Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
A város holnapja A múlt év második felében és az idén több mint 300 régi lakást szanáltak Salgótarjánban, melyeknek lakói újakba költöztek. Salgótarjánban az idén mintegy 300 új lakást építenek, nagyrészt az Arany János utcában. A lakások mellett megkezdődik a 2. számú üzletház építése a Rákóczi úton, átadása a tervek szerint 1970- ben lesz. Tervezik a 3. számú üzletházat is, amely a mostani városi tanács helyére kerül. Dolgoznak az 550 férőhelyes kollégium és egy 20 tantermes zeneiskola tervein is. Salgótarjánban régi gondot jelent a filmszínház megoldatlan helyzete. Már elkészült az 500 férőhelyes filmszínház terve, amelyet az elkövetkezendő években valósítanak meg. A városfejlesztésben szerepel múzeum és kiállítási csarnok, a távlati tervekben sportcsarnok és egy nagy vásárcsarnok is helyet kapott. Gyarapodunk Nagyszabású vasúti rekonstrukció Nagyszabású korszerűsítési munkálatok kezdődtek as elmúlt hetekben Salgótarjánban. Megindult a vasúti rekonstrukció’ amely korszerű vasúti csomóponttá változtatja a megyeszékhelyet. A vasút nyomvonalát megemelik, gyalogos és közúti aluljárókat építenek. Ezzel lehetőség nyílik a város közlekedését már erősen akadályozó sorompók eltávolítására, A gondok nagy része megoldódik. A régi, elavult, kis befogadó- képességű állomás helyett szép nagy csarnok épül a mostani helyett. A vasút felújítása töhía mint százmillió forintot Igényel és Salgótarjánban egyike a legnagyobb közlekedési beruházásoknak. A korszerűsítési munkálatokkal párhuzamosait kiépül az úgynevezett déli csomópont, amely a mostani Régiposta utca kórnyékét foglalja magába. Ezen vezet keresztül majd az új litkei bekötőút, amelyre ugyancsak nagy összeget fordítanak. A fejlesztés munkál egy pillanatra sem szünetelnek, már készülnek a korszerű autóbusz indító és végállomás tervei is. Az első szabad május elseje Salgótarjánban. Hevesi Gyula népbiztos szól a munkásokhoz, vasasokhoz, bányászokhoz. Beszédében Ismertette a nap jelentőségét, majd a Vörös Hadseregbe való belépésre szólította fel a munkásokat. A bányászok jelentkeztek „Már termelnek újra a gyárak ••• „Minden dolgozó ember ismeri azt az izgalmat, amit ikkor érez az ember, ha hosszabb idő után újra a szakmájában dolgozhat. Ez a boldog izgatottság lett úrrá rajtunk most is, mikor közvetlenül az üzem indulása előtt újra, meg újra átvizsgáljuk szerszámainkat. Csákányozás és krumplihámozás helyett csillogó karcsú kris- tálykelyheket, boros-, vagy gezsgős palackokat, lámpa- és uborkásüvegeket fogunk gyártani. Van egy másik oka is a különös érzésnek. Ez az ok: soha még magyar munkás nem kezdte el a munkáját olyan szép reményekkel és olyan szabad lehetőségekkel a jövőre gondolva, mint ma”. — írja a Munkás című hetilap. Újra füstölt az üveggyár kéménye. Március 8-án üzembe helyezték a 4-es kemencét Soha ily tavaszt nem vártak Magyarországon — Salgótarjánban, mint 24 évvel ezelőtt A tavasz eljött Felszabadult az ország. Szállt a dal: „Bújj ki a romból napvilágra, kék az ég, hej, zöld a föld! Köpd meg a markod, állj munkába, a hős vágy téged is betölt!” Huszonnégy évvel ezelőtti május elsejére emlékezünk. Az első szabad május elsejére. Az elsőre, amikor százezrek énekelték: „Már termelnek újra a gyá- ' rak, a gépben feszít az erő. Zengjük milliónyi barátnak; a munkásoké a jövő!” Hárman emlékeznek. öba tarjánl utcán 1945. május elsején. PFÖRTNER JÓZSEF: Huszonkét éves voltam üvegfúvó. Itt gyülekeztünk a gyár előtt, nem kellett nekünk zenés ébresztő. Velünk voltak a telepiek Is, mindenki az utcán. Örömmámor volt, Mindannyiunkban a szabadság érzése. Énekeltünk, ahogy vonultunk, szünet nélkül. Leng. tek a zászlók, szállt a dal. Olyan volt ez a május elseje, amelyet soha nem felejtek el. Néztem az idősebbek arcát Meghatódva mentek a sorban. Miről beszélgettünk? A jövőről, a munkáról, arról, hogy szabad lett az ország. Sokunknak eszébe jutott: visszajöhet-« a régi? Tudtuk, hogy soha vissza nem térbet Az idősebbek oktatgattak, megveregették a vállunkat Mondták: erre vártunk, mindig mondtuk, hogy egyszer be fog következni, hogy szabadon ünnepelhetjük május elsejét emberek meg gyülekeztek. “j-uguiii ka bum, ütíiíuet ez a sok. vui‘ue> zaatiu. rtedúbu tudtam meg, nogy az asszonyok a piros szukuya».- joí, muzukboi éjszaka varian a zászlósai. Azláti éiiuüui- :,unu, iiumpoiygoii a tömeg, unit az arauai. isiül a zenekar, utánuk iogyeimezeiteii emuercK. ügyre többen es ujuueu leltünk. utaUaaoztan. „ózzunk a rónaiak. Később közénk jöttek a vízválasztóink. Mii-e a gyaiog menetelő, a beket és a ianácsküzblr- sasogot eltelő, vidáman daloló tömeg a város kapujához ért, hatalmas erők képviselői, mindenre elszánt egységet Atpviseltünk. Salgótarján utcain nagy tapsöt kapott csapatunk... a kisáliomás előtti téren Hevesi Gyula népbiztost hallgattuk. Gondterhelt volt, de minden szava megkapott bennünket; Tanácsköztársaság, munkáshatalom. .. Miénk a gyár. a bánya, a direktóriumokban a munkások képviselik a hatalmat. De veszély fenyegeti ezt a hatalmat. A román bur- zsoá csapatok már támadnak. Készülődnék a cseh Ínterven, dósok Is... Ezekre emlékszem, ezeket mondotta Hevesi népbiztos. Meg azt, hogy ha kell, fogjon fgyvert midden- ki... Késő délután volt, mire a Zagyvarónaiak is hazaértek. Gondoskodtak a vigalomról is. Majálist rendeztek. Még az ital is előkerült. Énekeltek, vidáman, de sokan már katonaruhában. Éjfél körül Járt az idő, amikor eljutott a faluba is ahír: Hevesi Gyula népbiztos elrendelte, hogy a gyárakban, a bányákban szüntessék be a munkát, fogjanak fegyvert a munkások... Három nap telt el, mire Hóiul lh is „u-éjcieih, Cqj VulOoliaUihh. liUSZ «illőül» ívért, mentünk, uttaugyiuhi u uireklunuihui, a cercucu tvoriiyeiton gyujiotiuiv össze u lovánál a Vörös Hadsereg szamara. íviusnap meg mar iueb- UWioztunK. v-cicuen. a coe.. intervenciósoknál. Lavamui- ükét egeszen Fülekig... Aztán meg egy be ve tusén vettem reszt, ue Kesóoo a népbiztost rendelkezés értelműben haza kellett jönnöm, irányítani, kellett a direktóriumot. .. Fegyver után újra u rendelkezések. De valameny- nyit végrehajtottak, úgy ahogyan megkövetelte a forradalom, a lanácshataiom... Intéztük a lakosság ügyes- baji* dolgait, szállítottuk az élelmet a fronti katonáknak... Sajnos, elbuktunk. Jöttek a csehek, utánuk a Hejaa-kü- lönítmény tagjai... Akkor vágták hozzám először, hogy bukott főjegyző vagyok. De eljött, bekövetkezett a folytatás. • Amit érdemes még megjegyezni Angyal Istvánról. Ultiban ő a KMP zagyvarunal szervezetének elnöke. 1945- ben a Magyar Kommunista Fárt első alapszervi titkára. 1956-ban ismét a párt élére áll, megszervezi a Magyar Szocialista Munkáspárt zagyvarónai szervezetét, s annak ismét titkára. És még egyet. A Tanácsköztársaság bukása után Miskolcon tartották fogva. És 1947. augusztus 20-án Miskolcra azzal a vöröszászlóval vonultak fe a zagyvaró- n&tak, amelyiket először 1919. május etoején vittek magukkal a felvonulás élén. Érdekes, de nem véletlen találkozás, .. Somogyvéri László BATTA JOZSEFNE: Vonultunk rengetegen. Olyan nagygyűlésre én még nem emlékszem. Ott vonultam a kisfiámmal. A gyerek négyéves volt, én 24. A kezemben zászló. Az emberek integettek. Parasztok, munkások, fiatalok, Idősek. Azt a felsza. badultságot, azokat a boldog arcokat soha nem felejtem el. Ott mentek mellettem a munkásasszonyok; Marek néni, Haán néni, Dupák néni. A bányászok Is. Énekelték: Fel vörösök, proletárok! Eszembe jutott akkor, hány embert „begyűjtötték” közülük, mikor közeledett a május elseje. PAFF GYULA: Már az apámmal Is felvonultam 1919. ben. Az első szabad május elsejére meghatódva emlékszem. A tarján! utcán vonultunk. Vittük u párt jelszavait A munkát hirdették. Vasút, híd kellett az országnak. Piros és nemzetiszínű zászlók. A gomblyukakban kokárdák. A nagygyűlés a kls- állomás melletti téren volt. Velünk ünnepeltek a szovjet katonák is. Mindenkinek rendkívüli iinepe volt ez a május elseje. A Újra ott vonulnák május elsején az ünneplők között az üveggyáriak. Zászlókkal, üveggömbökkel. Táblák hirdetik a brigádok, az üzemrészek neveit. A gyár nevét hordozó felirat mögött az éttízem csillagot viszik. A transzparensek jelszavai a párt politikája mellett tesznek hitet. Láthatjuk a legszebb termékeket is. Időnek és fiatalok vonulTUkkt Szokács László A MÁJFA Kedves május elsejei népazo- kás megyénkben is a májusra allítasa. Erre utal a következő sőshartyánl nóta is: Ki hallotta annak hlrlt. Gáesí Pista leglnysiglt? Fűrészvei vágja a majfát. Hogy ne hallják kopogását. Fövetyi a Jobb vállára. Viszi Mari udvarára. Kejj fő Mari, Itt a májfa! Jőéccakát, vigyázz rája! Főiké Mari hamarjába. Kendőt keres a lodába, De nem tanoá haragjába, Kapcát köt hát a májfáral A nóta ari-a utal, hogy a májfának nemcsak lopottnak, hanem Igényesnek is kell lennie, mert különben csúfság- számba megy. Harmadszor az élen Éljen a szocializmust építő magyar nép ! Kevés brigád dicsekedhet hasonló eredményekkel, mint Szorcsdk István félautomata üvegfúvó-hrigádja, Termelésük az elmúlt évben meghaladta a százharminchat százalékot és ezzel bebizonyították, hogy évről évre az élvonalban tudnak maradni. Négyen dolgoznak együtt, immár hat esztendeje. Ellenségeskedés, egyenetlenség sose vodt közöttük. Egyikük sem fél a munkától, mindegyikük a tőle telhető legtöbbet nyújtja, Az persze előfordul, hogy műszaki közben, ha nem úgy mennek a dolgok mint kellene, szólnak egymásnak, De mindig szemtől .»nemben, nyíltan. Ez soha nem okozott közöttük haragot. A brigádvezető Szorcsik István zömök, erős ember, Nyíltan mondja: —■ Megfogjuk a munka végét az igaz. Hallottam már olyat is, beszélik, minek hajtunk, ki akarunk tűnni csaH- így nem igaz. Valamennyien szeretjük az üveget, szeretjük azt, amit csinálunk. Es megtesszük, ami tőlünk telik. Sokat dolgozunk, de Jól is keresünk. Egyikünk se panaszkodhat, amikor hazavisz- szük a borítékot. Megtaláljuk számításunkat, a munkában, de az anyagiakban is. A brigád többségében exportra dolgozik, gyertyatartókat, csillárernyóket és sok sok szép színes poharat csinálnak. Ezek nagyon keresett cikkek a piacon, , főként a nyugati országokba számtanaik belőlük, — Nekünk a mennyiséggel Is versenyeznünk kell, ha állni akarjuk a versenyt a világpiacon — ez a brigád véleménye. És minden bizonnyal Igazuk van. Az elmúlt évben Be? onszé gös ifjúsági szocialista munkaversenyre neveztek be. Tizenkét résztvevő gyár Valamennyi brigádja közül ők, a salgótarjániak nyerték el az első helyet. Immár harmadszor jutottak a kitüntető cím birtokába, övék volb - az elsőség 1969-ben is, majd egymás után az elmúlt két étben, — A termelési eredményeket, a társadalmi munkát, a brigádközösséget egyaránt figyelembe vették az értékelésnél. Komoly ellenfeleink akadtak, mert mindenütt vannak Jó képességű sokat akaró emberek. Eaért vagyunk büszkék az első helyre. A brigád jövőre is versenyez, Megmutatja, hogy negyedszerre is meg lehel szerezni a zászlót. — Nem szeretnénk ha elvinnék tőlünk, az biztos. Maradjon csak itt a gyárban. Tartogatunk egy kis újítást is a tarsolyunkban, az is segít. A Szoresik-brigád tagjai korra nézve is fiatalok, a Legidősebb harmincöt, a legfiatalabb tizenhét éves. Minden lehetőségük és adottságuk megvan hozzá, hogy negyedszer is a legjobbak között legyenek, Csatai Gázfűtés a lakásokban A közelmúltban új energiahordozó jelent még az eddig szenéről ismert Nógrádban, a földgáz. Ezt Igényli a nagyüzemek egyre fejlődő technológiája és így könnyebben oldható meg a lakásók fűtése is. A gerincvezeték tavaly óta épül. 1968-ban még csak a gyárakba jutott el az olcsó, praktikus, jól kihasználható gáz, idén azonban már a lakásokba is bevezetik. Fejlődésünknek bizonyítéka, hogy ebben az esztendőben a város háromszázhúsz lakásából kikerül, a cserép- vagy vaskályha és helyette gázzal fűthetnek. Gyorsabb lesz a főzés, megoldódik az állandó melegvíz-ellátás. A szobákba gázkonvektorokat szerelnek, amelyek biztonságosak és könnyen kezdhetők. A gáz bevezetése a kényelem mellett azt is jelenti, hogy tisztább lesz a város amúgyis nagyon szennyezett levegője. A munkálatokat jövőre is folytatják és ahol kiépül a gerincvezeték, lehetőség nyílik a családi házak és magánlakások bekapcsolása is. ItóvAIŐ bolthálózat wj oagoiaránnak a Pécskő utcai „kis- semege”. amelyet alig néhány hónapja nyitottak meg, A. korszerű, jól felszerelt tej-, kenyér- és húsbolt ellátja a2 új lakótelep igényeit. E mellett a város bolthálózatának bővítését is jelenti, amelyet a város fejlődése igényel. A nintegy másfél milliós beruházást igénylő boltot megszerették a környék lakói, szívesen vásárolnak ott. Kitűnő ötlet, hogy a húsboltban szeletelve is lehet halat kapni. Ez valóban megkönnyíti a háziasszonyok második műszakját. örülünk neki, és még sok hasonló kezdeményezést várunk, mi vásárlók.
