi okozta a befelé fordulást. Kutatják az okokat, amelyek a legerősebb ösztönt, az élet­ösztönt legyőzték. Évenként jeles orvosok, pszichológusok nemzetközi kongresszusokon találkoznak. Keresik azokat a pszichikai ég társadalmi té­nyezőket, amelyek az öngyil­kosságot kiváltják. Mert az öngyilkosok száma világszer­te emelkedik. Akik megmér­gezik magukat, azoknak mondhatjuk, kilencven száza­lékát sikerül megmenteni. Ezek utógondozása társadal­mi ügy hazánkban. A másik fontos dolog, a megelőzés. Nógrád megyében ritkán hallunk öngyilkosságról. Ha mégis akad, mi is megkérdez­zük az okát. Munkahely, család, szerelem? A 30 éves férfi Etesen la­kott. Paulik Béla 1964-ben nősült, 4 évig élt együtt az asszonnyal, aki a múlt év nyarán elhagyta. Elment a háztól. Magával vitte gyer­mekét is. Az elhagyott férj nagyon elkeseredett. Próbált NÓGRÁD - 1969. június 1., vasárnap udvarolni, ám mindig eszébe jutott az asszony, a gyerek. Szeretett volna a 17 gves B. Ilonkával is találkozni. A lány nem. Mást szeretett. Neve­lőapja fiát, Jóskát, aki há­zasságot ígért, s aki együtt élt a lánnyal. Tudták ezt a faluban is. Beszélgettek a há­zasságról, amely soha nem jött létre. A fiú elhagyta a lányt, aki búskomor lett. Ügy érezte, mindennek vége. „Szégyen és megaláztatás” vár rá. Tudta ezt Paulik Bé­la tó. A két elkeseredett ember az eszpresszóban találkozott. Ilonka nem tért ki a rande­vú elől. Mindketten az éle­tükről beszéltek. Paulik aján­latta: jöjjenek Tarjánba a Salgó-presszóba. Bejöttek. Itt is beszélgettek. Miről? Az ön- gyilkosságról. Paulik fejte­gette az Etes felé induló bu­szon, hogy ő már régen sze­retne öngyilkos lenni, de nincs bátorsága. A lány is mond­ta; ő megtenné. Paulik ja­vasolta: menjenek a lakásá­ra, olyan mérget tud szerez­ni, amely perceken belül vé­gez velük. Paulik Béla megszerezte a mérget. A neve: Dorsin, amely arzénpentoxidot tartalmazott. A méreg halálos adagja 20— 40 gramm. Ha a szervzetbe kerül és felszívódik, orvosi kezelés nélkül emberélet ki­oltására alkalmas. Ilona a mérget kérte. Paulik Béla mást mondott. — Az éjszaka még a miénk! Befűtök, jobb lesz, ha meleg­ben halunk meg. Ne legyünk mindjárt öngyilkoso|k. A lány sürgette: „Azért jöttem, hogy meghaljak. ' Paulik Béla levetkőzött, s le­feküdt. A lány is... Reggel Ilona felébredt, kereste a mérget. Megtalálta a férfi kabátjának zsebében. Maga hoz vette. Felébredt Paulik is. A leány közölte vele, hogy öngyilkos lesz. Veszekedés támadt közöttük, mert a férfi már egyáltalán nem akart megválni az élettől és azt gondolta, „most már” a lány sem. B. Ilona búcsúlevelet írt az édesanyjának, átadta Pau- liknak, majd a mérget egy pohár vízbe öntötte és kiitta. Paulik megijedt, próbálta rá­venni a lányt, hogy hányjon, vagy menjen vele kórházba. Ilona hajthatatlan maradt Paulik az autóbuszmegállóhoz ment, A busz délutáni mű­szakra vitte... , A lány egyedül indult ha­zafelé. Útközben görcsök kí­nozták. Hazaért. — Úgysem sokáig élek, mér­get vettem be, meghalok — mondta az anyjának. Az any­ja nem hitte el. Amit szomszédnak mondott, azt már igen. — Hívjon mentőt Feri bá esi, rosszul vagyok, megmér­geztem magam... Rohantak a mentőkért. A gyors orvosi beavatkozás megmentette B. Ilona életét. Paulik Béla ellen elkészült a vádirat. Fiatalkorú öngyil­kosságában való közreműkö­dés miatt áll majd a bíróság elé. Szokács László ww Osz-öreg emberek a hajdankorban A teenagerek, a mutáló hangú sportvilágbajnokok aranykora, ón még a gerontológia tudományának, az emberi átlagéletkornak a megnövekedése is csupán századunk második félidejének ajándéka. Régi írások, sírleletek antropológiai elemzése egyaránt azt mutatja, hogy a középkorban a mainál sokkal nagyobb volt a gyermekha­landóság s a járványokkal tizedelt városlakóknak átlagos életkora alig érte el a 3«. évet. Az Árpádok mintegy 60 ismert tagja közűi aUg egy-kettö érte el az 50—60 évet. Az 1276-ban Budán — Margit hercegnő szentté avatása ügyében — tartott inkvizíció 108 meghall­gatott tanúja között io százalék az 50 évnél idősebb. Legidősebb köztük a magát százévesnek valló Miklós pesti, szerzetes, aki — egy beteg rokona miatt — korát meghazudtoló fürgeséggel kereste fel. szekérrel, csónakkal utazva, a szentéletű apáca szigeti sírját. Akad­tak azonban öreg, nagy kort megérő magyar emberek a későbír századokban is! Ök azonban — majdnem kivétel nélkül — erdős-he gyes vidéken, falun élők voltak! így Brandolinus Lippus jegyzi £e' Mátyás egy mondását: — Jó magam láttam — ekként a király —. a dákok (vagyis a románok) között, sóbányáik vidékén, Márame rosban nem egy százéves ősz-öreg embert olyan erőben, hogy va­dászatkor, jobbjukon sólyommal, könnyedén pattantak lóra! • 1580-ban egy Liptó megyei tanúvallatás során szólaltatták meg Turáni Benedek 109 éves aggot. Ö I. Mátyás korától XI. Mátyás ko­ráig élt. A régi öregek életkorának pálmáját az 1615-ben említett Somogyi Mátyás Fejér megyei, jenei jobbágy viszi el. Somogyi 1615 ben 125 esztendős volt, tehát 1490-ben született. Tanúvallomásában meggyőző hitelességgel mondta el, hogy 1539-ben, már mint idősebb ember, ott volt Szapolyai János király és Jagelló Izabella királyné székesfehérvári esküvőjén. „Az urak nem adtak semmit — mond­ja —, hanem minden háztól egy-egy zsák kakukfüvet vittenek Fe­jérvárra.” De ő maga: „az konyhára hátamon fát eleget hordoz­tam a prépost házánál...” Más adatokból tudjuk: János király ezúttal, nejestül valóban a fehérvári prépost szállóvendége volt. így közel s távolban e néhai Somogyi Mátyás — ki talán még 1615 évi tanúvalomása után is eléldegélt egy ideig — hazai históriánk ma-. tuzsáleme. Jóváhagyás Évszázadok óta zúgtak a gyönyörű hársak az omlado­zó bástyafal árnyán és eljött az idő, amikor Európa vette szájára őket. Húsz ország bo­tanikusai sereglettek össze cso­dálatukra, A hajdani színház alagsorában — más mindent betöltötték a liszteszsákok — így zokogott egy izlandi tudós a bankett tetőpontján: — Hogy nálunk miért csak törpenyírek nőnek?! Egy emberként határozták el a híres hársak bekerítését. Akta szerkesztödött. Lediktálta egy heves ifjú, aki munka közben csókot lo­pott gépírónője hamvas nya­kára és ezért két egyforma po­font kapott. Kiszignálták. Aláírták. Megint aláírták. Iktatták. Felterjesztették. Végleg jóváhagyták. Alig fél év alatt! — Nálunk aztán tényleg nincs bürokrácia — vágta ki kevélyen a pénzügyi osztály vezetője, s rögtön ki is adta a megrendelést a „Tupir” fod­rászszövetkezetnek, amelyet az egykori patkókovácsok alapí­tották, hogy legyen vajaske­nyerük továbbra is. — Ebben nincs -pénz — morgott a főfodrász-főkovács. — Hét hars köré alitg kell ke­rítés! — Fenét hét hars!.Hetven hárs az, komámuram! — Hét az! Itt van la! Gépelési hiba folytán — oka volt a lopott csók — az aktában tizedére • csökkent a fák száma. Rendkívüli érte­kezlet ült össze nyomban. — Egy jóváhagyott akta megváltoztathatatlan! — Így igaz! — Most mi legyen? — Igazság. Vagyis, ami gé­pelve vagyon. Hét hárs. A töb­bi hatvanhárom azonnal kivá­gandó. Csak a hivatalsegéd jajdult fel. — És mi lesz a hírnevünk­kel? — Örökké élni fog — me­redt a jövőbe az ülés. — Pél­dás ügykezelésünk híre szét- gyűrüzik a nagyvilágba ... Es így is lett. Darázs Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom