Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Ismét am Illúziók politikáját tálalják? Nixon béketervét keresi McGovern EGY HÉT VILÁGPOLITIKÁBAN A DNFF-küldöttségének tíz­pontos béketervéről a Nixom- kormány első hivatalos véle­ményét Rogers külügyminisz­ter fejezte ki. A külügyminiszter ügy nyi­latkozott, hogy a tervben van­nak elemek, amelyek lehetővé teszik a terv további tanulmá­nyozását, de vannak benne olyan javaslatok, amelyeket a külügyminiszter elfogadha- tatlanoknak minősített. A kül­ügyminiszter. aki hétfőn Sai­gonba utazik, kijelentette, hogy a DNFF javaslatait igen gondosan meg fogják tanács­kozni a dél-vietnami vezetők­kel. Washingtoni vélemények szerint várható, hogy Nixon elnök pontos utasításokat ad majd Cabot-Lodgenak, a pári­zsi tárgyalásokon az amerikai küldöttség vezetőjének, hogy szerezze meg azokat a felvilá­gosításokat. amelyek szüksége­sek a behatóbb tárgyalások megkezdéséhez. Spiro T. Agnew, az Egyesült Államok alelnöke egy oklaho- mai köztársaság párti gyűlésen elhangzott beszédében a DNFF legutóbbi javaslataira célozva hangoztatta, hogy a csapatok egyoldalú kivonása nem „alap­vetően érdeke” az Egyesült Ál­lamoknak. Az alelnök azt állította, hogy véleménye szerint az Egyesült Államokon belüli békemegmozdulások okozták a vietnami háború elhúzódását, minthogy „az ellenségben azít Irán áj szerződést sürget Mehdi Vakil, Irán ENSZ- megbízottja levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben közölte, hogy orszá­ga kész visszavonni csapatait az iraki határokról, mihelyt az iraki csapatokat visszavonják onnan, s a teheráni kormány kész új határszerződést kidol­gozni Bagdaddal. Vakil levele azt hangoztatja, hogy az iráni csapatmozdula­tokra és az 1937-ben kötött határszerződés felmondására azután került sor az elmúlt hónapban, hogy az iraki ha­tóságok követelték: a Shatt-el Arab víziutat használó iráni hajók eresszék le zászlóikat és a hajókon tartózkodó iráni tengerészeti személyzetet von­ják vissza. A levél szerint Irán reméli, hogy a két ország jó­szomszédi viszonyát akadályo­zó konfliktust fel lehet szá­molni egy olyan új szerződés megkötésével, amely mindkét ország szuverén jogait bizto­sítja. (MTI) Változást akar Az Humanité szombati szá­ma közli Jacques Duclos-nak, az FKP elnökjelöltjének nyi­latkozatát. Duclos megállapít­ja, ha a baloldal képes lett volna egyesülni az elnökvá­lasztásokra, Pompidou jelöltsé­ge ma komolyan veszélyeztet­ve lenne és erősen csökkent volna egy esetleges centrista elnökjelölt állításának lehető­sége. Ezzel szemben Defferre centrista ihletettségű jelölése előkészítette a melegágyat Po- her jelöléséhez. Ez a jelölés, feltételezve, hogy sor kerül rá, azt jelenti, hogy a nagy bankok és a nagyipar embere­inek két variánsa van ugyan-. arra a politikára. Ebben a helyzetben, amikor azt a tényt, hogy a nép változást akar, maga Pompidou is kénytelen elismerni, nem lehet arról szó, hogy a választás két olyan po­litika között történjék csak, amely néhány árnyalattól el­a francia nép tekintve azonos és ugyanazo­kat az érdekeket szolgálja. ★ Ha a szavaknak van valami értelmük — írja René Andrieu az Humanité szombati számá­nak vezércikkében — . Pompi­dou pénteken az eddigi legszi­gorúbb vádbeszédet mondotta el a gaulleizmus ellen és a tü­zet a tábornokra irányította. Elismerte ugyanis, hogy a köztársasági elnök eddig eluta­sította a „kapunyitást” és a „lojális együttműködést”, hogy a parlament nem töltötte be teljesen és szabadon szerepét, hogy a kormány nem biztosí­totta a tájékoztatás szabad­ságát. Ez annál is értékesebb vallomás, mivel Pompidou személyesen volt megbízva azzal, hogy hat éven keresz­tül végrehajtsa ezt a demok­ratikus elvekkel és a jóérzés­sel nyilvánvalóan ellenkező politikát. Farokon éo Idraal 9 katonai blrdodg «ISM Az Humanité értesülése sze­rint az athéni katonai bíró­ság előtt hétfőn kezdődik meg Grigorisz Farakoszmak, a Gö­rög Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága tagjának és 15 más demokratának a pere. Az ügyész azzal vádolja őket, hogy „kormányellenes röplapo­kat” terjesztettek. Az a tör­vény, amelynek alapján Fa- rakosz és társai ellen vádat emeltek, halálbüntetés kisza­bását is előírja. A 46 éves Grigorisz Farakosz — írja az Humanité — régi munkásellenálló. Tiszt volt a görög felszabadító hadsereg­ben, amely a háború alatt sú­lyos csapásokat mért a hitle­rista megszállókra. A lap fel­szólítja a demokratákat, hogy követeljék Farakosznak és társainak szabadon bocsátá­sát. (MTI) Megkezdődött a növényápolás (Folytatás az 1. oldalról) A növényápolási munka. azonban így is meggyor­sult a földeken. Mindenekelőtt a borsófölde­ket népesítették be az asszo­nyok. A pásztói járásban mintegy ezer holdon vetettek borsót, s most elkezdődött a sarabolása. Azokban a terme­lőszövetkezetekben, ahol kerté­szettel Is foglalkoznak, sza­porán ültetik ki a szántóföl­dekre a palántát. Győri Sándor, a Szécsenyi Já­rás Tanácsának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője is a növényápolás gyor­sabb üteméről adott számot. A termelőszövetkezetek 2000 holdon termesztenek burgo­nyát, s mintegy 400 hold ka­pálásával már végeztek. Szé­pen , kikelt a cukorrépa is, s több gazdaságban megkezd­ték a sarabolását Különösen azokban a gaz daságokban haladnak jól a növényápolással, ahol az elmúlt napokban 12—14 milliméternyi eső hullott. Sajnos, a járás egy részében tovább tart a szárazság, hi­szen elenyészően kevés, mind­össze négy—öt milliméter csapadékot mértek. Szorgos munka folyik a palántaneve- lő telepeken és a szabadföldi kertészetekben is. A DNFF új kezdeményezése —- Kombinációk a francia elnökválasztásra ■= Forrponton a valuta válgág «= Az NDK kettős elismerése a benyomást keltették, hogy az ország gyenge és megosz­tott”. McGovern demokrata párti szenátor pénteken éjjel San Franciscóban mondott beszé­det egy pártösszejövetelen. Nixon megválasztása után négy hónappal a szenátor nyütan felvetette a kérdést: hol van az elnök híres béke­terve. amelyet az elnökvá­lasztási kampány idején ha­rangozott be? „Az amerikai népet ismét az illúziók politi­kájával akarják megetetni” — állapította meg McGovern és rámutatott, hogy a békeszó- iioklatok közepette az utóbbi hónapokban rendületlenül foly­tatódott a háború eszkalációja. (MTI) Dines megegyezés Libanonban A két napja folyó tárgyalá­sok ellenére — úgy tűnik — Libanonban továbbra sem si­került megoldást találni a Pa­lesztinái felszabadító szerve­zetek és a hadsereg között támadt konfliktusra. Az AFP jelentése szerint a megbeszé­lések helyi idő szerint pénte­ken 23.30 órakor újrakezdőd­tek az Egyesüt Arab Köztár­saság bejrúti nagykövetségén. A tárgyalásokon részt vesz El Kholi, Nasszer elnök kü- lönmegbízottja, Arafat, a Pa­lesztinái felszabadítás! szer­vezet elnöke, továbbá a liba­noni hadsereg vezérkari fő­nöke, Jusszeí Semajeo. A kiszivárgott hírek szerint Arafat követelte, hogy a li­banoni hatóságok biztosítsák a lehetőséget a felszabadító harcosoknak, hogy libanoni területről kiindulva hajtsanak végre akciókat. Ezzel szemben a libanoni hadsereg nem hajlandó enge­délyezni a gerillák szabad működését Libanon déli terü­letén. mert véleménye sze­rint ez izraeli megtorlásnak tenné ki Libanont. Libanon ebben a helyzetben esetleg az Arab Liga összehívását fogja kérni — jelenti megbíz­ható forrásokra hivatkozva Bejrútból az AFP. A konfliktus kiélezettségére uital a Palesztinái felszabadí­tás! szervezet rádiójának kommentárja, amely azzal vá­dolja a libanoni hatóságokat, hogy titokban találkoztak az izraeli hadsereg tisztjeivel és velük összhangban provokál­tak incidenseket a felszabadí­tó szervezetekkel, továbbá, hogy „náci tipusú koncent­rációs táborokba” gyűjtötték egybe a Palesztinái menekül­teket. A kommentár szerint a PFSZ börtönbe vetett harco­sait megverték és tizenegy közülük jelenleg katonai kór­házban fekszik. (MTI) AZ ELMÜLT HETEN a nemzetközi érdeklődés elsősor­ban Európa felé irányult. Egy­re elesebb Franciaországban az elnökválasztási kampány, amely fenyegető pénzügyi válsággal is párosul. Igaz, a hét második felében a nyu­gat-európai pénzügyi gondok inkább Angliára és Nyugat- Németországra nehezedtek. A vietnami kérdésekben bekö­vetkezett változás szintén Eu­rópához, a Párizsban folyó né­gyes tanácskozáshoz fűződik. Ez utóbbi: a DNFF delegá­ciójának előterjesztett új ja­vaslata a vietnami béke meg­teremtésére, bizonyos mérték­ben meglepetésként hatott, an­nak ellenére, hogy egy ideje már „volt valami a levegőben”. A DNFF új javaslata szerint továbbra is elengedhetetlen Amerika és szövetségesei csa­patainak kivonása. Figyelem­re méltó új tényező, hogy mind az ellenségeskedések teljes be­szüntetését, mind pedig a fegy­verszünet utáni politikai be­rendezést a vietnamiak egy­más közti tanácskozásai alap­ján véli elérhetőnek. A fegy­verszünet, valamint az idegen csapatok kivonásának ellenőr­zését kész nemzetközi bizott­ságra bízni. Az új előterjesz­tés'a Dél-Vietnamban kiala­kult politikai helyzet realitá­sából indul ki, amikor azt javasolja, hogy az általános, szabad és demokratikus vá­lasztások megtartásáig a je­lenlegi dél-vietnami kormányt egy ideiglenes koalícós kor­mány váltsa fel. A PÁRIZSI TANÁCSKO­ZÁSON az amerikai és a Sai­gon! delegáció a DNFF új ja­vaslatát — amint az várható volt — negatívan fogadta. A Washingtonból érkező jelen­tések viszont arról számolnak A Zycie Warszawy szom­bati számában „Az együttmű­ködés érdeke és a provoká­ció” címmel kommentárt kö­zölt, amely a többi között ezeket írja: Néhány hete a dán sajtó hihetetlen kémtörténetekkel szórakoztatja olvasóit. Ezek a mesék egy nyomtalanul eltűnt lengyel lányról, a dán rend­őrségen jelentkezett lengyel kémről- a Zenit és a Horizont lengyel iskolahajók kémkül­detéseiről szólnak. A hajókról, rejtjelekről, kémkedésről és kémelhárításról szóló szenti­mentális bűnügyi történeteket nyugodtan a mesék világába sorolhatnánk, ha nem egy olyan tervszerű propaganda­be, hogy Nixon és tanácsadói tanulmányozzák a javaslatot. A nemzetközi közvélemény — beleértve az amerikai közvé­lemény jelentős részét is, amint erről több tekintélyes amerikai lap beszámol — a DNFF kezdeményezését ked­vezően fogadta, és ügy ítéli meg, hogy e javaslatok alkal­masak arra, hogy a párizsi tanácskozást kimozdítsák a holtpontról. A francia elnökválasztás előkészületei mind Párizsban, mind másutt változatlanul az érdeklődés előterében állnak. A különféle kombinációknak se szeri, se száma. Bonyolítja a kombinációkat, hogy azok „kétlépcsősek”, hiszen szá­molni kell azzal a reális le­hetőséggel is: mi lesz, ha az első fordulóban egyik jelölt sem kap abszolút többséget. Ez esetben ugyanis második fordulóra kerül sor, amelyen már csak az első forduló el­ső két helyezettje indul. így tehát a június elsejei válasz­táson nemcsak az első, hanem a második hely is fontos tét. a baloldali pártok megosztottsága megakadályoz­ta, hogy az egész baloldal közös jelöltet állítson. A szo­cialista párt— amely hivata­losan is jóváhagyta különje- löltje, Gaston Defferre indu­lását — maga is erősen meg­osztott. A Francia Kommunista Párt — minthogy a szocialista párt elvetette, hogy a balol­dal közös jelöltet állítson — a maga részéről Jacques Duc- los-t jelölte. Nehézségei vannak Pompi­dou gaulieista jelöltnek is. Sa­ját pártjában is egyre több támadás éri. Mivel feltételez­hető, hogy Pompidou az elsó hadjáratról lenne szó, amely­nek tényleges célja a lengyel- dán kapcsolatok megrontása. Az akció szervezői még csak kísérletet sem tesznek arra. hogy állításaikat és vádjaikat tényekkel és dokumentumok­kal alátámasszák. A tényeket célozgatások és feltevések he­lyettesítik. A dán hatóságok nemcsak hogy nem határolják el ma­gukat a különféle sajtóorgá­numok lengyelellenes kiroha­násaitól, hanem az elmúlt na­pokban országaink kétoldalú kapcsolatainak rontására is elhatározták magukat. Kiuta­sították Dániából Stanislaw Midejewskit, a lengyel nagy- követség másodtltkárát, a fordulóban nem szerzi meg az abszolút többséget, mind­inkább előtérbe kerül a mos­tani ideiglenes elnök. Alain Poher, a centristák képviselő­jének jelölése. A jelölések egyébként má­jus 13-án zárulnak. Ezután a frontok nagyreszt tisztázód­nak majd, és az esélyek meg­ítélés© is könnyebb lesz. Jelentős befolyással van a francia külpolitikára az e hé­ten ismét fenyegetővé lett nyugat-európai pénzügyi vál­ság. Alapvetően nem változ­tat ezen az sem, hogy a hét második felében a francia frank helyett az angol font került a veszélyzónába. Arra a hírre, hogy a nyugatnémet márkát felértékelik, (ezt egyébként a bonni kormány hétvégi határozata elvetette) spekulációs célból óriási mennyiségű fontot váltottak át márkává. Bár a közelmúlta bajt beáramlott valutát a nyugatnemet szövetségi bann zárolta, sőt a jelek szerint a további átváltásokat le is ál­lítja, az alapvető helyzet lé­nyegében nem javult a bonni kormány döntése után sem. AZ ELMÜLT HÉT esemé­nyeihez tartozik még az NDK elismerése Irak részéről, va­lamint az, hogy a szocialista német állam kambodzsai dip­lomáciai képviseletét nagykö­veti szintre emelték. A jelek arra mutatnak, hogy Irak és Kambodzsa példáját hamaro­san más államok is követik. Ez súlyos csapást jelent a bonni „egyedüli képviselet” tarthatatlan elvére, és egyben a békeszerető erők, minde­nekelőtt a demokratikus né­met állam nagy győzelmét jelzi. Fábián Ferenc konzuli osztály vezetőjét, az­zal a váddal, hogy ,.meg nem engedett tevékenységet foly­tat”. Meglepő, hogy a dán hatóságok az igaztalan és ha- zug vádak alapján így dön­töttek. A lengyel hatóságok —' folytatja a lap — éveken at eltűrték, hogy az egyik varsói dán diplomata hivatalos ha­táskörét túllépő tevékenysé­get folytasson, mert nem akartak nehézségeket támasz­tani a kétoldalú kapcsolatok­ban. A dán kormány önké­nyes és alaptalan döntése nyomán előállt helyzet miatt azonban a lengyel hatóságok türelmének is vége szakadt és felszólították a varsói dán nagykövetség egyik beosztott­ját, hogy hagyja el országun­kat. A lengyel—dán viszonyban nem először és nem a mi hi­bánkból támadnak nehézsé­gek. Dániában csakúgy, mint déli szomszédságában, aktívan tevékenykednek olyan politi­kai és katonai körök, ame­lyek ellenzik a feszültség csökkenését, s akadályokat gördítenek a megértés útjá­ba, provokálnak, mérgezik a légkört. A szomszéd; kapcso­lat azonban a múltban le­győzte a provokációs kampá­nyokat és akciókat. A Zycie Warszawy végül ki­fejezi azt a reményét, hogy Koppenhágában megfékezik azoknak a köröknek a tevé­kenységét, amelyek csak a politikai fagy és izoláció lég­körében érzik jól magukat. Játék a szeplökkel Egy washingtoni' iskolában harminchaton voltak az osztály­ban, Mindennapi, tizenkét éves fiúk és lányok; nyurgák, ala­csonyak, szőkék és feketék, vi­dámabbak, hallgatagabbak, szeplősek vagy szeplő n&küliek. Ami a szeplőseket illeti, most már bizonyos, hogy kilencen voltak. Az egyik órán a tanító kije­lentette, hogy a szeplős gyere­kek nem teljesértéktíek, lusták, nem rend szeretők, torzak és nem hajlamosak a tudomány befogadására. Úgymond, bebizo­nyított dolog, hogy a szeplő a kifejletlen gének ismérve. Egyetlen nagy ember sem volt szeplős. Sőt, ha az ember job­ban utána néz a történelemben, valamennyi — többé, kevésbé — ismert áruló, összeesküvő és gyilkos szeplős volt. Ezért a ta­nító hivatalosan megengedte hogy a gyerekek csúfolják a ázeplősöket, zavarják őket. a tanulásban, ne vegyék be játé­kaikba. Külön kellett ülniök. nem étkezhettek együtt a töb­biekkel az iskola büféjében, csak a folyosón reggelizhettek. A megvetés minden válfaját megengedte, csak éppen verni nem volt szabad őket. — Mindez maradjon köztünk, a szülőknek ne beszéljetek róla. Meglátjuk, mi sül ki belőle — mondta a tanító. Tetszett az ötlet még a szep­lőseknek is. Ugratni kezdték őket, de azok nem sértődtek meg, együtt nevettek a többiek­kel. No, és a folyosón enni a vajaskenyeret, külön ' Ülni az osztáJyban, mi van abban?! S a szeplősek között néma érdek- közösség fejlődött ki... Eltelt néhány nap, megunták a tízóraizást a folyosón, a kü- lönülést, a tréfák is egyre dur­vábbak lettek. Tűrhetetlenné vált félreállva nézni, amíg a többiek labdáznak. Sokan azok közül, akiket a természet nem áldott meg szép,- lökkel, nem tréfáltak: tetszett nekik, hogy büntetlenül gú­nyolhatják kilenc társukat. Hamarosan kiderült, hogy nemcsak ez az osztály vált ket­té — szeplősekre és „tiszták*',, hanem az egész iskola. Majd először fordult elő, hogy meg­verték a szeplőseket. Akkor azután valaki panaszt emelt, s beavatkoztak a dologba a szülők is. Nagy botrány tört ki, a tanítót felelősségre vonták: — Tudják, uraim, arról be­széltem a gyerekeknek, hogyan jönnek létre a faji és a nemze­tiségi előítéletek — védekezett a tanító. — Be akartam bizonyíta­ni» hogy a fajgyűlölők által megvetett fajok és nemzetisége’ nem feltétlenül bűnösek ebben. Ezért találtam ki ezt a játékot, őszintén szólva, nem gondoltam, hogy idáig falul... Azóta két hónap telt el, de úgy mondták, hogv a azóta is kényelmetlenül érzi! magukat abban a washíngt: iskolában. Néhányan más isko­lába mentek át. G. B. Tények helyett célozgatások Koppenhágai vádaskodások Lengyelország ellen Kémmesék a dániai lapokban 1 NÖÖRÁD * 1969. május 11.. vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom