Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Less-p zóldove^p* ? As ankét tanulságai A NÖGRÁD szerkesztőségének an két ja nagy visszhan­got keltett szakemberek es fogyasztók körében egyaránt. A jelenlevők szinte kivétel nélkül rendkívüli elismeréssel adóznak a kezdeményezésért. amely számos kedvező ered­ményt hozott. A kívülállók viszont lépten-nyomon felteszik a kérdést: melyek ezek az eredmények? A kérdésre, azonnal kívánkozik egy általános felelet is: ha az ankét nem ért volna el mást. csak az érdekeltek gondolatait a zöldöve­zet fontos kérdésére irányította, már ezzel is nagy szolgála­tot tett. . kertészetet, hanem például a cukorrépát is eredményesen öntözik. Végtermék. Minden növény­re önköltségszámítást vé­geznek és csak azzal foglal­koznak, amelyik megéri. Az áruértékesítésre társulásos alapon kereskedelmi irodát hoztak létre. Élnek a verti­kális integráció előnyeivel is: a termelés egy részét saját üzemükben feldolgozzák és konzervként értékesítik. Ext a felszólalást csak ki­egészítette Nagy Lajos, a Nemzeti Bank osztályvezető­jének hozzászólása. Hangsú­lyozta, hogy keresni kell a le­hetőségeket, ezért pontos költ­ségszámításokat kell végezni. A tőkeszegénységen pedig társulások, közös vállalkozá­sok révén lehet segíteni. Szükség esetén a MÉK-et is meg kell szerezni társnak. Két szerv megmozdul Nagy erénye volt a tanács­kozásnak, hogy az ankét kap­csán két szerv: a KISE és megyénk mindkét tsz területi szövetsége megmozdult és hasenosnak ígérkező pályázat­tal igyekszik gyakorlati útra terelni az elmélkedést és vi­tát. Fiatal és idős szakembe­reket óhajtanak megmozgatni abban az irányban, hogy ke- resség a. zöldövezet kialakítá­sának megvalósítható mód­ját. Pályázatot tűztek ki, amelyben a képzelet és a szakértelem érvényesítésének nagyszerű lehetőséget bizto­sítottak. Akár egy-egy rész­kérdés kidolgozásával, akár társulva a zöldövezet egyik A főkönyvelő címszavai El kell mondani azonban, hogy ennél sokkal többet adott ankétünk. Nemcsak gondolatokat ébresztett, ha­nem nagy lépést tett a meg­oldás irányába is. Nagyon sok okos és reális, operatív elkép­zelés hangzott el. Nagyon megszívlelendőnek tekinthet­jük például Nagy B. András­nak, a tiszakécskei Béke Tsz főkönyvelőjének felszólalá­sát. ö ugyanis fontossági sor­rendbe rakott címszavakkal hívta fel a figyelmet a ker­tészkedéssel együtt járó prob­lémákra Szakember. A kertészkedés­re áttérő tsz-nek szerinte ez legyen a főgondja. Az ő szö­vetkezetükben, ahol 110 ezer forintot jövedelmez holdan­ként a kertészet, három ker­tészmérnök, egy felsőfokú technikumot végzett szakem­ber, valamint két technikus áll alkalmazásban, azonkívül számtalan kertéseeti szak­munkásuk van. Szaktanács- adóként pedig zöldségter­mesztési és borászati kutató­kat foglalkoztatnak. Trágysa. A trágya mint ta- lajerő-visszapótló és mint fű­tőanyag is számításba jön. Eddig kétszáz vagon trágyát használtak fel évente biogáz- fűtésre. (Egyébként kokszfű­tést is alkalmaznak, ami a termálvizet száz százaléknak véve, kilencszázszázalékos költséget jelent!) Öntözés. A víz a kertészet egyik éltető eleme. A Tiszá­ról, öntözőhajőről nemcsak a benjházásának tervével, ön­költségszámítással, tehát mindazzal, ami a zöldövezet létrehozását segíti elő, egy­aránt páiyáizni lehet. A területi szövetség ezen­kívül felajánlotta, hogy segít társakat toborozni és szakvé­leményt szerezni a sóshartyá- ni tsz-elnök által javasolt együttműködéshez. A jelenle­vők külön is felkérték Fran­cia Józsefet, hogy maradjon meg önmaga is szervezőnek — saját kezdeményezéséhez. Kérték továbbá és Hajczin- ger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető­je vitazárójában ezzel egyet­értett, hogy a jelenlevő és ja­vaslattevő Berkes József vb- titkár legyen gazdája egy olyan magasszintű szakbi­zottság létrehozásának, amely hivatott lenne teljes tudomá­nyossággal felmérni, milyen nagyságban és milyen mód­szerrel érdemes Salgótarján és az iparmedence körzetében kertészeti társulást, vagy tár­sulásokat alakítani. Hasonló és konkrét ered­ménnyel kecsegtető esemény­nek tekinthetjük, hogy Heves ós Bács-Kiskun megyei vendé­gek meghívták a zöldövezetbe eső mezőgazdasági üzemek szakembereit, az érdekelt szervek vezetőit tapasztalat- cserére szövetkezetükbe. A meghívást a megyei tanács és a területi szövetség örömmel üdvözölte és előreláthatólag már május végen vagv bi­li us elején sor kerül az első tapasztalatcsere látogatásra Megannyi javaslat Az ankét részvevőit nagy felelősségérzet hatotta át, ez kiviláglott csaknem minden felszólalásbői. Nagy pozitívum többek között az is, hogy számtalan javaslat hangzott eL Egy ilyen megszívlelendő javaslat például, hogy a zöld­övezetbe eső tsz-ek ben kerül­jenek a dotált növények közé a zöldség- és gyümölcsfélék is. Az árkiegészítő dotáció ösz­tönző hatása minden bizony­nyal itt is újabb eredmények, gyorsabb, aktívabb cseleikvés elősegítője lehet. Ennyit tehát az ankét ered­ményeiről! A legnagyobb eredmény mégis ae lesz, ha a szavakat mielőbb felváltja a tett. (Vége) Lakos György A társadalmi és egyéni érdek összhangja a népi ellenőrzésben A társadalmi munka a népgazdasági tervek teljesítését segítő szerepe mellett nagyban hozzájárul a dolgozók erkölcsi neveléséhez, ahhoz a fejlődéshez, amely­nek során a munka életszük­ségletté válik. A jövőben ez a funkció még szélesebb körű lesz és kiterjed a gazdasági építő munkára, a kultúra fejleszté­sére és az állam tevékenysé­gére is. A népi ellenőrzés, mint államigazgatási felada­tot szolgáló szerv, mindezt ké­pes ellátni, mert munkája so­rán a szűk függetlenített ap­parátus mellett a dolgozók széles rétegére támaszkodik. A népi ellenőrzés magába foglalja a jő szakemberek, a szorgalmas társadalmi aktí­vák tíz- és tízezreit, és a szó legszorosabb értelmében tár­sadalmi üggyé teszi az_ el­lenőrzést. A népi ellenőrzés eddig végzett munkája alap­ján nyugodtan kimondhatjuk, hogy vizsgálati megállapítá­sai, elemző értékelései hasz­nos útmutatások a népgazda­ság fejlődése szempontjából. A népi ellenőrzési tevékeny­ség azonban nem csak a nép­gazdaság fejlődésére hat ki. Van visszahatása a népi el­lenőrzésben közvetlen részt­vevő népi ellenőrökre; s ez a visszahatás nagy mértékben formálja, alakítja a népi el­lenőrök tudatát, magatartását, munkához való viszonyát. Igen sok tudós, szellemi és fizikai munkát végző szakem­ber, társadalmi aktíva vesz részt a népi ellenőrzés mun­kájában. Ezeknél a népi el­lenőrzés nem kényszerűséget jelent, hanem azt, hogy olyan területek, ágazatok, tevékeny­ségek működésével, szerveze­tével ismerkedhetnek meg, amelyek munkakörükön kívül esnek. Ezek alapján nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a népi ellen­őrök többsége hozzáértésével, lelkiismeretességével és pél­damutató magatartásával megszerezte embertársai bi­zalmát arra, hogy a párt és a kormány által hozott intéz­kedések végrehajtását ellen­őrizhette. Ezek az emberek az ellenőrzés közben, érzékelhető bizalmas közelségbe kerülnek a munkatársaikkal, a vizsgált szerv dolgozóival és ember­társaikkal. Mindez erkölcsileg kötelezi őket arra, hogy mun­kahelyükön és magánéletük­ben is példásan viselkedjenek. Ez a tudat hatja át őket és kíséri végig munkájukat, ma­gánéletüket. A legritkábban lehet hallani, olvasni arról, hogy népi ellenőrök vissza­éltek volna megbízatásukkal, vagy munkahelyükön hanyag i és rossz munkájukért felelős­ségre kellett volna vonni ; őket. A népi ellenőrzési vizsgá­latban résztvevő- fizikai dol­gozók eddigi tevékenységét is hatékonynak tekinthetjük. A fizikai munkát végző népi el­lenőrök az üzemi körülmé­nyeket, a műhelyek életét jól ismerő, sokéves tapasztalat­tal rendelkező személyek, ha­mar feltalálják magukat a vizsgálat színhelyén. Éles szemmel figyelik meg és bí­rálják a hiányosságokat. A termelés szervezése terén ész­lelt hibákat, azok kihatásait szinte saját tapasztalatukból érzik és tudják, hogy az elő­írt anyag és megfelelő szer­szám hiánya, a rosszul kar­bantartott gép pontatlan mű­ködése stb. mennyire hátrál­tatja a termelést. A NEB tapasztalata! i sze­rint, a vizsgálatokban részt vevők új oldalról látnak meg a vizsgádat során kérdéseket, és ez kedvező hatással van szervezési, tudományos tevé­kenységükre is. Több esetben újabb szervezési, elemzési és kutatási területre hívja fel s figyelmet, sőt új utak keresé­sére ösztönöz egy-egy NEB- vizsgálat tapasztalata. A vizs­gádat során szerzett tapaszta­latok előnyösen hatnak az ilyen ellenőrzési munkában részt vevő dolgozók szemlé- létére is. A jól bevált munkaszerve­zési, irányítási, módszerátadá­si tapasztalatok révén nem­csak a termelés tárgyi felté­telei javulnak meg, hanem kö­zelebb kerül egymáshoz az ellenőrzés képviselője és az üzemben dolgozó. Utóbbi lát­ja a segítő készséget és a konkrét segítség alapján ér­zi, hogy az egész ellenőrzés legfontosabb célja az ügyek előbbre vitele, a hiányossá­gok megszüntetése, A tapasz­talatok szerint minden fe­szültség feloldódik az ellenőr és az ellenőrzött között, az üzem dogozói gátlás nélkül mondják el az általuk érzett hiányosságokat és teljes nyílt­sággal, legjobb tudásuk alap­ján tárgyalják meg, hogy mi a teendő a hibák kijavítása céljából. Szerves része a népi ellen­őrzésnek a realizálás. A rea­lizálási munkát is két részre kell bontani. Egyrészt, ameily közvetlenül a vizsgált szerv, illetve annak vezetőivel szemben történik, másrészt, amit a vizsgált szerven kívül a dolgozó tömegek tájékozta­tása érdekében fejtünk ki. Ez utóbbi sokkal hatékonyabb, s ennek érdekében kell mun­kánk során mindinkább fel­használ! a nyilvánosságot, a sajtó, a különböző ankétok és illetékes fórumok útján. Ez azt a célt szolgálja- hogy a közvélemény az erejének fe - hasson az el­lenőrzött területre a hiányos­ságok megszüntetése érdeke­ben, az irányító szervekre, a vállalatok vezetőire és a be­osztott dolgozók széles körére egyaránt. A tömegek tájékoztatásával és a különböző módszerek megválasztásával és fokozá­sával nem az a célunk, hogv hibagyűjteménnyel traktáljuk a lakosságot, hanem az. hogy bírálattal ösztönözzük az ille­tékes vezetőket és dolgozóka* a fogyatékosságok megszünte­tésére, a színvonalasabb gaz­dasági munkára, a szocialis­ta öntudattal végzendő jobb munkára. A tudatalaki tást segítjük tehát elő a helyes tájékoz­tatás megszervezésével, ugyanakkor politikai munkát is végzünk a munka megja­vítása érdekében. A népi el­lenőrzésnek ez irányú tevé­kenységében nem öncélú pro­pagandáról van tehát szó. hanem a társadalom egésze szempontjából hasznos mun­káról, arról, hogy napról napra mind több dolgozó­társunkkal megértetjük az egyéni és közösségi érdek összhangját és egyben való­ságát N éhány szót kell még szólni arról a kapcso­latról is, mely kialakul a né­pi ellenőrzés függetlenített dogozói, valamint a társadal­mi munkások között. Ez a viszony, úgy érezzük, jól tük­rözi a kölcsönös tiszteletet és megbecsülést egymás munka - ja iránt. Számos népi ellené" véleménye, hogy szívesen lá­togatja „második munkahe­lyét”, nemcsak akkor ha hív­ja őket a bizottság. A népi ellenőrök (társadalmi munká­sok) az általuk végzett mun­ka felelősségérzetéből faka­dóan igen gyakran kísérik fi­gyelemmel. munkájuk ered­ményét, érdeklődnek a viz.s - gála tot követően arról, ho" • milyen intézkedésre kerü't sor, javult-e a vizsgált terü­leten a társadalmi tulajdn-i védelme, a gazdaságossá:, vagy a vizsgálat megállapítá­sától függően a szabálytalan­ságot vétők elnyerték-e bün­tetésüket. A népi ellenőrzés szervezetének jó működ1''0 biztosíték arra, hogy a néni ellenőrök is megtalálják e szervezeten belül a szakm"J érdeklődésüknek megfete'é ellenőrzési témákat, ami vi­szont nagymértékben szolgál­ja továbbfejlődésüket, for­málja, alakítja tudatukat. Te­vékenységükben kettős cél megvalósítása testesül meg, az egyéni és társadalmi ér­dekek összhangjának megte­remtése. Dr. László István a Nógrád megyei NEB elnöke Wenyasszonycxporl 1966-ban 18 102 német nő1 kötött külföldi férfivel házas­ságot. Ez az utólsó év, amely ebben a vonatkozásban a sta­tisztikai kimutatásokban sze­repel. Bizonyos rossz tapaszta­latok ellenére afc NSZK „menyasszonyexportja” állan­dóan emelkedik. Az „áldoza­tok” elsősorban külföldi diá­kok, üzemi gyvirót laton levő szakemberek és külföldi mun­kások. 11., vasárnap u Nyugdíjban, de nem nyugalomban — Két éve vagyok nyugdí­jas. Hogy unatkozom-e? Nem! Nem is volt nekem időm, soha eddig még — mondja az 58 éves Korín István. Szikár alakjáról, arcáról nem olvasható le az idő, inkább az, hogy az élet nagyon meged­zette, szívóssá tette. Egyetlen dolog, ami soha nem hagyta el a jókedve. Ellenben a szeren­cse nagyon sokszor. Az apja mozgalmi tevékenységéért fia­tal korában neki is bőven ju­tott a múlt rendszer „áldásá­ból”. A munkát 13 éves ko­rában kezdte Szorospatakon, de később csak más vidéken, a pilisi bányáknál jutott kereset­hez. A halálhír hozta haza. Apja 47 éves korában a csille­emelésben megszakadt. A temetés után maradnia kellett volna. Kilenc gyerek­kel maradt az anyja egyedül, csajc ő volt a családban kere­ső. Ennek ellenére a bánya urai nemhogy visszavették volna, inkább kilakoltatták a családot. * — A nyugdíjas szakszerve­zet titkára vagyok, ötszáz ta­gunk van. Idős emberek, ér­zékenyek, sok gonddal, bajjal küszködök. Naponta tartunk fogadóórát a bányász művelő­dési ház könyvtártermében, az a hivatalos helyiségünk. egy vezetőségi tag fogadja a nyugdíjasokat. A lakásomon is naponta keresnek. Jönnek se­gély, üdülőbeutaló, kivételes nyugdíj ügyében. Bizony, vég­telen türelem kell, hogy a le­hetőségeket megértsék — mondja. Az alapszervezethez 26 bi­zalmi tartozik. Igen lelkesek ezek az idős emberek és ál­dozatkészek, amikor társaikért kell fáradozniuk. A beteg láto­gatás rendszeres. Ami erőnkből telik, egy kis csomag is kerül ilyenkor az asztalra. Talán nem is az a pár forint az ér­ték, hanem inkább a megbe­csülés, a törődés érzése az) ami sokszor a könnyeket is kicsal­ja a meglátogatottak szemé­ből. * Segélyre is van lehetőségünk, ha korlátozottan is. Mindig tudjuk, ki a legjobban ráutalt, így van ez az üdülőjegyeknél is. Ha valahol az üzemeknél az utolsó pillanatban lemon­danak egy beutalóról, én átve­szem, és hazafelé személyesen viszem el a kérelmezőhöz. Jó ez, jót tenni másokkal, ha mód van rá. A kivételes nyugdíjra is elég sok az igény. Ezt minden esetben kivizsgálják. ahol tényleg jogos, ott javaslatot is tesznek. Sok azonban a jogta­lan próbálkozás is. A szép szó. türelem ilyenkor is fontos. Hogy naponta hány óra elfog­laltságot jelent ez a társadalmi munka? Nem számoltam meg — mondja. * Magánéletében a hatévei unoka, Tomika aranyozza be a napokat. Kiskorától nevelik él bizony a gyerek gyakori be­tegeskedése már sok keserv órát szerzett számára. Legna­gyobb öröme — erről egyéb­ként nagyon szívesen beszél — a kicsi állandó javulása, fej­lődése, elöremenetele az else osztályban. Mindennapos öröm ez a gyerek, ahogy mondja éi ha a másokért végzett munka kifárasztja, a gyerekmosoly, at apróság jókedve jelenti szá­mára a felüdülést, hogy más­nap újra folytathassa, amit előző nap abbahagyott. Nyugdíjba ment, de nem nyugalomba, hiszen van elfog­laltsága, közelebbi és távo­labbi célja, és ahogy én isme­rem, valószínű lesz is mindig, amíg csak ereje, egészsége en­gedi. Az ilyen emberek — ahogy mondják — igazán vé­gigélik az életet erőben, egész­ségben. Ez a legfontosabb, amit én is szívből kívántam Korín Istvánnak, amikor elbúcsúz­tunk. NÚGRÁD - 1969. me „Nem az én dolgom/” — gyermekek kátrányos helyzetben — KÜLÖNFÉLE FÓRUMO­KON sok szó esik mostanában a hátrányos helyzetű tanulok segítéséről. A tanári testüle­tek sokévi tapasztalatra ala­pozott ^egyöntetű véleménye, hogy a hátrányos helyzetű ta­nulók károsan befolyásolják az osztály tanulmányi átlagát, magatartásukkal rontják az iskolai fegyelmet. PÁSZTÖN a hátrányos helyzetben levő tanulóknak mintegy 90 százaléka cigány. Csaknem valamennyien kény­telenek osztályt ismételni, sa­ját évfolyamukban túlkoro- sak, mert körülményeikből adódóan képtelenek megbir- kózkózni a tananyaggal. Sok gyermek rendszeresen mú­lásét. Igaz viszont, hogy az is­kolák sem figyelmeztetik erélyesen az iskolakerülő gye­rekek szüleit, mindössze há­rom esetben fordult elő, hogy a községi tanácstól a hanyag szülők felelősségre vonását ke írtéit A DANKÓ-TELEPEN csak­nem valamennyi szülő szóvá tette, hogy a pedagógusok nagyon ritkán látogatják meg a tanuló családját. Pedig a családlátogatás nagyon jó al­kalom arra, hogy a pedagó­gus felhívja a szülő figyelmét néhány dologra. Például arra, hogy gyermekeket nem aján­latos reggeli és tízórai nélkül elengedni az iskolába. Előfor­dul ugyanis, hogy ae éhes gyerekek társaiktól ellopják, vagy erőszakkal elveszik az otthonról hozott tízórait. Ha pedig ezzel a „lehetőséggel” nem élnek, az éhség okozta nyugtalanság miatt nem tud­nak koncentrálni a tanítási órára. V B. Gy. pásztói lakos két al­só tagozatos kislányt nevel. A család lakáshelyzete egyszerű­en elriasztó. Á két kislánynak nemhogy a tanulásra, de még a rendes pihenésre sincs úgy­szólván semmi lehetősége. Két család lakik egy-két helyiség­ből álló szükséglakásban — összesen négy felnőtt és hat gyermek él a lehetetlenségig összezsúfolva. * Sz. 3. másodikos tanuló szü­lei elváltak. A gyermek vi­szonylag jó tanulmányi ered­ménye ekkor zuhanásszerűen romlani keizdett. Anyja nem törődik vele, gondozatlanul felkészületlenül küldi az is­kolába. Az édesanya magatar­tása más szempontból is erő­sen kifogásolható. Az iskola igazgatója felhívta figyelmét hogy foglalkozzon lelkiisme­retesebben gyermekével. A válasz lesújtó: „Ez nem atz én dolgom!” JÓ­KORÁBBAN sok volt a baj a Mária-tanyai gyermekekkel. Az iskola azonban hathatós intézkedést hozott: a tanítási idő befejezése és az autóbusz indulása között tanulószobái szervezett, ahonnan csak na­gyon indokolt esetben engedik el a gyermekeket. Az írásbeli feladatot már itt, a tanuló­szobán elkészítik gyerekek s az eredmény máris számot­tevő. A CIGANYTELEPIEK la­kásviszonyai az esetek túl­nyomó többségében rendkívül rosszak, Akad olyan .család amely négy karóra erősített szalmatető alatt lakik. Csak­nem valamennyi ház szükség- lakás, kivéve az új sort, amely jó példája annak, hogy az itt lakók többsége él a la­kásépítési akciókkal, és képes beilleszkedni a társadalom­ba. A megkérdezett szülői nagy része arra törekszik hogy gyermeke jobb körülmé­nyek között élhessen. Enne! viszont elengedhetetlen felté­tele az általános iskola nyol< osztályának elvégzése; a szü­lők többsége maga is ezt sze­retné. Ám amíg a rossz kö­rülmények a régiben marad­nak, a vágy teljesédéséhe; hiányzik a reális lehetőség. Szendi Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom