Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 114. szám

* V A képernyő előtt Ötezer könyv Egy hét a képernyő — találóbban sokkal inkább úgy jellemezhetném a* műsor alap­ján: egy hét krimi előtt. A bűnügyi irodalom és a bűnügyi filmek divatja napjainkban már-már szinte végletes ará­nyokat ölt, ám kétségkívül széles körű igények realizá­lódnak általuk. S ráadásul, ha az ilyen jellegű termékek a műfaj adottságai között Igé­nyesek is — mint a múlt hét tévé-műsorában sorra kerültek, tudomásul kell vennünk a dömpinget. Szerdán este láthattuk A há­rom szempillantás című, ma­gyarul beszélő angol alkotást. Egy öregedő dúsgazdag fele­ség pokolian kitervelt tetté­nek rejtelmeivel ismerked­hetünk meg itt. Az angoloktól megszokott mesteri eszközök­kel bonyolított történetnek kü­lön érdekességet adott egy magánnyomozó eredeti, a sab­lonoktól elütően megformált figurája. A film a hajmeresz­tő grandguignol eszközeitől sem mentes, de szellemes al­kalmazása kitűnően megfért ebben a keretben. Szombaton a műfaj bará­tainak két krimivel is szolgált a műsorszerkesztés, s ezúttal sem akármilyenekkel. Mind­kettő angol szerzőtől való, az egyiket maga, a. bűnügyi his­tóriák koronázatlan királynője, Agatha Christie mondhatja magáénak. A Fülemüle-villa címet viselő tévé-játéka írói leleménnyel kidolgozott krimi, amely rendkívül hatásos csat­tanóval zárul. A másik tévé­játék szerzője Ellery Queen, a mesterdetektív célratörő logi­káját engedi érvényesülni A három sánta rablóban. A tör­ténetben egy gyilkossággal pá­rosult emberrablás nyomozati izgalmainak válik részesévé a néző. A két bűnügyi játékot magyar színészek elevenítik meg kitűnő eszközökkel. A va­sárnapi műsorban tovább kö­vethettük a Vldocq-sorozat leg­újabb eseményeit is, s ezzel teljessé vált a hét krimi-listá­ja. Ami a műsor érdemi részét illeti, már korántsem volt az előbbihez hasonló bőségű. Szólni illik azonban a keddi bolgár estről, amely az isme­retterjesztő összeállítások mel­lett két ügyes játékfilmmel is szolgált. Szerdán a Radnóti Miklós errdékműsor az iroda­lombarátoknak nyújtott Igé­nyes, a költő emlékéhez méltó összeállítást, hasonlóan érde­kes vitának lehettünk része­sei ez esten a Tudósklub ke­retében a műszaki haladás és kutatás kérdéseiről, s figye­lemmel hallgattuk vasárnap este A body Béla Major Ta­mással való beszélgetését is a korszerű színpadi művészetről. (barna) Húsz éve könyvtáros Somos­kőújfaluban Rácz Pál, s a köz­ségiek legnagyobb megelége­désére végzi tevékenységét. Ügy hírlik, a járás egyik lep- ! régibb könyvtárosa a Somoskő­újfalui kőműves szakmunkás. A községben népes olvasótá- 1 bora van. De szeretik a köny-, vet a szomszédos Somoskőben j is. Itt is, ott is könyvtár mű­ködik, csaknem ötezer kötettel. Meghaladja a 350-et a rend­szeres olvasók száma. Kiállítás az íttorőházbao Hetenként közel ötszáz út­törő látogatja a salgótarjáni Űttörőház különböző szakkö­reit, tanfolyamait. A fiatalok házában jelenleg húsz szak­kör működik, nem egy közü­lük harmincas létszámmal. A szakkörök most évvégi zá­rókiállításra készülnek: is­mertetik az idei tanévben végzett tevékenységüket, mun­kájukat. A levelező klub — többek között — bemutatja a kemerovól úttörőkkel történő levelezésük egy részletét, s az ajándékokat, amit a szovjet pioníroktól kaptak. Külön he­lyet foglalnak el a természet- járó szakkör túratérképei, a barkács-szakkör kis remek­művei és a zenekar oklevelei. Az úttörő-szakkörösök* egész évi munkáját bemutató kiál­lítás szerdán reggel kilenc órakor nyílik az Üttörőház- ban. Krimik hete színvonalasan Kisdobosok bemutatója Salgótarjánban A kisdobos kulturális szem­le salgótarjáni bemutatóit szombaton délután és vasárnap délelőtt rendésztek a Kohászati Üzemek művelődési központ­jában. Minden iskola huszonöt percet kapott a bemutatkozás­ra. Az úttörő kulturális szem­léhez hasonlóan, a kisdobosok­nál is először alkalmazták ezt az új bemutató formát, amely egységes tartalmat, mondani­valót követel. A régebbi, egy- egy jobban sikerült egyéni szám helyett így a kisdobosok bemutatóján is a kollektív munka eredményessége do­minált. A huszonöt perc alatt mód nyílott arra, hogy a gye­rekek bemutassák a kisdobo­sok életét — életkori sajátossá­gaiknak megfelelően. tál honorálta előadásukat. Ha­sonló sikerrel mutatkoztak be a Mártírok úti zenei általános iskola kisdobosai 1919 és a gyerekek című összeállításuk­kal. Műsorukban — amely egyben korhű és modem volt — báb, tánc, zene és iroda­lom szerepelt. A zagyvapálfal- vi kisdobosok is arany fokoza­tot értek el, akár a Mártírok útiak. Zagyvapálfalván az al­só tagozat szétszórtan, több épü­letben működik, ennek ellené­re meglepően egységes előadás tanúi lehettünk. A Három ta­vaszt elevenítették fel a gye­rekek szintjén. A gyermek is lehet hős című jelenetnél kü­lön emlékezetes marad az az átélés, ahogy a kisdobosok ezt a részt megoldották. ianosságban véve nem érték el a többiek színvonalát. Figyelemre méltó volt, hogy valamennyi iskola kisdobosa­inak műsorában szerepelt tánc — néha nem is egy. Érdekes volt, hogy színvonalasabban oldották meg feladataikat, mint az úttörők. Talán azért, mert látszott rajtuk: szíveseb­bén csinálják és jobban áté­lik. A telt ház előtt bemutatko­zó kisdobosok magas színvo­nalú és természetes előadáso­kat produkáltak. A kollektív munka öröme — különösen ebben a korban — pedagógiai felimerés és érték. A Lovász József úti iskola kisdobosai folytatták azt a nagyszerű eredményt, amelyet két héttel ezelőtt az úttörők értek el. A remekül előadott keretjátékban helyet kapott a tánc, a zene, az irodalom és a bábművészet Az évszakokról szóló mese négyrészes díszle­tei, majd megfordításában a sajgói 19-es Tanácsköztársasá­gi emlékmű látványa telitalá­lat volt. A zsűri arany íokozat­A Néphadsereg üti és a Rá­kóczi úti iskola kisdobosai ezüst fokozatot értek el. Az előbbi kis iskola létére is mi­nőségi produkciót nyújtott. A Rákóczi útiak bemutatója kis­sé túl ünnepélyes volt. A bag- lyasi, a Csizmadia úti és a Bartók Béla úti általános is­kola bronz fokozatot kapott. A Malinovszkij úti és a Forgács­telepi iskola, kisdobosai álta­Ezzel is Beléptem a terembe. Min­denki felkapta a fejét, talál­gattak, ki lehet a jövevény. A tanárnő elém jött, bemu­tatkozott: — Dani Istvánná vagyok. A hosszú asztalon szöve­tek, féligkész blúzok sorakoz­tak. Az asztal körül és a var­rógépeknél lányok ültek. Volt, aki a papírból kivágott szabásmintát tűzte az anyag­ra, a többiek figyelő tekinte­te előtt. A terembe halk du­ruzsolóé hallattszott, a lá­nyok csevegése összevegyült a gépek monoton zajával. Mintha nem is iskolában lennék. A lányok járkáltak, amíg leültünk a tanári asz­tal mellé. Május végén nyitja meg a Kiscelll Múzeum Pest-budai művészeti emléket 1686—1872 című kiállítását. A közel kétszáz évet felöleld korszakból több száz képző- és ipar­mű vésze'i alkotás mutatja be szemléltetően a régi Buda és Best életét, az út készüli művészi alkotásokat 4 NÖGRAD - 1969, május 20., kedd Gyakorlati foglalkozás. A Bolyai Gimnáziumban a fiúk fémmel, a lányok varrással foglalkoznak, Praktikus do­log. Persze a cél nem az, hogy varrónőket neveljenek. Jelen esetben a kéz ügyesí- tése, a kézügyesség fejleszté­se dominál. Egy nőnek mindig szüksé­ge van annyi tudásra, hogy saját maga és a család ré­szére az apróbb átalakításo­kat otthon is elvégezhesse. Időt, várakozást spórolnak meg vele. Az alapelemeket, a kivitelezés tudományát azon­ban valahol meg kell tanul­ni. A lányok többsége még elsős gimnazista korában is alig tudja kezébe fogni a tűt. Ezt mutatja a tapasztalat. A vidéki iskolákban még nincs rendszeres gyakorlati oktatás. A felszerelés is hiányos. Svéd—magyar koprodukció« film készül Kelet! Márton rendezésében. „A régi nyár" című színe» televíziós film Lajtai Lajos operettjeinek felhasználásával. Békeffy Ist­ván forgatókönyve alapján készül. Főszereplői: többek között Latinovlcs Zoltán. Rutt- kai Éva és a svédek énekes- táncos sztárja Illa Sallert. A film egy részét a MAFILM stúdióiban forgatják. Az operatőr Hildebrandt István Napi postánkból Autóbuszváró épül Vizsláson Naponta sok százan utaznak Vizslásról Salgótarjánba. Iskolások, üzemi és hivatali dolgozók, de sokan vannak, akik ügyes-bajos dolgaik intézése, vagy éppen vásárlás miatt utaznak autóbuszon. Évekig gond volt, hogy a község la­kói télen-nyáron, esőben és hóban, avagy éppen a tikkasztó hőségben, a szabd ég alatt várakoztak a buszokra. Végre megtört a jég. A községi tanács és a lakosság összefogásával két autóbuszváró is épül a községben. A ter­vezett összeg mintegy 45 ezer forint. Az összefogás azon­ban csodákra képes. Ezt bizonyítják a vizslási dolgozók is, akik felajánlották társadalmi munkájukat. Az összefogás láttán a községi tanács helyi anyagot biztosított az építke­zéshez. Bontott és elfekvő anyagot bocsátott a lakosság ren­delkezésére, hogy mielőbb elkészüljön a két autóbuszváró. A község dolgozóinak társadalmi munkája, a tanács segít­sége azt jelenti, hogy a két autóbuszváró az eredetileg ter­vezett 45 ezer forint helyett mindössze 10 ezer forintba ke- rüi majd. Időszerű volt a várók megépítése. Az örömbe azon­ban egy kis üröm is vegyül. Véleményünk szerint a ter­vezés nem volt eléggé körültekintő, nem vették figyelembe a nagy utaslétszámot. Különösen nem a végállomáson, ahon­nét a legtöbben utaznak. Úgy látjuk, hogy ezt a várót ki­csire tervezték, ami azzal jár majd, hogy rossz idő ese­tén az utasok fele sem talál fedelet a feje felett. Mi vizs­lásnak azonban optimisták vagyunk. Bízunk abban, hogy idővel ismét közös összefogással, az igényeknek megfelelően bővíthetjük majd az autóbuszvárókat. A lényeg, hogy a holt­pontról sikerült elindulni Sándor Vilmos tanár, Vizslás A bohóc éfe a füst A grúz filmstúdióban Neli Nenova és Geno Culaj rende­zőházaspár újabb nagysikerű filmet készített. „A bohóc és a füst” című, egész estét betöltő színes filmalkotás megtörtént esetet dolgoz fel: 1943 kará­csonyán a buchenxualdi halál­tábor egyik lakója, egy volt artista, hogy a gyerekeket kis­sé felvidítsa, kilopakodik a barakkból és szörnyű kockáza­tot vállalva szerez egy satnya karácsonyfát. A fát közösen feldíszítik és a jóságos bo­hóc rögtönzött műsort ad, ami­ért életével kell fizetnie. A bohócot Pantelejmon Krímen híres leningrádi artista alakít­ja. A bolgár Neli Nenova a moszkvai filmművészeti főis­kolán végzett, itt ismerkedett meg férjével, Geno Culajjal Közös filmjeik, köztük a „Le­tűnt gyár”, a „Kis lovagok” és „A határidő hajnalban lejár” nagy közönségsikert arattak, s nevűket ismertté tették nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem külföldön is. többek lesznek... A gyakorlati foglalkozási órákon is a tanmenet szerint haladnak. Elsőben a külön­böző öltések, „alkatrészek": zseb, gallér, öv készítésével ismerkednek meg. Megtanul­nak gépelni, sőt a saját mé­retre kirajzolt szabásrajz segítségével szoknyát is ké­szítenek. A második év anya­ga a hímzett blúz. a harma­dikban egy részes, az utolsó évben kétrészes ruhát készí­tenek. A lányok saját ma­guknak csinálják a ruhákat, s alig várják az év végét, hogy hazavihessék. Egymás után mutatták a már elkészült ruhákat. Si- manffy Éva világosdrapp szövetből készült, enyhén trapéz vonalú, karcsúsított, piros taft gallérral és széles mandzsettával díszített ruhát tett ki az asztalra. Forstin- ger Judit sárga műszálas szövetből készült- tölcsér ujjú „költeménye”. is figye­lemre méltó volt. ö még bar­na és lila zsabót is készített hozzá. ♦ Egy ruha elkészítése még a szakembernek sem könnyű feladat. Különösen a lányok, nak, akik ráadásul minden egyes darabra még osztály­zatokat is kapnak. Külön je­gyet a szabásrajzra, amit az általános méret alapján sa­ját magukra számítanak át. Üjabb jegy duRá] az össze­állításért, majd az összegé- pelésért. Ha ujjas ruhát ké­szítenek, ez még külön sza­porítja a Jegyek számát. És ezekből áll össze a végső osztályzat, a vasalás és a teljes befejezés után. — A praktikusság es a célszerűség mellett még mi­lyen előnyei vannak a lányok gyakorlati foglalkoztatásának? — tettem fel az újabb kér­dést. — Megtanulják, hogyan öltözködjenek. Mihez mi va­ló. Megismerik a divatot, belülről tudják szemlélni a divat változásait. Emellett régebben minősítővizsgát is tehettek. Tavaly körülbelül tizenöt végzett diák helyez­kedett el a kézműipari vál­lalatnál. A másik előnye az, hogy az érettségizetteket fe­lelősségteljesebb munkakör­be is el tudják helyezni. Kíváncsi voltam a lányok véleményére is, mennyire szeretik a gyakorlati foglal­kozást? A II, E osztály az egyetlen, ahol még öt+egyes oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy egy napot a műhelyben töltenek. Egyöntetűen az volt a vélemény, hogy szívesen csinálják ezt a számukra is érdekes munkát. — Különös érzés fogja el az embert, ha a saját maga készítette ruhára azt mond­ják, jaj de csinos — mondta Telek Kati. Birkás Margit még azt is hozzátette, hogy más az, amikor üzletben vá­sárol. Sokszor kételkednek is a barátnők, hogy saját készí­tésű ruhával állnak szemben, hiszen semmi sem különböz­teti meg az üzletitől. A ruhák azonos szabás­minta étlapján készülnek. Egyforma ruha azonban mégsincs. Más a díszítés és ez a lányok fantáziáját di­cséri. Ezt mutatta a Bolyai napok alkalmából megrende­zett kiállítás is, ahol a láto­gatók hosszasan elidőztek egy-egy szép darabnál. ★ Gyakorlati foglalkozást ta­nítani részben mást jelent, mint matematikát előadni. Mi ennek a munkának s szépsége? — hangzott az újabb kérdés. — Öröm a gyerekek siker­érzetéért drukkolni, egy-egy elkészült ruhában az új öt­letet felfedezni. Látni azt a lázas igyekezetei, próbálha­tok-e már? Különösen most. évvégén lemérni az ered­ményt, ki milyen ügyes volt. mennyit fejlődött. Persze másért is. Nemrégiben így fordult hozám egy volt ta­nítványom. aki most orvos­tanhallgató: — Tessék elhin­ni Ila néni, mikor kezembe veszem a bonckést. arra az időre gondolok, amikor meg­tanultam ollóval bánni. Mennyi könnyebbséget jelent ez most nekem. — Íme. mit jelent a kézügyesség fejlesz­tése. Mindenképpen hasznos ♦ A Bolyai Gimnáziumban ki­lenc tanulócsoport foglalko­zik varrással. A II. E kivéte­lével hetenként két órájuk van. Bár a cél nem az, hogy varrónőket neveljenek, a lá­nyok mégis megtanulnak egv szakmát. Megismerik a var­rás csínját-bínját. salát ma­guk szórakoztatására, es :nások örömére. Ezzel is többek lesznek... M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom