Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

S. A. DANGE.

»z Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának elnöke

Felszólalások a moszkvai tanácskozáson

Kijelentette, hogy pártja teljes mértékben támogatja a tanácskozáson megvitatott dokumentumokat.

Dange javasolta, hogy a nemzetközi tanácskozás időszakonként üljön össze. A jelenlegi tanácskozáson alakuljon egy szerv, amely vállalná az Ilyen tanácskozások összehívásának kezdeményezését, amikor az szükségesnek mutatkozik.

A továbbiakban rámutatott, hogy az Indiai KP 1964-ben bekövetkezett kettészakadása elsősorban a kínai vezetők bomlasztó tevékenységének következménye volt. — Ez a tevékenység hatalmas kárt okozott az indiai forradalmi mozgalomnak — folytatta. — Pártunk lankadatlanul sfkraszáll az akcióegység megteremtéséért a másik kommunista párttal, de e pártvezetősége állandóan visszautasítja erre irányuló kezdeményezéseinket, azzal vádol bennünket, hogy revizionisták vagyunk. A maoista propaganda hatására ebből a pártból nemrég kivált tagjainak egy nagy csoportja, és ez a csoport most volt pártját nevezi revizionistának.

— Egyes ittlévő barátaink

— mondotta a továbbiakban

— felszólítanak arra, hogy ne bíráljuk ezen a tanácskozáson a kínai vezetőket. Mf, sajnos, nem teljesíthetjük ezt a felhívást. A maoista vezetőség szakadár és bomlasztó politikája túl nagy és súlyos károkat okozott az indiai forradalmi mozgalomnak ahhoz, hogy hallgathatnánk erről. A bomlasztok pedig jelenleg is károkat okoznak nekünk.

Dange támogatta a fő dokumentumnak azt a tételét, hogy fontos feladat a harc mind a jobboldali, mind a „baloldali” opportunizmus ellen. Ezután arról beszélt, hogy a proletár nemzetköziség nem valósítható meg egyoldalúan. Mialatt a szocialista országok minden tekintetben segítséget nyújtanak az imperializmus és a reakció ellen küzdő népeknek, nekünk a tőkés országokban kötelességünk minden tekintetben segíteni a szocialista országokat — mondotta.

JOHN GOLLAN.

fc?agy-Br!tannia Kommunista Pártjának főtitkára

Elmondotta, hogy pártja számára, amely tevékenységét a legnagyobb imperialista hatalmak egyikében folytatja, az internacionalizmus mindig a kommunista állásfoglalás sarkkövét jelentette.

Beszédének további részében három új mozzanatra hívta fel a figyelmet a monopolkapitalizmus fejlődésében: a tőkés társaságok növekvő méreteire és gyorsuló egyesülésére; arra a tényre, hogy a tudományos-technikai forradalom a monopolista koncentrációs folyamat keretei között megy végbe; s végül arra, hogy a

monopóliumok képezik a neo- kolonialista és az imperialista terjeszkedés fő erejét.

Az angol politikai helyzetről szólva Gollan megjegyezte, hogy e téren a figyelem középpontjában a szakszervezetellenes törvénykezés elleni küzdelem áll. A szakszervezetek lényeges balratolódása figyelhető meg.

A csehszlovákiai eseményekről beszélve, az angol kp főtitkára kijelentette: „Nem akarunk beavatkozni senkinek a belügyeibe, de nem vitás, hogy az öt szocialista országnak az a nagy jelentőségű döntése, hogy csapataikat Csehszlovákiába küldik, mély hatást gyakorolt minden kommunista pártra. Mi kifejezésre juttattuk álláspontunkat, azt, hogy nem értünk egyet ezzel az eljárással. Fontos politikai problémákról volt szó, , amelyek politikai döntéseket igényeltek, s ezeket az illetékes pártnak kellett volna meghoznia.” Meggyőződésünk — jelentette ki Gollan —, hogy a nehézségeket Csehszlovákia Kommunista Pártja és népe, le fogja küzdeni.

A kínai kérdéssel kapcsolatban Gollan rámutatott, hogy a KKP IX. kongresszusa letért a VIII. kongresszus által megjelölt helyes irányvonalról, s hogy a KKP eltávolodik a marxista—leninista pozícióktól.

Befejezésül John Gollan kijelentette: a jelen tanácskozáson résztvevő 75 párt szorosan összeforr az imperializmus elleni harcban. Ez az a nagy újság, amit a világ tudomására hozunk.

EVREMUND GENE,

a Guadeloupe-i Kommunista Párt főtitkára

I

Kijelentette, hogy pártja jóváhagyja a tanácskozás előkészítő bizottsága által kidolgozott valamennyi dokumentumtervezetet.

Pártja helyzetéről szólva megállapította, hogy a balos elemek megpróbálták és megpróbálják kalandor útra téríteni a guadeloupe-i munkás- mozgalmat. Ezt azonban sikerült megakadályozni azáltal, hogy a kommunista párt szoros kapcsolatokat épített Ki az ifjúsági és nőszervezetekkel, valamint a szakszervezetekkel. A választások során alkalmazott különböző mesterkedések ellenére a kommunisták az ország 34 polgármesteri hivatala közül tízben képviselve vannak. Gyakorlatilag a kommunista párt befolyása alatt áll az ország lakosságának több mint a fele. Mindamellett a guadeloupe-i munkásmozgalmat „balról” fenyegeti a veszély. A többi testvérpártnak is harcot kell vívnia a balolda- liság, a jobboldali opportunizmus vagy egyidejűleg mindkét áramlat ellen.

A nacionalizmus jelszavával az opportunisták elvetik a proletár internacionalizmus elvét, a párt t szervezése lenini

elveiről való lemondását javasolják és visszaállítják a személyi kultuszt. Ennek közvetlen eredménye a nyílt szovjetellenes, kommunistaellenes propagandára való áttérés. Fennáll a szakadár tevékenység, gyalázkodó polémia, véres provokációk, fegyveres agresz- szió bontakozik ki. Ugyanakkor egyes sajtószervek — a nyilvánvaló tények ellenére — a maoista csoport és a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége közötti ellentéteket szovjet—kínai nézeteltéréseknek tüntetik fel. Az ilyen politikai zűrzavar következményei kihatnak az egész imperialistaellenes frontra, megnehezítik az imperializmus agresszív politikájának visszaverését.

Evremund Gene kijelentette, hogy a kialakult körülmények között egyesíteni kell a legszélesebb néptömegeket, tömöríteni kell az összes imperialistaellenes erőket a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás és a szocializmus zászlaja alatt.

D. URBANY,

a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke

Kijelentette, hogy a tanácskozás sikerének minden feltétele adva van. A fő dokumentum tervezete helyesen es mélyrehatóan elemzi a világ erőviszonyait, a marxizmus— leninizmuson alapuló helyes következtetéseket tartalmaz. Találóan állapítja meg, hogy fokozódik az Egyesült Államok, a fő imperialista hatalom agresszivitása.

Urbany a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev és sok más elvtárs felszólalásában meggyőzően tárta fel, mennyire veszélyezteti a Kínai Kommunista Fárt vezetőinek bűnös politikája és akciói a szocializmus ügyét, az egész kommunista mozgalmat és a világ békéjét.

— Csatlakozunk ehhez az

értékeléshez — folytatta Urbany. — Egyetlen kommunista, egyetlen párt sem lehet közömbös azzal szemben, hogy Kínában a maoista kalandorok kiforgatják a marxizmus—le- ninizmust, helyébe saját soviniszta nagyhatalmi teóriájukat állítják. v

A szónok hangsúlyozta, hogy idejében fel kell ismerni azt a veszélyt, amelyet az imperialisták és az uszályukban haladó jobboldali szocialistáknak, szélsőséges pártoknak és csoportoknak a kommunista pártok közötti viszálykeltésre, a Szovjetunió és az SZKP iránti bizalmatlanság és éllensé- geskedés felszítására irányuló aknamunkája jelent. E veszély ellen erőteljesen harcolni kell.

— Pártunk meggyőződése, hogy a jelen tanácskozás döntő szakasz lesz, a kommunista világmozgalom teljes egységének megteremtése útján — jelentette ki befejezésül Urbany.

CEDENBAL,

a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára

Hangoztatta, hogy a kommu- nista és munkáspártok túlnyomó többségének részvétele ezen a tanácskozáson arról tanúskodik, hogy győzelmet aratott a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának megszilárdítását célzó irányvonal.

— Pártunk — mondotta a szónok — megelégedéssel jóváhagyja a tanácskozás elé terjesztett fő dokumentum és a többi okmányok tervezetét.

A Mongol Népi Forradalmi Párt úgy véli, hogy korunkban az imperialistaellenes harc legelső feladatainak egyike az Egyesült Államok urakodó köreinek rákényszerítése a vietnami agresszió befejezésére.

A mongol nép és a Mongol Népi Forradalmi Párt határozottan támogatja az arab országok népeinek igazságos harcát.

Az emberiség társadalmi haladásért vívott harc élcsapatában a szocialista világrend- szer halad — folytatta Ceden- bal. Ä világszocializmus Jő ereje és egyben a jelenkori forradalmi mozgalom erős pillére a Szovjetunió. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben* a lenini párt és a szovjet kormány a magas fokú felelősségtudat és az internacionalista kötelességhez való odaadó hűség példáját mutatja a nemzetközi forradalmi mozgalom számára.

Ismertetve a Mongol Népi Forrad.almi Párt álláspontját a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiben, Cedenbal rámutatott, hogy a fennálló nézetkülönbségeket csak a testvérpártok fáradhatatlan és aktív erőfeszítéseivel, azok egységes és összehangolt akcióival lehet leküzdeni.

A jelenlegi reális helyzetből kiindulva, nyíltan meg kell mondani, hogy súlyos hiba volna, ha szem elől tévesztenénk és lebecsülnénk annak veszélyét, hogy a maoista csoport háborút robbanthat ki. Nem kerülheti el figyelmünket az a körülmény, hogy bélés külpolitikai kudarcaik még csak fokozzák a kínai vezetők kalandorságát — hangoztatta a mongol pártküldöttség vezetője. A maoisták nemrégiben lezajlott kongresszusa olyan határozatokat fogadott el, amelyek a Szovjetunió és más szocialista országok elleni háború előkészületeit szolgálják. A pekingi vezetők mozgósítják Kína erőforrásait az ország mili- tarizálására és a katonai előkészületek megyorsítására, háborús pszichózist keltenek az országban.

A Mongol Népi Forradalmi Párt elvi küzdelmet folytatott és folytat továbbra is a kínai vezetők antimarxista politikája és felforgató tevékenysége ellen. Véleményünk szerint — jelentette ki Cedenbal — a

Mao Ce-tung-csoport politikájának és gyakorlati tevékenységének leleplezése a jelenlegi körülmények között óriási jelentőségű valamennyi forradalmi erő egységének megszilárdítása, az imperializmusnak való visszavágás szempontjából.

Pártunk szent kötelességének tekinti, hogy továbbra is megőrizze odaadó hűségét a lenini eszmékhez, lenini módon kérlelhetetlen legyen az opportunizmus minden megnyilvánulásával szemben, keményen védelmezze a marxizmus —Ieninizmus tisztaságát.

T. oteGbeye,

a nigériai marxisták—leninisták küldöttségének vezetője

Közölté, hogy küldöttsége teljes mértékben támogatja a fő dokumentumot.

Hangsúlyozta, hogy az imperializmus szüntelen kísérletei a nemzeti felszabadító mozgalom elfojtására, a tőkés országokban a status quo fenntartására, a szocialista országokban a szocializmus és a kommunizmus építésének akadályozására, új, öntudatos erőfeszítéseket követelnek meg az Imperializmus elleni harc egységének erősítésére.

Az erősödő imperialista of- fenzíva Nyugat-Afrikában reakciós államcsínyeket eredményezett t Ghánában, Maliban, Sierra Léoné-ban és Dahomey1 ben. Ami Nigériát illeti, az imperialisták egyesítették erőfeszítéseiket, hogy megosszák az országot és gyengítsék a nép forradalmi harcát. Erre a célra a reakciós nacionalizmust használták fel. Különböző álelméleteket állítottak fel Biaf- ra elszakadásának igazolására, hivatkozva a nemzetek Önrendelkezési jogára.

A nigériai marxisták—leninisták véleménye, hogy csupán egy egyesült Nigéria harcolhat hatékonyan a külföldi tőke kizsákmányolása ellen, a gazdasági függetlenségért' — jelentette ki Otegbeye és idézte Leninnek a nemzeti kérdésről tett megállapítását. „Lenin — jelentette ki a szónok — nem keverte össze az önrendelkezési jogot az egység megbontására való törekvéssel ...”

M. VILNER,

az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára

Közölte, hogy pártjának központi bizottsága jóváhagyta á fő dokumentumot, amelynek minden része oszthatatlan egészet képez.

A fő dokumentum elveti az új világháború megakadályozásának lehetetlenségére vonatkozó dogmatikus koncepciókat. Ugyanakkor jogosan óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy lebecsüljük az imperializmus agresszív politikájának veszélyét-*Fontos annak a ténynek a megértése, hogy a szocializmus világrendszere objektívon a központi helyet foglalja el a modem világban és, hogy a Szovjetunió objektiven különleges helyet foglal el a szocialista világrendszerben és hogy szükséges a munkásosztály mozgalma, az imperialistaellenes harc stratégiájának ' és taktikájának kidolgozása az egyes országok sajátos viszonyai közepette.

Az Izraeli KP véleménye az, hogy a szovjetellenesség kom- tnunistaellenesség. A Szovjetunió a béke, a népek függetlenségének, a demokráciának es a szocializmusnak a bástyája volt és marad az egész világon.

Az Izraeli Kommunista Párt a jelenlegi közel-keleti válság olyan politikai rendezéséért harcol, amely a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának teljesítésén alap- ' szik. Meg kell jegyezni, hogy a Biztonsági Tanács határozatának teljesítését nemcsak Izrael vezetői utasítják vissza, hanem azok a szélsőséges arab körök is, amelyek igazságos követéléseik — az izraeli csapatok kivonása valamennyi megszállt arab területről és a palesztinai és arab nép nemzeti jogainak gyakorlása mellett Izrael állam léte ellen is síkraszállnak — jelentette ki Vilner. — A leghatározottabban elvetjük álláspontjuknak ezt az utóbbi rés-ét.

ALI JATA,

a Felszabadulás és Szocializmus Pártja (Marokkó) főtitkára

Rámutatott, hogy az erőviszonyok állandóan a szocialista rendszer, a demokratikus haladó és forradalmi erők javára változnak: a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió gazdasági és kato. nai hatalma a múlthoz hasonlóan döntő szerepet játszik a béke megvédésében — a harmadik világháború nem szükségszerűség. Ugyanakkor nem állítható, hogy az imperializmus és a reakció erői kevésbé agresszívek és már kimerítették a népek szabadsága, nemzeti függetlensége és szuverenitása elleni támadás minden lehetőségét.

A „harmadik világ” országaiban összefonódtak a forradalom d.emokratikus és nemzeti jellemvonásai a szocialista irányzatokkal — hangsúlyozta Ali Jata, rámutatva, hogy ez különös jelentőséget ad a nemzeti felszabadító mozga. lomnak, amely a világforradalmi folyamat szerves alkotórészévé válik.

A szánok a továbbiakban az általános imperialistaellenes harc néhány fő feladatát sorolta fel. E harc sikerének záloga mindenekelőtt az az élcsapatszerep, amelyet a marxizmus—Ieninizmus elvei alapján egyesülő kommunista és munkáspártoknak kell betölteniük a Föld minden térségében.

Kádár János sajtóértekezlete

(Folytatás az 1. öldalrÖl.)

A Süddeutsche Zeitung tudósítója — emlékeztetve arra a magyar álláspontra, amely szerint hazánk kész normális diplomáciai kapcsolatokat teremteni az NSZK-val, ha az akadályozó tényezők eltűnnek — azt kérdezte: van-e reális lehetőség arra, hogy a közeljövőben Budapesten vagy Bonnban hivatalos tanácskozások kezdődjenek* a még meglevő akadályok felszámolásáról. Káiár János válasza a következő volt:

Európa népeinek sürgős a biztonság megszilárdítása kontinensünkön. Ennek fontos és elengedhetetlen részeként halaszthatatlan az előrelépés a német vonatkozású kérdésekben is. Bízom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jut a realitás, felülkerekedik a józanság — mivel más járható út számára nincs — és belátható időn belül a szocialista országok által elfogadható új álláspontokkal jelentkezik, ideértve a fennálló határok, a Német

Demokratikus Köztársaság elismerését.

A CTK tudósítója azt kérdezte, miként vélekedik dr. Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, a tanácskozáson elhangzott felszólalásáról.

Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció figyelmesen és örömmel hallgatta a felszólalást.

— Abban — mondotta Kádár János —, az általános nemzetközi kérdéseket illetően, ugyanaz az elvi álláspont jutott kifejezésre, mint amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt is képvisel. A csehszlovákiai helyzet megítélését delegációnk szintén megértéssel és egyetértéssel fogadta. Küldöttségünk az egész felszólalással egyetértett,

mindaz, amit Husák elvtárs elmondott meggyőző volt, nekünk tetszett.

A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapjának tudósítója Kádár elvtárs véleményéről érdeklődött: valóban áthidalhatatlan-e az egyes testvérpártok nézetei közötti eltérés, amint azt a bur- zsoá sajtó igyekszik beállítani.

— Természetesen nem tudok polemizálni a polgári sajtó valamennyi hipotézisével, amely ilyen vonatkozásban hangot kapott. Jómagam már vagy 35 esztendeje aktívan részt veszek a kommunista mozgalomban, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a marxizmus—Ieninizmus kritikai tudomány, amelynek fontos vonása a kérdések elemzése. Az elemzések pedig különbözőek lehetnek, s az eltéréseket vitákban kell tisztázni.

A Komszomolszkaja Pravda tudósítója az imperialisták fokozódó aknamunkájára, az ifjúság körében kifejtett romboló tevékenységére vonatkozólag tett fel kérdést.

Kádár János válaszában hangsúlyozta, hogy a szocialista országok elleni aknamunka szinte minden területre — így a propaganda és a sajtó területére is —, kiterjed és bizonyos, hogy a hírszerzők

vonalán folyik. Az imperialisták nem utolsó sorban arra törekszenek, hogy megrendítsék ifjúságunknak a szocialista eszmébe vetett hitét. Voltaképp érthető is ez a törekvés, a kapitalizmus gazdái és prófétái ugyanis úgy gondolkodnak: ha saját országukban nem tudnak perspektívát nyújtani ifjúságuknak, ha saját ifjúságukból hiányzik a hit és a bizakodás — hiányozzék a szocialista országok ifjúságából is.

Az Observer munkatársa az olasz delegáció vezetőjének állásfoglalásával összefüggésben az iránt érdeklődött, egyet- ért-e Kádár János azzal, hogy a tanácskozáson részvevő delegációk minden vonatkozásban, tehát a nézeteltéréseket tekintve is teljes és hű tájékoztatást adjanak a közvéleménynek.

— Teljes mértékben egyetértek — hangzott a válasz. — Mi eszerint számolunk be otthon mind a párttagságnak, mind egyébként, mert érdekünk fűződik ahhoz, hogy a

kérdéseket jól értő emberek támogassanak bennünket harcunkban. Egyébként ez történik itt is: a Pravda ellenvéleményeket is közöl.

A japán hírügynökség tudósítója arról kérdezte Kádár János véleményét, hogy egyes nagy ázsiai pártok — például Japán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a VDK pártja —, távol maradtak a moszkvai tanácskozásról. A válasz így hangzott:

— őszintén sajnálom, hogy a három megnevezett ázsiai párt nem vehet részt ezen a tanácskozáson. Ezt azért is sajnálom, mert ez a három párt Ázsia népeinek progresszív törekvéseit, igazságos céljait fejezi ki és azokért harcol. Véleményen szerint ezek a pártok más okból és indokokkal határoztak úgy, hogy nem vesznek részt a tanácskozáson, mint a Kínai Kommunista Párt. De úgy gondolom, elhatározásukban valamilyen szerepe annak is van, hogy jelenleg Peking árnyéka vetődik rájuk.

A sajtókonferencia utolsó kérdése, amelyet az Observer tudósítója tett fel, a következőképpen hangzott: Véleménye

szerint létrehoznak-e ezen a tanácskozáson valami olyan szervet, amely a jövőben fenntartaná a kapcsolatokat az összes kommunista pártokkal?

— A kommunista világmozgalomnak, a marxista—leninista mozgalomnak — válaszolta Kádár János —, több mint százesztendős története során egy^s időszakokban volt, mái időszakokban nem volt központja. A mostani periódusban — itt a tanácskozáson is az a vélemény — nem volna helyes valamiféle központ létrehozására törekedni. Hogy a távoli jövő mit hoz és akkor, hogyan lesz, azt nem tudom, nem prófétálhatok.

' Kádár János befejezésül a következőket mondotta:

— Engedjék meg, hogy még- egyszer megköszönjem figyelmüket és korrektségüket, és kifejezzem azt a reményemet, hogy olyan egyetemleges kérdések szempontjából, mint a béke, valamennyien felelősen kezelik majd az itt elhangzottakat, mert hiszen a béke minden népnek és minden tisztességes embernek érdeke. Ezt a felelősséget kérjük önöktől (MTI)

2 NÓGRÁD - 1969. június 15., vasárnap